2021. aug. 3. keddHermina
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Veszélyben a nagyváradi kulturális intézmények: Ilie Bolojan takarékosságra hivatkozva lehetetleníti el működésüket

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. december 15. 15:08, utolsó frissítés: 22:29

Populizmus, kisebbségellenesség, kultúra fölötti hatalomvágy - ezekkel az eszközökkel szántja be a a kultúrát Ady városában Ilie Bolojan, Bihar Megye Tanácsának elnöke.


Nemcsak a Várad folyóirat önállósága szűnik meg Bihar megyében, számos kulturális intézmény került veszélybe, miután Ilie Bolojan megyei tanácselnök költségcsökkentés okán olyan drasztikus átalakítást és állománycsökkentést rendelt el a Bihar Megyei Tanács alintézményeiben, amelyről egyesek úgy vélik diszkriminatív a magyar közösséggel szemben és valójában a hatalomátvételről szól.

Már közvetlenül a helyhatósági választások után felröppent a hír, hogy Ilie Bolojan, a nagy népszerűségnek örvendő váradi ex-polgármester, Bihar Megye Tanácsának éléről pucolja ki a politikai kihelyezetteket a közigazgatási szférából, hisz szerinte sokaknak még konkrét feladata sem volt. A közvélemény a hír hallatán nem ellenkezett, hisz Bolojanban utat, autópályát és rendteremtő szándékot véltek felfedezni. A populista felvezető után sokan úgy gondolhatták, hogy a Bihar megyei lakosok pénzének megtakarítása érdekében a járványhelyzet alatt 174 alkalmazottból 86 állás megszüntetése még rendben van.

Később azonban a tanácselnök saját sikerén fellelkesülve úgy döntött, hogy újabb intézkedésével már nemcsak a közhivatalnokoktól szabadul meg költséghatékony módon, hanem a megyei tanács alintézményeiben uralkodó „pénzpazarlásnak” is megálljt parancsol, és mintegy harminc százalékkal csökkenti a megyei fenntartású intézmények költségeit azok átszervezésével, alkalmazottainak számának december és januártól kezdődő csökkentésével.

Ez azonban már nem hangzott olyan jól, szisszent fel a közvélemény, hiszen itt már nemcsak a politikai kinevezettek kerültek célkeresztbe, hanem elsősorban a kulturális intézmények, például a magyar és a román színészek, bábszínészek, táncosok, zenészek, újságírók, de többek között a váradi repülőtér és a gyermekvédelmi központ alkalmazottai is (összesen tíz szociális és kulturális intézmény érintett, ebből háromnak megszűnt az önállósága és más intézményhez csatolták).


Értesüléseink szerint a reptér esetében a tűzoltó és biztonsági személyzetet ritkítaná Bolojan, annak ellenére, hogy a repülőtér igazgatója felhívta a figyelmét, hogy ilyen módon nem tud majd biztonságosan működni a légikikötő.

A helyi közösség tiltakozott ugyan, például a nagyváradi állami filharmónia kapcsán, de elég halk volt ahhoz, hogy az emberek többségét csak a december 15-i tanácsülésre előterjesztett határozati javaslat híre érje derült égből villámcsapásként.

Ilie Bolojan Bihar Megye Tanácsának elnökeIlie Bolojan Bihar Megye Tanácsának elnöke


Mi történt egy nappal az átalakítási terv közvitára bocsátása előtt?

Hétfőn petíciót indított Demény Péter író, valamint terjed a Facebook-on a Nincs kultúra / Nincs jövő (angol nyelvű) profilkép-keret, kiderült ugyanis, hogy a Várad és a Familia kulturális folyóirat (illetve a Hagyományos Kultúra Népszerűsítő Központ) megszűnik önálló intézményként létezni. A keddi napon beterjesztett intézkedés értelmében beolvadnak a Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár egy-egy részlegébe (a könyvtár alkalmazottainak a számát pedig 81-ről 69-re csökkentik). Ugyanakkor a tervek szerint az eddig is csapnivalóan alacsony szerkesztőségi létszámot a Várad folyóirat esetében 7 és fél posztról háromra, a Familiánál nyolcból ötre csökkentenék.

Szűcs László főszerkesztő elmondása szerint az intézkedést semmiféle hivatalos teljesítményértékelés, elemzés, felmérés nem előzte meg. Akkor ugyanis figyelembe vették volna a lapok eredményeit is. Bár a költségvetés nagyjából megegyező volt a két folyóirat esetében, a Várad saját bevétele mindig sokszorosa volt a Familiáénak. A Várad két lapot adott ki, két honlapot működtetett, míg a másik csak egyet. Ugyanakkor a Várad évente rendszeresen 4-5 kötetet jelentetett meg, és legalább 15 kulturális eseményt szervezett, a Familia kettőt. Ennek ellenére a magyar folyóirat alkalmazottai húzták a rövidebbet, hisz Bolojan etnikai arányosság jegyében tesz számbeli különbséget a román és magyar szerkesztőség között, így Szűcs szerint felmerül a diszkrimináció gyanúja.

Szűcs László a Várad folyóirat és Sarány István a Hargita Népe főszerkesztőjeSzűcs László a Várad folyóirat és Sarány István a Hargita Népe főszerkesztője


A főszerkesztő érdekes részletre is felhívta a Transindex figyelmét, mint mondta, Ilie Bolojannak felajánlotta, hogy az önálló működésért cserében azt is elfogadják, ha a megyei tanács csak annyit ad a szerkesztőség működésére, mint amennyit a megyei könyvtárba költöztetett három alkalmazottra szánna. A többit előkotorják majd ők valahonnan. Bolojan azonban, dacára annak, hogy az intézkedést takarékossági lépésként tüntette fel, elfogadhatatlannak tartotta, hogy Szűcs ilyen vakmerő elképzelést ajánlott fel neki. A főszerkesztő azonban annak a tudatában ajánlotta fel a költségtakarékos üzemmódot, hogy ezzel talán a lap megőrizhetné függetlenségét, és nem veszítené el az EU-s pályázatát, amelyet az országban egyedi módon egy kulturális folyóirat bírt lehívni.

Szűcs mindezek tudatában januártól megválik igazgatói és főszerkesztői posztjától. Mint mondta, semmilyen formában nem kíván tovább maradni a lap élén ilyen körülmények között. Bár felajánlották neki a főszerkesztői állást, nem fogadta el. Már csak azért sem, mert nem gondolja úgy, hogy önálló intézményi háttér nélkül biztosítva lenne a lapoknak a függetlensége, azaz, hogy ne szóljanak bele a szerkesztőség munkájába. Illetve, nem tartja indokoltnak, hogy mindössze három szerkesztővel folytassák tovább a munkát.

Érdeklődésünkre ugyanakkor hozzátette, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnökeként egyelőre még nem terveznek lépést tenni ez ügyben, abban reménykedik ugyanis, hogy az utolsó pillanatban kompromisszumot köthetnek. „Amikor lezárult ez az egész, akkor látnám értelmét, hogy a MÚRE foglalkozzon vele. Nem is annyira ezzel az egyedi esettel, hanem a jelenséggel. A marosvásárhelyi Látó ugyanis ugyanezzel szembesült 8 évvel ezelőtt, ezt viszont ott politikai közbelépéssel meg tudták akadályozni” – mutatott rá a MÚRE-elnök a városi és megyei lapok megszűnésének egyik veszélyére, amin változtatni szeretnének. Hozzátette, jelenleg új lap alapítását tervezi.

UPDATE: Kedden 15 órától kezdődő gyűlésen a megyei tanács megszavazta Bolojan tervét. A Várad és a Famile folyóiratot megszűnt önálló módon létezni. Szűcs a Transindexnek úgy nyilatkozott, sértőnek érezte, ahogyan Bolojan végigvitte az akaratát. Úgy kísérték be a folyóiratok főszerkesztőit mintha vádlottak lettek volna, szót nem kaptak, a gyűlésen az RMDSZ és a PSD megyei tanácsosai érveltek a Várad és a Falmile folyóiratok mellett, amelyet a javaslat elfogadása követett. Bolojan egyébként meghagyta, hogy a megyei könyvtárhoz tartozó két laptól, amelyeknek csökkentette alkalmazottainak számát is, ugyanolyan minőségi munkát és ugyanakkora számú rendezvényt vár el.

Szűcs ezt nem igazán tartotta teljesíthetőnek. Szerinte ennek a korszaknak itt vége. A MÚRE állást fog foglalni, ő pedig a megyei tanács határozatának bírósági úton történő megtámadásán gondolkodik. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Bolojan a megyei önkormányzatban a magyarokat román etnikumú személyekre cseréli. A Várad által megnyert Európai Uniós projekt részeként megvalósuló központ sorsa pedig ilyen szempontból szintén bizonytalan. Ott ugyanis eddig döntő többségben magyar eseményeket szerveztek, viszont azzal, hogy ezentúl a megyei könyvtárhoz fog tartozni, elveszítheti a magyar jellegét.

Miért támadja a kulturális intézményeket Bolojan?

Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnökének elmondása alapján az RMDSZ várhatóan több fórumon keresztül, de minimum a közigazgatási bíróságon keresztül meg fogja támadni az intézkedést.

Az ügyvezető-elnök szerint Bolojan valódi terve nem az etnikumok arányos eloszlásáról és a megyei önkormányzat alintézményeinek költségcsökkentéséről szól. Ezt pedig jól példázza a Várad kulturális folyóirat esete is, amikor a főszerkesztő hajlandó lett volna a külső finanszírozókat keresni az önállóság megtartása érdekében, ezt viszont annak ellenére elutasították, hogy már semmi nem indokolta volna a lap megszüntetését, elvégre a Bolojan által hangoztatott költségcsökkentés mellett önállóan is működhetett volna a Várad folyóirat. Ebből a szempontból nézve pedig szerinte Bolojan lépése egyszerre „etnikai tisztogatás” valamint „a kultúra elleni bosszú” és értékelhető a megyei tanácsban zajló hatalomátvételként.

Szabó Ödön képviselőSzabó Ödön képviselő


A képviselő ezért bolsevik magatartásnak minősítette, hogy a megyei tanács elnöke előbb eltávolítja a neki nem tetsző személyeket, átalakítja az intézményeket és a saját embereit ülteti a helyükbe. Szabó Ödön szerint ugyanis a nagyváradi városházán Bolojan ugyanezt csinálta. Volt egy leépítési hullám, amit később egy felvételi hullám követett. Többen be is perelték emiatt az önkormányzatot, és megnyerték a pert. Ma viszont nagyjából ugyanannyi önkormányzati alkalmazott tevékenykedik a városházán, mint mielőtt Bolojan kirúgta volna őket. Ugyanakkor Bolojan a civil szféra pályázatait is leépítette a váradi és most a megyei önkormányzat esetében is. A nyílt pályázás megszüntetése után Váradon egy turisztikai ügynökségnek szervezték ki a tevékenységet, nyílt verseny nélkül azonban csak az önkormányzat partnerei kaphatták meg az összegeket, annak függvényében, hogy ki milyen kapcsolatban van Bolojannal.

Érdeklődésünkre Szabó Ödön lehetségesnek tartotta, hogy a PNL-vel párbeszédet fognak folytatni a nemzeti liberális színekben mandátumot nyert megyei tanácselnök intézkedései kapcsán. Azonban úgy vélte az RMDSZ-en kívül, összmagyar összefogásra is szükség lesz, mert a társadalmi nyomás fontos záloga lehet hosszú távon a kulturális intézmények ellen irányuló törekvések megfékezésének.

Bolojan döntése nemcsak a Várad, hanem a Szigligeti Színház tevékenységét is drasztikusan befolyásolja

A Szigligeti Színházhoz a Lilliput Társulat bábszínháza, a Nagyvárad Táncegyüttes tartozik. Az ő esetükben Bolojan 40 alkalmazott eltávolítását követelte. Ugyanakkor a magyar és a román színészek munkájába is beleszólna azzal a lépésével, hogy tervei szerint a színház előadótermét a színészek az eddigi napi váltás helyett Bihar megye etnikai arányhoz viszonyítaná. Így annak ellenére, hogy értesüléseink szerint a magyar színházi előadások a 2018-2019-es évad esetében messzemenően jobban teljesítettek nézettség terén (nem hivatalos adatok szerint kb. 65 ezer nézője volt a magyar társulatnak és 45 ezren nézték meg a román társulat előadásait), ennek dacára a magyar társulat az, amely a tervek szerint ezután évente mindössze 100 napon veheti igénybe a színház előadótermét.

Mint Czvikker Katalin főigazgatótól a Transindex megtudta, hozzávetőleg négy héttel ezelőtt hívott össze találkozót Ilie Bolojan, a megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó kulturális intézmények vezetőivel, ahol az elnök közölte, hogy a megyei tanács nem rendelkezik azzal a pénzügyi alappal, amely a jelenlegi felállásában képes lenne eltartani a kulturális és szociális intézményeket. Hozzátette, minden területen leépítést kíván eszközölni, és arra szólította fel az alárendelt intézmények vezetőit, hogy éljenek javaslatokkal arra vonatkozóan, mi az a szerkezeti csökkentés, ami vállalható volna.

Két hét múlva, egyenként hívatta újra az igazgatókat, ekkor Czvikker Katalin főigazgató közölte, hogy 10 százalékos leépítést lát megvalósíthatónak. Bolojan erre válaszként közölte, hogy (147 alkalmazottból – szerk. megj.) 105 embert tarthat meg a Szigligeti Színház, ami 30 százalékos leépítést jelent. Még egy tárgyalási kör következett, ahol a főigazgató és Ilie Bolojan abban állapodtak meg, hogy 103 egész és 6 félállás maradhat a szerkezeti felépítésben (ez összesen 109 munkatársat jelent). (A Regina Maria román színházban 148-ból: 121 teljes és 12 félmunkaidős állás maradt – szerk. megj.)

Mint a főigazgató lapunknak elmondta, ez a létszámcsökkentés, minden szempontból és minden tekintetben fájdalmasan érinti az intézményt. A Szigligeti Színház eddig is erőn felül teljesített, vállalt gazdasági mutatóit folyamatosan felülmúlta, legyen szó saját bevételről vagy fizető nézőszámról. Nyilván, a kisebb létszám a teljesítményre is kihat majd, és minden egyes munkatársunkra többletmunka hárul.

Czvikker Katalin főigazgatóCzvikker Katalin főigazgató


A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két évvel ezelőtti mintájára, a Szigligeti Színház magyar társulata etnikai arányokhoz mérten kapná meg termet

Azon az igazgatótanácsi gyűlésen, amelyen részt vettek a Szigligeti Színház munkatársainak képviselői is, a tanácselnök a sepsiszentgyörgyi színházak példáját említette, ahol a Tamási Áron Színház ugyanúgy három tagozattal és 105 fővel dolgozik, míg a román színház csupán 41 fővel. Elképzelései szerint a Regina Maria Színháznak (amely a román önálló színháztársulat – szerk. megj.) többet kell dolgoznia, mert arányaiban nagyobb lakosságot kell kiszolgálnia.

A Szigligeti Színház főigazgatója mind az előzetes megbeszéléseken, mind az igazgatótanácsi ülésen is azt az álláspontot képviselte, hogy a Szigligeti Színház az új felállásban is dolgozni kíván, mint ahogy eddig is dolgozott, és nem tartja indokoltnak a játszóhelyek használatának korlátozását. Czvikker Katalin kifejezte abbéli kívánságát, hogy a továbbiakban is az épület társ-adminisztrátorával, a Regina Maria Színházzal döntsenek a színpadi napokat illetően. Hogy a két álláspontot közelíteni lehessen, a megyei tanács elnöke ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy alternatív játszóhelyeket bocsásson a színházak rendelkezésére, felmerült többek között, hogy az egykori Transilvania Mozi épületének felújítását nyárig befejezik és átadják azt a két színháznak, hogy mindkettő annyit játszhasson, amennyi tőle telik.

Kizárólag a politikailag kinevezett alkalmazottakat, nyugdíjasokat és a betöltetlen állásokat érinti-e az intézkedés, mint ahogyan Bolojan nyilatkozta a sajtóban?

A működőképesség megőrzése érdekében a leépítés a Szigligeti Színház minden szerkezeti egységét (társulatok, tárak, osztályok) érinti, legkevésbé a művészszemélyzetet. „A politikai kinevezettek megfogalmazást egy kulturális intézmény szintjén nem tudom értelmezni, hacsak nem az igazgatótanácsba a fenntartó által mindenkor kinevezett, a megyei tanácsot képviselő személyre gondol. Nyilván, az igazgatótanács tagjai a mi esetünkben eddig anyagi juttatást nem kaptak munkájukért” – mutatott rá Czvikker Katalin.

Próbáltak-e valamilyen módon tiltakozni a az intézkedés ellen? Fognak-e közös vagy egyéni tiltakozást szervezni?

A menedzserigazgató, Czvikker Katalin, minden találkozón elmondta fenntartásait a leépítéssel kapcsolatban. December 10-én, csütörtökön, a tanácselnök kérésére igazgatótanácsi gyűlést tartottak a színházban, amelyen személyesen Ilie Bolojan is részt vett, és a Szigligeti Színház dolgozóinak képviselői előtt megerősítette szándékát, hogy 30%-os leépítést vigyen véghez. Az igazgatótanácsi tagok kérdésére ezt a számot azzal indokolta, éppen ennyi hiányzik ahhoz, hogy a fenntartott intézmények – köztük a szociális háló – fizetési alapjait biztosítani tudja a pandémia okozta, nehéz gazdasági helyzetben. Elmondása szerint, az általa végzett számítások alapozzák meg döntését, és határozottan kijelentette, hogy ez nem képezi további tárgyalások alapját.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS