2021. március 6. szombatLeonóra, Inez
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Csoma Botond szerint az oktatás, egészségügy, infrastruktúrafejlesztés és a magyar ügyek volnának a következő négy év kihívásai

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. december 02. 16:01, utolsó frissítés: 2020. december 03. 12:13

Fogy az idő a parlamenti választásokig, a tét pedig óriási a kisebb pártok számára is. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselete szerint a járványhelyzet jelentette hátrányból akár még előnyt is kovácsolhatnak.


A vasárnapi választás tétje nem kevesebb, mint a parlamentben elfoglalt helyek száma. Azaz, hogy ki tudja megszerezni a többséget a parlament felső és alsó házában, amely az elkövetkezendő négy évben meghatározó lesz a törvényalkotás és a kormányzás szempontjából. A kisebb politikai alakulatoknak megadatik az a lehetőség, hogy „ a mérleg nyeleve”-ként működjenek, befolyásolják egy stabil koalíció kialakulását. Ezzel megkerülhetetlenné váljanak a döntéshozásban, mivel a nagyobb pártoknak csak velük lesz meg a többsége, esetleg komfortos kétharmada.

Azonban mielőtt ezekről szó eshetne, előbb a kisebb politikai pártoknak a parlamenti küszöbnek számító 5 százalékot, vagy ennél többet kellene megszerezniük, ahhoz, hogy egyáltalán bejussanak az országházba. Egy sikeres választási szereplésnek a kulcsa többek között a jól felépített kampány, a választópolgárokkal való találkozás. A járvány miatt azonban a kampány átköltözött az online térbe. A személyes találkozások helyét főleg a telefonos beszélgetések, különböző médiafelületek fizetett hirdetései, online események vették át. A képviselő- és a szenátorjelölteknek a választópolgárokkal kevés személyes találkozásra került sor, az interaktív kapcsolatteremtés helyett más módot kellett választani arra vonatkozóan, hogy a jelöltek meggyőzzék a szavazókat arról, hogy dacára a járványhelyzetnek ne maradjanak otthon a választás idején.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete az önkormányzati választások alatt több tanácsosi helyet veszített, most azonban a tapasztalatból tanulva, lehetőségük nyílik bizonyítani, és a szövetség számára nem egy, hanem akár két parlamenti képviselői mandátumot megszerezni. Csoma Botond és Talpas Botond képviselőjelöltek, illetve László Attila szenátorjelölt igyekeztek bejárni a megye 80 magyar lakta települését. A házról házra járás helyett véletlenszerű találkozásokkal juttatták el szórólapjaikat a választópolgárokhoz. Mellette intézményvezetőkkel és lelkészekkel is találkoztak. A kampány utolsó napjaihoz közeledve, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét és egyben a képviselőjelöltek listavezetőjét, Csoma Botondot kérdeztük.

Milyen visszajelzések érkeztek a szervezet munkáját illetően? Mit várnak el a választópolgárok az RMDSZ-től?


- Az emberek többsége egyetértett abban, hogy jó lenne, ha az RMDSZ a mérleg nyelve lenne a parlamentben. Ez akkor történhetne meg, ha a képviselőházi és a szenátusi többség csak a szövetség közreműködésével jöhetne létre. A választópolgárok ugyanis megértették, hogy ezáltal az RMDSZ is hatékonyabban tudna lenni Bukarestben érdekérvényesítés terén. Megfelelő kompromisszumok mentén pedig a kormánykoalíció is szóba jöhetne, amely a kisebbségi jogokat, infrastrukturális beruházásokat és a járvány alatt kiemelten fontos egészségügyi kérdéseket is pozitívan érintené, amelyet a választópolgárok szintén említettek.

Ugyanakkor az iskolák kérdése is előjött: sokan nem értik, hogy miért kellett olyan helyeken is bezárni az iskolákat, ahol nagyon kevés megbetegedés történt. Ide kapcsolódó kérdésként pedig, hogy miért kellett központosítani a döntési mechanizmust. Az RMDSZ álláspontja ebben a kérdésben az volt, hogy a kormánynak a megyei sürgősségi bizottságokra, a megyei tanfelügyelőségekre és a helyi önkormányzatokra kellene bíznia a döntés jogát, mert egészen egyszerűen ezek az intézmények ismerik részleteiben a helyzetet.



Nagyon sokan feltették nekünk még azt a kérdést is, hogy a korlátozó intézkedések ellenére, miért van az, hogy megtartják a választásokat december 6-án. A mi válaszunk az volt, hogy nem az RMDSZ ragaszkodott ehhez a dátumhoz, hanem elsősorban Klaus Johannis államfő és a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Ennek oka pedig az volt, hogy a PNL-kormánynak népszerűtlen intézkedéseket kellett meghoznia a járvány miatt, emiatt attól féltek, hogy amennyiben márciusra halasztódik a parlamenti választás, akkor súlyos hátránnyal indulnának a választásokon, és a szociáldemokratáknak sikerülne behozniuk alemaradásukat. Ha viszont a választást december 6-án tartják, függetlenül attól, hogy mi ezzel egyetértettünk-e élnünk kell a szavazati jogunkkal, mert az otthonmaradásnak a magyar érdekképviselet látja a kárát. Ha maszkot teszünk, fertőtlenítjük a kezünket és tartjuk a távolságot, biztonságosan részt lehet venni a választásokon.

Melyek azok a specifikus Kolozs megyei helyzetek, amelyeket az elkövetkező négy évben figyelemmel követnek, és megpróbálnak megoldani ?

- Az oktatás továbbra is egy fontos kérdés marad, viszont ez nem csak a törvényhozási munkához kötődik. Nem vagyok oktatási szakpolitikus, azonban az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökeként minden évben kiemelten fontosnak tartom annak a kérdését, hogy meg tudjuk-e tartani a meglévő osztályok számát és a diákok létszámát a magyar oktatási intézményekben. Amikor a Kolozs megyei tanfelügyelőségen nem tudjuk elérni, hogy egy magyar osztályt meg tudjunk őrizni, vagy újra tudjunk indítani, akkor ezeket Bukarestben kell elintézni. Ebben a mandátumban például így sikerült jóváhagyatni Szamosújvár második 9. magyar osztályát, illetve elérni az Onisifor Ghibu Líceum kilencedik osztályának újraindítását.



Az is kihívás, hogy tudunk-e elegendő forrást biztosítani Románia bruttó hazai termeléséből az oktatásnak. Nemrég találkoztam Markó Bálinttal, a BBTE rektorhelyettesével, aki elmondta nekem, hogy mennyire alulfinanszírozott – többek között – a felsőoktatás és ezen belül a kutatások: a GDP 0,13 százalékát fordítják kutatásra Romániában, ami röhejes! Markóval arról is beszéltünk, hogy Kolozsvárt innovatív városként tartják számon, de az innovációnak nagy része az IT-területén belül történik meg. Innovációról más területen nem igazán lehet beszélni, adott ponton pedig ez egy megrekedéshez vezethet. Azok a szakemberek, akik kutatásban és más olyan szektorokban szeretnének Kolozsváron dolgozni, ahol az újítás, a modernizáció fontos, azok ilyen szempontból nézve nyugaton kell, hogy más lehetőség után nézzenek. Erre valamilyen szintű megoldást kell keresnünk, hisz ez a probléma nemcsak Kolozsvár felsőoktatási központját érinti.

A másik kihívási terület – és nemcsak az RMDSZ számára, hanem Kolozs megye mindegyik politikai alakulatának kihívás –, hogy az elkövetkezendő négy évben milyen infrastrukturális befektetések fognak megtörténni a megyében, illetve Kolozsváron is. Én nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a déli és az északi körgyűrűvel. Történik-e a következő négy évben valami? Hogyan folytatják az A3-as autópálya továbbépítését? Ugyanakkor az is kérdéses, hogy mi lesz a regionális kórházzal az elkövetkezendő négy évben – valami történik-e. Ha az RMDSZ köt egy megállapodást valamelyik román pártvezetővel, ezek a kisebbségi jogok mellett mind ott lesznek a megállapodás elemei között.

Anyanyelvhasználat és kulturális témán belül lát-e rá lehetőséget, hogy pozitív változások történjenek?

- A magyar nyelvhasználat mindig egy kardinális kérdés az RMDSZ számára. Amennyiben kormányzati megállapodást kötünk valamelyik párttal, ezeket bele kell vinni a megállapodásba. (Jelenleg körvonalazódik az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt kormánykoalíciója, a szövetség tárgyaló pozíciója viszont a választási eredményektől függ majd - szerk. megj.)

Ludovic Orban miniszterelnök a napokban jelentette ki, hogy az RMDSZ mellett a Băsescu féle Népi Mozgalom Párt, a Dan Barna és Ciolos féle Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR PLUS) jöhet szóba kormánykoalíció terén. Ebben mind a négy politikai alakulat benne lesz, vagy többféle kombináció lehetséges?

- Ezt nehéz megítélni ebben a pillanatban. Attól függ, hogy milyen lesz a parlamenti aritmetika: kire lesz szükség a többség kialakításához. Milyen többséget szeretnének a nemzeti liberálisok, esetleg kétharmados többségen gondolkodnak-e. Akarnak-e alkotmánymódosítást vagy közigazgatási reformot – ezek mind olyan kérdések, amelyek befolyásolhatják a parlamenti többség összetételét. Ebben a momentumban erre a kérdésre még pontos válasz nem adható.

Azt viszont a nemzeti liberális ismerőseimtől tudom, hogy csak a liberális-kormány egy része kormányozna együtt az USR-vel. A másik fele nem. Klaus Johannis államfő forszírozná, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel is kormányozzanak, viszont a nemzeti liberálisok régi motorosai nem igazán támogatják. A PNL és az USR Plus szavazóbázisa majdnem teljesen megegyezik, ugyanabból a tóból halásznak. Szerintük ez a kampány közeledtével megnehezítené egy hosszú távú koalíció fenntartását.

Négy évvel ezelőtt 123 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a Kolozs megyei RMDSZ két képviselőt és egy szenátort küldjön a parlamentbe. Kell-e az idősek távolmaradásától, az USR-re való átszavazástól tartania a helyi frakciónak december 6-án? Mivel próbálja ellensúlyozni ezt a szövetség?

Az USR-re való átszavazásról én láttam bizonyos felméréseket és nem számottevő. Nem ez jelenti az igazi veszélyt az RMDSZ Kolozs megyei területi szervezetére nézve. Nyilván vannak a magyarok körében olyanok, akik az USR-re szavaznak majd a parlamenti választások alatt, de semmilyen felmérés nem igazolja azt a felvetést, hogy ez számottevő lenne. Kolozsváron például több magyar szavazott a PNL-re, mint az USR-re, de még a nemzeti liberálisokra sem volt számottevő a magyarok átszavazása. Az arányokat tekintve, az otthonmaradás jelentheti a legnagyobb veszélyt. Mindenkihez szólunk, amikor azt mondjuk, hogy amennyiben a szabályokat betartjuk, akkor semmivel sem veszélyesebb elmenni szavazni, mintha vásárolni mennénk.



Hány szavazatra számít az RMDSZ?

Azt, hogy hány szavazatra számítunk, nem tudnám megmondani. Fontos, hogy a magyar részvétel nem maradjon el nagyon a román részvételtől. Ez nemcsak Kolozs megyei kérdés, országos szinten lényeges. Azt gyanítom ugyanis, hogy a járványhelyzet miatt alacsonyabb lesz az általános részvétel. Ezért is fontos, hogy a magyarok részvétele ne maradjon el a románokétól, esetleg egy kicsivel jobb is legyen. Van egy olyan veszély a járványügyi helyzetből kifolyólag, hogy a magyarok aránya kisebb lesz a románokénál, és akkor a parlament a magyarok nélkül fog felállni: nem lesz képviseletünk Bukarestben. (A kisebbségek számára az alkotmány bejutó helyeket biztosít, de az igaz, hogy minimális lenne a magyarok aránya a parlament összetételéhez és a magyarok mostani arányához képest. Az RMDSZ az IMAS felmérése szerint nem fogja átlépni az 5 százalékot: 4,7-en állnak az 5,1-es október eredményekhez képest – szerk. megj.)

Ugyanakkor ez a helyzet esélyt is biztosít arra, hogy amennyiben össze tudunk zárni és valamivel jobb a részvételi arány, mint a román, akkor esély van rá, hogy olyan jó eredményt érjünk el a választások alatt, mint amit elértek a vajdasági és kárpátaljai magyarok.

Vasárnap Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában buzdította arra az erdélyi szavazókat Kolozsváron, hogy támogassák a szövetség jelöltjeit az erős magyar képviselet érdekében. Őt a Transindex többek között arról is megkérdezte, hogy le kell-e mondania Demeter Szilárdnak, az erdélyi származású kormánybiztosnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának, miután egy cikkben Soros Györgyöt a Führerhez, Európát pedig az ő gázkamrájához hasonlította. A helyszínen nem kérdeztük meg Önt erről, viszont az interjú apropóján kíváncsi lennék, hogy Ön szerint van-e helye az ilyen „eldurvult” kijelentéseknek a közéletben?

Valóban, Kulcsár Árpád nem tőlem kérdezte, hanem Gulyás Gergelytől, amennyiben tőlem kérdezte volna, elmondtam volna, hogy abszolút ízléstelen és kegyeletsértő Demeter Szilárd részéről, hogy felhasználta agresszív érvelésében a holokausztot egy olyan aktuálpolitikai vitában, amely érinti a migráció kérdését és az Európai Unió és Magyarország, Lengyelország között zajló jogállamiság vitáját. (Demeter Szilárd azóta visszavonta kijelentéseit és törölte Facebook oldalát, Szájer József EP-képviselővel ellentétben, a kulturális intézmény vezetőjének lemondása nem történt meg, de ki sem rúgják vállalhatatlan kijelentései miatt – szerk. megj.)

Csoma Botond és Gulyás GergelyCsoma Botond és Gulyás Gergely


Ha már az eldurvult közéleti diskurzusnál tartunk akkor ejtsünk szót arról is, hogy a különböző román pártok, hogy használják fel saját diskurzusaik során az erdélyi magyarságot, illetve a magyar közösséget érintő kérdéseket, helyzeteket?


A parlamentben én sokszor azt látom, hogy belpolitikai harc eszköze a magyar kérdés a román pártok körében. Aki figyeli a román belpolitikát, annak nem mondok újat, hisz tudja, hogy a magyar kérdést a román pártok sokszor egymás ellen használják fel. Például hazaárulással vádolják azt a román pártot, amely együttműködik a magyarokkal. Ez történt ebben a parlamenti ciklusban is! A nóvum viszont most az volt, hogy a „magyar kártyát” belpolitika színtérre maga az államfő hozta be („Jo napot kivanok Peszede” - szerk. megj.). Ez újdonság volt. Én amióta figyelem a közéletet, nem emlékszem olyanra, hogy a magyar kérdést a hivatalban lévő államfő tegye belpolitikai vitatémává. Konkrét aktorokkal: Marcel Ciolacu képviselőház elnököt és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökét megnevezve. Ilyen kijelentéseket még Ion Iliescu sem tett. Persze voltak soviniszta politikusok: Vadim Tudor, Gheorghe Funar, a PSD részéről: Gheorghe Dumitrașcu volt az, aki állandóan tematizálta a magyar kérdést és használták a belpolitikai harcokban, de államfői szinten soha nem hangzott el egy ilyen abszurd vád.

Ugyanakkor a másik kérdésre áttérve az erdélyi magyarságot a titkosszolgálatok még mindig nemzetbiztonsági kockázati tényezőként kezelik. Vannak bizonyos régi beidegződések, amelyeket még nem sikerült megváltoztatni. Sokszor a kisebbségjogi harcot is annak tekintik... Ezen továbbra is csak párbeszéddel lehet változtatni. A román partnereket és intézményvezetőket ugyanis párbeszéddel lehet meggyőzni arról, hogy a magyarok nem jelentenek veszélyt Romániára nézve.

A képek forrása Csoma Botond Facebook-oldalaA képek forrása Csoma Botond Facebook-oldala


Milyen hatással volt erre, hogy a szövetségnek a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságában volt egy titkára?

A titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságában az egyik feladatom az volt, hogy elmondjam a véleményem és az ott ülő embereknek amellett érveljek, hogy miért nem kell nemzetbiztonsági kockázatként tekinteni az erdélyi magyarokra; az erdélyi magyarok miért nem akarnak rosszat ennek az országnak; próbáljam megértetni velük, hogy nem azzal fekszünk és kelünk, hogy Erdélyt el akarjuk lopni Romániától. Klaus Johannis beszéde óta viszont felerősödtek ezek a magyarellenes diskurzusok, ami sokszor a bizottságban is téma volt. Egyedüli magyar tagként nekem ez is a szerepem volt, nyilván, a jogállamiság más típusú kérdéseivel is foglalkoztunk.

Amikor a parlamentben az autonómia törvénytervezete szóba jött, akkor megkérdeztem a titkosszolgálat vezetőjétől, hogy szerintük alkotmányellenes cselekedet-e, ha az autonómia törvénytervezete a parlament elé kerül, vagy az, hogy valaki autonómiáról beszél Romániában. Ők egyértelműen azt mondták, hogy nem alkotmányellenes, ez beletartozik a véleménynyilvánítás szabadságába. Ilyen szempontból nézve pedig maga a törvénytervezet is szerepelhet a parlament napirendjén. Amikor viszont az autonómia kérdése felmerül (nemcsak a titkosszolgálatok vezetőjére gondolva), sokan összemossák az autonómia kérdését a revizionista, elszakadási törekvésekkel. Én mindig elmagyaráztam nekik, hogy az autonómia semmilyen formában nem jelent ilyet, nem Románia egysége ellen irányul.

A titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságában szeretnéd folytatni, ha megválasztanak. Mi ezzel a célod a következő négy évre nézve?

- Remélem, hogy jobban fogjuk tudni ellenőrizni a titkosszolgálat tevékenységét. Lesz egy olyan elnöke ennek a bizottságnak, aki rendelkezik majd a megfelelő politikai támogatottsággal.

Jelenleg, hogy állnak az ellenőrzési mechanizmusok?

- Gyengén.

Ez miből adódik?

- Egyrészt abból, hogy sok ideig a bizottságnak nem volt elnöke. Amikor viszont lett, akkor már jöttek az önkormányzati választások és most a parlamenti választások. Emiatt egy kicsit háttérbe szorult ez a dolog, és gyengültek az ellenőrzési mechanizmusok. Ezért remélem, hogy az új parlamenti ciklusban tudunk majd olyan kérdésekről tárgyalni, amelyek azt vizsgálják, hogy a hírszerzés illeszkedik-e az alkotmányos funkciójához – és nem-e foglalkozik esetleg más kérdésekkel is, amelyek túllépnek a hatáskörén.

A parlament mellett 2015 óta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökeként is tevékenykedik. Az évek során számos magyar ügyel foglalkozott már, az oktatás mellett a bábszínház és az emlékplakettek kérdése is égető kérdéssé vált az utóbbi időszakban. Hol tartanak most ezek az ügyek és utolsó beszélgetéseink óta mik a fejlemények?

- A Román Állami Vasúttársaság (CFR) kolozsvári regionális kirendeltségének igazgatójának válaszára a választások után fogok visszatérni. Abban ugyanis nem zárkóztak el a magyar nyelvű emléktábla felállításától, csak bizonyos nehézségekre utaltak, amire vissza szeretnék kérdezni. Illetve, készülök egy audienciát is kérni az igazgatótól, hogyha a levelezés által keresztül nem jutunk előbbre.

A Kolozsvári Magyar Bábszínház kezdeményezésével kapcsolatban pedig több találkozóm is volt. Találkoztam Emanuel Petran Puck Bábszínház igazgatóval, abban állapodtunk meg, hogy a magyar tagozat egy része találkozni fog Vákár Istvánnal, a Kolozs Megyei Tanács alelnökével. Utána pedig találkozni fogunk Alin Tișe-vel a megyei tanács elnökével is. A bábszínház igazgató után a magyar tagozat tagjaival is találkoztam egy online beszélgetés alkalmával.

(Csoma Botond és Emanuel Petran találkozójakor elhangzott az is, hogy az igazgató eltekint a fegyelmi eljárástól, ha annak vádlottja, Urmánczi Jenő bocsánatot kér tőle. Mint azonban a bábszínésztől az interjú kapcsán megtudtuk, ő nem fog bocsánatot kérni, mert cikkünk megjelenése után egy adminisztratív tanácsülésen elhangzott, hogy példát kell vele statuálni, ugyanakkor szerinte csak blöff, hisz ezzel az igazgató az elindított fegyelmi eljárás pártatlanságát sértené meg. A bocsánatkérést pedig az igazgató úgy képzelte el a színész állítása szerint, hogy Urmánczinak ki kell állnia a nyilvánosság elé és elismernie, hogy ő csak egy eszköz volt mások – azaz Csűrös Réka, Vadas László és a kirakott román társulatvezető Amalia Pecican kezében, akikkel Petran viszonya megromlott az utóbbi időben, Pecicannal például perben is áll az igazgató – szerk. megj.)

(X) Comandat de UDMR.Cod AEP: 13200002 Megrendelő RMDSZ Választási kód 13200002

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS