2021. április 21. szerdaKonrád
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Trónok harca az igazságügyben - egymásnak estek a jogászszervezetek

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. január 19. 19:57, utolsó frissítés: 2021. január 20. 10:32

A nyilatkozatháború fő témája az, hogy a bírói korrupciót vizsgáló SIIJ megszüntetése után ennek hatáskörét visszakapja-e a DNA vagy sem.


Az ügyet egyébként Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének egyik nyilatkozata pattintotta ki. Leszögezte ugyanis, hogy azzal hajlandó egyetérteni, hogy a bíróságokon dolgozók ügyeit vizsgáló speciális ügyészségi osztályt, azaz a SIIJ-t megszűntessék, azzal viszont már nem, hogy a jogköreit ismét a DNA kapja meg.

Csoma szerint ugyanis oly módon kell küzdeni a korrupció ellen, hogy közben ne veszélyeztessük az igazságszolgáltatás függetlenségét. A képviselő állítása szerint azonban a DNA visszaéléseket követett el korábban, koholt vádak alapján megtámadott olyan bírókat és ügyészeket, akik a DNA által indított korrupciós perekben az alperes mellett érveltek.

De mi is az a SIIJ? Ki hozta létre, miért, és ki akarja felszámolni?

A SIIJ egy olyan osztály a legfőbb ügyészségen belül, mely kimondottan azokkal a bűncselekményekkel foglalkozik, melyeket az igazságszolgáltatásban dolgozók, azaz bírák és ügyészek követnek el. 2018-ban hozta létre a PSD-kormány, az akkori ellenzék szerint azért, hogy sakkban tudja tartani az ún. magisztrátusokat (így hívják egységesen a bírákat és az ügyészeket).


A szociáldemokratáknak, és legfőképp a párt elnökének, Liviu Dragneának ugyanis meglehetősen sok problémája akadt az igazságszolgáltatással. De hiába igyekezett, mint tudjuk, börtönbe került annak ellenére, hogy a tényleges kormányhatalom a kezében volt és a kénye-kedve szerint váltogatta a miniszterelnököket (Sorin Grindeanu, Mihai Tudose, Viorica Dăncilă).

Felszámolni pedig elsősorban az USR PLUS akarja, a két párt, főleg az USR szimpatizánsainak jelentős részét ugyanis azok teszik ki, akik korábban kitartóan tüntettek a PSD-kormányok ellen. Mint kiderült, az USR PLUS, a PNL és az RMDSZ között lefolytatott kormánykoalíciós tárgyalások eredményeként a SIIJ felszámolása belekerült a kormányprogramba is. Az új, USR-s igazságügyi miniszter pedig január legelején bejelentette, hogy hamarosan el is indítja a megszüntetéshez vezető eljárást.

Azonban, amint Csoma Botond és egyes PNL-s képviselők nyilakozataiból kiderült, az RMDSZ és a liberális párt belement ugyan a SIIJ megszüntetésébe, azzal viszont nem értenek egyet, hogy a korábbi helyzetet állítsák vissza, ahogy azt egyébként az USR PLUS elképzelte. A korábbi helyzet pedig az volt, hogy akárcsak mindenki mást, aki korrupciós bűncselekménybe keveredik, a magisztrátusokat is a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vizsgálta.

Amint fentebb írtuk, ez ellen azért tiltakoznak, mert úgy vélik, hogy a DNA esetenként koholt vádak alapján készített dossziékkal zsarolta az igazságszolgáltatásban dolgozókat.

Csoma Botond egyébként egy hangfelvétellel támasztotta alá mondandóját, melyen szerinte a DNA nagyváradi kirendeltségének ügyészei arról beszélnek, hogy meg akarnak félemlíteni ügyészeket és bírókat, koholt vádak alapján összeállított dossziékkal zsarolva őket. Csoma szerint azt, hogy túlkapások vannak a DNA-nál, az is bizonyítja, hogy aránytalanul sok korrupciós témájú vizsgálatot kezdeményeztek magisztrátusok ellen. Illetve hogy bírósági ítéletek is bizonyítják, esetenként alaptalanul vádoltak meg magisztrátusokat.

A SIIJ után miért nem sír senki?

Mert nagyon kínos lenne. Talán a leginkább akkor lógott ki a lóláb, hogy politikai megrendelésre dolgoznak, amikor Laura Corduța Kövesit vegzálták. A volt DNA-vezérrel ugyanis az akkori PSD-kormány egyáltalán nem ápolt jó viszonyt, ezért cseppet sem örültek, hogy miután sikerült meneszteniük a DNA éléről, Kövesi megpályázta az Európai Főügyészi posztot. Egyenesen nevetségessé tette magát a SIIJ nemcsak Romániában, hanem Európa szerte, amikor úgy próbálta akadályozni LCK pályázatát, hogy nem engedték ki az országból. Gyorsan összetákoltak neki egy bűnvádi dossziét (amiről a legfőbb bíróság megállapította, hogy koholt vádak alapján készült), majd ún. jogi felügyelet alá helyezték, amivel korlátozták az utazásban.

De miért kell mindenképp valaki, aki vizsgálja a bíróságokon folyó korrupciót?

Jó kérdés. A válasz minden bizonnyal az lehet, hogy szükség van rá, mivel a korrupció jelen van Romániában az igazságszolgáltatásban is. Tény, hogy egyik párt és egyik döntéshozó sem kardoskodik amellett, hogy pl. úgy lehetne biztosítani a bírói függetlenséget, hogy nem hoznak létre különféle, a munkájuk tisztességességét vizsgáló struktúrákat.

Mit szól mindehhez a DNA?

A DNA nem hagyta szó nélkül Csoma Botond kijelentéseit, egy közleményt adott ki, melyben kifejti, hogy károsnak tartja az ilyen jellegű, nyilvános vádaskodást. Mert ez rontja a DNA hitelét, ami nem kívánatos. Az eljárások magas számával kapcsolatban azt írták: ezt nem tartják igaznak, mivel a magisztrátusok ellen arányaiban nem indult több eljárás, mint a más ágazatokban dolgozók ellen. Megjegyzik: érdekes módon, 2018-tól, amióta nem a DNA foglalkozik a magisztrátusok korrupciós ügyeivek, egyetlen bíró sem ügyész ellen nem indult eljárás. Arról is írnak, hogy nem léteznek olyan bírósági ítéletek, melyek bizonyítanák, hogy a DNA alaptalanul vádolt meg vagy zsarolt bírákat, ügyészeket. A DNA ellen irányuló "alaptalan vádaskodásnak" nevezték Csoma kijelentéseit, hozzátéve: jobbnak látnák, ha a politikusok felhagynának az ehhez hasonló vádaskodással a nyilvánosság előtt. A DNA közleménye itt olvasható.

Bírák és ügyészek a DNA ellen

A DNA válaszát követően négy, bírókat és ügyészeket tömörítő egyesület is kiadott egy közös nyilatkozatot a témában. (A neveikkel az egyszerűség kedvéért nem foglalkozunk, egyrészt nagyon sok ilyen magisztrátus-szervezet van az országban. Másrészt pedig két ilyen egyesület a DNA pártjára állt a vitában, tehát annyit levonhatunk következtetésként: a bírók és az ügyészek is megosztottak ebben a kérdésben.) A négy egyesület egyébként jobbára ugyanazzal vádolja a DNA-t, mint Csoma Botond. Azt írják, hogy a DNA, bár gyakran előfordul, hogy a gyenge lábakon álló vádjaik miatt felmentő ítélet születik, ezekről sosem tájékoztat. És az is előfordul, hogy úgy mocskolják be vádjaikkal egyes magisztrátusok nevét, hogy az ügy el sem jut a vádemelésig. És az ilyes esetekben sem teszik közzé az eredményt, azaz nem mossák utólag tisztára a bemártottak neveit. Mint írják, nagyon sok bíró és ügyész karrierjét tette tönkre a DNA, akik közül sokan el is hagyták a pályát.

Mi lesz a SIIJ helyett?


Az USR PLUS szerint a megszüntetés után a feladatkörök visszaszállnak a DNA-ra, ahogy korábban is volt. De épp ez az, ami ellen az RMDSz és a PNL egy része tiltakozik. Csoma Botond úgy nyilatkozott, hogy szerinte a SIIJ feladatkörét egy, a Legfőbb Ügyészség keretében működő, új struktúra kellene, hogy átvegye. Egyébként, amit a cikk elején írtuk, a SIIJ is egy ilyen, a Legfőbb Ügyészség keretében működő struktúra. Úgy tűnik tehát, hogy alapjában véve nincs bajuk a SIIJ-jel, hanem csak az URS PLUS erőszakolta be a kormányprogramba az átszervezést. Csoma szerint egyébként tavaly nyáron is a képviselőház elé került egy, a SIIJ megszüntetésére vonatkozó javaslat, azonban ezt az RMDSZ leszavazta. Mert úgy vélték, jobb ha a SIIJ foglalkozik tovább a magisztrátusokkal, mintha a feladatkörök visszaszállnának a DNA-ra.

A megszüntetésről, és a feladatkörök átvételéről a parlament dönt majd. Ami viszont körvonalazódik, az egy markáns (és az első nyilvánosságra került) törésvonal az új kormányt alkotó pártok között. Ami egyébként érthető, mármint az, hogy a régi pártok politikusai – finoman szólva – nem kedvelik a DNA-t, hisz épp elégszer néztük azt az esti híradókban, hogy bilincsben viszik a politikusokat a DNA ügyészei. Az USR PLUS viszont javarészt új emberekből áll, és éppen a korrupció visszaszorításának ígéretével jutottak kormányra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS