2021. április 20. keddTivadar
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Két és fél hónapig tart még az SZNT régiós aláírásgyűjtése, de van némi zavar az erőben

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2021. február 25. 12:47, utolsó frissítés: 12:49

Izsák Balázs szerint a kampánymenedzser Pesty László mást kommunikál, mint ami a kezdeményezésben van, és tulajdonképpen nem is kampánymenedzser. De Pestyék nélkül meg nem lett volna siker. De hogy jön a képbe Ankara meg Moszkva?


"Írásos felkérésem van a Székely Nemzeti Tanács részéről" - mondja Pesty László, rendező, újságíró, a régiós aláírásgyűjtés kampányának koordinátora, arra, hogy nemrégiben Izsák Balázs, az SZNT elnöke, egy, a magyarországi Azonnalinak adott interjúban úgy fogalmazott róla, hogy Pesty nem a kezdeményezés kampányfőnöke, hiszen egy polgári kezdeményezésben nem is lehet ilyen tisztség, amiket pedig ő nyilatkozik, azt nem szabad összetéveszteni azzal, ami az SZNT álláspontja.

“Amikor engem Izsák Balázs írásban felkért tavaly ilyenkor, 50.000 aláírás volt összegyűjtve kilenc hónap alatt a szükséges egymillióból. Úgy éreztem, hogy abban a kevés időben tennünk kell valamit, bele is feküdtünk. Május hetedikére meglett az egymillió online aláírás, tehát 5 százalékos eredményt tornáztunk fel 100-ra három hónap alatt”- mondja, emlékeztetve, hogy az eredeti határidő (azóta a Bizottság kétszer hosszabbította a járványhelyzetre való tekintettel) 190 000 aláírás gyűlt 24 óra alatt. “Ott, ahol kilenc hónap alatt csak ötvenezer aláírást sikerül gyűjteni, elkel a segítség, természetes, hogy minket felkértek akkor” - mondja

A kezdeményezés aláírásgyűjtésének kampánya - bár előzőleg már összegyűlt a szükséges minimum hét (gyakorlatilag kilenc) országból az egymillió aláírás, hétfőn indult újra a további aláírások megszerzését célzó kampánya, így további két és fél hónapig várják a támogatókat.

“Én a magam részéről pacifista álláspontra helyezkedek. Nem gondolom, hogy a kampánynak jót tenne, ha konfliktusok lennének. Mondani pedig bárki mondhat dolgokat, de nem fogunk egy ilyen csatározásba belemenni, mert az ártana az ügynek” - mondja Pesty László.


Oroszok a házban?

Izsák Balázs akkor határolódott el, amikor az Azonnali arról kérdezte, pontosan mit is értett Pesty az alatt, hogy Moszkvára és Ankarára is szükség van a kezdeményezés sikeréhez. A Maszolnak Pesty ugyanis február elején azt mondta: “A jogi háttér biztosításánál is fontosabbnak nevezte a lobbitevékenységet. „Az európai politikai térképen, sőt Európa peremvidékén – gondolok itt Ankarára vagy Moszkvára – is ki kell építsük azokat a kapcsolatokat, amelyek a majdani, egy-másfél év múlva bekövetkező brüsszeli meghallgatás pillanatában mögöttük állnak, megfogják a kezünket, és azt mondják: gyertek, együtt visszük át a székely érdekeket, s egyben az európai őshonos nemzeti kisebbségi érdekeket”.

Megkértük ezért mi is, fejtse ki jobban, pontosan hogyan segíthetne Moszkva és Ankara, tekintve, hogy az ottani “illiberális kormányzatokkal folytatott feszült viszonya az EU-nak első látásra inkább hátráltathatja egy kezdeményezés sorsát, ha az illetékes kormányokhoz közel álló erők esetleg mögé állnának. “Egy újságíró kolléga - minden bizonnyal jóhiszeműen - kiragadott két szót egy hosszabb gondolatmenetből, ami arról szólt, hogy az elmúlt egy évben a székely kezdeményezés és maga a székelység érdekében elég kiterjedt hálózatot építettünk, és lobbitevékenységet folytattunk. Három síkon folytattuk a kampányt, egyrészt a többi európai őshonos kisebbség körében, ugyanakkor a többségi társadalmak erőközpontjaiban, fővárosokban. Van azonban egy harmadik sík, amely az Unión kívülre is nyúlt, nyugaton és keleten egyaránt. Egyrészt Londonban és Edingburghben, másrészt Oroszországban és Törökországban is. Ennyit mondtam, és ebből ragadta ki” - mondja Pesty.

A kérdésünkre, hogy ugyan mi szükség van Oroszországban vagy Törökországban kampányolni, Pesty azt mondja: “úgy gondoljuk, hogy hosszú távon egy olyan kapcsolatrendszer, lobbihálózat épül ki, ami akár évtizedes távlatban hasznos lesz. Ezeket a kapcsolatokat súlyos hiba lett volna nem megragadni, és csak ad hoc időszakosan használni. Ez még sokáig hasznára lehet a székelységért tenni akaró politikusoknak, egyszerűen hálóba foglaltuk ezeket. Természetesen mindeközben főleg az egy vagy másfél év múlva esedékes bizottsági döntésre fókuszálunk leginkább. De ahhoz, hogy kedvező legyen, nem elég csak nemzetközi munkát, hanem nem árt lobbitevékenységet is végezni”

A kérdésünkre, hogy pontosan milyen szervezetekkel vették fel a kapcsolatot Pesty csak annyit mondott, hogy “olyan kulturális szervezetekkel, és - jóval kisebb mértékben - politikai szervezetekkel, akik szívükön viselik a kisebbségek sorsát. Ugyanakkor az influenszerekkel is. Én ezt nagyon fontosnak tartom, és meg vagyok győzve, hogy a közösségi média influenszerei pipáltak ki sokszor részben, vagy akár egészben egy-egy országot, például ilyen volt Svédország, ahol egyáltalán nem alkalmaztunk politikai kapcsolatrendszert.

Pesty elismeri, hogy jogos lehet a félelem egy olyan kezdeményezéstől, ami mellett az oroszok is kiállnának, a balti államokban tapasztalt is ilyet, de ők végső soron inkább kulturális téren kommunikáltak, és egyetlen párttal, a lettországi oroszok pártjával vették csak fel a kapcsolatot.

Pesty László szerint egyébként azért kell folytatni még az aláírásokat, mert “ha jobban látszik az ügy legitimitása, akkor könnyebb lesz meggyőzni az Európai Bizottságot is. Ehhez talán még a kilenc ország is kevés, és elkelhet egy tizedik. Meg fogjuk próbálni ezt is behúzni” - mondja.

Pesty László azt mondja, már most is megérte az aláírásgyűjtés, függetlenül a továbbiaktól, ha a többség és a kisebbség viszonyának rendezéséhez minimálisan is hozzátett. “Ha megélénkül kicsit is a párbeszéd a romániai Pesty László azt mondja, már most is megérte az aláírásgyűjtés, függetlenül a továbbiaktól, ha a többség és a kisebbség viszonyának rendezéséhez minimálisan is hozzátett. “Ha megélénkül kicsit is a párbeszéd a romániai magyarok és románok között, tisztázódnak dolgok, akkor már nem éltünk hiába” - összegzi.

Izsák Balázs sem akar ebből ügyet

A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint nem ők keresték meg Pesty Lászlót, hanem ő jelentkezett fel kampánytanácsadónak, ezt pedig az SZNT-ben elfogadták "anélkül, hogy felhatalmazták volna arra, hogy kommunikáljon a kezdeményezésről" Ráadásul a megbízása kampánytanácsadóként május hetedikén lejárt Iszák Balázs elmondása szerint.

Az elnök ugyanakkor elismeri, hogy nagyon sokat segített nekik. "Egyszerűen az a helyzet, hogy vannak célkitűzések, amelyeket a régiós kezdeményezés dokumentumai tartalmaznak, és nem örülök neki, ha ezek a kommunikációban megváltoznak" - mondja.

Izsák hangsúlyozza, hogy a kezdeményezésükben nincsenek olyanok, hogy "Brüsszeltől a kisebbségek alanyi jogon kapjanak pénzt. Lehet ez egy jószándékú, naív egyszerűsítés" utal Pestyék kommunikációjára Izsák, és kifejti, hogy egy régió támogatásának minden ott élő lakó a haszonélvezője lenne, így Székelyföldnek például románok, és magyarok közösen. "A javasolt törvénykezdeményezés jogalanya maga a régió, és félreértéshez vezet, ha kiemeljük csak a magyarokat vagy a székelyeket".

Az erdélyi politikus ugyanakkor nem annyira magabiztos a már összegyűlt aláírások validitásában, mint Pesty: szerinte a további aláírásgyűjtési kampány célja hogy néhány országban, ahol alig van meg a szükséges aláírás, még többet szerezzenek. "Ahol 100% körül jár, fennáll a kockázat, hogy a hitelesítés után leesik, Litvániából, Svédországból például még kell aláírást gyűjteni" - mondja.

Izsák ugyanakkor nagyon szeretné még a flamandokat meggyőzni a következő hónapokban. "Azt szeretnénk, ha minél több kisebbség ott legyen közöttünk, hogy ők maguk tuják majd elmondani a szempontjaikat" - mondja. "nekünk fontos lenne például a szárdokat bevonni, még akkor is, ha tudjuk, hogy Olaszországban nem fogjuk elérni a szükséges aláírás-mennyiséget. Vagy például a bretonokat és a korzikaiakat, és Franciaországban sem lesz meg a szükséges szám.

Hosszú még az út

Izsák elismeri, hogy hosszú át áll még a kezdeményezés előtt, hiszen amellett, hogy évekig pereskedniük kellett a Bizottsággal már azért is, hogy megkezdhessék az aláírásgyűjtést, ha ezek után siketülne meggyőzni azt, hogy jogalkotást kezdeményezzen, még konszenzust is kell teremteni a tagállamok között.

A kezdeményezés lényege ugyanis, hogy az EU-s kohéziós politikában az Unió kezelje az európai történelmi régiókat kiemelten finanszírozás szempontjából.

"Az Európai Parlament és Tanács 1053/2003-s rendelete, amely a statisztikai célú egységek nomenklatúrájára vonatkozik, maga az Unió alkotja meg a meghatározásokat és ajánlásokat bizonyos régiókra nézve. Mi konkrétan azt kérjük, hoyg a Bizottság határozza meg a nemzeti régiók fogalmát, felsoroltuk azokat a támpontokat, az Európa Tanács jogrendjére hivatkozva, de uniós, tanácsi, bírósági eljárásokból véve gyakorlatokat hogy készüljön el történelmi régiókra nézve is. Ha ez sikerül, akkor kell a tagállamok hozzájárulása is, akik megjelelölhetik a területükön levő nemzeti régiókat Ez egy nagyon komoly kihívás, különösen amiatt is, mert a régiók között vannak eltérések, a célok között is. Egy dolog köti össze őket: mindenki szeretné a saját szülőföldjét előrébb látni".

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS