2021. március 1. hétfőAlbin
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Transindex-kerekasztal: nagy reformok nem várhatóak a következő 4 évben, a nacionalista diskurzus viszont felerősödhet

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. december 08. 13:07, utolsó frissítés: 2020. december 09. 14:31

Szociológus és politológus szakértőkkel jártuk körül a vasárnapi választást, akiktől azt is megkérdeztük, mire számíthatunk a következő ciklusban.


A Transindex választási kerekasztalának meghívott szakértői Zsigmond Csilla szociológus, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének kutatója; Borbáth Endre, politológus, a Berlin Freie Universität és a WZB Social Science Center kutatója; valamint Székely István Gergő, politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa voltak, akikkel Vig Emese felelős szerkesztő beszélgetett.

A rekord alacsony részvételi arányt (az elmúlt 30 évben nem volt ilyen) csak részben lehet magyarázni a járvánnyal, illetve a vírustól való félelemmel, nyilatkoztak meghívott szakértőink. Zsigmond Csilla szerint érzékelhető egy általános frusztráció, feszültség, elégedetlenség. Borbáth Endre szerint pedig az is közrejátszhatott, hogy túl sok volt a választás mostanában egymás után. Az elmúlt két évben volt EP-választás, elnökválasztás, helyhatósági választás, így a mostani parlamenti választásra az emberek egy kicsit elfáradtak. A politikusoknak pedig nem sikerült elmagyarázniuk a potenciális szavazóknak, miért fontos ez a választás.

Zsigmond Csilla elmondta, hogy a részvételi arány és a választási eredmény nem független egymástól. Mint tudjuk, a vasárnapi szavazáson a vártnál (a közvéleménykutatási adatok alapján) gyengébben szerepelt a PNL, jobban a PSD, Ponta és Tăriceanu, valamint pártjaik kiestek, illetve meglepő módon, viszonylag magas (9%) támogatottsággal került be a parlamentbe a szélsőjobboldali AUR, melyet Székely István Gergő „a neolegionárius pártok” kategóriájába sorolt.

Az RMDSZ szereplése kapcsán Székely István Gergő úgy vélekedett, hogy nem rossz, de nem is volt különösebben jó: 0,1-0,3%-al maradt el a mostani támogatottságuk a 2016-os eredményektől. Attól függ azonban, hogy mihez viszonyítjuk. Ha például azt vesszük alapul, hogy volt olyan választás, melyen 8%-ot kapott a párt, akkor nem számít túl jónak a mostani, 6% körüli eredmény. Abból, hogy nem lehetett nyilvános rendezvényeket szervezni, és door-to-door-ozni sem, főleg azok a pártok profitáltak, melyek „összekötöttebbek a szavazóikkal”, elkötelezettebb és könnyebben mozgósítható szavazótáboruk van – ez a PSD-nek és az RMDSZ-nek kedvezett.


Az USR szereplését kudarcnak ítélték, bár az is elhangzott, hogy túlságosan nagyok voltak az elvárások. Alapjában véve az, hogy az előző választásokhoz képest megduplázták a parlamenti képviselőik számát, illetve hogy vélhetően most kormányra kerülnek, jó eredménynek számít. Nem tett jót az alakulatnak egyébként az, hogy tele votlak belső konfliktusokkal.

Az AUR szereplése kapcsán elhangzott, hogy főként a közösségi médiában kampányoltak, ezért aránylag jól szerepeltek a legfiatalabb szavazói koszrosztály, a 18-30 évesek körében. Illetve a diaszpórában, akik jobbára csak internetes tartalmakat követtek. A külföldön élők köréből (akik szavazatainak 25%-át kapták meg) is inkább azok választották az új pártot, akik elkeseredettebbek, pl. az azért, mert a járvány miatt elszevszették a munkahelyüket.



A meghívottak véleménye szerint az is csökkentette vélhetően a szavazási kedvet, hogy Klaus Johannis többször hangsúlyozta: Ludovic Orbant jelöli ismét miniszterelnöknek, emiatt sokan úgy vélhették, hogy igazából nincs tétje a választásnak. Mint kiderült, a jobboldali AUR – furcsamód – inkább a baloldali PSD-től vett el szavazókat.

Vig Emese kérdésére, hogy miként volt lehetséges, hogy az alig egy éve alakult AUR ilyen sok követőre tett szert, és hogy igazak lehetnek-e azok a lábra kapott feltételezések, hogy orosz befolyás is áll mögöttük, a meghívottaink elmondták, egyelőre nem tudni, volt-e külföldi befolyás, és ha igen, milyen mértékű. Kétségtelen viszont, hogy a Román Ortodox Egyház (BOR) támogatta őket, a kérdés csak az, hogy a népszerűsítésükön túl biztosítottak-e anyagi támogatást is a párt kampányához, és ha igen, milyen mértékben.
Ammelett pedig, hogy meg sikerült lovagolniuk a járvány (és a járványkezelés) miatti elégedetlenséget, bizonyára számított, hogy olyan jeles személyiségek álltak melléjük, mint pl. Mircea Diaconu. Borbáth Endre úgy vélte, a magyarelleneség kevéssé számított az AUR sikere szempontjából. Mindenesetre, érdekesnek és vizsgálatra méltónak találták azt, hogy a párt 2,5 hónap alatt (a szeptemberi helyhatóságin elért szerény eredmények után) hogy tudta feltornászni a népszerűségét 1-ről 9%-ra.

Az RMDSZ mozgósítása kapcsán szó esett a párt ízléstelen kampányvideójáról is, amely mellett Zsigmond Csilla szerint „nem lehet elmenni szó nélkül”. Ez ugyanis nemi sztereotípiákra erősít rá és a nacionalista kártyát is kijátszotta, ráadásul humorosnak sem mondható, egyedüli célja a riogatás volt. Felvetődött a kérdés, hogy az RMDSZ hogy számol el saját maga és a válaszói felé hitelességi szempontból, amikor ilyen tartalmakat tesz közzé, miközben a román pártokat elítéli, amikor előveszik a magyar kártyát. Székely István Gergő feltette a kérdést, hogy vajon mérték-e ennek a lehetséges hatását, hogy nem-e visz többet, mint amennyit hoz, mert – bárneki neki sem tetszik a videó – ha megéri bedobni, el tudja fogadni. Amint a megszokott, egyéb riogató üzeneteket is, mint például a Caracal-Kézdivásárhely összehasonlítást, amit négy éve használtak kontraszt-üzenetként a részvételi arány tekintetében.

Zsigmond Csilla elmondta, ha már mindenképp a félelmekre akartak apellálni, lehetett volna létező, és megalapozott félelmekre kampányt építeni. Például a járvány kapcsán jöhettek volna egészségügyi szakpolitikai megoldásokkal. Vagy az oktatás kapcsán foglalkozhattak volna azzal, hogy miként lehet felzárkóztatni azt a sok gyereket, akik az online oktatás miatt nagyon lemaradtak a többiektől. Úgy vélte, ezekkel a témákkal saját magát is építhette volna az RMDSZ, és jobban működtek volna ezek az üzenetek a szórványban is. Hisz épp a szórványban értek el gyengébb eredményeket a helyhatóságin, és itt nem hatnak azok a riogató üzenetek, hogy Csíkszeredában a központban hóráznak március 15-én. Zsigmond Csilla szerint hasznosabb lenne ehelyett emberjogi, jogállami keretekben elhelyezni a magyarság követeléseit. Borbáth Endre úgy vélte, a nacionalista diskurzus inkább fokozódhat a jövőben, főképp az AUR miatt, hozzátéve: ez az RMDSZ számára inkább előnyt jelent majd mint hátrányt.

Vendégeink Vig Emese kérdése nyomán körül járták azt a témát is, hogy milyen kormánykoalíció alakulhat, illetve hogy miként működhet majd az új kabinet. A legvalószínűbbnek ezt látszik, hogy a PNL körül alakul meg az új kormány, melyben az USR PLUS és az RMDSZ kap helyet, illet – ha eléri a bejutási küszöböt – a PMP is. Borbáth Endre szerint törékeny lesz ez a koalíció, főként ha figyelembe vesszük, hogy a PNL is eléggé rossz állapotban van, és az USR PLUS is tele van belső konfliktusokkal. Egy ilyen kabinetben az RMDSZ adhat valamelyes stabilitást.

Zsigmond Csilla optimistább verziót vázolt fel, úgy vélte, az, hogy nem lesz egy kényelmes kormánytöbbség, rákényszerítheti a szereplőket arra, hogy fegyelmezettebben viselkedjenek és jobban tartsák magukat a megállapodásokhoz. Ígéretesnek nevezte továbbá a Dacian Cioloș által bemutatott, 40 lépésből álló kormányprogramot, mely szerinte működőképes alternatíva lehet ebben a nehéz helyzetben. Hozzátette: amennyiben Magyarország és Lengyelország rövidesen bejezi az költségvetés bojkottálását, elég sok pénz érkezik majd az EU-tól, ami megkönnyíti a kormány dolgát, hisz lesz gazdasági mozgástere. Hozzátette: a választási eredmény pedig elég nagy pofon volt minden leendő koalíciós párt számára, így ez is segíthet abban, hogy fegyelmezettebben dolgozzanak.

Székely István Gergő messze nem nyilatkozott ennyire optimistán, bár – az előtte szólókhoz hasonlóan – úgy értékelte, hogy Ludovic Orban lemondása a konstruktivitás irányába mutató, értékelendő gesztus. Szintén törékenynek vélte a formálódó koalíciót, mely szerinte még inkább instabil lehet, ha a PMP is bekerül a kormányba. Mint elmondta, eleve sokszereplős játékről van szó (az USR PLUS eleve két párt), a PMP pedig tovább bonyolítaná a képletet, ami elsősorban az RMDSZ számára lenne kedvezőtlen, mert csökkentené a szövetség súlyát. Emlékeztetett, Traian Băsescu (a PMP alapítója és háttér-irányítója – a szerk. megj.) már bizonyította 1996 és 2000 között, hogy kisebbségi helyzetből is képes a tempót diktálni és fölébe kerekedni a partnereinek.

Vig Emese felvetette azt a problémát, hogy a PNL és az USR PLUS szavazótábora jelentős mértékben fedi egymást, rákérdezve arra, hogy milyen hatással lehet majd ez a kormányzásra. Borbáth Endre úgy vélte, nem kizárt, hogy a pártok megpróbálják „felfalni egymást”.

Székely István Gergő leszögezte, a következő 4 évben nem lesz választás. Úgy vélte, az USR PLUS-nak biztos nem sikerül az AUR-tól elvonzani embereket, erre esetleg a PNL-nek lenne esélye, bár ez egy kockázatos vállalkozásnak ígérkezik. Kérdéses ugyanis, hogy ki tud-e egy akkora darabot szakítani az AUR-ból, mely elég lenne ahhoz, hogy kigolyózza az USR-PLUS-t. Hozzátette: ha a PMP bejut, más lesz a helyzet, mivel a PMP és az AUR között „nagyobb az átjárás”.

A zárókérdés az volt, hogy a szakértők milyen következő 4 évet jósolnak Romániának.

Székely István Gergő kifejtette, mivel a járványnak még távol van a vége, ez nem lesz egy kellemes kormányzási periódus. Bár az is igaz, hogy alacsony szintről, ahol most vagyunk, könnyebb növekedni pl. gazdasági téren. Úgy vélte, ha a PSD türelmes lesz, és Ciolacunak sikerül véghez vinnie az elkezdett pártreformot is, most vasárnap eldőlt a 2024-es válaszás is. Összességében, a szakértő szerint, nem számíthatunk egy nagyon építkezős 4 évre, inkább a vegetálás lesz majd jellemző, a kettőt előre, egyet hátra tempó.

Zsigmond Csilla úgy gondolta, hogy a kettőt előre, egyet hárta is jobb lesz, mintha egyet lépnének előre és kettőt hátra. Egyetértett abban, hogy hiába számítanánk nagy reformokra a következő ciklusban. Úgy gondolta, az elkövetkező fél év nehéz lesz, de utána elmozdulhatnak a dolgok egy kedvezőbb irányba. Egyetértett továbbá azzal, hogy jó helyzetbe kerülhet a PSD 4 év múlva, ha türelémesen újjáépíti önmagát.

Borbáth Endre úgy értékelte, hogy ha elérhetővé válnak az EU járványügyi alapjai, és ezeket Romániának sikerül is lehívni, enyhülhetnek a feszültségek. Ő is a PSD konszolidációját vetítette előre. Az EU-s pénzek kapcsán, mint kifejtette, az lesz az egyik nagy kérdés, hogy ebből a munkaadókat vagy a munkavállalókat támogatják majd inkább, és itt lehet szerepe a PSD-nek, mint baloldali pártnak. Úgy vélte, a következő négy évet gazdasági téren a bal-jobb megosztottság fogja jellemezni, a diskurzus szintjén pedig az etnikai, nacionalista hangok felerősödésére lehet számítani.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS