2021. május 13. csütörtökSzervác, Imola
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Apjok Norberttől megvonják a bizalmat, de akár RMDSZ-tagságától is megfoszthatják

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. január 15. 17:17, utolsó frissítés: 17:26

Választmányi gyűlést hívott össze a területi szervezet elnöke, Székely István. A diplomabotrányba keveredett képviselő sorsáról tárgyaltak.


A tervezett Zoomos találkozó helyett, csütörtökön zárt körben tartotta meg választmányi gyűlését az RMDSZ Nagybánya területi szervezete, amelyet Székely István ideiglenesen kinevezett elnök Apjok Norbert diplomabotránya után hívott össze.

A gyűlésen, mint Székely Istvántól megtudtuk, nem csak Apjok ügyéről volt szó, azonban a Máramaros megyei és erdélyi közösséget leginkább ez a téma foglalkoztatja azóta, hogy a képviselő nyilvánosan is bejelentette, hogy – az RMDSZ szabályzatával ellentétben – nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

Mint ismeretes, az RMDSZ álláspontja szerint, önmagában nem a diploma hiánya okozza a gondot, hanem az, hogy Apjok szándékosan félrevezette a szövetség elnökségét és választóit, amikor érvényes diploma helyett egy képzés közjegyző által hitelesített fordítását adta le a Szövetség Állandó Tanácsának. A szövetség erről pár nappal a választás előtt szerzett tudomást tőle, ekkor viszont már nem lehetett más jelöltet állítani, így a szövetség szerint állítólag abban állapodtak meg, hogy a képviselő írásban elismeri tettét és mandátumáról lemond saját és a kormány megválasztását követően. Ígéretével ellentétben viszont nem mondott le, később pedig az RMDSZ vezetőségének többszöri felkérésére sem volt hajlandó ezt megtenni.

Székely István ezt követően választmányi gyűlést hívott össze, majd járványügyi okokra hivatkozva ezt végül a képviselőt jelölő szervezetre szűkítették le, a nyilvánosság számára egy héttel későbbi dátumot felajánlva.

Bár a választmányi gyűlésről a nyilvánosságot kizárták, amit pótolni kívánnak, az ügy már a negyven fős választmányi testületen régen túlmutat. Székely szerint az Apjok ügyben nem is vártak különösebb változást a választmányi gyűléstől, ahhoz ugyanis, hogy a képviselő lemondjon nem kell egy ilyen gyűlést összehívni, ezt ugyanis Apjok bármikor megtehetné. Viszont első körben hivatalosan is tájékoztatni szerették volna arról, hogy amennyiben nem teszi meg, szankciók várnak rá.

Székelynek pedig igaza is volt, hisz az álláspontok ennek értelmében nem közeledtek egymáshoz most sem. A választmányon belül és kívül is vannak olyan személyek, akik Apjokot védik és vannak olyanok, akik lemondását kérik.

Bár szerettük volna Apjok véleményét is kikérni az ügyben, ő egyelőre nem szeretett volna nyilatkozni. Székely szerint viszont a képviselő elfogadja a szankciókat, ugyanis diplomabotránya nem eltántorította, hanem a köréje csoportosuló támogatói kör megerősítette őt abban, hogy képviselő kell, hogy maradjon. Mivel Apjok Norbert továbbra sem kíván lemondani a képviselői mandátumáról, ezen pedig a területi szervezet szavazással nem tudna változtatni, de még az országos szövetségnek sincs hatásköre arra vonatkozóan, hogy elvegye a képviselő mandátumát, az ügy ezzel valójában átkerült a Szövetség Állandó Tanácsának asztalára, ami már politikai szankciókat alkalmazhat (a SZÁT több féle szankciót alkalmazhat, lásd a 25. oldalon). (Ez egyébként az a tanács, amely az RMDSZ felső vezetéséből áll össze, és amelyet Apjok korábban félrevezetett.)

A SZÁT döntése azonban még várat magára, mert külön ülést várhatóan Apjok ügyének nem szentel az RMDSZ, illetve ezt egy procedúra előzi meg, ami Apjok beidézésével, meghallgatásával veszi kezdetét, és az ügy kivizsgálásával folytatódik, ami után a SZÁT meghozza döntését. Ugyanakkor mivel a SZÁT dönt az RMDSZ további államtitkárjainak, prefektusainak kilétéről, így a tanácsülés, amelyen Apjok ügye is napirendi pont lehet, talán csak napok, hetek kérdése. Ezt nem tudni, mert a SZÁT látszólag rendszertelenül ülésezik és dönt a kormánystruktúrát érintő kérdésekről.

A tanácsnak Székely István is tagja, érdeklődésünkre elmondta, hogy ő még most sem zárta ki a lehetőségét annak, hogy Apjok lemond a mandátumáról.

Székely ugyanis még nem tekinti lezárt ügynek ezt, viszont amennyiben nem változik meg Apjok véleménye, kérdésünkre az ideiglenes elnök azt válaszolta, hogy a legenyhébb esetben azzal járhat, hogy az RMDSZ képviselői frakciója megvonja bizalmát Apjoktól, számára legrosszabb esetben pedig akár az RMDSZ tagságától is megfoszthatják. Székely ez utóbbinak a lehetőségét sem zárta ki.

Az ideiglenesen kinevezett elnök szerint ugyanis az ügy nem Apjok Norbert diplomájáról szól, hanem arról, hogy milyen szabályok képezik az erdélyi magyar társadalom működését. Szerinte ugyanis az teszi súlyossá az ügyet, hogy oktatási kérdésről van szó, ami az RMDSZ tekintetében az elmúlt 31 év legnagyobb prioritása volt. Úgy vélte, más kérdés lenne egy hamis jogosítvány ügye, viszont az oktatás terén nem elfogadható az az üzenet, hogy az egyetem elvégzése helyett, kiskapukat keresnek, találnak és azzal is sikert érnek el. Ez egy olyan üzenet lenne a fiatalok számára, hogy nem kell tanulni, mert nincs ok okozati összefüggés az életben való boldogulás és a tanulás között, amit Székely az egyik legnagyobb problémának tart. A másik az, hogy Apjok egy olyan szabályt rúgott fel, amit ő is megszavazott az SZKT alkalmával.

Mint említettük, a Nagybánya területi szervezetének választmányi gyűlésen több napirendi pont is volt, például döntések születtek az átvilágítást követően a szabályzat tekintetében.


A december 9-én ideiglenesen kinevezett elnök ugyanis kérte előzőleg a szervezet három évre visszamenőleges átvilágítását, hogy kiderüljön a szervezet hogyan használta fel az erőforrásait, milyen választási eredményeket ért el és milyen problémák voltak ezalatt az időszak alatt. Ugyanakkor ügyvezető elnököt is keresnek a szervezetnek, ami jelenleg nincs, de szabályszerűen kellene, hogy legyen.

Külön napirend volt az is, hogy hogyan látnak neki a teljes körű tisztújításnak a koronavírus járvány alatt, a gyülekezési jog korlátozása mellett.

Érdeklődésünkre Székely azt is elmondta, hogy a Történelmi Máramaros- és a Nagybánya területi szervezet összevonásáról is szót ejtettek.

„Az összevonás kérdése inkább a Történelmi Máramaros területi szervezet esetében jelent gondot, a nagybányai szervezetnél nincsenek ezzel kapcsolatban különösebb ellenérzések, hiszen a lakosság arányát tekintve ez utóbbi a nagyobb szervezet, 3/1-hez” – mondta Székely, utalva rá, hogy az összevonás esetén a nagyobb szervezet maradna meg, viszont hozzátette, hogy az egységes megyei szervezet létrehozásakor garanciát fognak biztosítani a Történelmi Máramaros szervezetének, hogy a nagybányaiak egyszerű többséggel ne tudják leseperni felvetéseiket.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS