Ma van a gyerekek jogainak világnapja: Romániában minden tizedik gyerek éhesen fekszik le
Horváth-Kovács Szilárd 2020. november 20. 16:26, utolsó frissítés: 16:38„Sajnálatos módon a gyerekek jogait vidéken gyakran azok ignorálják, akik az érvényesítésüket kellene biztosítsák: a szülők, a tanárok, felkészítő szakemberek” – nyilatkozta a szervezet vezetője a kutatás után.
Románia még mindig Európa egyik olyan országa, ahol tíz gyerekből egy éhesen fekszik le este, és a háztartások 80 százalékában a gyerekeknek és a fiataloknak otthon dolgozniuk kell – derül ki a World Vision Romania kutatásából.
A civil segélyszervezet nemrég közzétett kutatása azt vizsgálta, hogy a romániai vidéki térségekben milyen életkörülmények között élnek a gyerekek a világjárvány alatt. Az eredmények szerint:
• falusi környezetben 10 családból 6-ban a szülők munka nélkül maradtak;
• a megkérdezettek közül 40 százalék csak részlegesen vagy egyáltalán nem tudta biztosítani a gyerekek számára a rendszeres ételt, iskolai felszereléseket, higiéniai termékeket, vagy orvosságokat;
• vidéken az online oktatás nem igazán működik: 10 gyerekből 4 nem tud részt venni rajta;
• a szülők egyharmada nyilatkozta azt, hogy a szükségállapot alatt nem tudott elég időt szánni a gyerekeire, pedig azoknak elemi szükségük lett volna érzelmi-közösségi támogatásra
A Wold Vision Romania a felmérést 2020. május 10 és június 27 között végezete, 6 romániai megye érintésével: Kolozs, Dolj, Ialomița, Vaslui, Iași, Vâlcea megyék több száz falujában folytattak kutatásokat. Elsősorban a vidéki térségben élő gyerekek világjárvány alatti hogylétéről kapunk egy látképet az eredmények alapján, három tematikus tömbre bontva, azaz az anyagi helyzet, az érzelmi biztonság, és az általános oktatáshoz való hozzáférésen keresztül.
Az összkép elkeserítő: minden szempontból rossz helyzetben vannak a vidéki gyerekek.
Közismert, hogy Románia lakosságának közel fele, a becslések szerint 43-44 százalék él rurális környezetben, azaz több mint 9 millió személyt érintő kérdésről van szó. (Pontos adat csak a következő népességszámlálás után lesz – szerk. megj.) És a vidéki családok sérülékenységével összefüggésben számottevően növekedik a gyerekek érzelmi kitettsége, sérülékenysége, és az oktatásból való kirekesztődése.
„A kutatás eredményei ismételten megmutatták, hogy a világjárvány lenyomata még tovább súlyosbította a szegénységet, és kiélezte azokat a tényezőket, amelyek negatív hatással vannak a vidéki térségben élő emberek számára” – nyilatkozta Nabăr Mihaela, a szervezet vezetője.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy nyilvánvaló az összefüggés a sérülékeny családok és a személyek jó közérzete, az oktatáshoz való hozzáférés, a gyerekek iskolai tanulmányainak szülői támogatása között: azok a családok, akik a válság miatt minden bevételtől elestek, vagy akik társadalmi támogatásra szorulnak azok éppen azok, akiknek nincs lehetőségük hozzáférni az oktatáshoz. Pedig egyértelmű, hogy a nevelés-oktatás egy túlélési statégia, illetve a gyerekek számára ez az egyetlen lehetőség a szegénységből való kilábalásra – tette hozzá. Szerinte egyértelmű kellene legyen, hogy ezért a sérülékeny családokat támogatni kell, főleg lélektani tanácsadással és szülői felkészítőkkel, amilyen szolgáltatásokat – mint korábban is írtuk – a szervezet felvállalt. Jelenleg több mint 20 ezer gyereknek és családjuknak sikerült segítséget nyújtaniuk.
A sérülékeny családok nehézségei
A felmérésnek egyik célkitűzése volt, hogy képet kapjon a vidéki térségben élő családok anyagi bevételeinek alakulásáról, azaz milyen hatással van rá a Covid-19 járvány időszaka. A megkérdezettek közel 19 százaléka azt nyilatkozta, hogy az anyagi bevételek jelentős mértékben csökkentek, amelynek okai között a kényszerszabadságot, a szabadságoltatást, illetve egyszerűen a munkavégzés lehetetlenné válást nevezték meg fő okoknak. A szociális támogatásokra szoruló családok 40 százaléka mondta azt, hogy a járványhelyzet a problémáit tovább súlyosbította.
A családok 41 százaléka számolt be arról, hogy a válság okozta kényszerhelyzetben csökkentenie kellett a kiadásait, 27 százalék esetében vált lehetetlenné a munkavállalás (kényszerszabadság, elbocsájtás, egyszerűen a munka lehetetlenné válása miatt), és 40 százalék számolt be arról, hogy nehézségei akadtak az élelmiszerek, a gyerekek iskolai felszerelésének, az alapvető higiéniai és tisztasági eszközök, illetve az orvosságok biztosításában.
Az óvodáskortól a fiatal felnőttekig a vidéki gyerekek 80 százaléka dolgozik a gazdaságban, vagy a háztartásban, vagy gondozz valakit – derül ki a kutatásból.
Online iskola a határon
Ami az oktatási helyzetet illeti, kiderült, hogy vidéken a gyerekek 40 százaléka nem vett részt az online oktatásban mivel – különböző okok miatt – nem volt rá lehetősége. Mi több a tanárok közül is csak 64 százaléknak sikerült online órákat tartaniuk: a többiek csupán feladatokat és gyakorlatokat küldtek a diákoknak telefonon vagy mobilnetes alkalmazáson keresztül, mivel nem volt folyamatos internet hozzáférésük biztosítva.
A szülők 55 százaléka nem tud minden gyereke számára digitális eszközt biztosítani, illetve 8 százaléknak semmiféle eszköze nincs, amin keresztül a gyerek valamilyen formában részt tudna venni az otthoni online oktatásban.
Az oktatási tárca által szervezett és a köztelevízión sugárzott Telesulit a vidéki gyerekek csupán 20 százaléka követte, a családok 8 százaléka nem rendelkezik televízióval – ez az arány különösen magas Kolozs megyében, ahol a vidéki családok háztartásának a 22 százalékában nincs TV, ez követi Vaslui megye (15%).
A World Vision Romania a kutatás keretén belül telefonos interjút készített 62 vidéki iskolaigazgatóval. A beszámolókból nyert adatok szerint a vidéki iskolák negyedében egyszerűen nincs internetkapcsolat, és 90 százaléka nem rendelkezik kellő eszközökkel (PC/ laptop / tablet) a digitális oktatás lebonyolításához. Az intézetvezetők 87 százaléka szerint nem kellene online oktatást használni ilyen körülmények között, 60 százalék pedig azt gondolja, hogy a világjárvány alatti oktatási ciklust meg kell ismételni / a tananyagok újra kell venni. A megkeresett igazgatók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a gyerekeket érzelmileg megviselte a helyzet, és 12 százalékuk szerint a járvány hatására meg fog növekedni az analfabetizmus aránya.
A vidéki szülők harmada azt gondolja, hogy sokkal fontosabb munkába állni és jó kapcsolatokat szerezni, mint befejezni az iskolát.
A falusi iskolások negyede semmiféle segítséget nem kap a házifaladatok megoldásához, és a gyerekek 8 százaléka nyilatkozta azt, hogy amikor betegek, akkor nem ápolja őket senki.
A falusi diák érzelmi világa
A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett szülők közel negyede a világjárvány alatt nem dicsérte meg a gyerekét, vagy csak elvétve nyilvánított elismerést gyereke teljesítményével kapcsolatban.
A megkérdezettek szülők közül 5-ből 1 nyilatkozta azt, hogy a pandémia alatt egyszer sem ölelte meg ok nélkül a gyerekét, vagy talán egyszer. 31 százaléka pedig nem töltött a gyerekekkel több időt a szükségállapot ideje alatt, amikor a gyerekek számára kiemelten fontos volt az érzelmi-közösségi támogatás.
Ezzel együtt, a szülők közel 81 százaléka nyilatkozta azt, hogy úgy értékeli, jól tudta kezelni a szükségállapot alatti válságos helyzetet. A kutatás itt megjegyzi, hogy azokban az esetekben, amikor a gyerek nem kapta meg a szükséges érzelmi-közösségi támogatást a szüleitől, azok éppen azok a családok, amelyek anyagilag a legsérülékenyebbeknek bizonyultak.
A szülők harmada beismerte, hogy szoktak a gyerekekkel veszekedni vagy kiabálni nekik, 11 százalék azt, hogy lökdösi és rázza, 4 százalék pedig durvábban sértegetni is szokta.
A falusi gyerekek átlagban 13 éves korukban ismerkednek az alkohollal, és ebben a korban szívják el első cigarettájukat.
Gyerekjogok?
„Sajnálatos módon a gyerekek jogait vidéken gyakran azok ignorálják, akik az érvényesítésüket kellene biztosítsák: a szülök, a tanárok, felkészítő szakemberek – akik Romániát a gyerekek számára egy jobb országgá kellene tegyék. A világjárvány felfokozta a gyerekek problémáit, amelynek hosszú távú hatásai vannak a fejlődésüket illetően. A gyerekek jogainak tiszteletben tartása – kezdve az oktatáshoz való joghoz – egy feltétlen parancsa egy olyan demokráciának, amely a holnapra is gondol.
Mi a programjainkon keresztül erőfeszítéseket teszünk együtt a gyerekekkel, a szülőkkel és a tanárokkal, hogy egyetlen falusi gyereknek se maradjon magányos, megszégyenített, mellőzött, esélyek és jövő nélküli.
Szükségünk van koherens közpolitikára – amelyet gyakorlatba is ültetnek –, amely a gyerekek jólétére összpontosít: mi mindig készen állunk szakértői segítséget nyújtani ennek megvalósításához” – nyilatkozta a Nabăr Mihaela, a Wold Vision Romania vezetője.
A teljes jelentés elolvasható itt, az infografikák itt, további információk a Wold Vision Romaniaról és a támogatási lehetőségekről itt.
Nyitókép: a szervezet Facebook-oldala.