Daniel Rădulescu: összehangolt intézményi együttműködés szükséges a roma közösségek problémáinak megoldására
Bartha Réka 2021. január 11. 10:41, utolsó frissítés: 10:54Az Országos Roma Ügynökség elnöke beszámolt arról, hogy hogyan érinti a járvány a roma közösségeket, és javaslatcsomagot is összeállított a romák életkörülményeit javító intézkedésekre vonatkozóan.
A világjárvány miatti sürgősségi állapot idején a roma közösségekben lehetetlen volt a jövedelmet szerezni, támogatás hiányában pedig napi szintű megélhetési forrásokat kellett keresniük. Másfelől viszont, életkörülményeik miatt lehetetlen volt számukra betartani az illetékes hatóságok által elrendelt „szociális távolságot – tudtuk meg Daniel Rădulescutól, az Országos Roma Ügynökség (ANR) elnökétől. Az interjú az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala projektjének része, amelyben a járvány és a kisebbségek elleni gyűlöletbeszéd és kirekesztés összefüggéseire próbáltak rávilágítani a szakemberek.
A SARS CoV-2 vírus felbukkanás – a DRI által összeállított jelentés alapján – a karanténidőszakban együtt járt a „rasszizmus vírusának” intenzívebb terjedésével. Hogyan azonosította be és orvosolta ezeket az ügyeket az ön által vezetett intézmény?
Az Országos Roma Ügynökség (ANR) követte a kiszolgáltatott közösségekre vonatkozó sajtóhíreket, amelyek zömében a romákra is vonatkoztak az audiovizuális médiában, és a Prefektúrák alárendeltségébe tartozó Megyei Roma Hivatalainak munkatársaival együttműködve folyamatos tájékozódásra törekedett ezekben az ügyekben. Ugyanakkor a terepről származó információk alapján panaszt tett ezekről az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), hogy vizsgálja ki intézményesített rasszizmus vélhető eseteit.
Hogyan mérte fel a roma közösségek visszás esetekre vonatkozó közhangulatát ez a kulcsfontosságú intézmény a vizsgált időszakban, pontosabban a sürgősségi állapot idején és a készültségi állapot szeptember 30-ig terjedő periódusában? Melyek voltak a legnagyobb kihívások, amelyekkel az ANR szembesült?
Az ANR objektív okok miatt nem végzett a roma közösségek tagjainak körében ilyen jellegű elemzést, viszont az intézmény saját felméréseiből, médiakövetéséből kiderült, hogy a tömegmédiában a romák bizonyos közösségeit aránytalanul, torzítva mutatták be, ezzel pedig elősegítették a közvéleményben a róluk való negatív vélekedést.
Azok a kihívások, amelyekben sikerült helytállnunk, a következők: hatékonyan alkalmazkodtunk a távolsági munkavégzés körülményeihez, egyeztettünk a prefektúrákbeli Megyei Roma Hivatalok munkatársaival, intenzíven használtuk az online kommunikációs eszközöket, és bevezettünk egy olyan jól működő jelzőrendszert, szolgálatot, amelynek folytán terepről időben érkeztek a bejelentések a romákat érintő problémákról.
Milyen megoldásokat javasol az ügynökség az eddig tapasztaltak alapján?
A sürgősségi állapotban tapasztaltak alapján jelentést készítettünk, amelyet eljuttatunk a miniszterelnöknek, a Kormányfőtitkárságnak, az európai alapokat kezelő, illetve az egészégügyi, munkaügyi és belügyi tárcáknak. Az említett jelentés magába foglalja a problémás ügyek elemzését, illetve azokat a javasolt intézkedéseket, amelyeket a vizsgálatok alapján, ezek kezelésére a intézményünk összeállított. Ezeket foglalom össze az alábbiakban:
1. Közegészségügyi szempontból, illetve a COVID-19 megelőzése tekintetében az alábbi problémákat azonosítottuk be: a roma közösségek tagjainak védelmét biztosító egészségügyi felszerelés (védőmaszk, -kesztyű, fertőtlenítőszer, és lakhelyek fertőtlenítésére használ anyagok) hiánya, a roma közösségi krónikus betegségben szenvedő, illetve idős (a COVID-19 fertőzésnek fokozottan kitett személyek) tagjainak korlátozott hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz, gyógyszerköltségeket fedező források hiánya, védőfelszerelések hiánya az egészségügyi dolgozók és egészségügyi kiegészítőszemélyzet estében, krízishelyzetben az érintettekkel közvetlenül kommunikáló szakemberek hiánya, a veszélyeztetettek zöme esetében a COVID-19 fertőzés megelőzést érintő egészségügyi nevelés hiánya. A közösségekben tevékenykedő, és a COVID-19 fertőzés terjedésének megelőzésére vonatkozó oktatásában kulcsszerepet játszó egészségügyi dolgozók, közegészségügyi munkások és más segítő rendkívül nagy veszélyben vannak, nem rendelkeznek megfelelő védőfelszereléssel, fertőzésterjesztőknek is minősülhetnek a veszélyeztetett lakosság körében.
Ezekről a gondokról az Országos Roma Ügynökség értesítette az Egészségügyi Minisztériumot, és kérte a humánerőforrás megfelelő védőfelszereléssel való azonnali ellátását. Továbbá, az illetékes egészségügyi hatóságok által előírt védelmi intézkedések vonatkozásában, a roma közösségek zöme olyan folyóvízellátással sem rendelkezik, amely biztosítaná számára a minimális személyi higiéniát, illetve a lakhelyek tisztán tartásához szükséges alapintézkedéseket.
2. Szociális és fizikai távolságtartást tekintve: a legtöbb roma nem rendelkezik a napi élelem beszerzéséhez szükséges pénzforrásokkal. A helyi hatóságoknak és humanitárius szervezeteknek pedig nincs megfelelő kapacitásuk az igények kielégítésére, emiatt pedig a roma közösségek tagjai ellenségesen viszonyulnak hozzájuk. Vidéki környezetben a munkaképes romák többsége az önellátásra irányuló mezőgazdaságban dolgozott, ami tulajdonképpen törvényes formát nélkülöző szakképzetlen munka, azaz napszámos munka.
Egy másik veszélyeztetett csoport a romák hagyományos mesterségeit gyakorlók csoportja. A szociális távolságtartás elrendelése miatt lehetetlen számukra ezeket a tevékenységeket folytatni, így inaktívvá és veszélyeztetetté válnak, nincs lehetőségük az illetékes hatóságok által biztosított szociális védelmi programokban (szociális segély, sürgősségi segítségnyújtás stb.) részesülni. A sürgősségi állapot idején ezek a csoportok elesnek a jövedelemforrásaiktól, támogatások hiányában pedig a napi megélhetésüket lehetővé tevő forrásokat kell keresniük. A hatóságok által kiszabott szociális távolságtartási előírásokat a roma közösségek tagjainak zöme nem tartja, mert egyrészt nincs lehetőségük erre (a zsúfolt közösségekben az egy háztartásban élő romák száma meghaladja a katonai rendeletekben meghatározott személyek számát), másrészt pedig ezekben a közösségekbe sokan érkeztek külföldről, a körülmények miatt pedig a vesztegzárat, illetve a karantént előíró intézkedések betartása lehetetlen. Tájékozatlanságuk miatt az említettek a közösség egészére vonatkozó valós veszélyt jelentenek (lásd a Ialomița megyei Țăndărei település esetét, ahol a romák nem tartották be a vesztegzári előírásokat, és a közvélemény szerint ők voltak a vírusterjedés fő okai a településen).
3. Az esélyegyenlőség és a diszkriminációmentesség szempontjából a romák jelenleg rendkívüli helyzetben vannak, különösen a tömegmédia és az online közeg által szított fajgyűlöletre alapozó konfliktusok kockázata miatt. Ebben az időszakban az ANR számos panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, azonban az online közeg továbbra is becsületsértő cikkeket és posztokat népszerűsít, amely a romák negatív megítéléséhez járul hozzá, különösen a külföldről hazaérkező romák esetében, akiket Romániában a vírus terjedésének fő okaként neveznek meg.
Mi több, egyes helyzetekben a katonai rendeletek előírásainak végrehajtását felügyelő hatóságok (helyi rendőrség, országos rendőrség, csendőrség) visszaéléseket követnek el a romákkal szemben, indokolatlanul rónak ki rendkívül nagyösszegű pénzbírságot, a közösségek tagjaival szemben erőszakot alkalmaznak alaptalanul, illetve pánikot keltenek a közösségekben. Románia Kormányának kétségkívül üzenetet kellene megfogalmaznia, amelyben ellenzi a diszkriminatív, emberi méltóságot sértő fellépéseket.
Mivel ügynökségünknek a lehető legvalósabb képet kell nyújtania a roma lakosság problémáiról, tájékoztatásul hadd említsem meg, hogy jelenleg részletekbe menő megbeszéléseket folytatunk a Világbank szakértőivel egy valós idejű adatgyűjtésre alkalmas felület kifejlesztésére, amely lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt a romák helyi, illetve megyei szintű beilleszkedésében tevékenykedő roma és nem roma dolgozók, illetve a roma közösség tagjai között, ami tulajdonképpen kifejezetten a problémák bejelentésének szentelt telefonvonal lenne Ezáltal a közeljövőben pontos adatokat közölhetünk a roma közösségek tagjainak helyzetére vonatkozóan, így segítenénk az illetékes hatóságok közbelépését.
Jelenleg az illetékes hatósági előírások szerint a roma nemzetiségű román állampolgárok egyenlő bánásmódot élveznek az intézkedések végrehajtásában, azonban a terepről begyűjtött adatok szerint országos hatósági fellépésre volt szükség a járványhelyzet kezelésére. Az illetékes hatóságok támogatására az Országos Roma Ügynökség feltérképezi a roma közösségek problémáit, beazonosított a sürgősségi beavatkozást igénylő problémákat a környezeti feltételek javítására. Ezek alapján az ANR megfogalmazott egy sor olyan intézkedésjavaslatot, amelyeket a helyi és országos döntéshozókhoz is eljuttatott.
A közegészségügy és a COVID-19 megelőzése terén javasoljuk, hogy az országos prioritások közé sorolják a következőket:
• A COVID-19 fertőzés megelőzését szolgáló egészségügyi védőeszközök beszerzése a helyi közigazgatási intézmények által, ezek szétosztása a roma közösségek veszélyeztetett tagjai körében az első alapvető fontosságú intézkedések közé kéne tartózzék.
• A veszélyeztetett személyek (idősek, krónikus betegségben szenvedők) nyilvántartása, helyzetének felmérése, közegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük biztosítása a kampány egyik prioritása kellene, hogy legyen.
• A COVID-19 fertőzés megelőzését szolgáló tájékoztatókampányt a roma közösségek kulturális sajátosságaihoz, hagyományaihoz illeszkedve kellene alakítani.
• A helyi vezetékes vízhálózati infrastruktúra fejlesztése a vezetékes/ivóvízforráshoz való hozzáféréssel nem rendelkező, sűrűn lakott helyi közösségekben, hiszen ennek a romák is haszonélvezői lehetnek.
• Gyógyszerekkel és egyéb szükséges sürgősségi egészségügyi szolgáltatás a jelenlegi időszakban bármilyen nemű vírusos fertőzést elkapó személyek számára.
• Mobil higiéniai állomások kihelyezése révén gyors beavatkozás szükséges a lakóegységben vízzel nem rendelkező emberek számára.
• Sürgős beavatkozás szükséges a hulladéknak a lakhelyek közvetlen közeléből történő eltávolítása érdekében.
• Egészségügyi dolgozók és segítségnyújtók képzése és speciális támogatása annak érdekében, hogy a veszélyeztetett roma közösségeket látogatni és segíteni tudják. Ennek a
• Az európai alapokból visszatérítendő támogatási intézkedések jóváhagyásáért tett 43/2020. sz. Sürg. Korm. Rend. 8. cikke (1) bekezdésének kiegészítése a közösségi egészségügyi dolgozók és közösségi egészségügyi segítségnyújtókkal mint a COVID-19 vírus roma közösségekben történő terjedésének megelőzési folyamatában közvetlenül érintett személyzettel.
Az egészségügy és „szociális távolságtartás” területén javasoljuk, hogy az országos prioritási program az alábbiakat vegye figyelembe:
• A sürgősségi állapot időtartama alatt működő támogatási program kifejlesztése a veszélyeztetett közösségek tagjai számára a napi élelmiszer biztosítása érdekében.
• A szociális védelmi intézkedések meghatározásáról szóló 30/18.03.2020. sz. Sürg. Korm. Rend. alkalmazási eljárásainak egyszerűsítése, társadalmi juttatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében azon veszélyeztetett személyek számára, akiknek előtte nem volt rá szükségük: szociális segély, fűtési segély, családtámogatási segély, havi élelmiszer-segély, lakbérsegély és egyebek.
• Elemi és középiskolai tanulmányaikat végző, főként szegény közösségekből származó roma gyerekeknek szóló támogatási program kifejlesztése, amely hozzájárulna a tanulmányi tevékenység folytonosságához.
• Érzelmi támogatási program kifejlesztése roma közösségekhez tartozó veszélyeztetett, különösen vesztegzárban/karanténban tartózkodó személyek számára.
• Támogatási program kifejlesztése természeti katasztrófák (árvizek, fölcsuszamlások stb.) által sújtott közösségekhez tartozó roma nemzetiségű személyek számára megfelelő körülményekkel ellátott lakhelyre való áthelyezés és azok karbantartása érdekében.