2021. április 20. keddTivadar
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Hiába áll jól Románia az oltás terén. Nem azok kapják a vakcinát, akik a leginkább rászorulnak

B.K. 2021. március 01. 15:00, utolsó frissítés: 15:00

Az oltásoknak csak negyedét kapták 65 év felettiek, annak ellenére, hogy rájuk a legveszélyesebb a fertőzés. De hogy csinálják más országok?


„Etikátlannak” nevezi a spotmedia.ro cikkében azt, ahogyan Romániában elosztják a vakcinát. Nálunk a legnagyobb ugyanis azok aránya, akik úgy kaptak oltást, hogy nem tartoznak egyik rizikócsoportba se. Azaz nem is 65 év fölöttiek és nem is krónikus betegek.

A kampány első két hónapjában kb. 180 ezer ún. „esszenciális dolgozót” oltottak be, de sok a potyás is, aki azért kaphatta meg soron kívül az oltást, mert nincs egy világos szabályzat arra nézve, hogy kik, mikor és hogyan jelentkezhetnek.

A román hatóságok azzal dicsekszenek, ahol csak lehet, hogy az ország mennyire jól áll az oltások terén, az EU-ban a hatodikak vagyunk. A valóságban azonban kissé másképp néz ki a dolog: a december 27. és február 24. között beadott 855 097 adag vakcinából mindössze 223 427-et kaptak a 65 év fölöttiek. Annak ellenére, hogy az elhalálozási esetek 84%-a ebből a kategóriából kerül ki.

A kampány második szakaszában, azaz január 15-től 655 605 oltást adtak be, ebből 223 663-at kaptak meg krónikus betegek és 223 427-et a 65 év fölöttiek. Szintén január 15-től kezdődően oltottak be 178 225 „esszenciális dolgozót”, amint kiderül az oltást koordináló katonaorvos, Valeriu Gheorghiță beszámolójából. Ebbe a kategóriába a kormány alkalmazottai, a kormányzati hatóságok dolgozói, a képviselők és szenátorok, a helyi adminisztrációban dolgozók, a közintézmények vezetői, illetve olyan funkcionáriusok tartoznak, akik a járvány idején otthonról dolgoztak. De arra is akadt példa, hogy városi önkormányzatok a hivatalhoz tartozó vízszolgáltató cég több száz munkatársát oltatták be soron kívül.


Mindemellett sok protekciós oltatta be magát mint „krónikus beteg”, kihasználva azt, hogy nincsenek világos szabályok arra nézve, hogy az ebbe a kategóriába tartozók milyen kritériumok alapján regisztrálhatnak. Ennek egyik eredménye az volt, hogy azok, akik valóban krónikus betegek, nem tudtak feliratkozni és oltást kapni.

Ehhez képest a civilizált országokban csakis az életkor, illetve az egészségi állapot számított a regisztrációnál. A hatóságok vezetői és a nagy cégek adminisztrátorai nem programozhatták be oltásra tömegesen a dolgozókat. És ha valahol képbe is kerültek „esszenciális dolgozók”, nagyon pontosan meg volt határozva, kik tartoznak ebbe a csoportba.

Svájcban a kantonok önállóan szervezték az oltási kampányt. Genf kantonban például azzal kezdték, hogy beoltották az összes 75 év fölöttit. Velük egy kategóriába tartoznak a krónikus betegek, akik úgy iratkozhatnak fel, hogy előtte egy szakorvostól kiváltanak egy igazolást. Ez egyébként akár egy telefonhívással is megoldható. Arról is van egyébként egy hivatalos, állami lista, hogy mely egészségügyi problémák esetén élvez előnyt a beteg. Ugyancsak az első beoltandó kategóriába tartoznak az idősotthonok dolgozói, valamint az egészségügyi rendszer azon munkatársai, akik jobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek.

„Esszenciális dolgozókról” szó sincs. A második kategóriába a 65 év fölöttiek tartoznak, illetve az egészségügyi rendszer azon munkatársai, akik kimaradtak az első körből. Itt is létezik központi elektronikus nyilvántartás a feliratkozókról, de nagyjából ez az egyetlen hasonlóság a genfi és a romániai szisztéma között.

Svédországban sincs szó „esszenciális dolgozókról”, nem élveznek prioritást a kormánytagok és a politikusok, itt a kor és az egészségi állapot számít. Négy fázisban tervezik a lakosság oltását, elsőként az idősotthonokban élőket, az otthon gondozottakat és az őket ápolókat immunizálják. A második fázisban beoltanak minden 65 év fölöttit. A harmadik szakaszban immunizálnak minden 18 évnél idősebb krónikus beteget, és a negyedik kategóriába tartozik a lakosság többi része.

Nagy-Britanniában eddig kb. 20 millió embert oltottak be. Az első kategóriába a 70 év fölöttiek, a krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók tartoznak, a második fázisban az 50-69 év közöttieket oltják, és a harmadik fázisban következik a lakosság többi része.
A Spotmedia szerzője szerint minden EU-s országban, ahogy Nagy-Britanniában is, hiány van oltóanyagból, de nagyon kevés helyen fordult az elő, hogy az időseket és a krónikus betegeket feláldozzák az adminisztrációban dolgozókért. (spotmedia.ro, hírszerk.)

Nyitókép: Gabriel Kuchta/Getty Images

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS