2021. április 21. szerdaKonrád
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Cseke Attila: Románia kormánya államalkotó tényezőnek ismeri el az etnikai kisebbségeket

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. december 30. 11:30, utolsó frissítés: 15:37

Milyen magyar szempontból fontos elképzelései vannak az RMDSZ fejlesztési és közigazgatási szaktárcáját vezető miniszternek? Beoltatná-e magát nyilvánosan? Mit gondol a Bihar Megye Tanácsának kulturkampfjáról? Cseke Attilát kérdeztük.


Sok év telt el azóta, amikor az RMDSZ utoljára minisztert adhatott. A Cîțu-kormányban viszont három miniszter mellett miniszterelnök-helyettesi helyet is kapott. Nem véletlenül, hisz a Nemzeti Liberális Pártnak és az USR-PLUS-nak szüksége volt az RMDSZ-re a parlamenti többség kialakításához. Hogy ezzel a lehetőséggel a magyar érdekvédelem mekkora előrelépést tud tenni, az javában függ attól, hogy a tárcavezetők miként lépkednek a továbbiakban a politikai sakktáblán.

Cseke Attila régi motorosnak számít a bukaresti közéletben, tíz évvel ezelőtt egészségügyi miniszterként is dolgozott. Az ő nevéhez fűzödik többek között a kórházak decentralizációja, jelenleg a fejlesztési minisztériumot vezeti, amelyhez a közigazgatás, azaz az önkormányzatok is tartoznak. Ez az egyik legnagyobb büdzsével bíró szaktárca. A minisztériumban nagy lehetőségek rejlenek a magyar kisebbségi törekvések területén is. Így a kormánykoalíciós tárgyalások alatt is kiemelkedő szerepet ellátó Cseke Attila minisztert kérdeztük szimbolikus üzenetről, kormánytervekről, megvalósítási szándékairól, oltásról és természetesen Bihar megyei politikusként arról is, hogy Ilie Bolojan liberális Bihar Megye Tanácselnök kultúraellenes tevékenységéről mit gondol, esetleg mivel lehetne kivédeni a további pusztítást.

Cseke Attila hétfőn vette át hivatalosan is a fejlesztési minisztérium vezetését Ion Ștefantól, akitől ennek apropóján egy üveg akácmézet kapott ajándékba. Ön szerint mire akart utalni ezzel a szimbolikus ajándékkal a leköszönő fejlesztési miniszter?

- Őszintén nem tudom. Az egyik munkatársa adta oda neki asztal alatt, hogy ezzel mire akart utalni, csak ő tudja. Illemtudó ember vagyok, így átvettem a szimbolikus ajándékot. Mivel az volt az ajándékhoz hozzáfűzve, hogy ezt majd adjam tovább az utódomnak, én abban reménykedem, – nemcsak a magam érdekében, de a magyar közösség érdekében is –, hogy ez a befőttes üveg méz nagyon sokáig itt lesz az irodámban, és majd csak négy év után adjuk át a következő miniszternek.


A Transindex megfejtésében a „borkán” méz a „mézes bödönre” utalhatott, hisz a fejlesztési minisztérium az egyik legnagyobb költségvetéssel bíró tárca.

- Nem tudom. Ezt Ion Ștefantól kell megkérdezni, nem ismerem a volt minisztert annyira, hogy kitaláljam mire akart utalni ezzel; életemben most beszéltem vele másodjára. Mivel ajándékot nem illik visszautasítani, elfogadtam, eltettem az irodában és remélem, hogy sokáig ott is lesz.



Akkor kívánunk mi is hosszú életet a miniszteri méznek. Első körben arról kérdezném a miniszter urat, hogy a tárgyalási folyamat során a miniszteri, alsó- és felsőházi tisztségek mellett, milyen – a magyar közösség szempontjából is fontos – kérdések merültek fel?

- Első sorban a kisebbségvédelem témája jött szóba, amely egy fejezetben meg is jelenik a kormányprogramban (amelyet a Transindex ITT szemlézett – szerk. megj.). Az RMDSZ-nek mindig is fontos volt, hogy amikor a szövetség kormányon van, akkor a magyar közösség számára fontos ügyek is helyet kapjanak a kormányprogramban, ez most is így történt, de harminc év óta először az is megjelenik benne, hogy Románia kormánya államalkotó tényezőnek ismeri el az etnikai kisebbségeket (ezen belül természetesen a magyar közösséget). Továbbá a PNL-USR-PLUS-RMDSZ koalíció felvállalja a kormányprogramban azt is, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet támogatják a parlamenti szavazás során, amelyre különben Romániának alkotmányossági kötelezettsége van. A magyar közösség szempontjából ezek nagyon fontos lépéseknek számítanak.

Fontos, viszont nagyon sok törvény esetében az a tapasztalatunk, hogy elméletileg lépnek életbe a törvények, de a gyakorlatban mégsem alkalmazzák őket. Azáltal, hogy a kormánykoalíció ezt felvállalta, ez egy biztosíték lesz arra nézve is, hogy gyakorlatba ültetik?

- Azt gondolom, hogy amikor az RMDSZ kormányon van, akkor a magyar közösség jogainak érvényesítése más típusú fázisba lép. Ilyenkor erősebb eszközök állnak rendelkezésre. Természetesen mi arra fogunk törekedni és azért fogunk dolgozni, hogy ez ne csak hipotézis maradjon, ne csak egy kormányprogramban legyen leírva, hanem meg is valósuljon.

Stabil kormányzással ön szerint milyen projektek valósulhatnak meg az elkövetkezendő időszakban? Mi a kormány legfőbb célkitűzése országos szinten?

- Országos szinten nagyon fontos, hogy azok a gazdasági intézkedések folytatódjanak, melyek a gazdasági szereplőknek segítenek talpra állni. Még mindig járványügyi helyzetben vagyunk, ezért nagyon fontos, hogy az állam továbbra is tudjon ebben a kérdésben is segítséget nyújtani. Ugyanakkor körvonalazódik az is, hogy közel tíz százalékos költségvetési hiánnyal zár Románia (nem egyedüli országként sem a régióban, sem Európában). A járványügyi helyzet mindegyik ország gazdasági tevékenységére kihatott. A következő évben a költségvetési hiányt 10 százalékról 7 százalékra szeretnénk csökkenteni. Ha nagyobb probléma nem adódik, akkor gazdasági szempontból Románia kormányának a legnagyobb célkitűzése az elkövetkezendő évekre nézve az Európai Unió által biztosított keretek felhasználása lesz: a gazdaság fellendítése és a gazdasági szereplők megerősítésének érdekében. A kormánynak szintén fontos célkitűzése – az egészségügyi intézkedések kapcsán – szakmai szempontból minél jobban kezelni a járványügyi helyzetet. Az egészségügyi minisztériumnak és a szakembereknek például nagy szerepe lesz abban, hogy az oltáskampányt milyen sikerrel zárhatja majd Románia. Mint mindenki más a világban, mi is abban reménykedünk, hogy egy hatékony oltáskampány vette kezdetét.

Lehet majd számítani az oltáskampány szempontjából arra, hogy a miniszterek a nyilvánosság előtt oltatják be magukat?

- Nem tudok mások nevében beszélni. Attól függ, hogy a kommunikáció hogyan alakul a témában. Én akkor is vállaltam a publikus oltást, amikor 2009-2011 között egészségügyi miniszter voltam és megjelent a madárinfluenza járvány. Nekem ezzel szemben most sincs ellenvetésem.

Magyar szempontból mik a lehetőségek az elkövetkezendő évekre nézve?

- Azokon a rendelkezéseken kívül, amelyekre már utaltam, kisebbségi törekvések szempontjából a kormányprogram érinti az anyanyelvhasználatot előíró egészségügyi törvényt is. Ennek a metodológiája évek óta várat magára. Kormányzati szempontból az az egyik prioritás, hogy az egészségügyi minisztérium, illetve ha szükséges, a kormány kidolgozza az anyanyelvhasználati jog metodológiáját. Egy másik ilyen terület az általam vezetett minisztériumhoz kapcsolódik. A közigazgatási kódexbe már bekerült, hogy különböző formanyomtatványok révén segítsük az anyanyelvhasználatot, illetve a közigazgatási anyanyelvhasználatot. A formanyomtatványok azonban jelen pillanatig sem elérhetőek anyanyelven. Másfél éve fogadták el, azóta sem történt e tekintetben előrelépés. Illetve, vannak olyan törvényi szintű és metodológiai rendelkezések is, amelyek a magyar közösségi jogok irányába fontos lépések lehetnek a kormány eszközeivel élve.

A román politika sok esetben magyarellenes hangokat üt meg, hogyan látja, miként fogja befolyásolni a közös kormányzás ezt a jelenséget az ellenzék szempontjából? Illetve, a kormányon belül lehet-e erre számítani majd? Garancia-e, hogy az RMDSZ kormányon van?

- Azt azért az elmúlt évek folyamán megtanultuk, hogy kisebbségi kérdésekben nagyon nagy különbség a román politikai szervezetek között nincs. Azt tapasztaltuk az elmúlt évtizedekben, hogy amikor a román pártoknak szüksége volt az RMDSZ-re egyféleképpen kommunikáltak, amikor pedig nem, akkor akár nacionalista hangokat is megütöttek, ha nem is a tejes párt vagy a párt vezetősége, de mindig akadtak olyan emberek, akik ezt a magyarellenes retorikát használták. Mi abban reménykedünk, hogy ez a kormányzás előrelépést jelent majd a román-magyar kapcsolatok terén, hisz sikeres kormányzással a két közösség viszonyát is előremozdíthatjuk. Mi nagyon örülnénk annak, ha ennek a magyarellenes retorikának egyszer és mindenkorra vége szakadna és a román politikai elit megértené, hogy mi nem ellenfelei, ellenségei vagyunk a román többségi közösségnek, hanem közös megoldásokat szeretnénk keresni arra, hogy a Romániában élő magyar közösség is jobban érezze magát a szülőföldjén.

Mivel jelenleg mind a PNL-nek, mind pedig az USR-PLUS-nak a kormányzáshoz szüksége van az RMDSZ-re, ezért adódik a kérdés, hogy ez az ők szempontjukból garanciát jelent a szövetség részére?

- Mi abban bízunk, hogy igen. Ez adhat egyfajta plusz garanciát erre nézve. Az egyeztetési tárgyalások alatt kisebbségi kérdésekben egyetértés volt a kormányprogram rendelkezéseivel és annak szövegével kapcsolatban. Mi abban reménykedünk, hogy ez így fog működni négy éven keresztül. Így lehet felépíteni egy pozitív üzenetre épülő kormánypolitikát és kisebbségpolitikát, amire nagyon nagy szükség lenne Romániában.



Az egyik olyan terület, ahol megoszlik a kormánykoalíció tagjainak véleménye, az a kétfordulós polgármester-választás. Amennyiben ismét terítékre kerül ennek a kérdése, mekkora hatással tud lenni erre az RMDSZ kormánykoalíciós tagsága?

- A kormányprogram kidolgozásánál volt egy nagyon fontos elv, amelyet a leendő koalíciós partnerek már az elején lefektettek: nem kerülhet be a kormányprogramba olyan rendelkezés vagy vállalás, amelyet a kormánykoalíció nem egyhangúlag támogat. Éppen ezért a kétfordulós polgármester-választásnak a tervezete sem szerepel a kormányprogramban. Az RMDSZ ugyanis azt mondta, hogy nekünk a magyar közösség szempontjából a kétfordulós polgármester-választás nem előnyös, ugyanis számos településen a polgármesteri mandátum elvesztéséhez vezetne. Éppen ezért: mi ezt nem támogatjuk. Ezért sem került be a kormányprogramba. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy, a parlamentben a kormánykoalíció tagjai különbözően szavazzanak bizonyos tervezetekről.

Mivel az USR-PLUS és a PNL a kétfordulós polgármesteri választás megszavazása mellett áll, ezért is kérdezem, hogy az RMDSZ partnereinek szavazatát megakadályozhatja-e egy előzőleges tárgyalás vagy kompromisszum?

- Ami az RMDSZ álláspontját illeti, ezzel kapcsolatosan nem várható kompromisszum. A mi álláspontunk világos. Nem látom annak sem a kényszerét, sem a lehetőségét, hogy ezzel kapcsolatban bármi is változzon.

Értem, de az USR-PLUS vagy a PNL álláspontja sem változhat e felől?

- Azt nem tudom megelőlegezni, hogy változni fog-e az álláspontjuk. Ők ezt a kormányprogram kapcsán is elég hangsúlyosan felvetették, mi pedig ugyanolyan hangsúlyosan elutasítottuk, ezért nem került be a kormányprogramba.

Áttérnék a fejlesztési minisztériumot érintő kérdésekre. A bölcsődék számának növelése mellett milyen projekteket szeretne megvalósítani fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszterként? Mik a prioritásai ezen belül?

- Nagyon sürgős prioritás az országos szintű helyi közösségek fejlesztési programjának első fázisának a meghosszabbítása. A minisztérium 1031 szerződést írt alá ennek kapcsán az önkormányzatokkal, viszont még nem történt meg a hivatalos és a végleges átadása az illető fejlesztéseknek. Ha a programot az év végéig nem sikerül meghosszabbítani törvényi szintű rendelettel, akkor ezt az 1031 befektetést nem lehet befejezni. Sajnálom, hogy ez az év utolsó napjaira maradt (hétfőtől számítva három napja maradt erre a kormánynak – szerk. megj.), de ez nem ennek a kormánykoalíciónak vagy legalábbis nem az RMDSZ-nek a hibája. Mi ezzel csak próbáljuk menteni, a menthetőt. A sürgősségi rendelettel pedig megpróbálunk egyúttal – a problémákat és lehetőségeket összegezve – újításokat is bevinni. Mint azt is, hogy amennyiben az állam ideiglenesen nem tud finanszírozni, addig az önkormányzatok használhassák a saját forrásaikat, amelyet a kormány majd megtérít.

Magyar szempontból milyen fontos megvalósításokat tervez a közigazgatási szférában?

- Amikor az egykori PSD-kormány sürgősségi kormányrendelettel módosította a közigazgatási kódexet, nagyon élesen bíráltuk az akkor elfogadott formáját. Elsősorban a megszerzett jogok védelmének hatályon kívül helyezése miatt, ugyanis nagy hátralépés volt Románia részéről, hogy a megszerzett jogok elvét továbbá nem vette figyelembe. Ezt az elkövetkezendő időszakban vissza próbáljuk helyezni, hiszen ez egy európai elv, amely arról szól, hogy amennyiben egy közigazgatási egység szintjén a kisebbség valamikor elérte a 20 százalék feletti etnikai arányt, a nyelvhasználati jogok akkor is megmaradnak, ha húsz százalék alá esik a kisebbségi közösség aránya. A megszerzett jogok elvét a magyar közösség szempontjából is nagyon fontosnak tartjuk visszaállítani a román jogrendbe.

Tíz évvel ezelőtt egészségügyi miniszterként ön kezdeményezte a kórházak decentralizációját. Fejlesztési miniszterként ismét nekifutna, viszont a kormányprogram arról árulkodik, hogy ezúttal nemcsak a saját szaktárcájában számíthatunk a központosított rendszer csökkentésére. Miről szól a mostani decentralizációs törekvése?

- Hangsúlyoznám, a közigazgatási minisztériumnak fontos koordinációs szerepe van a decentralizációban, de nem tud kötelezően ráhatni a minisztériumra, hogy decentralizáljon. A kormányprogramban viszont a decentralizáció hangsúlyosan szerepel, ami azt jelenti, hogy kormányzati szinten, minden kormánytag által felvállalt elvről és reformról beszélünk, mi pedig azon leszünk, hogy amit felvállaltunk közösen megvalósítsuk.



Egyfajta mentalitásváltást szeretnék elérni a helyi közösségek és a helyi önkormányzatok törekvései szempontjából. Olyan típusú mentalitásváltásra van szükség, amelyben a minisztérium segíteni próbál, együtt próbál megoldást keresni a felmerülő kérdésekre és nem azt keresi, hogy miért nem lehet bizonyos dolgokat megoldani. A minisztériumnak változtatnia kell a hozzáállásán: akkor amikor segíteni tudunk az önkormányzatoknak, akár egy jó tanáccsal vagy törvénycikkely értelmezésével, akkor segíteni kell. Amikor törvényes tiltás van, akkor azt is kommunikálnia kell a minisztériumnak, viszont amikor lehetőség van rá, akkor engedni kell, hogy az önkormányzatok megoldják a helyi problémákat és önállóan intézkedjenek.

A decentralizáció esetében kérem kifejtené, hogy a közigazgatáson belül ez pontosan mely területeken jelentkezne, és milyen hatással lenne az erdélyi, ezen belül a partiumi és székelyföldi önkormányzatok működésére nézve?

- Annyira nem szaladnék előre a decentralizáció témájában, hogy már regionális szinten is meghatározható legyen milyen hatással lenne az önkormányzatokra. 2017-ben volt egy országos decentralizációs stratégia, amely 8 területet írt elő, amelyek kapcsán úgy látták, hogy lehet decentralizálni adott tevékenységeket. Ez a folyamat azóta, finoman fogalmazva: megtorpant. A mai információink és pár napos miniszterség után azt tudom mondani, hogy ezt a helyzetet pontosan fel kell mérnünk, hogy kiderüljön konkrétan milyen területen, milyen helyzetben vagyunk. Sajnos van olyan terület is, ahol eredetileg javasoltak a decentralizációt, azonban egy idő után a minisztérium visszakozott és már nem kívánt decentralizálni semmit.

Az RMDSZ álláspontja nem titkos, mi e tekintetben azt mondjuk, amit eddig is, hogy a decentralizáció egy fontos eszköze a helyi közösségeknek, a helyi önkormányzatoknak, hogy megerősödjenek. A beleszólási, a döntési jog minél közelebb kell kerüljön az állampolgárokhoz, mert így lehet azt hatékonyabbá tenni. Személyes tapasztalatból, én továbbra is azt mondom, hogy habár nem a csodát hozó varázspálca a decentralizáció, de például a kórházak decentralizációja kapcsán is, határozottan kijelenthetjük, hogy a legtöbb esetben nagy mértékben változott az infrastrukturális beruházás minősége azután, hogy 2010-ben ugyancsak RMDSZ nyomásra a kormány decentralizálta a kórházakat. Ezt a példát követve próbálunk majd más területeken is eredményeket elérni. Ebben a fejlesztési minisztériumnak egy koordinációs szerep jut, nincs egy direk ráhatásunk a történetre, viszont megpróbáljuk majd a szakminisztériumokat rávezetni, hogy amiben lehet, adják át a helyi önkormányzatoknak a döntési jogot, illetve akár infrastruktúrát is.

A járványhelyzet szempontjából mit jelentene a decentralizáció a közigazgatási szférára nézve?

- Az új egészségügyi miniszter már korábban volt egészségügyi miniszter, de Vlad Vasile Voiculescunak még nem ismerem a decentralizációs törekvéseit. Ezt természetesen majd tisztázni fogjuk. Nelu Tătaru volt egészségügyi miniszternek több kijelentése is volt azzal kapcsolatban, hogy a kórházakat vissza kellene központosítani, amit nagyon rossz állásfoglalásnak nyilvánítottunk. Az eredmények ugyanis világosan mutatják, hogy a decentralizáció a kórházak tekintetében többségében jó volt. E mellett, hogy az egészségügyben mit lehet még decentralizálni, ezt természetesen a szakminisztérium kell javasolja. Nem szaladnék még előre a témában, hiszen ezeket a konzultációkat ezután kell még lebonyolítani.

Áttérve Bihar megyére, ahogyan a Transindex is beszámolt róla, Bihar Megye Tanácsának - főleg kulturális - alintézményeinek működése több esetben megnehezült azáltal, hogy létszámcsökkentést hajtottak végre az intézményekben. A Várad kulturális folyóirathoz hasonló intézmények pedig elvesztették önálló jogi személyiségüket. Mint az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke és a kormánykoalíció minisztere, hogyan látja Ilie Bolojan költségcsökkentő tervét, amely esetenként etnikai arányhoz képest szabná meg a működést?

- Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nagyon határozottan bírálta a kulturális intézmények működésének megnyirbálását. Be is jelentettük és rövidesen a közigazgatási bíróságon megtámadjuk Ilie Bolojan a Várad és a Familia folyóiratok jogi személyiségének elvételéről szóló előterjesztését. Egy közigazgatási szereplőnek ne a kultúra legyen az ellensége. Másrészt, a kultúrára soha nem szabad úgy tekinteni, mint egy gazdasági tevékenységre, márpedig a mi meglátásunkban a megyei tanács elnöke úgy tekint a kultúrára, nemcsak a Váradra vagy a Familiara, a színházra és a filharmóniára is, hogy gazdasági szereplőként kellene működnie, és profitot kellene termelnie. Ez sehol a világon nem így működik. Bár nem kizárt ennek lehetősége, a kultúrát azért kell támogatnia az önkormányzatnak, illetve a közigazgatási egységnek, hogy meglegyen a kellő pénzügyi háttere azoknak az értékeknek, kulturális rendezvényeknek, amelyek nap, mint nap formálják a helyi közösséget. Ha a pénzügyi háttér nincs meg, illetve átszervezésével azt üzenik, hogy semmi sem lehet stabil, akkor az előbb vagy utóbb akár a kulturális rendezvények, illetve a kulturális intézmények tevékenységének a kárára mehet, és ez Bihar megye esetében sajnos nagyon gyorsan megtörténhet.



Ugyanakkor ha nemcsak a kulturális intézményekről és struktúrájuk megnyirbálásáról beszélünk, akkor a számok szintén árulkodnak, hisz a Bihar megyei önkormányzatban is egy nagyon komoly leépítés volt közvetlenül a helyhatósági választásokat követően. Amíg Pásztor Sándor vezette a megyei tanácsot addig az alkalmazottak 22 százaléka volt magyar anyanyelvű, a leépítés után ez az arány 13 százalékra csökkent. Az aki elvekről és etnikai arányokról beszél, hogy erősebb szót ne használjak rá: nagyon nagy mértékben csúsztat. Az átszervezéssel ugyanis semmi más nem történt, mint az, hogy a magyar közösség arányát a felére csökkentették a megyei önkormányzatban.

Érdemes itt még megemlíteni azt is, hogy Szűcs László a Várad folyóirat főszerkesztője vállalta volna azt is a tervezett három alkalmazott fizetését kapták volna meg, amennyiben ők hét és fél állással, önállóan működhetnének tovább, azonban hiába lett volna ez költséghatékony Bihar megye számára, Ilie Bolojan indokolatlanul is végigvitte a tervét.

Bihar Megye Tanácsának elnöke nem várt megoldási lehetőséget a kulturális intézményektől, meglepetésként érte ez a felajánlás, hogy van olyan intézmény, ami megteremtette magának a működési feltételeket. A Várad tevékenysége viszont nem csak lapkiadásra korlátozódott, pont ebből kifolyólag is okoz gondot jelenleg, hogy a jogi személyiségét megszüntették. Hisz sikeresen pályáztak Európai Uniós forrásokra, ami most veszélybe került. Ha valóban az lett volna a kérdés, hogy hogyan lehetne jobbá tenni, akár plusz pénzügyi forrásokat is behozni a kulturális intézményekbe, akkor Ilie Bolojan azonnal el kellett volna fogadja Szűcs László ajánlatát. Ez azonban nem történt meg, innen pedig azt sejthetjük, hogy más okok és indokok állhatnak a háttérben.

Ön szerint mi lehet ennek az oka?

Egyszerűen a megyei tanács elnöke besodródott ebbe az átszervezési kérdésbe: olyanokat mondott a választási kampány előtt, amelyekről ő maga is megbizonyosodott, hogy nem úgy vannak. Amit mondott a megyei tanács volt vezetőségével kapcsolatban azok hazugságok és csúsztatások voltak, most pedig ezeket a csúsztatásokat próbálja kompenzálni azzal, hogy magát annak a személynek állítja be, aki rendet teremt, de a kultúrában a kultúremberek van joga rendet teremteni, átszervezni. Ez egy olyan szakterület, amelyen egy politikusnak, vagy egy közéleti szereplőnek csak egy célja lehet: hogy segítse a kultúrát és a kulturális intézményeket, nem az, hogy megszüntesse a függetlenségüket.

Mivel a megyei tanács elnökét PNL-s színekben választották meg, ezért is kérdezem, hogy Ilie Bolojan intézkedésével kapcsolatban egyeztettek a liberális kormány partnerekkel?

Az elmúlt időszakban láthattuk, erről a média is beszámolt, hogy Ilie Bolojan helyzete a liberális pártban egy szinte teljesen elszigetelt pozíció. Ilyen szempontból felsőbb szinten erről a kérdésről még nem esett szó, ami nem jelenti azt, hogy az RMDSZ nem dolgozik azon, hogy megoldást teremtsen a kialakult helyzetre. Az első lépés viszont az volt, hogy bejelentettük, hogy közigazgatási bíróságon ezt a tanácsi határozatot meg fogjuk támadni.

Ön végső esetben lehetségesnek tartja a megyei tanácsot tehermentesíteni azáltal, hogy a például a kulturális alintézményeit országos költségvetésre csatolják át?

Az RMDSZ-nek ezzel kapcsolatosan évek óta megvan az elképzelése, és a 2020-as évben is kezdeményezve volt egy olyan költségvetési törvénytervezet, amely külön állami költségvetési alapot biztosítana a kulturális intézmények támogatására attól függetlenül, hogy önkormányzati vagy kulturális minisztérium alá tartoznak. Be is mutattuk, hogy több tíz millió euróval többet költött például a Bihar Megyei Tanács hiszen Bihar megyében az összes kulturális intézmény (a két színház, a filharmónia, a két kulturális folyóirat, a megyei könyvtár stb.) a megyei tanácsnál van, Nagyvárad kulturális hivatalához nem tartozik egy kulturális intézmény sem. Ez egy óriási többletkiadás, ezért javasoltunk egy állami finanszírozású kulturális alap létrehozását, hiszen kultúrára mindenkinek szüksége van, bárhol az országban. Ez lenne az egyik megoldás, az úgynevezett költségvetési nyomás enyhítésére, amire a Bihar Megye Tanácsának elnöke folyton hivatkozik.

Előzmények:
- Az új kormány környezetvédelmi minisztere Tánczos Barna lett, vele arról beszélgettünk, hogy milyen problémákkal küzd jelenleg a rendszer:
Tánczos Barna: a környezetvédelem terén a „tűzoltás” az első feladat
- A Bihar megyei helyzetről itt írtunk bővebben:
Veszélyben a nagyváradi kulturális intézmények: Ilie Bolojan takarékosságra hivatkozva lehetetleníti el működésüket

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS