Meddig leszünk védettek? Románia első ELISA-módszeren alapuló koronavírus-tesztjének megalkotóját kérdeztük
Tőkés Hunor 2020. december 14. 20:53, utolsó frissítés: 20:55Egy sepsiszentgyörgyi kutatólabor lett az ország első ELISA-módszeren alapuló koronavírus-teszt kifejlesztőjévé, a fejlesztéssel a koronavírus elleni vakcinák hatásosságát is lehet majd vizsgálni.
Romániában elsőként egy székelyföldi kutatólabor kapott engedélyt az ELISA módszeren alapuló antitest teszt forgalmazására, hazai gyártóként. Az országos jelentőségű premier azonban világszinten is csak kevés labor privilégiuma, így felkerestük a sepsiszentgyörgyi Proel Biotech vezetőjét, hogy a március óta éjt, nappallá tévő kutatómunkáról beszámoljon, melynek végeredménye a saját fejlesztésű és mindössze két óra alatt, közel 100 százalékos pontossággal mérő koronavírus antitest teszt lett. A Cambridge-i Tudományegyetemen doktori fokozatot szerzett Fejér Szilárd kémikust arról is kérdeztük többek között, hogy miért nem ért egyet az önteszteléssel, új projektje pedig miként kötődik az oltóanyaghoz, mennyi idő múlva számíthat Románia lakossága a koronavírus elleni vakcina megjelenésére, illetve ami ennél is fontosabb: milyen hatékonysággal fogja visszaszorítani a vírus terjedését az országban. Azt is megtudtuk, mivel lehetne megállítani a koronavírust.
Cambridge után akár Angliában, akár a nagyvilágban is elhelyezkedhettél volna. Te mégis úgy döntöttél hazajössz, miért?
- A Cambridge-i Tudományegyetem szakmailag megfelelő volt számomra. Ezzel valóban megnyílt előttem a lehetőség arra, hogy tovább maradhassak Angliában, viszont mivel ott elég nehéz olyan körülményeket biztosítani a családnak, amelyeket én szerettem volna megadni; illetve a zsúfolt hely sosem tetszett életvitelszerűen. Így először a szegedi kutatócsoporthoz jöttem haza posztdoktori kutatóként, hisz Viskolcz Béla csoportjában már Cambridge előtt is dolgoztam. Aztán véglegesen már Sepsiszentgyörgyre, mert várt rám a családi vállalkozás. Itthon úgy éreztem biztos alapokra építhettem a jövőmet, méghozzá úgy ahogy én akarom, hisz minden lehetőségem megvan rá.
Mit értesz lehetőségek alatt?
- Mindenképp azt szerettem volna, hogy legyen saját kutatócsoportom, és hogy ne függjek egyetemektől vagy bürokráciától. Ez mára most már össze is jött.
Miért jelentettek volna függést számodra az egyetemek?
- Az egyetemek esetében már Szegeden, az egyetemista éveim alatt is tapasztaltam, hogy az érdekkonfliktusok nagyon erősek tudnak lenni ebben a szférában is, és én nem szerettem volna része lenni egy ilyennek. Fejezzük úgy ki, hogy ha valaki törtetőbb, viszont szakmailag annyira nem jó, nem szerettem volna ha lehúz az előmenetele érdekében. Nyugaton ilyen persze nem történik, viszont én itthon szerettem volna élni.
Mióta működik Sepsiszentgyörgyön a Pro-Vitam kutatólaboratórium?
- Még a szüleim indították a klinikát 1996-ban. Azóta 2001-ben nyitottunk Kolozsváron még egy nagyobb klinikát is. Aztán ez a két hely szépen lassan fejlődött. A klinikai laboratórium 15 éve kezdett fejlődni, amíg én Cambridge-ben tanultam. Addig is besegítettem a munkába, ahol csak tudtam, majd amikor hazajöttem, elkezdtünk a laborban kutatással is foglalkozni. A koronavírus-járvány ideje alatt aztán alapítottunk egy start-upot két partneremmel, diagnosztikai eszközök gyártását tervezzük ennek a keretében.
Ez a fejlődés odáig vezetett, hogy amikor a világjárvány Romániában is elkezdte éreztetni a hatását, akkor nagyon hamar reagáltatok rá. Természetesen a klinikai lét is megkövetelte az alkalmazkodást, viszont újítani is tudtatok, először a valós idejű PCR tesztek használatával. Ez miben segítette az egészségügyet és a lakosságot?
- Áprilistól több mint 40.000 tesztet végeztünk, ami az országos szinten végzett teszteknek kb. 1 százaléka. Tekintve, hogy most már 170 laboratórium végez ilyen teszteket, messze átlag fölötti a teljesítményünk. Arra mindenképp nagyon büszkék vagyunk, hogy idejében léptünk, és mi voltunk az első laboratórium a megyében, amely valós idejű PCR teszteket kezdett el végezni. Így első körben, mi tesztelhettük a kórházi alkalmazottakat az ottani koronavírus gócpontok kialakulásakor. Én meg vagyok győződve, hogy Suceavához hasonló állapotot sikerült elkerülni ezáltal. Nagyon sok fertőzési gócpontot találtunk ugyanis a kórházban. Azáltal pedig, hogy ezekről elég hamar tudomást szereztünk az eredmények által, másfél hónap alatt sikerült ellenőrzés alá vonni a gócpontokat.
Forrás: Pro Vitam, provitam.ro/hu/raport-covid19/?fbclid=IwAR3vCiMV_NBK5hr3Ot3E0RMYynZX5pKgjG8Y-6BTKQ2DS2XcEPv7doY17AQ
Ezt a történetet bővebben is említetted is a Transindex által készített előző interjúban. Azt viszont ebben a beszélgetésben is érdemes lenne érinteni, hogy miért nem támogatod a kórház által is használt gyorstesztek, bizonyos módon történő felhasználását.
- A koronavírusfertőzés ellen termelt antitesteket kimutató gyorsteszteket viszonylag könnyű volt kifejleszteni és nagyon hamar, nagyon nagy mennyiségben elárasztották a piacot velük. Ha az emberek utánanéznek annak, hogy mennyibe kerül a valós idejű PCR teszt, és mennyibe a gyorsteszt, akkor első ránézésre logikusnak tűnhet számukra, hogy az utóbbit válasszák. Ezekről a gyorstesztekről viszont azt kell tudni, hogy nem a vírust magát, hanem az azt követően létrejött antitestek jelenlétét mutatják ki. A gyorstesztek pedig ebből kifolyólag nem alkalmazhatóak aktív fertőzés kimutatására. Az antitestek ugyanis csak a vírusos fertőzés után – jóval később – jelennek meg. Így ezt a tesztet a koronavírus-fertőzés kimutatására nem is szabadott volna használják. Azok viszont, akik azt a döntést hozták, hogy a fertőzés kimutatására is gyorsteszteket vásároljanak nem szakemberek voltak, de nem is informálódtak kellőképpen a két teszt közötti különbségről. Ezért történhetett meg az, hogy kórházakban is ezeket a típusú teszteket használták a páciensek szűrésére, ennek pedig az lett a következménye, hogy a nagyon fertőző személyek, akik a betegség elején voltak, átcsúsztak ezen a szűrőn, megfertőzve a kórházi személyzetet is.
Másrészről viszont a gyorstesztek érzékenysége sem a legjobb. Nagy mennyiségű antitestre van szükség ahhoz, hogy kimutassák, hogy a páciens már átesett-e a betegségen. Továbbá nem egy beteggel megtörtént, hogy fals pozitívat mutatott a gyorsteszt: a beteget elküldték Sepsiszentgyörgyre. Itt csináltak PCR tesztet neki, ekkor pedig kiderült, hogy nem fertőzött. A fölösleges utaztatás kényelmetlen volt a betegek számára is, eosszabb esetben pedig a teszt fals negatívat mutatott a fertőző személy esetében, így adott egy hamis biztonságérzetet, és ez főleg az enyhe vagy tünetmentes fertőzötteknél volt igazán veszélyes.
Azóta viszont egyre több antigén gyorsteszt került piacra, ezek már alkalmasak arra, hogy az aktívan fertőző személyek egy részét kiszűrjék. Ez teljesen más kategória, és ezek széleskörű kórházi alkalmazása minden bizonnyal nálunk is nagyon hasznos lesz.
Viszont a Romániában első, világszinten pedig ritkának számító saját fejlesztésetek, az ELISA-féle módszerrel végzett antitest teszt is elég gyors, mindössze 2 órán belül eredményt mutat. Miben más ez az előbb említett tesztektől, és országos szinten miért ilyen jelentős kutatási eredmény ez?
- A gyorstesztek általában szűrésre használhatóak. Amennyiben nagyon sok mintád van, akkor meg tudod nézni, hogy van-e gyanús közötte. Például hepatitis B esetén bevált módszer, hogy megnézik a gyorsteszttel, hogy pozitív-e. Ha negatív, akkor kiadják az eredményt, de ha pozitív, akkor viszont megnézik egy ELISA teszttel, hogy megerősítsék az eredményt, ezzel kiszűrve a fals pozitív lehetőségét. Van ugyanis egy érzékenységi különbség az ELISA-tesztek és a más típusú laboratóriumi tesztek között (amelyeket a romániai laborok is rutin szerűen használnak).
Amit mi kifejlesztettünk, az is használható szűrési célra, hisz immunválaszt mér (és ugyancsak nem használható aktív koronavírusos fertőzések kimutatására – de nem is erre fejlesztettük ki). Minket az érdekelt, hogy megtudjuk, milyen az immunválasz: van-e antitest és ha van, akkor sok vagy kevés. A tesztünk önmagában kvalitatív módszer, de a kvalitatív eredményt (van vagy nincs antitest) egy mért számérték alapján döntjük el. Így ha végig követjük a beteget hónapokon keresztül ugyanazzal a teszttel, akkor megfigyelhető, hogy mennyire változik az antitest szintje.
Érdemes kifejteni bővebben is azt, hogy mit tudunk meg az antitestek számából. Ugyanakkor a másik ide vonatkozó kérdésem az lenne, hogy hogyan kötődik majd az ELISA-féle antitest-teszt a későbbiekben kifejlesztésre kerülő oltóanyaghoz, amelyet sokan várnak, sokan pedig szkeptikusak vele szemben.
- Azt tudni kell, hogy nem mindenki termel antitesteket és nem mindenki termeli ugyanakkora mennyiségben. Akik általában tünetmentesen túlesnek rajta, azok többségénél a szervezet egyáltalán nem termel kimutatható mennyiségű antitestet. Lehet, hogy azért, mert a szervezetnek más védekezési vonala intézi el a vírust. Akik viszont a Covid-19 betegek közül súlyos vagy nagyon súlyos tüneteket mutatnak, azok szinte minden esetben termelnek kimutatható mennyiségű antitestet. Az antitestek száma azonban idővel csökken, amit az ELISA-féle antitest teszttel végig lehet követni (ez azt is megmutathatja, hogy mikortól kezdődően fertőződhetünk újra, de erre még nincs elég megbízható adat – szerk. megj.). Az oltóanyagok esetében is ez lesz a fontos, az ELISA-féle antitest teszt megmutatja majd, hogy miután az oltóanyag a szervezetbe került, milyen erős az immunválasz rá, és időben ez hogyan változik, a vakcina mennyi ideig ad védettséget.
Ha az ELISA-módszer hagyományosnak számít világszinten, akkor miért volt olyan nehéz kifejleszteni ezt a módszert a koronavírusos antitest tesztek esetében is? Mi volt ennek e legfőbb akadálya, ha nem a tudás? Sepsiszentgyörgyiként büszke vagyok erre az országos premierre, viszont az is kérdéses, hogy miért éppen itt történhetett meg?
- Természetesen fontos leszögezni, hogy az ELISA-módszeren alapuló tesztelést nem mi találtuk ki, azaz nem kellett hozzá feltalálni a spanyolviaszt. Minden tesztnek megvan a módszertana, ami előírja, hogy milyen összetevők kellenek hozzá. Amit mi csináltunk, azaz, hogy kikísérleteztük azt, hogy milyen összetevőket tegyünk, milyen arányban ahhoz, hogy a módszernek megfelelő érzékenysége legyen. Ugyanakkor egyáltalán ne kapjunk fals pozitív eredményeket. Ezt bárki, aki immunológiával foglalkozik, meg tudná csinálni! Azonban az ehhez szükséges folyamatot végigvinni... na, az egy teljesen más dolog. Az ugyanis ott kezdődik, hogy maga az intézmény speciális helyzetben kell legyen (itt térünk vissza a második válaszban kifejtett függetlenség kérdésére – szerk. megj.).
Például?
- Egy állami vagy egyetemi kutatóintézet esetében már az is hónapokig tart, amíg megszerzik a közbeszerzés során a szükséges anyagokat; ha ez megvan még pár hónap, amíg kikísérletezik az optimális koncentrációt – itt viszont meg is állnak, mert általában nincs meg a – mondjuk úgy –, „hátterük” ahhoz, hogy alapítsanak egy start-up céget, kitalálják a koncepcióját, lemenedzseljék a partnereikkel a marketingjét (pl. csomagolást, használati utasítást). A legfontosabb pedig az, hogy általában az állami és egyetemi kutatócsoportoknak nincs is mintájuk ahhoz, hogy validálni tudják a teszteket. Meg kell ugyanis nézni egy csomó alanytól vett mintán, ami a vírus megjelenése előttről származik, hogy kapunk-e pozitív eredményt, mert ha igen, akkor az egészen biztosan fals pozitív. Továbbá meg kell nézni olyan mintákon is, amelyek biztosan pozitívak, hogy megtudjuk, elég érzékeny-e a teszt. Ehhez viszont össze kell hasonlítani a diagnosztikában már használt más módszeren is alapuló tesztekkel. Ehhez viszont kell egy diagnosztikai laboratórium!
Nálatok viszont a lehetőségek mind adottak voltak, mint mondtad. Ennek bizonyítéka, hogy a Romániai Nemzeti Gyógyszerészeti- és Gyógyászati Eszközök Ügynökség engedélyt adott az ELISA módszeren alapuló antitest tesztetek forgalmazására. 118 személy mintáján próbáltátok ki a tesztet, ebből 88 minta a koronavírus megjelenése előttről volt eltárolva. Hogyan lehet az ELISA féle teszt érzékenysége, specificitása és megbízhatósága egyaránt 100 százalékos, azaz fals eredményeket teljességgel mellőző?
- Egyetlen immunológiai teszt sem 100 százalékos. Azonban általunk tesztelt mintákon egyetlen fals eredményt sem kaptunk. Lehetséges, hogyha 10-szer ennyi mintán validáljuk, akkor fogunk pár fals pozitív vagy negatív eredményt találni. Ez az eredmény jelentheti viszont azt, hogy egy más teszthez képest jóval kisebb arányban fogunk a későbbiekben fals pozitív vagy fals negatívat kapni. Én több mint 99 százalékos pontosságot tippelnék egy nagyobb mintaszámon. Azért gondolom így, mert egy nagy amerikai gyártó, amely áprilisban adott ki hasonló ELISA tesztet, első kiadásának validálásakor szintén 100 százalékos pontosságot és érzékenységet mért, viszont a későbbi kiadások esetében – a nagyobb mintaszám miatt – az eddigi pontossági mutató 99,6 százalékra csökkent, ami teljesen normális. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy a köztudatban csak az jelenik meg, hogy mennyi a teszt pontossága, a szenzitivitás és a specificitás, az viszont nem, hogy ez milyen körülmények között történik. Az időintervallum, hogy maga a mintavétel milyen periódusban volt, igen fontos a validálás során. A számok mögött nem mindegy, hogy mik a körülmények.
Apropó körülmények. Visszatérve gyorstesztekre, illetve az ELISA-tesztre, amelyet diagnosztikai laboroknak és kórházaknak fejlesztettetek ki, a célközönségeteket pedig nem is akarjátok bővíteni, mert ehhez laboratóriumi körülmények szükségesek. Ha jól tudom, akkor maguknak az előbb említett gyorsteszteknek is ilyen körülményekre lenne szüksége...
- Így van. Az olyan tesztek, mint a koronavírus antitest (vagy akár antigén) tesztek, csak professzionális felhasználásra engedélyezettek nálunk. Ez azt jelenti, hogy az eredményt (akár a minta levételétől kezdve) egy szakember kell megnézze. Ha a mintavétel nem túl bonyolult, akkor megcsinálhatja ezt maga a páciens is, az értelmezését viszont nem véletlenül egy szakember kell csinálja. A gyorsteszteknél ugyanis könnyen meglehet, hogy amennyiben kicsit tovább hagyja valaki, és nem nézi meg időben a tesztet (kb. 15-20 percen belül), akkor megjelenhet egy halvány csík, ott ahol a pozitív eredményt mutatná. Az a teszt velejárója, hogy egy idő után elszíneződhet, viszont ezt egy szakember ki tudja szűrni – ha pedig nem biztos az eredményben, akkor ő megismételné. A gond ott kezdődik, ha szakavatatlan személy nem veszi észre a fals eredményt. A mi tesztünkhöz pedig speciális laboratóriumi berendezések kellenek.
Azok az eszközök, amelyek az öntesztelés (self testing device) kategóriájába tartoznak, pont ezért jóval szigorúbb szabályozás alá tartoznak. Normál körülmények között ezeket nem is lehet csak úgy piacra dobni, nagyon szigorú procedúráknak kell megfelelnie. Ilyenek például a terhességi tesztek, ahol egyértelműen kevés esélye van annak, hogy amennyiben valaki később nézi meg az eredményt, megjelenjen egy fals pozitív eredmény. Vannak olyan digitális eszközök is, amelyek egyértelműen megmondják, hogy pozitív vagy negatív az eredmény, ezzel is kizárva a tévedés lehetőségét. (A terhességi teszt vagy a vércukorszintmérés viszont inkább kivétel a tesztek világában, az öntesztelésben pedig az antitest tesztekkel nem is szeretnénk részt venni.)
Neked a kutatási területed is a víruselemzés, milyen minta rajzolódik ki az ELISA módszer segítségével előhívott antitest teszt eddigi eredményeiből?
Mindenképp vannak olyan eredményeink, amelyeket tovább tudunk vinni akár publikáció formájában is. Megfigyeltünk például egy olyan trendet, hogy egy kombinált tesztnél (amikor több vírus alkotóelem van, ami kihalássza az antitesteket), teljesen más a válasz, az adott jel, amit kapunk a végén, ahhoz képest, mintha csak külön-külön néznénk ezeket a komponenseket. Ez utalhat a vírusfehérjék közötti kölcsönhatásra. Engem alapjáraton is ez érdekelt: a vírus fehérjéinek a kölcsönhatásának a modellezése – ez az alapkutatási témám már több mint tíz éve. Ugyanakkor azt is látjuk a teszt csatarendbe állítása óta, hogy a páciensek aránya, akiknél pozitív ez a teszteredmény, jóval nagyobb, mint nyáron. Egyre többen esnek át a vírusfertőzésen, egyre többen középsúlyos és súlyos tünetekkel. Ezeknek a pácienseknek pedig elég nagy az antitest válasza.
Ez azt jelenti, hogy a fertőzések egyre inkább középsúlyos és súlyos tüneteket vonnak maguk után?
- Nem, ez csak a járvány terjedésére utal. Arányaiban jóval többen kapják el és ezért számszerűleg jóval nagyobb a középsúlyos, súlyos tünetek megjelenése.
Viszont van arra kimutatás, hogy mennyi ideig tart az antitestek kialakulása után az immunvédettség? Azaz meddig vagyunk védettek a koronavírussal szemben?
- Vizsgáljuk ezt is. Vannak pácienseink, akik visszajárnak hozzánk, nekik ingyen csináljuk ezeket az antitest teszteket. Van például három személy, akinek áprilistól követjük az antitest szintjét, ketten súlyos tünetekkel, egyikük pedig tünetmentesen esett át. Szeptemberben még volt kimutatható antitestjük, mostanra már csak egy személynek maradt.
Azt is tudni kell viszont, hogy rengeteg ilyen vizsgálatot végeztek már világszerte, és nagyon változó az IgG típusú antitestek meglétének ideje. Van, akinek két hónap után eltűnik, van akinek még hat hónap után is bőven van. Vannak olyan tanulmányok, amelyek hosszú távú védettségről tanúskodnak. Vannak olyanok, amelyek azt mondják, hogy nagyon hamar eltűnik az emberi szervezetből, ezért nincs hosszú távú védettség. Az látható a tanulmányokból, hogy a hosszú távú védettség nem igazán biztosított, esetleg speciális esetekben. Ezért mindenképp jobb lesz vakcinával beoltatni magunkat, mint nagyon súlyos tünetekkel átesni a betegségen, hogy hosszú távú védettségre tegyünk szert.
Korábban azt nyilatkoztad, hogy minimum egy évet kell várni, amire legalább korlátozott mennyiségben eljut az oltóanyag hozzánk. A fő kérdés viszont szerinted inkább az volt, hogy ha eljut: mennyi ideig ad védettséget. A legvalószínűbbnek a pár hónapos vagy egy éves immunitást tartottad, ami nem túl biztató, hisz azt jelentené félévente, évente újra be kellene adni az oltóanyagot. Ez azóta változott valamiben?
- Az engedélyeztetésen múlik, hogy mikor lesz oltás. Azóta már több vakcináról tudjuk, hogy biztonságos és hatásos. Lehetséges, hogy jövő év elején (pl. februárra) első körben elkezdődhet az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetett kategóriák célzott oltása. Viszont ez el fog tartani egy ideig. Valószínűleg jövő év decemberre sem lesz a lakosság nagy része beoltva. Pláne, ha abból a szempontból nézzük, hogy még az influenza-oltást sem tudták sokak számára biztosítani. Én például be szerettem volna oltatni magam influenza ellen, de egyszerűen nem kapok, mert mind elkapkodták (és ez nem egyedi eset, országos szintű problémáról van szó, amelyről itt írtunk – szerk. megj.). Ha ezt sem tudták megoldani, akkor egy olyan oltás esetében, amikor a teljes lakosságot be kellene oltani, ennél azért jóval bonyolultabb lesz a helyzet.
A védettség pontos időtartamát viszont még azóta sem tudják. Azt tudjuk, hogy az oltás után az immunválasz jóval erősebb, mintha csak a vírus bejutna a szervezetbe és azt kellene legyőzze. Viszont azt, hogy ennek a mennyisége hány hónap alatt fog csökkenni, még nem tudható, mert egyszerűen nem telt el még annyi idő, hogy meg lehessen mondani. Most azt tippelik, hogy valószínűleg több mint hat hónap és kb. egy év lehet. Ez azonban még mindig azt fogja jelenteni, hogy évente emlékeztető oltásokat kell majd beadni, hacsak nem sikerül teljesen eltörölni a vírust. De ennek viszont elég csekély az esélye.
Hogyan lehetne „eltörölni” a koronavírust?
- Ez úgy történhetne meg, ha a lakosságnak a nagy része (90-95 százaléka) be lenne oltva. Ebben az esetben az újonnan igazolt fertőzöttek száma drasztikusan lecsökkenne. Az oltások gyakoriságát pedig lehetne ahhoz igazítani, hogy felüti-e a fejét itt-ott egy gócpont. Ahhoz viszont mindenkit be kellene oltani hat hónapon belül, ami szerintem lehetetlen, pláne úgy, hogy a lakosság elég nagy része szkeptikus az oltással szemben.
Meg hozzá kell tenni ehhez, hogy Románia csak tíz millió oltóanyagot rendelt, ez pedig nem lenne elég az ország lakosságához képest.
- Alapból a tíz millió oltás, az kb. 5 millió emberre elég, mert kétszer kell oltani. Adnak egy kezdeti dózist, egy hónap után adnak egy másik dózist is. Legalábbis a mostani vakcinák, amelyek piacra fognak kerülni, azok ilyenek.
Előzmények:
- Pénzt adnak azért, hogy „covidosnak” hazudják az elhunytat? Szakértő a koronavírusos álhírekről
- Szakértő: manapság nem kellene meglepődni egy pozitív koronavírus-teszten
- Már várjuk a covid-vakcinát, azonban még influenza elleni védőoltás sem kapható