2021. január 20. szerdaFábián, Sebestyén
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

(Már megint) megoldatlan a szociális ellátórendszer finanszírozása

k. á. 2020. november 25. 11:00, utolsó frissítés: 11:07

A kormány azt mondja, hogy csak 60 százalékot kellett fizetnie, a megyei tanácsok szerint kilencvenet. Közben Orban megígérte, hogy megoldja a helyzetet, de még nem oldotta meg, és van, ahol hónapok óta csúsznak a fizetések.


Vita van a szociális ellátórendszer finanszírozása körül. A megyei önkormányzatok azt mondják, nem kapták meg az államtól az elégséges finanszírozást, a minisztérium meg azt mondja, hogy az önkormányzat nem tett eleget. Nem az első alkalom, hogy vita alakult ki, évről évre az történik, hogy a Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóságok finanszírozása nem tart ki az év végéig, többször is költségvetéskiigazítás vált szükségessé a megoldás érdekében.

Florin Cîțu pénzügyminiszter állítása szerint ebben az évben a kormány 1,23 milliárd lejt biztosított a szociális szférának, csakhogy ezt a pénzt úgy használták fel az önkormányzatok, hogy nem tettek hozzá negyven százaléknyi önrészt, amit az év eleji költségvetési törvény szerint nekik kellene saját jövedelemből és a begyűjtott adókból fedezni.

Cîțu elmondása szerint az elmúlt időszakokban indokolatlanul jött fel a téma, hogy a Megyei Tanácsoknak nincs pénzük a gyerekvédelmi rendszerben dolgozók és a fogyatékkal élőket kezelők gondozására, holott a kormány által az önkormányzatoknak rendelkezésre bocsátott pénzből, azaz az 1,23 milliárdból október 31-ig csak 1,17 lett elköltve, tehát valamennyi még indig maradt, másrészt a megyei tanácsok egyszerűen nem tették hozzá az önrészt.

A pénzügyminiszter szerint nemcsak az van, hogy a (PSD-s) megyevezetők elkótyavetyélték a forrásokat, hanem például nem hajlandóak használni azokat az összegeket, amelyek az elmúlt években felgyűltek, de a törvények alapján át szabadna csoportosítani ezeket.


Voltak Cîțuénál meredekebb nyilatkozatok is: Violeta Alexandru munkaügyi miniszter például azt mondta, hogy ha a megyei tanácsok elnökei fel tudják venni a saját fizetésüket, akkor másnak is tudnak adni. Ezen például Kelemen Hunor annyira felháborodott, hogy lemondásra szólította fel.

Miközben a helyzet egyre súlyosabb lett, és kiderült hogy több megyében, mint Bákó, Giurgiu, Neamț, Vaslui és Mehedinți, az alkalmazottak és nevelőszülők szeptemberre se kapták meg a fizetésüket, nemrég találkoztak Bukarestben a Megyei Tanácsok Szövetségének képviselői a pénzügyminiszterrel és Ludovic Orban miniszterelnökkel, ezen jelen volt három PSD-s, három PNL-s, és egy RMDSZ-es megyei tanács elnök, mégpedig Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.

„A pénzügyminiszter az elején próbált ellenkezni azzal, hogy tartoznának a megyéknek pénzzel, holott 885 millió lejre rúg ez az összeg országos szinten" - meséli a találkozót Tamás.

„A 103/2013-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a szociális szolgáltatások kilencven százalékát az állami, és tíz százalékot az önkormányzati költségvetésből kell finanszírozni. Tulajdonképpen amiatt, mert nem volt sokáig aktualizálva a szociális szolgáltatások összege, ez a 90-10% azóta is sokat torzult" - mondja Tamás Sándor.

És valóban, a PSD által hozott, közalkalmazottaknak járó jelentős béremelések következtében például az a helyzet áll fenn, hogy míg egy nevelő fizetése korábban átlagosan 1200 és 1300 lej között alakult, de az 1 500 lejt biztosan nem haladta meg, addig most 2200 és 2300 lejnél is magasabb a fizetés, ami számottevő többletterhet jelent.

Tamás Sándor azt mondja, hiába volt a költségvetésben meg a 90-10-es arány, a megyei tanács nem tehette meg, hogy ne finanszírozza a béreket és egyéb kiadásokat, és már az a helyzet, hogy körülbelül 70 százalékot fizetett a megyei önkormányzat, és 30 százalékkal szállt be az állam, azaz 25 millió lejt adott a megyei önkormányzat, és 12 millió 400 ezret a kormány.

„Ha tudtuk volna januárban azt, hogy erre számíthatunk a kormánytól, akkor úgy alakíthattuk volna a költségvetésünket januárban. Mi a költségvetési törvényre és a jogszabályra alapozva viszont úgy gondoltuk, a kormány teljesíteni fogja a kötelezettségét" - meséli a megyei tanács elnöke, aki szerint a kormány most, 11 millió lejjel tartozik a megyének ahhoz, hogy minden rendben legyen, és ebbe az összegbe nincs beleszámolva az, amit a megye a kormány helyett költött különböző beruházásokra, de ezt nem is szeretnék visszakapni, elég lenne ha kiegyenlítődne a tartozás, és a bérköltségek ki lennének fizetve.

A bérproblémák gyakorlatilag minden megyében fennállnak, így Kovászna megyében is, ahol az októberi béreket nem tudták folyósítani, de országszerte több tízezer embert érint a probléma, s van ahol nem egy hónapja csúsznak a bérkifizetések, hanem nyár vége óta. Bákó megyének 37,5, Kolozs megyének 38,5, Giurgiu megyének 39,5 millió, Vaslui megyének 48 millió lejjel tartozik a kormány.

Tamás szerint még az a verzió is jobb lenne, mint ami a tavalyi évben volt, akkor ugyanis a költségvetési törvényben az akkori PSD-kormány leszögezte, hogy a szociális ellátásokért száz százalékban a megyei önkormányzatok felelnek, viszont valamivel több pénzt adott mint a PNL kormány. „Nem a több pénz segített, hanem a kiszámíthatóság, mert így meg tudtuk tervezni a saját költségvetésünket"- mondja Tamás Sándor, aki szerint nem igaz, amit Cîțu miniszter mond, mármint, hogy el lehetne vonni a beruházásokra szánt összegekből, és át lehet tenni a működési részlegre. „Ez egy demagógia, mert jogi lehetőség nincs rá, ha az év elején nem volt úgy megtervezve. Én nem tudom például egy útépítéstől elvonni a pénzt, ha azon már dolgoztak, és a számlákat ki kell egyenlíteni. A megyéknél van pénz, ebben igaza van a miniszter úrnak, csakhogy ez vagy lekötött összegekből áll, vagy konkrét munkálatokat kell belőle kifizetni" - mondja.

Ludovic Orban ígéretet tett ugyan, hogy a következő költségvetési kiigazításához csatolni fognak egy mellékletet, amelyben kifizetik a hiányt. Bár az ígéretet majdnem két hete tette, arra nézve, hogy múlt hét keddig vagy szerdáig megoldják a problémát, mindez idáig nem történt meg. Hétfőn elfogadott a kormány egy sürgősségi rendeletet a költségvetés átstrukturálásáról, de egyelőre nem tudni, pontosan mi van ennek a mellékletében.

„Ha törik, ha szakad, Kovászna megyében nem hagyjuk fizetés nélkül azokat, akik megdolgoztak azért. Ha a kormány nem lép, akkor valamilyen megoldást kénytelenek leszünk találni, de az nincs rendben, hogy a kormány is arra spekulál, hogy úgyis megoldják a megyei tanácsok.

Csép Éva Andrea
, az RMDSZ parlamenti képviselője, és a parlament munkaügyi bizottságának titkára szerint a minisztérium megalázza ezekkel a húzásokkal az önkormányzatokat.

A parlamenti képviselő megkeresésünkre elmondta, hogy az év során végre változtak a standardok, csakhogy a költségvetés még nem ezek alapján volt év elején elfogadva.

A szociális ellátórendszerre két törvény van, az egyik a gyerekjogi, a másik fogyatékos személyek jogait szavatoló törvény, az első kimondja, hogy az önkormányzatok is hozzá kell járuljanak a fenntartásához az ellátásnak, a második viszont zavaros, és úgy fogalmaz, hogy az állam 90 százalékig járulhat hozzá a gyerekgondozáshoz.

„Az év eleji költségvetési törvénybe beleírták, hogy 60-40 százalékban állják a költségeket, de a számításaim alapján a magyar lakosságú megyékben még az 50 százalékot sem folyósították" - mondja Csép Éva Andrea, aki szerint a megoldás az lenne, ha egy új törvényben végre konkrétan leszögeznék, hogy pontosan kinek mennyi részét kell a rendszer fenntartásából kivennie, az sem lenne baj, ha teljesen az önkormányzatra hárulna a dolog, ha legalább átlátható lenne. A képviselő azt mondja, a következő ciklusban, amennyiben mandátumot nyer, szeretné megoldani ezt a problémát.

Főkép: N.C.I., Unsplash

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS