2023. december 6. szerdaMiklós
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Miért tette lapátra Tamás Sándor volt alelnökét, Grüman Róbertet?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. december 18. 15:27, utolsó frissítés: 20:37

Min vitázott hónapokig Antal Árpáddal? Meddig tervez hivatalban maradni, és milyen alelnökökre van szüksége a jó munkához? Miért távolította el Grüman Róbertet?


Mi történt közvetlenül a helyhatósági választások előtt, amikor Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere azt a döntést hozta, hogy Grüman Róbert helyett inkább Jakab István-Barna legyen Kovászna Megye Tanácsának alelnöke? Hosszan kerestük erre a kérdésre a választ, de sajnos a Vargha Fruzsina alpolgármesterrel és a Jakab István-Barnával készült interjúnkat követően csak egyre több kérdés merült fel bennünk az események láncolatával kapcsolatban. Ami biztos volt, hogy valami rendkívüli történt Háromszéken a választásokat követően, hisz talán még a döntés meghozóit is váratlanul érték a következmények.

A helyi RMDSZ eddig viszonylag csendben elintézte a számára kényes ügyeket, Grüman esete azonban felkeltette a közvélemény figyelmét. Akik követik a háromszéki RMDSZ volt ügyvezető elnökének közösségi média-oldalát, több ízben is elcsíphették ugyanis Grüman utalásait, hogy Tamás Sándor és közte nem könnyed szakítás történt. A tanácselnök ugyan igyekezett megelőzni, nehogy az ügy nagyobb port kavarjon, viszont a felmerült kérdéseket nem lehetett teljesen megkerülni, a hírre ugyanis sokan rácsodálkoztak, hogy Sepsiszentgyörgy 24 éves alpolgármestere után, egy 29 éves repülőmérnök is magas pozícióban szerzett tisztséget. Méghozzá minden előző mozgalmi, politikai tapasztalat nélkül, viszont megelőzve ezzel a megyei tanácsban mindenki mást. Jakabra a brassói repülőtér projektmenedzser-helyetteseként talált rá Antal Árpád és Tamás Sándor, akiknek rögtön megtetszett a magabiztos fiatalember, hogy aztán hónapokig arról vitázzanak: a városi vagy a megyei tanács csapatát erősítse inkább.

Kérdéseinkkel tehát megkerestük Tamás Sándort és Grüman Róbertet is, ebben a cikkben Tamás Sándorral készült interjúnkat közöljük.

Tamás Sándor szerint ahhoz, hogy valaki a politikában magas tisztséget töltsön be, nem alapfeltétel, hogy valakinek mozgalmi háttere legyen, mint mondta: ez se nem meghatározó, se nem kizáró ok a politikában.

Antal Árpádot hozta fel példának, aki 2004-ben „robbant be a politikába” parlamenti képviselőként, majd később 2008-ban Sepsiszentgyörgy polgármesterének is megválasztották. Addig szerinte semmilyen mozgalmi háttere nem volt. Tamás Sándor viszont már 1993-tól tagja volt a Toró T. Tibor (jelenleg a Néppárt ügyvezető elnöke – szerk. megj.) által vezetett Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ), majd később a Reform Tömörülés és a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is, majd 1996-2008 között 12 évet volt parlamenti képviselő. 2008-ban pedig Kovászna Megye Tanácsának elnöki pozíciójáért indult.

A tanácselnök a mozgalmak helyett, a megyei önkormányzat rendkívül sokrétű működése miatt inkább azt emelte ki, hogy nemcsak politikusokra, hanem szakemberekre van szüksége az megyei önkormányzatban. Meggyőződése ugyanis, hogy a politikus tevékenysége kettős: egyrészt kézzelfogható munkát végez, másrészt ezt el is kell tudnia „adni”, ami akkor igazán fontos, amikor az emberek véleményt mondanak (pl. négy évente a választások alkalmával). Állítása szerint, az emberek véleményt pedig arról tudnak mondani, amit ismernek.

Vargha Fruzsina és Jakab Barna-István kapcsán megjegyezte, a közéletben nincsenek véletlenek.

Elmondása szerint nem véletlenül történt Kovászna Megye Tanácsában, hogy Jakab Barna-István lett az alelnöke és az sem, hogy Sepsiszentgyörgyön Vargha Fruzsina lett az alpolgármester. Ugyanakkor nemcsak az alpolgármesteri és az alelnöki tisztségről van szó, hanem egy folyamatról, amelyben fiatalok, szakemberek kapnak lehetőségét vezető pozícióban, akiket más-más helyekről hívnak vissza Háromszékre. Mint mondta, a megyei tanács 29 éves alelnökét Brassóból, Sepsiszentgyörgy 24 éves alpolgármesterét Kolozsvárról hívták haza. A 36 éves Szilveszter Szabolcsról ugyan kevesebbet lehetett hallani, de ő Kézdivásárhelyen lett alpolgármester (Szilveszter a dél-amerikai Ecuadorban is dolgozott már). Godra Árpád pedig 42 évesen Szováta után a megyei önkormányzat turisztikával foglalkozó elnöki tanácsosa lett. Még ősszel a szintén 42 éves Csáki Árpádot a megyei kulturális és egyházügyi igazgatóság élére nevezték ki.



Tamás Sándor szerint az üzenet az volt, hogy amennyiben valaki szakmát tanul és elkezd benne dolgozni magán- vagy közszférában, akkor annak legyen lehetősége előre lépni, az elképzeléseit megvalósítani. Másrészt azt üzenték ezzel, hogy Háromszékről nemcsak el lehet menni, hanem haza is lehet jönni. „Lehetőségeink szerint kinyitjuk ezeket a kapukat. Meggyőződésem, hogy ezt a dolgot nem személy szerint, nem egyenként kell látni, hanem ennek az ívét és az elvi kérdést kell mérlegre tenni” – ecsetelte az elnök.

Ha egyénenként nézzük, akkor az üzenet szereplői között valóban nem mindenki fiatal, nem a közigazgatás területén szakember, vagy éppen a friss egyetemi diploma miatt nem is nevezhető egyelőre szakembernek. Van olyan, aki már a megyében dolgozott, esetleg amúgy is hazajött volna Háromszékre. Ez viszont valóban részletkérdés. Nem is ez a része vetett fel kérdéseket az üzenetnek, hanem az, hogy a politikai kinevezettek milyen módon és milyen körülmények között kerülnek be a közigazgatásba és élvezik a vele járó előnyöket.

A politikában ugyanis gyakran használnak nem szó szerint értelmezhető üzeneteket, mint Bihar megyében Ilie Bolojan megyei tanácselnök, aki költséghatékonyság címszó alatt veri szét a váradi kulturális életet, illetve Tamás Sándor is értelmezte korábban az összefogást, úgy mint más politikai pártok tagjainak átállítása az RMDSZ-hez.

Hazahozni a fiatalokat nemcsak a politikába lehet, a közélet, a kultúra és számos más terület adott lenne. Sőt, különböző projektekben is helyet lehetne biztosítani számukra. Ugyanakkor, akik mégis a politikában látnák a lehetőséget és ezért térnének haza, azok milyenek kell legyenek; milyen politikusokra van szüksége a háromszéki RMDSZ-nek Tamás Sándor szerint?

- Eredményes politikusokra van szükség. Az emberek ma már nem azt nézik, hogy szépen legyen felöltözve, és amikor feláll egy hordó tetejére, akkor szép dolgokat tud elmondani, hanem azt is nézik, hogy amikor leszállt a hordóról, akkor mit csinál. Eredményt tud-e elérni? Nyilván, hogy a politikában is, mint sok más területen, létezik egy háromszög. Ahogy a tudomány különböző ágaiban sokféle piramis létezik (pl. a maslow piramis), úgy a politikában is van egy piramis. A politikában meggyőződésem szerint az lehet a tetején, akinek értékrendi azonosulása van a piramis aljával, az emberekkel. Tehát, értékrendben ugyanazokat az értékeket vallja, amit a társadalom, amelyet képviselni szeretne. Erre rakódik rá a szakmai tudás, annak a képessége, hogy másokkal szemben ő tudjon sikereket elérni. Hogyha Orbán Viktort szeretném idézni, akkor olyannak kell lennie, akinek acélból vannak az idegei. Olyannak, aki ütésre keményedik és nem puhul, mert aki ütésre puhul, az szerintem is hagyjon fel a politikával, mert látjuk, hogy ebben az országban, meg egyáltalán a térségben milyen folyamatok vannak és egy politikust (vagy különösen egy kisebbségi érdekeket képviselő politikust) milyen hatások meg ütések szoktak érni.

Az ütésre keményedik és nem puhul az egyik jelmondata az elnök úrnak, amelyet a székelyek esetében is hangoztatott. Az előbb elhangzottak kapcsán viszont adódik a kérdés, hogy volt alelnökéből, Grüman Róbertből vajon melyik hiányzott, amiért az új mandátumban az alelnöki pozícióra mást kértek fel?

- Talán egyik sem hiányzott belőle. Sőt, azt mondhatom, hogy generációja egyik legtehetségesebb fiatalembere. Nézze, Grüman Róberttel kapcsolatban elfogult vagyok. Nem tudok egyenlő távolságot tartani vele szemben – és azt is megmondom, hogy miért. 12 éve dolgozunk együtt az RMDSZ-ben, ez hosszú idő. Sőt, 2013 óta az RMDSZ ügyvezető elnökeként is dolgozik, abban a szervezetben, amelynek én vagyok az elnöke. Kétségtelen, hogy ennyi idő alatt sok mindent csináltunk együtt: sok választást, aláírásgyűjtést szerveztünk, amelyeket rendre teljesítettünk, és meg is nyertünk. Én azt hiszem, hogy fontos és szép munkát végeztünk együtt (és itt az együttön van a hangsúly), amit nem szabad senkinek elfelejtenie. Sokat köszönhetünk Róbertnek, ez kétségtelen, ami a megye turisztikai ügyének a felfuttatását illeti, illetve nagyon ügyesen mozgott azokban a külpolitikai terekben, ahova delegáltuk. Dinamizálta az RMDSZ működését. Ezek tények, ezért is mondtam, hogy nem tudok egyenlő távolságot tartani, mert elfogult vagyok, hiszen sok szép munkát végeztünk együtt. Azonban közben úgy alakult, hogy kevesebb idő jutott a megyei tanács működésére és működtetésére, az alelnöki teendők elvégzésére.

De ezt ön szerint nem alelnökként végezte? Nem alelnökként volt külügyben, nem alelnökként vett részt a kampányokban?

- Nem. A kampányszervezést úgy látta el, mint a háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. A külügyi tisztség pedig a megyei tanács elnökének szól, de tekintettel arra, hogy én nem beszélek angolul olyan szinten, hogy oda mernék állni mikrofon elé, másrészt pedig nem volt annyi időm, így ő megyei tanácsosként kapta ezt a mandátumot.

A turisztika sem az alelnökséghez tartozott?

- A turisztikát sem alelnökként működtette, mert a turisztikában én vagyok az egyesületben a megyei tanács képviselője, amelyet tudok delegálni alelnöknek, megyemenedzsernek, szakaparátusban résztvevőknek, vagy megyei tanácsosoknak. Tehát, ezek a dolgok nincsenek összefüggésben, nincs egyik a másikhoz kötve. Mint ahogy ez később ki is derült, hisz lehet úgy eredményes kampányt szervezni, mint ahogy ez a parlamenti választás kampánya alatt történt: nem kell hozzá valakinek megyei tanács alelnöknek lennie. (A háromszéki RMDSZ parlamenti választásokat megelőző kampányát Grüman helyet Bodor László az országos RMDSZ ügyvezető alelnöke bonyolította le – szerk. megj.) Lehet úgy turisztikai egyesületet vezetni és szervezni, hogy valaki közben nem megyei tanács alelnök. Lehet úgy külügyben a megyét képviselni, hogy nem megyei tanács alelnök. Lehet úgy nagy rendezvényeket szervezni, hogy nem megyei tanács alelnök.



Kétségtelen, hogy Grüman Róbert ezeken a területeken, ebben az öt kérdésből négyben (turisztika, külügy, nagyrendezvények szervezése, kampány és alelnöki feladatok – szerk. megj.) fontos és jó munkát végzett, csak idő közben kevesebb idő maradt a megyei önkormányzat szakterületeinek a működtetésére. Tekintettel arra, hogy a belső struktúránkon, a működésen, a súlypontok erősítésén változtattunk és folyamatosan fogunk is változtatni, hiszen jövő évtől kezdődik az új 2021–2027-es Európai Uniós ciklus, ahol nagyobb hangsúly kerül az EU-s pályázatokra (azaz a regionális és megyék közötti nagyobb pályázatokra), a megyei önkormányzat működésében is erősítenünk kellett a súlypontokat. Mindenkinek és mindennek meglesz a szerepe és a helye, nem lesz kevesebb belőle, hanem a munkából lesz több.

Mi az amit hiányolt az alelnöki tevékenységből?

- Az, hogy kevesebb idő maradt a megyei tanács dolgaira.

Melyek voltak ezek?

- A megyei önkormányzati struktúrán belül együttműködés van, viszont az urbanisztikai, közbeszerzési kérdések döcögősen mentek. Sikerült ezeket kiigazítani, egyrészt végre tudtunk véglegesíteni egy főépítészt, másrészt pedig a közbeszerzések ügyei elsősorban egy országos rendszer miatt döcögnek. A munkatársaim, azt mondhatom, hogy pontosan, szabály szerint dolgoznak, csak a sebesség az, ami nem kielégítő. Ugyanakkor a nagyobb Európai Uniós fejlesztésekről szóló pályázatok kérdése prioritást élvez, de nyilván van még itt egyéb is emellett. Viszont első sorban az alelnöki tevékenység ott maradt el, ami a megye fejlesztéséről szólt.

Becslései szerint hány százalékban teljesített alelnökként Grüman Róbert?

- Ez nincs patikamérlegre téve.

Tehát, inkább egy érzelmi alapú döntés volt?

- Nem érzelmi alapú döntés volt. Mint mondtam, az érzelmet azt éppen, hogy szeretném ebből a dologból kivonni. De kétségtelen, hogy akkor, amikor ezt az öt témát felsoroltam neki is, és kértem azt, hogy az ötből négyet továbbra is együtt vigyünk tovább, akkor megvolt az a szándék bennem, hogy az elkövetkezendőkben is ugyanolyan lendülettel – de különböző helyekre más személyekre is elhelyezve – tudjunk dolgozni. Grüman Róbert viszont azóta nem válaszolt a felvetett kérdésre. (Mint megtudtuk, Grüman és Tamás Sándor azóta nem is beszéltek egymással, pedig előtte szoros kapcsolat fűzte őket össze – szerk. megj.)

Akartam is kérdezni, hogy miként fogadta, mert több utalás is megjelent a közösségi médiában ezt követően, például Grüman lemondó beszédében. „Sokat kell még erről az ügyről mesélni, hogy teljes legyen a kép, de azt gondolom, most az a legfontosabb, hogy az RMDSZ a lehető legjobb eredményt érje el a december 6-i választáson” – írta Grüman a Transindex Jakab István-Barnával készített interjúja fölé, amelyben említjük Tamás Sándor és Grüman Róbert konfrontációját. Mi volt az, amiben nem értettek egyet?

- Nem tudhatom, de az egyet nem értésre az adhatott okot, hogy Grüman Róbert nem válaszolt arra felkérésre, amit én megtettem irányába. A felkérés pedig a következő volt: szeretném, ha együtt dolgoznánk az elkövetkező időszakban is, ami az RMDSZ-t illeti – ő, mint ügyvezető elnök dolgozna tovább. Szeretném, ha együtt dolgoznánk, ami a megye turisztikai ügyeit illeti – ő, mint a turisztikai egyesület vezetője. Szeretném, ha együtt dolgoznánk, ami a nagy rendezvényeket illeti, hiszen nagyon vagány dolgokat talált ki és szervezett meg. Ugyanakkor szeretném, ha együtt tudnánk dolgozni úgy, mint a megye delegáltja a strasbourgi önkormányzati kongresszusban. Én azt mondtam, hogy úgy, ahogy eddig, ezután is meglesz a politikai támogatottság és az anyagi háttér is. Ezek elég nagy költségvetéssel működő események, rendezvények, ügyek voltak. A turisztikai egyesületnek például nagyobb volt a költségvetése, mint egy közepes község éves költségvetése. (2 millió lejes költségvetésről van szó, amelyből a szabadon felhasználható rész 1,5 millió lej volt – szerk. megj.) Éppen ebben az irodában kértem meg, hogy a három témában továbbra is együtt dolgozhassunk. Azóta sem adott választ rá.



Mondhatni megsértődött azért, hogy nem lehet alelnök a következő mandátumban?

- Nem tudom, ezt tőle kell megkérdezni. Én annyit tudok, amit Grüman Róbert hivatalosan elküldött az RMDSZ-hez, illetve a turisztikai egyesületünkhöz (a különböző lemondó nyilatkozatokat).

Áttérnék egy kicsit a helyhatósági választási eredményekre. Kovászna Megye Tanácsának 2020-ban a tanács összetétele 74,2 százalékban RMDSZ-es, azaz 23 RMDSZ-es megyei tanácsos kapott mandátumot. Ez azért egy hatalmas eredmény, nem igaz? Mondhatni az eddigi helyhatósági választásokhoz képest egy csúcs.

- Az eddigi helyhatósági választásokhoz képest 2008 óta folyamatosan növeltük a mandátumaink számát a megyei önkormányzatban. 2008-ban (ha az elnököt is beleszámoljuk, mert akkor külön volt a választás): 15 + 1; 2012-ben 18+1, 2016-ban 19+1, 2020-ban 22+1 a 31 tagú megyei tanácsból.

Ezt tovább lehet növelni?

- Nézze, azt, hogy mi fog történni 2024-ben, amióta 2004-ben meghalt a torjai jósnő, én nem merek vállalkozni arra, hogy megjósoljam. Dolgozunk, és majd a 2024-es történésekről négy év múlva beszélünk. Most nem tudok erre válaszolni.

Ezt azért is kérdezem, mert egyesek úgy gondolják, hogy a népszerűségi mutatóknak és ennek az úgynevezett csúcsnak is köze van ahhoz, hogy nem Grüman lett az alelnök. Úgy értesültem ugyanis, hogy a népszerűségi mutatók a háromszéki politikusok közül Grümant (33,3%) és Könczei Csaba képviselőt (37,3%) mérték a legközelebb 2019-ben Antal Árpád polgármester úrhoz és Tamás Sándorhoz, akik 78 és 74 százalékon állnak. Ennek pedig azért lehet köze a történtekhez, mert a statisztikában általában a csúcs után a lefelé ívelő eredmény következik, amit....

- Azért még előre ne jósoljuk meg ezt a lefelé ívelő eredményt.

A statisztikában általában nézve ez így szokott történni. Ha elérjük a csúcsot, akkor azt csökkenés követi, amit már csak lassítani lehet, például úgy, hogy a politikai ellenlábasokat kiiktatják.

- Vannak politikai ellenlábasaim?

Vannak?

- Kik azok?

Én nem tudhatom. Grüman annak mondható?

- Politikai ellenlábasnak? Nem hiszem. Mire alapozza azt, hogy Grüman Róbert politikai ellenlábas lenne, mondta ezt Róbert?

Nem.

- Na, látja? Akkor mondta ezt valaki más?

Viszont azt gondolom, hogy esélyes lehetett az elnöki pozícióra.

- Indult a elnökjelöltnek?

Nem. Viszont forrásaim szerint...

- Szeretett volna elnökjelölt lenni?

Az a feltételezés fogalmazódott meg, hogy ön a népszerűségi mutatók tükrében azt hihette, hogy Grüman Róbert elnök szeretett volna lenni.

- Tehát az a feltételezés, hogy én azt feltételeztem róla? Vissza tudnánk-e jönni esetleg a tények talajára? Megmondom őszintén, spekulációkba nem bocsátkozom.

Én csak információkat próbálok ellenőrizni.

- Jó, de akkor tessék konkrétumot mondani nekem. Politikai ellenlábas Grüman Róbert velem szemben? Ezt mondta Róbert? Nem, nem mondta. Ezt mondja ön?

Nem.

- Ezt mondja valaki más?

Igen, hogy akár az is lehetne, abban az esetben, ha...

- De ez spekuláció. Az „lehetne”, „abban az esetben, ha...” Nem, konkrétan. Grüman szeretett volna indulni megyei tanácselnök-jelöltnek?

Erről őt kell megkérdezni. Az én információim szerint önnek volt egy olyan feltételezése vele kapcsolatban...

- Ön jobban tudja, hogy mit gondoltam?

Nem. Én meg akarom kérdezni, hogy volt-e ilyen feltételezése.

- Nem volt ilyen feltételezésem.

Arról volt-e tudomása, hogy a megyei tanácsosokkal beszélt-e erről?

- Hogy Grüman Róbert beszélt-e arról, hogy ő legyen az elnök a megyei tanácsnál? Nem hiszem, hogy ilyen történt. Mondta ezt önnek Róbert, hogy ilyenen gondolkozott?

Nem.

- Más mondta ezt?

Egy forrásom.

- Tehát volt egy fülese önnek arról, hogy Grüman Róbert megyei tanács elnök szeretett volna lenni?

Nekem ezt mondta a forrásom.

- Igen? Akkor ezt is tessék leírni. Én nem hallottam ilyenről. De örömmel hallom, hogy volt ilyen is... Már most 2020-ban indult volna ellenem?

Ezt nem tudom, nem volt ennyire pontos a forrás. Viszont ön kit látna esélyesnek a háromszéki RMDSZ-ből a megyei tanács elnöki tisztségre?

- Nézze, én az idén egy Háromszék 2030 programot hirdettem meg. Pontosan tudom azt, hogy fejlesztés szempontjából mit kell tenni Kovászna megyében az elkövetkezendő 10 évben. Megvan hozzá egyrészt a fizikai erőm, tapasztalatom. Úgy érzem, hogy azt is tudom, hogy mit kell képviselni a nemzetpolitikában. Ezt képviselem. Úgyhogy ez a program 2030-ig szól.

És mi történne, ha valaki mégis úgy gondolná, hogy ő is indulna egy megmérettetésen ön ellen?

- Hogy leváltsanak, erre gondolt? Az RMDSZ-en belül? Ezt azt akkor tessék megkérdezni, amikor tudomására jut, hogy ilyet szerveznek ellenem.

Igen. Rendben, akkor erre később visszatérünk.

- Mert, hogy van ilyen?

Jelenleg nincs tudomásom ilyenről, de majd ha lesz forrásom erre nézve, akkor megkeresem. Viszont visszatérve az alelnöki posztra. Grüman helyébe Jakab István-Barna került...

- Nem a „helyébe” került.

Az ő alelnöki pozícióját töltötte be, hisz a másik alelnök, Henning László megmaradt.

- A választásokkal mindenkinek véget ért a mandátuma. Nem a „helyébe” került, ez egy rendkívül fontos szemantikai kérdés.

Értem, viszont még Jakab István-Barnát és a többi RMDSZ-est is meglepte a hír, hisz azt gondolták, hogy a Grümané lesz az a tisztség.

- Nincsenek kibérelt helyek: sem nekem, sem másnak. Mindenkinek véget ért a mandátuma.

Azonban a kérdésre visszatérve. Jakab először a városi tanácsnak a listáján szerepelt, azután az ön kérésére került fel a megyei tanácsosi listára.

- Az én kérésemre?

Úgy tudom, hogy ön kérte fel erre.

- Alelnöknek igen. A listán való szereplés a megyei önkormányzatnál úgy történik, hogy az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete és a Kovászna megye öt széki szervezete (Kézdiszék, Erdővidék, Orbaiszék, Sepsiszék és Sepsiszentgyörgy – mert maga a város is akkora, hogy a struktúrán belül egy széki szervezeti helyet jelent) közötti egyezségen alapul. Jakab Barnát a sepsiszentgyörgyi városi szervezet jelölte (a Sepsiszentgyörgy városi elnök Antal Árpád polgármester – szerk. megj.). Tehát, egy választmány delegálta, nem személyesen én.

Tehát, azt mondja, hogy önnek ehhez a jelöléshez semmi köze?

- Én ezt nem mondtam, én csak azt mondom, hogy nem én jelöltem, hanem egy szervezet jelölte. Én is tudtam róla, maradjunk ennyiben. Mégiscsak én vagyok a Háromszéki Területi Szervezet elnöke.



Értem. És mi szerint döntötték el, hogy Jakab városi vagy megyei listán marad?

- Na látja, ez egy nagyon érdekes kérdés. Az a hír járja, hogy Antal Árpád polgármester úrral mi mindig, mindenben megegyezünk. Ez például egy olyan kérdés volt, amelyen hónapokon keresztül vitatkoztunk a polgármester úrral (a vitatkozás baráti beszélgetés keretei között történt), hogy Jakab Barna a városi vagy a megyei tanácsosi listán maradjon végül.

Hogyan döntötték el?

- Megbeszéltük.

Feldobtak egy érmét?

- Nem. Nem szoktuk ezt a szerencsére bízni. A közéletben nincsenek véletlenek.

Mivel győzte meg a polgármestert?

- Az maradjon az én titkom.

(A téma nem ér véget. Grüman Róbertet is megkerestük kérdéseinkkel, már az ő válaszai is olvashatóak.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS