Nyugalmazott alkotmánybíró: most tényleg tett egy lépést a parlament a speciális nyugdíjak ügyében
Babos Krisztina 2021. február 19. 11:21, utolsó frissítés: 11:23Puskás Bálint szerint a szerdán plénum elé terjesztett szövegbe – az előzőekkel ellentétben – valószínűleg nem köt majd bele az Alkotmánybíróság.
Amint arról beszámoltunk, szerdán a képviselőház és a szenátus együttes ülésen döntött arról, hogy eltörlik a saját „különnyugdíjaikat”. Azaz azt a juttatást, melyet a „rendes”, azaz a hozzájárulásos alapon kapott járandóságukon felül kapnak.
Azonban nem csoda, ha a sajtó és a közvélemény gyanakodva fogad egy ilyen hírt. Hiszen az előző években számos alkalommal hoztak olyan határozatokat, melyeknek deklarált célja a „pofátlanul magas” járandóságok megszüntetése volt. Ezeket viszont az Alkotmánybíróság sorra elkaszálta, tehát nem kellett búcsút mondjanak az extra jövedelmüknek sem a honatyák, sem a bírók és ügyészek, sem a katonai vagy félkatonai szervezeteknél szolgálatot teljesítettek, ahogy a pénzügyőrök, bírósági jegyzők, pilóták, stb. sem.
Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró korábban ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a Transindexnek, hogy nincs politikai akarat a szóban forgó javadalmazások megkurtítására. Illetve hogy szándékosan fogadnak el olyan törvényeket, melyekről előre tudható, hogy nem állják ki az alkotmányossági próbát. A törvényhozók pedig mondhatják azt, hogy „lám, mi akartuk, de a mucsok alkotmánybírák nem engedik”.
A szerdai döntés kapcsán is megkerestük Puskás Bálintot, aki elmondta: a törvényszöveg legvégső verzióját még nem látta ugyan, de amit most előterjesztettek, abba szerinte nem fog belekötni az Alkotmánybíróság. „Végre egy teljesen normális szöveget fogalmaztak meg” – nyilatkozta Puskás. Aki szerint ez azt jelenti, hogy a törvény hatályba lépésétől kezdve nem kapják a plusz juttatásokat azok a honatyák sem, akik eddig erre jogosultak voltak.
Az elfogadott módosítás lényegében töröl 2 cikkelyt a parlamenti képviselők és a szenátorok jogállását szabályozó törvényből. Ily módon pedig megszünteti a jogalapot, melynek alapján eddig az extra juttatást kapták.
Puskás Bálint úgy vélekedett, hogy ha ezzel a módszerrel folytatják, fokozatosan valóban sikerülhet csökkenteni azt az összeget, amit az államkasszából fizetnek ki „speciális nyugdíjak” címszó alatt, mely egyébként meghaladja az évi 18 millió eurót.
A volt alkotmánybírót és RMDSZ-alapítót arról is kérdeztük, hogy mi a véleménye az szövetség hozzáállásáról. Amint arról beszámoltunk, az RMDSZ-es képviselők és szenátorok nem szavaztak. Amint Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető kifejtette: azért nem vettek részt a voksoláson, mert „szemfényvesztésnek” tartották, hiszen a törvényhozók speciális juttatásai összesen alig tesznek ki valamivel többet, mint a speciális nyugdíjakra kifizetett összegek 1%-a. Lényegében arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy még sok-sok tennivaló van hátra ahhoz, hogy a juttatások terén fennálló aránytalanságokat érdemben csökkentsék.
Puskás Bálint ezzel kapcsolatban kifejtette: egyetért a szándékkal, hogy az RMDSZ jelezni kívánta, hogy ezzel még messze nincs megoldva a kérdés. Hozzátette viszont: ezt úgy is megoldhatták volna, hogy megszavazzák a tervezetet, és egy politikai nyilatkozatban fejtik ki a véleményüket.
A volt alkotmánybíró szerint a szerdaihoz hasonló lépésekkel tovább csökkenthetik a speciális juttatásokra kifizetett összegeket. Elmondta viszont, hogy a bírák és ügyészek juttatásairól az Alkotmány rendelkezik, így ezeket a parlament nem törölheti el. Viszont határozhatnak úgy, hogy csökkentik a mostani 80%-ról 60 vagy akár 40%-ra is. Ahogy a számítás módján is lehet változtatni. Jelenleg ugyanis az utolsó havi fizetésük 80%-át kapják, holott az lenne a korrekt, ha az alapfizetésük szerint állapítanák meg az összeget. Bevett gyakorlatnak számít ugyanis, hogy nyugdíjba menetel előtt pár hónapig visszatartanak bizonyos juttatásokat, melyeket rászámolnak egy összegben az utolsó havi fizetésre, így jönnek ki a valóban nagy összegű nyugdíjak.
Puskás Bálint szerint 3800-4000 körül van a magas járandóságot kapó ügyészek és bírák száma, akik nyugdíjai 15-20 ezer lejre rúgnak. Hozzátette: ha ezekkel a juttatásokkal kapcsolatban esetleg törvényt hoz a parlament, az csakis azokat érinti majd, akik a jogszabály hatályba lépése után mennek nyugdíjba.
Számszerűleg egyébként a speciális nyugdíjat kapók között a katonai és félkatonai szervezeteknél szolgálatot teljesítettek (volt katonák, rendőrök, Securitate-alkalmazottak, stb.) vannak a legtöbben, ők teszik ki az érintettek kb. 90%-át, nagyjából 170 ezer jogosultat. A járandóságuk azonban a bírósági alkalmazottakénál alacsonyabb: havi 8-10 ezer lej. Puskás Bálint úgy vélte, ezen kategóriákba tartozók nyugdíjaihoz valószínűleg nem nyúlnak majd hozzá. Mint elmondta: a nyilatkozó politikusok amikor a speciális nyugdíjak csökkentéséről beszélnek, mindig sietnek hozzátenni, hogy ez a katonákra és az erőszakszervezetek dolgozóira nem vonatkozik.
Nyitókép: Tingey Injury Law Firm/unsplash.com