2021. március 7. vasárnapTamás
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Álom vagy valóság? 10 millió embert oltana be a kormány szeptemberig

Babos Krisztina Babos Krisztina 2021. január 22. 10:59, utolsó frissítés: 14:19

Florin Cîțu miniszterelnök ambiciózus terveinek esélyeiről László Attila szenátort kérdeztük.


Raed Arafat belügyi államtitkár arról beszélt kedd este a B1 televízióban, hogy Romániában 10 millió embert kellene beoltani ahhoz, hogy „közelebb kerüljünk a normalitáshoz”. Azaz hogy nagyjából úgy élhessük a mindennapjainkat, mint a járvány kitörése előtt.

Elmondta: növekvőben van az oltási kapacitás, míg korábban napi 12-14 ezer vakcinát tudtak beadni országos szinten naponta, ez a szám mára napi 30 ezerre nőtt. Úgy vélte, magas az oltakozási hajlandóság Romániában, ami jó jelnek tekintendő.

Hozzátette: nyilvánvaló, hogy nem lehet mindenkit egy nap alatt beoltani, és a rendszerben is akadnak hibák, ráadásul a vakcina adagok érkezése sem halad mindig a tervek szerint.

Arafat arról beszélt, hogy az ország részesül abból az oltásmennyiségből, melyet az Európai Unió rendelt meg, ugyanakkor Románia igyekszik önállóan is beszerezni további vakcinamennyiségeket. Az államtitkár bizakodóan nyilatkozott, rámutatva, hogy egyre több cég dob a piacra oltást. Hozzátette: törekszenek arra, hogy az oltási kapacitást tovább növeljék.


A miniszterelnök, Florin Cîțu pedig bejelentette: szeptemberig tervezik a 10 millió román állampolgár beoltását.

Az ambíciózus tervvel kapcsolatban kikértük László Attila szenátor véleményét, aki a végzettségére nézve orvos és jelenleg a szenátus egészségügyi bizottságának titkári teendőit is ellátja.

„Eléggé optimistának tartom ezeket a határidőket, ismerve a hazai szervezési kapacitásokat és a bürokrácia mértékét” – fogalmazott László. Aki szerint kérdéses például, hogy az országos szinten tervezett 900 oltási központban miként biztosítják az egészségügyi személyzetet. Ez egyébként amiatt is problémásnak tűnik, mert egy szabályszerűen felállított ún. oltási vonal 5 egészségügyi dolgozóból áll. Az orvos mellett, aki beadja a vakcinát, kellene hogy legyen olyan nővér, aki asszisztál neki, aki az adatokat bevezeti, illetve ahhoz is kell egészségügyi dolgozó, hogy biztosítani tudják a beoltottak utólagos, félórás felügyeletét, hiszen ez is az előírások közé tartozik.

A szenátor elmondta: a tervezett 900 oltási központból eddig 625-öt nyitottak meg, de nem is indokolt egyelőre ennél több, hisz nincs annyi vakcina, hogy mindegyik teljes gőzzel működjön.

Amint megtudtuk, Románia eddig két gyártóval kötött szerződést, és egy kezdte el szállítani is a vakcinát. Azonban a megállapodásban szereplő heti 140-150 ezer adag helyett csak 85 ezret hoz, időközben ugyanis lecsökkentette az ide szánt adagokat.

„Én reális dátumnak a 10 millió ember beoltására az év végét vagy a következő év elejét látom. Szeptemberre csakis akkor lehet elkészülni, ha a háziorvosok is beszállnak a munkába. Erre egyelőre lehetőségük sincs, mivel a most érkező vakcina tárolási és szállítási körülményeit nincs módjukban biztosítani. A most érkező vakcinatípusnak mínusz 80 fokos hőmérsékletet kell biztosítani” – magyarázta.

Úgy vélte, a háziorvosok és iskolaorvosok az ezután beszerzendő, más típusú vakcinák esetén szállhatnak be a kampányba. A második típusú vakcina, amire már szerződést kötött a kormány, már csak mínusz 20 fokot igényel. A harmadik pedig, melyhez még várják a forgalmazási engedélyt (január 29-én esedékes, hogy megkapja), olyan oltóanyag, melynek a tárolási körülményeit tudják biztosítani akár a háziorvosi rendelőkben is.

László Attila elmondta: több mint 10 ezer háziorvos dolgozik országszerte, akiknek megvan az oltási engedélyük. A szenátor úgy számolt: a napi 100 ezer vakcina beadását kellene megközelíteni ahhoz, hogy a napi szinten beoltottak száma elérje az 50 ezret. Mivel szükség van ún. emlékeztető oltásra is, azaz két adag kell ahhoz, hogy a kívánt szintű védettség kialakuljon. 200 nap elegendő lenne ilyen körülmények között ahhoz, hogy teljesüljön a tervezett 10 millió ember immunizálása őszig. Munkanapokról beszélve ugyanis ez kb. 10 hónapot jelent.

A cél azonban végülis nem az, hogy az oltási terv teljesüljön, hanem hogy kialakuljon a 70% körüli nyájimmunitás.

Ugyanis nemcsak az oltás révén válhatunk ellenállóvá a SARS-CoV-2 vírussal szemben, hanem természetes úton is, átesve a betegségen. Vagy átesve a fertőzésen, akár tünetek nélkül is. (Korábban közöltünk egy cikket az immunizálással kapcsolatban, ezt itt lehet elolvasni.)

László elmondta, vélhetően eléggé magas a romániai lakosság körében a természetes módon immunizáltak száma, azonban erről – alapos tesztelés hiányában – nehéz biztosat állítani. „10 hónapja Romániában csak azokat teszteljük, akik tüneteket mutatnak. Nem tudunk semmit lényegében azokról, akik ezekkel kontaktusba kerültek, viszont nem mutattak tüneteket. Számos külföldi felmérés szól arról, hogy egy tüneteket mutató fertőzött környezetében többen tesznek szert immunitásra oly módon, hogy nem alakulnak ki náluk betegségtünetek. Azaz megjelennek a vérükben a specifikus antitestek.

Franciaországban például alaposabb tesztelést végeznek, ott az arány 1 a 18-hoz. Azaz egy, tüneteket mutató fertőzött környezetében 18 ember immunizálódott. Az érték az észak-olaszországi Lombardiában 1 a 30-hoz, Magyarországon pedig 1 a 12-höz. Figyelembe véve ezt, illetve azt, amit Barabási Albert László kutató állít, miszerint védekezés nélkül havonta a lakosság 6%-a fertőződik meg, míg távolságtartási szabályok mellett (maszk, különféle korlátozások) 3-4%, úgy vélem, hogy nyájimmunitás terén közelítünk a 40%-hoz” – fejtegette a szenátor.

Hozzátette: az immunitás szintjének növekedését látszik alátámasztani az is, hogy az utóbbi napokban csökkenőben van az új esetek száma. Mint elmondta, Romániában, a hivatalos adatok szerint 6-700 ezer embert érintett eddig a vírus. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy ha a kormány által tervezett oltási kampány nem is halad a tervek szerint,

a természetes immunizáció révén szeptemberre elérhetjük a 70%-os nyájimmunitást.

Amiről, vélhetően, nem lesznek hivatalos kimutatások, hiszen ehhez alapos szerológiai felmérések kellenének. A tesztelés egyébként arra is jó lehetne, mint elmondta, hogy „spóroljunk” a vakcinával, hiszen nincs értelme olyanokat is oltani, akiknek magas az antitestszintje.

A szenátortól azt is megkérdeztük, hogy a betegséget, illetve a feltételezett fertőzést követően (amikor a közvetlen környezetünkben volt igazolt fertőzött és esetleg miatta karanténban is voltunk) mennyi idő elteltével ajánlatos beoltatni magunkat. László erre elmondta: szeretné, ha egy szakmai testület erről véleményt mondana. A gyártók ugyanis azt állítják, hogy egy-két hónap elteltével ajánlott, azonban az lenne jó, ha ezt a szakemberek is megerősítenék.

A Transindex kérdésére, ami arra vonatkozott, hogy várható-e a járvány harmadik hulláma, elmondta: az ún. harmadik hullám mindössze egy feltételezés, mivel nem tudjuk, meddig tart a természetes úton megszerzett immunitás.

Az új, pl. az Angliában felfedezett vírustörzsek kapcsán kifejtette: eddig annyit lehet tudni ezekről, hogy gyorsabban terjednek, mint a vírus „eredeti” változata, viszont enyhébb tüneteket okoznak. Hozzátette: ezekre a törzsekre, úgy tűnik, még hatnak a kifejlesztett vakcinák, és épp azért kellene felgyorsítani az oltási kampányt, hogy ne adjunk esélyt a vakcinára rezisztens változatok kialakulásának. A SARS-CoV-2 vírus ugyanis nagyon instabil, ami azt jelenti, hogy gyorsan képes új mutációkat kifejleszteni. Romániában eddig, mint elmondta, az új mutációk kapcsán 2 esetben merült fel a gyanú, és egy esetben igazolódott be a fertőzöttség.

Nyitókép: Agerpres

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS