2021. március 6. szombatLeonóra, Inez
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A MÚRE hallgat, a Várad folyóirat vergődik, és nem tudni, hogy mi lesz az EU-s pályázatból finanszírozott kulturális központtal

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. január 21. 11:54, utolsó frissítés: 13:47

Késik vagy talán el is marad a MÚRE állásfoglalása a Várad kulturális folyóirat ügyében, miközben bizonytalanság övezi a folyóirat sorsát és az égisze alatt elindított EU-s projektet is. Mi lesz a Váraddal, mi lesz a kulturális központtal?


Az előző nyilatkozatokkal ellentétben több mint egy hónap elteltével sem foglalt állást a Várad kulturális folyóirat munkájának ellehetetlenítése és jogi személyiségének megszüntetése ügyében a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, pedig a szervezet deklarált céljai szerint vállalja az újságírók jogainak és szabadságjogainak, méltóságának védelmét, továbbá a sajtószabadságért való kiállást a nemzetközi egyezményeknek és a hatályos román törvényeknek megfelelően. Ha pedig valamelyik sajtóorgánum vagy újságíró szakmai és/vagy etikai vétséget követ el – emberek vagyunk, megtörténik –, akkor a szervezet becsületbírósága feljelentésre, vagy anélkül, állást foglal, amelyben kifejti iránymutató szakmai véleményét.

Megkerestük ezért első sorban Szűcs Lászlót, a szervezet elnökét, aki történetesen a Várad folyóirat volt igazgatója is, és akinek az intézmény megszűnésével január 1-től érvényét vesztette az amúgy 2025-ig érvényes menedzseri szerződése. A munkaszerződés nélkül, de munka nélkül aligha maradt volt főszerkesztőt az egyesület hallgatásának okairól, saját terveiről, illetve a Várad jogi megszűnése után, volt alkalmazottai helyzetéről és az Európai Uniós projekt sorsáról kérdeztük (RO-HU 446 EduCultCentre), amelynek célja, hogy EU-s támogatással egy új kulturális központot alakítsanak ki egy régit átépítve. A helyszín ugyanis a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye tulajdona, tíz évre a Várad adminisztrálásába került azzal a garanciával, hogy Szűcs megőrzi a hely kulturális, katolikus és magyar jellegét. Ez viszont Ilie Bolojan Bihar Megye Tanácselnök miatt a váradi kulturális élettel együtt szintén veszélybe került.

Mint arról részletesen beszámoltunk, Bolojan költséghatékonyságra hivatkozva hadat üzent a váradi kulturális és szociális életnek. Az intézkedés a megyei tanács alintézményeinek többségét strukturálisan érintette. Így ebben a nehéz helyzetben sokan munkanélkülivé váltak. Három kulturális intézményben pedig ennél drasztikusabb változás is történt, ugyanis a Várad és a Familia kulturális folyóiratok esetében is, az intézmények elvesztették jogi személyiségüket és összevonták egy másik intézménnyel.

Ilie Bolojant a kultúrára káros intézkedései miatt többen is bírálták, Szabó Ödön képviselő, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Szűcs László is, igaz, nyilvánosan csak a botrány kitörése után. Szűcs például azért is, mert noha ő vállalta volna, hogy az intézményi önállóság megtartása esetén a könyvtári részlegre szánt költségvetésből működteti a Váradot, azaz három alkalmazottnak megfelelő fizetéssel is tovább vezette volna a 7 alkalmazottal működő lap munkáját. Ha a cél valóban a költséghatékonyság lett volna, akkor ez az érv döntő jellegű kellett volna, hogy legyen, azonban kibújt a szög a zsákból. Szűcs felvetésére a megyei tanács elnöke sértődötten és elutasítóan válaszolta, hogy szóba sem jöhet ez a megoldás. Bolojan ugyanis eltökélte, hogy akkor is véghez viszi a tervét, ha azt semmi nem indokolja.


Szűcs László, forrás: Sz. L. Facebook-oldalSzűcs László, forrás: Sz. L. Facebook-oldal


Az ügy kipattanásakor, a Transindex megkeresésére Szűcs érintettként nem szeretett volna a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nevében állást foglalni, mint mondta, erről a MÚRE Igazgatótanácsa dönt majd, amely határozat elfogadásakor ő a Várad folyóirat igazgatójaként és az egyesület elnökeként nem vesz majd részt. Mint mondta, ha nem lett volna érintett más lenne a helyzet, így azonban biztos volt abban, hogy az igazgatótanács többi tagja el tudja dönteni, van-e szükség állásfoglalásra az egyesület részéről. Szűcs a Familia folyóirat volt igazgatójával, Ioan Moldovannal, valamint a Bihar megyei tanács RMDSZ frakciójával jogi útra terelte az ügyet. A közigazgatási bíróság január 28-án tárgyalja az esetet, ekkor születhet döntés a december 15-i tanácsi határozat felfüggesztéséről. Ugyanakkor a nép ügyvédje is beadvánnyal fordult a Bihar Megyei Tanácshoz.

A témában azóta számos cikk megjelent, Szűcs pedig több alkalommal nyilatkozott a sajtónak, azonban a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének állásfoglalása azóta sem jelent meg.

Szűcs álláspontja abból a szempontból érthető, hogy nem akart etikailag megkérdőjelezhető helyzetet teremteni, viszont érdeklődésünkre, hogy indítványozta-e az alelnökök felé, hogy ők vegyék át az ügyet, azt felelte, hogy nem. Viszont önként jelentkező sem akadt, aki az elnök hiányában felvállalta volna az ügyet. A témában 17 különböző cikket tettek közzé a december 15. után a MÚRE-csoportban, amelyekre számtalan reakció is érkezett. Ez arról árulkodik, hogy a tagokat érdekelte a téma. Mint az elnöktől megtudtuk, a MÚRE Facebook-csoportjában Rácz Éva, a MÚRE volt elnöke pedig „javasolta” is, hogy lépjenek az ügyben. Ezt követően viszont egy kisebb vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy helyes-e ha a MÚRE olyan üggyel foglalkozik, amiben az egyesület elnöke érintett, viszont a vitát nem zárták le, a bizottság nem hozott döntést, az állásfoglalás kezdeményezése pedig csendesen elhalt.

„Én úgy láttam, hogy a MÚRE elnökségének egy része ezt nem tartotta volna etikusnak, azonban ez így nem volt kimondva, a beszélgetések alkalmával éreztem úgy, hogy ez húzódik meg a háttérben. Pedig bárki juthat a kollégák közül olyan helyzetbe, amibe a Várad folyóirat jutott. Tény, hogy nem esett túl jól, hogy a kollégák nem foglalkoztak ezzel a témával, de nem szerettem volna ebből belső konfliktust generálni” – mutatott rá Szűcs.

Újvári Ildikó, forrás: Ú. I. Facebook-oldalÚjvári Ildikó, forrás: Ú. I. Facebook-oldal


Újvári Ildikó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke a Transindex érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy az egyesület elnökének távolléte („érintettsége”) esetén az alelnökök, igazgatótanácsi tagok megvitathatják és eldönthetik közös megegyezés vagy többségi vélemény alapján az adott ügy rendezését. Szerinte ennek megfelelően a MÚRE igazgatótanácsában fel is merült, hogy az egyesület foglaljon-e állást a Várad folyóirat ügyében: volt olyan meglátás, hogy nem, mivel az egyesület elnöke a folyóirat főszerkesztője, és ezért személyesen érintett az ügyben, de olyan vélemény is volt, hogy ez nem jelenthet akadályt, hiszen főszerkesztőként látja át a legjobban a Várad folyóirat ügyét.

„Tudomásom szerint jelenleg peres eljárás folyik a tanácsi határozat ügyében, követjük a fejleményeket, és majd a bírósági határozat függvényében döntünk egy esetleges állásfoglalásról. A helyzet összetettebb, hiszen a folyóiratot nem szüntették meg, ellenben olyan átszervezést kísérelnek meg, amely nagymértékben befolyásolja vagy befolyásolhatja majd a lap élhetőségét, működésének az eddigi színvonalon való folytatását. Viszont egyet jelentenek a tények, és mást a személyes vélemények” – mutatott rá a MÚRE alelnöke.

Új kulturális folyóirat van kilátásban, de még a régivel is gondok adódnak

Szűcs már csak azért sem erőltette a dolgot, mert őt egyrészt lefoglalja egy új irodalmi, művészeti, társadalmi folyóirat alapítása, amelynek részleteiről majd csak február elején szeretne több részletet elárulni. Reméli, hogy a lap már márciusban elindulhat. Másrészt annak ellenére, hogy január elseje óta munkanélküli, továbbra is segíteni próbál volt munkatársainak.

A Várad folyóirat és a megyei könyvtár összevonása ugyanis olyan előre át nem gondolt folyamatként ment végbe, hogy a három megmaradt szerkesztőnek nem csak azzal kell szembesülnie, hogy rájuk hárul mindaz, amit korábban hét kolléga végzett, a Várad mellett a Biharország havilap kiadása, könyvkiadási tevékenység, illetve a két lap internetes változatainak működtetése.

Ugyanakkor Szűcs László értesülései szerint a megyei könyvtár és a Várad folyóirat összevonása kapcsán a lapkiadás tekintetében is gondok adódtak:
- a könyvtár alapszabályzata szerint nem rendelkezik lapkiadási tevékenységgel,
- nem tudtak időben ISSN (időszaki kiadványok nemzetközi azonosítója) számot biztosítani a lapkiadáshoz.
- A megyei tanácsnál nem gondoltak arra, hogy a lapokat valakinek be is kellene tördelnie, a három munkatárs között nincs tördelő, s nincs semmi arra vonatkozó információ, hogy igénybe vehetnek-e külmunkatársakat, korrektort, rendszergazdát, stb. E pillanatban pénzhiányra sem hivatkozhat a folyóirat új kiadója, hiszen január első napjaiban korábbi saját bevételeiből a Várad mintegy 130 ezer lejt utalt át a Gh. Sincai Megyei Könyvtár államkincstári számlájára.
- Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy a logisztikai feladatok sincsenek megoldva, amelyek a lap terjesztéséhez lennének szükségesek. A megyei könyvtár egyetlen hivatásos gépkocsivezetőjét a napokban bocsátották el. Nincs, aki a szabadárusítással vagy előfizetés-szervezéssel foglalkozzon, az sem biztos, hogy a lapokat árusítani fogják.

A Várad nem csak folyóirat volt, hanem a váradi kulturális központ záloga is

Szűcsöt a várad-velencei római katolikus kultúrház jövője is foglalkoztatja, amelynek helyzete azért is kérdéses szerinte, mert semmi sem ad garanciát, hogy a Várad folyóirat jogi megszűnése után, a kulturális központ magyar és katolikus jellege megmarad. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspökét, Böcskei Lászlót kerestük meg.

Forrás: RomKat.roForrás: RomKat.ro


Tőle kérdeztük meg, hogy a kulturális központ projektjének, a Várad folyóirat jogi megszűnése és a megyei könyvtárhoz való összevonása után, mi a jelenlegi helyzete. Amennyiben az EU-s pályázat révén létrehozandó kulturális központ a megyei tanács vagy könyvtár kezébe kerül, mi ad garanciát a püspök számára, hogy megmarad a kulturális központ magyar és katolikus jellege. Ha pedig nincs erre vonatkozó garancia, akkor mi fog történni, és mit fog lépni az egyházmegye.

Böcskei László püspöktől megtudtuk, a várad-velencei kultúrház egy 2018-ban kötött szerződés alapján a Várad folyóirat rendelkezésére lett bocsátva azzal a feltétellel, hogy uniós finanszírozással a folyóirat gondoskodjon az épület felújításáról.

Böcskei László az időközben beállt változásokról csak a sajtóból értesült. A kialakult helyzetről senki sem küldött hivatalos értesítést neki. „Mulasztásnak tartom, hogy az érintett felek mindeddig semmilyen lépést nem tettek a tulajdonos irányába a felmerült komoly jogi eljárásokat érintő kérdések tisztázása végett. Az előállt helyzetben jogszerű eljárással próbálunk fényt deríteni a tényállásra, hogy majd ennek függvényében dönthessünk a további lépésekről” – mutatott rá a püspök. Mint mondta, amennyiben a meghatározott feltételeknek a bérlő nem tud eleget tenni, a szerződésben foglaltak értelmében a szerződés semmisnek nyilvánítható.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS