2021. március 9. keddFranciska, Fanni
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Délibábokat kerget Cîțu, vagy valóban legyártható a koronavírus elleni oltás Romániában is?

hírháttér 2021. február 08. 15:09, utolsó frissítés: 15:29

Gyógyszergyártókat, orvosokat, illetve a Cantacuzino Intézet igazgatóját keresték meg az újságírók annak kiderítésére, hogy van-e valóságalapja a kormányfő szombati kijelentésének, mely szerint Románia készen áll az oltás hazai gyártására.


A történeteben számos ismeretlen van, többek között arra nem tért ki a miniszterelnök, hogy a három vakcina közül melyik jöhetne számításba, ezért a szakemberek csak találgatni tudnak. Az sem világos, hogy egy a-tól z-ig történő folyamatról volna szó, vagy egy bizonyos részéről a gyártásnak, esetleg csak a csomagolásról (ami, ugye, nagyon messze áll a gyártástól). De kezdjük az elején.

A titkos aduász valós helyzete: a Cantacuzino Intézet messze áll az ilyen technológiáktól

2010 óta a Cantacuzino Intézet egyetlen adag influenza elleni oltást sem állított elő, miután a gyártási és forgalmazási engedélyét visszavonták a szabálytalanságok miatt. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Románia kormányának nagy tervei vannak vele, ugyanis szombaton, miután megkapta a Pfizer-oltás második adagját, Florin Cîțu miniszterelnök a beoltását követő rövid sajtótájékoztatóján azzal a hírrel sokkolta az újságírókat, majd a közvéleményt, hogy levelet írtak az Európai Bizottsághoz, amelyben Románia hajlandóságát fejezik ki, hogy besegítsen az oltóanyag gyártásába.
Felrobbant az internet a kijelentés hallatán, hisz tudvalevő, hogy évek, jobban mondva évtizedek óta nem fektetett be senki abba, hogy a Cantacuzino Intézetet korszerűsítse.

Nézzük meg, hol gyártják a koronavírus elleni vakcinákat Európában



Nem kell sokat keresgélni olyan térkép után, amelyen jól látszik, hogy melyek azok az országok, ahol az EU-ban jóváhagyott három típusú oltást előállítják – a Bloomberg térképezte ezt fel, és jól látszik, hogy hol vannak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca európai gyártótelepei. Mindhárom típusú vakcinának a gyártását két fázisra bontották: magának az oltóanyagnak az előállítására, illetve a csomagolásra. Ami még jól látszik a térképen, és Cîțu felvetése szempontjából releváns lehet, az, hogy Kelet-Európában nincs olyan gyár, amelyet a három gyógyszeróriás megkeresett volna, hogy a két fázis közül valamelyiket helyben oldják meg.



Így az AstraZeneca az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Olaszországban, Belgiumban és Németországban nyolc gyárban állítja elő és csomagolja az oltóanyagot, a Pfizer hét telephellyel rendelkezik Belgiumban, Németországban és Ausztriában, a Moderna pedig Franciaországban és Svájcban gyártja le dózisait.

Mit szólnak a szakemberek, megalapozott-e a miniszterelnök kijelentése?

„Ha a Cantacuzino nyitva maradt volna, és az évek során egy komoly befektetéssel elindították volna azt a modernizációs folyamatot, amelyet nem lehet kispórolni, akkor most jó eséllyel pályázhatott volna arra, hogy a covid-vakcina egyik gyártója legyen, talán nem arra a kettőre, amely mRNS-technológiára alapoz (Pfizer és Moderna), hanem a harmadik típusra, az AstraZenecára. Az intézet bezárása miatt sajnos ez a terv per pillanat teljességgel kivitelezhetetlen” – kommentálta Cîțu kijelentését a Ziarul Financiar számára Dragos Damian, a kolozsvári székhelyű Terapia-Ranbaxy gyógyszergyár vezérigazgatója, a Romániai gyógyszergyártók Szövetségének elnöke.
Nemcsak a gyógyszergyártó, hanem orvosok, egészségügyi szakemberek is kommentálták a miniszterelnök kijelentését.

„Tudjuk, hogy az 1921-ben alapított Cantacuzino Intézet nagy hagyományokkal rendelkezik, ami a különböző oltóanyagok gyártását illeti, és évtizedekkel ezelőtt európai hírneve volt. De sajnos az elmúlt 30 év alulfinanszírozottságának és az orvosi kutatóintézettel ellehetetlenítésének most megvan az eredménye. Ezekbe a központokba nem lehet életet lehelni egyik napról a másikra” - mondta el az AlephNews számára Radu Țincu főorvos, a bukaresti sürgősségi kórház szakembere, hozzátéve, hogy szerinte nagyon messze állunk annak a lehetőségétől, hogy mi valóban legyártsuk bármelyiket is az oltóanyagok közül „Számos európai szabályozás van, amelynek Románia meg kell, hogy feleljen. (…) Nem hiszem, hogy elindítható az oltások gyártása egyik hónapról a másikra. Valószínűleg nagy beruházásokra lesz szükség a Cantacuzino Intézet műszaki infrastruktúrájában” - tette világossá Țincu főorvos, hogy szerinte minden realitást nélkülöz a miniszterelnöki bejelentés.

Megszólalt az ügyben a Cantacuzino Intézet jelenlegi vezetője is, aki elmondta, hogy nagyon nagy hazardírozás a most uralkodó állapotok között kijelenteni, hogy záros határidőn belül elkezdheti a Cantacuzino a vakcinagyártást. Florin Oancea, az intézet igazgatója szerint maximum szakvéleményezéssel tudják támogatni ezt a folyamatot, hisz még mindig vannak olyan specialisták, akiknek a tudását föl lehet használni ezen a téren.

Az AstraZeneca-Oxford vakcinájának egyik gyártóhelyén. Fotó: Dhiraj Singh/Bloomberg via Getty ImagesAz AstraZeneca-Oxford vakcinájának egyik gyártóhelyén. Fotó: Dhiraj Singh/Bloomberg via Getty Images


Dragoș Damian a Digi24-nek azt is kifejtette, hogy a gyógyszerek és oltások gyártása komplex és időigényes, és a teljes technológiai folyamat előkészítésének időtartama így, a nulláról indulva több hónapot, de akár éveket is kitehet, és a minőségellenőrzésnek is számos szakasza van, hogy teljesen biztosan megfeleljen a legyártott gyógyszer a követelményeknek. „Ha a gyártás számos szakaszával járó technológiatranszferről beszélünk, amelyre a gyártótól engedélyt kapna Románia, akkor is 3-tól 5 évig terjedő időtartamról volna szó, ismerve a romániai körülményeket” – állította a szakember.

A BionTech Németországban vásárolt gyárat

Nem véletlen, hogy annak ellenére, hogy olyan égető a vakcinahiány, a BioNTech eddig mindössze egy olyan gyárat talált, amelyet megvásárolt, hogy növelje a gyártási kapacitást. Az eddig a Novartis tulajdonában lévő gyárban, amely a németországi Marburg közelében helyezkedik el, várhatóan februárban kezdi meg a COVID-19 vakcina gyártását. Öt másik gyárral is megállapodása van Európában a gyógyszeróriásnak, de kevesen tudnak megfelelni az oltás technikai követelményeinek. „Attól tartok, hogy Romániában ezt a technológiát nem lehet utolérni. Látták azt a kis üveget? Ez egy 2 ml-es ampulla, amelyből 5-6 adag oltást vesznek fel. Ez az apró frakciókra és dózisokra való bontás technológiája, amelyhez tudomásom szerint Romániában nincsenek megfelelő gyártósorok, és mindezt -80 fokon tartani minden bizonnyal lehetetlen a mi gyárainkban"- fejtette ki véleményét Dragoş Damian, a kolozsvári Terapia vezérigazgatója.

Persze, érthető, hogy mindenki fűhöz-fához kapkod, ugyanis az átoltás elérése Európában olyan messze van, hogy a legoptimistább számítások szerint sem érjük el a nyájimmunitást 2023 előtt. Egyszerűen az előállítóknak nincs kapacitásuk legyártani azt a mennyiségű szérumot, amely szükséges volna ahhoz, hogy a 450 millió európai lakosság 70 százaléka megkapja a védőoltást belátható időn belül. Az Európai bizottságot pedig számtalan kritika éri amiatt, hogy bürokratikusan szervezte meg az egészet, és bizony ez nem az a sikertörténet lesz, amelyre Ursula von der Leyen számított akkor, amikor elindították a tárgyalásokat az oltóanyag-gyártókkal.

A kiútkeresésnek a másik vonulata az, hogy az eddig lehurrogott orosz vakcina, a Szputnyik V immár jó lehetőségként tűnik fel az Európai Bizottság számára. A Szputnyikról és Európáról itt írtunk, Cîțu szombati bejelentése annyit tesz ehhez hozzá, hogy a román kormányfő magabiztosan állította, szó sem lehet arról, hogy Romániában Szputnyik V-vel oltsák be a lakosságot. Furának tűnik ez a kijelentés abban a kontextusban, hogy már Németország sem zárkózik el az orosz oltóanyag ellen, és egyre többen lehetőségként tekintenek rá.

Nyitókép: AstraZenca gyár, fotó: Dhiraj Singh/Bloomberg via Getty Images


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS