2021. április 22. csütörtökCsilla, Noémi
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mi lesz sorsa a Szigligeti Színház Stúdiójának a felújítás alatt álló Sonnenfeld-palotában?

Tőkés Hunor 2021. március 04. 11:12, utolsó frissítés: 14:22

Bár két év múlva a színház és táncegyüttese is visszaköltözhet az Iskola Alapítvány által megvásárolt épületbe, kérdés marad, mit és hogyan használhatnak majd az eddigi helyszíneikből, és addig is mi lesz velük?


Ismét aggodalommal töltötte el a magyar közösség egy részét a nagyváradi kultúra helyzete. Bihar Megye Tanácselnökének kultúra-ellenes hadjárata után (ami miatt a Szigligeti Színháznak negyven alkalmazottjától kellett megválnia), most a Szigligeti Színháznak, a Lilliput Társulatnak és a Nagyvárad Táncegyüttesnek kell kiköltöznie március végéig a kétezer négyzetméternyi stúdiójából és tereiből.

Videóriportunk a helyszínről (készítette: Tóth Helga és Tőkés Hunor):



Az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány ugyanis az ingatlan megvásárlását követően felújítást, bontást és átalakítást tervez a nagyváradi Sonnenfeld-palotában, hogy létrehozza a Magyar Házat, ami egyfajta kulturális központként fog működni. Az átalakítási munkálatok megkezdése miatt viszont nem hosszabbította meg a palotában termet bérlők szerződését, amit sokan a Szigligeti Színház esetében rossz jelnek vettek, hisz már korábbi helyükről is hasonló módon paterolták ki őket.


Ugyanakkor az sem volt egyértelmű számukra, hogy amennyiben a színház mégis hosszú távon maradhatna, mekkora részt használhatnak továbbra is a színház tagjai a frissen felújított termeikből. Kérdés az is, hogy a minimum kétéves felújítási időszak idejére hová költözhet át a színház stúdiója. Ha pedig a színház termei már eleve fel voltak újítva (a közösség és a színház jóvoltából), akkor miért nem dolgozhatnak az épületben a munkálatok alatt is?

A rossz kommunikációból eredő kételyek eloszlatása érdekében videóriportunkban megkerestük a váradi kulturális élet szereplőit (Czvikker Katalin főigazgató betegsége miatt kérdéseinkre – a színház részéről – Biró Árpád kommunikációs felelőssel és Szabó Enikő-Ágnes, a táncegyüttes vezetője válaszolt), illetve az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökét is. Mivel azonban Nagy Zoltán elnök, illetve a palotában szintén termet bérlő Moszkva Kávéház tulajdonosai, Schmieder Árpád és Szőnyi József nem vállalták, hogy kameránk elé álljanak, ezért az ő válaszaikat írásban közöljük (illetve Nagy Zoltán nyilatkozatának egy része a videóban is megjelenik).

"Maradhat a színház, de kompromisszumokkal"

Nagy Zoltán közlése szerint a bérlők szerződése 2020. december 31-én járt le. Január 4-én értesítették őket arról, hogy március végéig át kell adják a kiürített tereket, viszont addig díjmentesen használhatják az ingatlant. Viszont már az utolsó szerződés meghosszabbításnál jelezték, hogy ez lesz az utolsó, mert kezdetét veszi az építkezés. Továbbá, a szerződéseket azért sem hosszabbították meg, mert a Sonnenfeld-palota építési területté válik, amely fölött a fővállalkozó fog rendelkezni. Egy építőtelep pedig szerinte nem alkalmas színház vagy bármi egyéb működtetésére.

Mint megtudtuk, a teljes épületet felújítják, mind az utca front felőli szecessziós részt, mind pedig az udvar hátsó részén levő régi nyomda épületét. Bontást a régi nyomdaépület egy részében terveznek, ahol a fő épülettel találkozik. Elsősorban statikai problémák, illetve részben funkcióváltás miatt a hátsó épület jobb oldali első szárnya teljes mértékben át lesz alakítva. A munkálatok legalább két évet vesznek majd igénybe, viszont megkezdését az építkezési engedély kiállítástól kezdve számolják, amely előtt még számos teendőjük van, ezekről részletesebben itt olvashatnak.

A kuratóriumának elnöke megerősítette, hogy a Moszkva Kávézóhoz hasonlóan a Szigligeti Színház is visszatérhet az átalakítás után az ingatlanba. Erre pedig, úgy vélte, az ad garanciát, hogy az Iskola Alapítvány figyelembe vette a nagyváradi magyar közösség igényeit. Sőt, szerinte még mielőtt a tervezésnek nekiláttak, egyeztetések történtek a Szigligeti Színházzal és a Moszkva Kávézóval is. Végigtárgyalták a lehetőségeket és figyelembe vették a bérlők elvárásait is. Így került sor a tervezett funkciók kialakítására: ki milyen helyiséget, milyen célra fog használni.

Arra a kérdésre, hogy mint az RMDSZ által létrehozott alapítvány –, kívánnak-e segíteni valamilyen módon a Szigligeti Színháznak ideiglenes terem bérlésében, Nagy Zoltán azt válaszolta, hogy a Szigligeti Színház fenntartásáért és működéséért az intézményt fenntartó Bihar Megyei Tanács a felelős. A színház mellett működő civil szervezet, egyéb források bevonásával, pótolhatja a működési költségeiket. Az ingatlant megvásárlásával nekik az volt céljuk, hogy kiszámítható jövőt biztosítani azoknak a kulturális szervezeteknek, akik már ott működtek, illetve újakat létrehozni.

Ilyen körülmények között nem értem a rendszeres időközönként felmerülő aggodalmakat, hogy mi lesz a színházzal. Az Iskola Alapítványtól fognak kapni egy kulcsrakész ingatlan részt hosszú távú használatra, felújítva, engedélyeztetve. Ez egy működőképes konstrukció tud lenni, amennyiben a színház vezetősége tisztába kerül a tulajdonos és bérlő fogalmával, elfogadja, hogy együtt kell élnie és működnie más kulturális szereplőkkel, akik a színházhoz hasonlóan értéket teremtenek, csak más műfajban. S nem utolsósorban a közönség találkozókon vagy különböző online fórumokon, nem siránkozni kellene, hanem megköszöni ezt a lehetőséget. Nem nekünk, hanem a mindezt lehetővé tevő Magyar Kormánynak” – válaszolta az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Arra a kérdésünkre pedig, hogy a színház 2000 négyzetméternyi területéből mennyi maradhat meg, azt a választ kaptuk, hogy a Sonnenfeld-palota mögött található nyomda épületében minden más földszinti felület, illetve első emeleti rész a színház kizárólagos használatában marad. Hogy hogyan osztják be és mire használják, teljes mértékben rajtuk múlik. „Egészen biztos vagyok abban, hogy a több mint 1700 négyzetméteren meg lehet szervezni próbatermet, tánctermet, stúdió termet, el kell döntsék mit szerveznek át, miről mondhatnak le. Arról is beszéltünk, hogy raktárként használni több száz négyzetmétert a belváros közepén enyhén szólva luxus, még ha eddig a Kőszínház közelsége miatt legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldás is volt. Az együttműködésnek vannak szabályai, kompromisszumokat kell elfogadnunk, ahhoz, hogy a lehető legtöbb megfogalmazott igénynek eleget tegyünk szem előtt tartva a nagyváradi közösség igényeit és a Sonnenfeld-palota kulturális mivoltát is” – válaszolta Nagy Zoltán.

Érdeklődésünkre, hogy a Magyar Házban helyet kap-e az RMDSZ ifjúsági szervezete, a helyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), vagy más politikai szervezet, esetleg maga az RMDSZ, a kuratórium elnök azt válaszolta, hogy a Magyar Ház jellegéből adódóan, értelemszerűen a magyar közösséget szolgáló civil szervezetek székhelye is lesz.

A két nagyon fontos kulturális intézmény különböző módon érzékelte a 2018-as tulajdonosváltás utáni változást

Amíg a színház beszélgetésünk idején még nem tudta, hogy stúdióterméből mi maradhat meg, addig a Moszkva Kávéház már a tulajdonosváltás (2018) előtt értesült arról, hogy maradhatnak az épületben, később pedig újabb helyszínekre is szert tett. (Update: A Moszkva tulajdonosait nem Nagy Zoltán értesítette erről, ő ugyanis velük csak az ingatlan vásárlását követően ismerkedett meg – tudtuk meg a kuratóriumi elnöktől – szerk. megj.)

A Moszkva esetében, bár 2019 elején Schmieder Árpád többségi tulajdonos azt nyilatkozta a Főtérnek, hogy a romkocsma jellegről való lemondás opcionális és nem tartja valószínűnek a megtörténtét, mert a romkocsma műfaja virágkorát éli Nagyváradon. Ennek ellenére az újabb fejlemények szerint gyökeres változások várhatóak: a tulajdonosoktól a Transindex ugyanis megtudta, a romkocsma helyett vintage stílusú kávézóként folytatják majd a palotában.

Schmieder Árpád és Szőnyi József döntését feltehetően az is befolyásolhatta, hogy Nagy Zoltán szerint egy szecessziós műemlékben, amit eredeti állapotába visszaállítanak „nincs helye romkocsmának”. A feleknek azonban sikerült kompromisszumot kötnie. Azt nem tudni, hogy ebben mekkora szerepet játszott az, hogy a 2019-es tervekkel ellentétben a Moszkva átköltözhet a főépületbe és egyedüli fenntartóként megkapja a színház fehér termét, koncertteremként. Az viszont biztos, hogy sikerült kiegyezniük oly módon, hogy ezzel mindkét fél elégedett.

Nagy Zoltán és a Moszkva tulajdonosai szerint a kávézó földszintre költözését a tűzvédelmi előírásainak megszerzése indokolta, a fehér terem pedig ilyen szempontból is alkalmas lesz koncertteremnek. Akárhogyan is, ennek okán a főépület földszinti üzlethelyiségeit egybenyitják egymással és az udvarral, három új megközelítési útvonalat biztosítva a hátsó épületnek is. „A fehér teremről a színháznak értelemszerűen le kell mondania, ha azt akarjuk, hogy a Moszkvának legyen ott koncertterme. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egyéb közösségi rendezvényeket meglehessen ott tartani, mert nem minden nap lesz koncert. A fehér terem előtti részben (gyakorlatilag a folyosó, mosdók, öltözők lesznek teljesen újraépítve) kialakítunk egy színházhoz, rendezvényteremhez illő előcsarnokot, amely közös használatban lesz” – jegyezte meg Nagy Zoltán.

A moszkvások ugyanakkor a kuratóriumi elnökhöz hasonlóan cáfolták azt a videóban is elhangzó feltételezést, miszerint a fehér termet együtt használják majd a színházzal, ennek kapcsán pedig a moszkvások egy látványterve hivatkoztak, amelyet kb. 1 évvel ezelőtt láthattak. Szőnyi József szerint ebben közös térként csak a folyosó és a mosdó volt említve. Érdeklődésünkre pedig azt is hozzátette, hogy a Bunyitay Könyvtárral is csak úgy lesznek közös térben, hogy az 100 négyzetmétert használ fel a meglévő 470-ből, és megpróbálják majd egy kihúzható fallal elválasztani a kávézótól.

Romkocsma is lesz, de máshol, amit a Petőfi Irodalmi Múzeum (is) támogat

A felújításra szánt „két-három” évre a moszkvásoknak már meg van a terve arra, hogy hová költözzenek át. A színháznak tudomásunk szerint még nincs.

A kávézó tulajdonosai úgy döntöttek, hogy kialakítanak egy romkocsmát egy másik helyen, ahol később, a vintage kávézó mellett is folytatni fogják a tevékenységüket: ezzel egyszerre megtartva a régi célközönséget az új helyszínen és új célközönséget kialakítva a régi ingatlanban. (Ennek a helyszíne viszont egyelőre „titkos”.)

Elmondásuk szerint ennek érdekében nyár végétől elkezdtek intenzíven pályázni. A Nemzeti Kulturális Alap 2 és félmillió forintos támogatása mellett – amiből 5-6 éve legalább 10 koncertet tudnak megszervezni –, ősszel már a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) pályázatát is lehívták, amelynek pénzügyi részének a lebonyolítója a Magyar Kormány Emberi Erőforrások Minisztériuma és amely a határon túli klubok támogatását tűzte ki célul. A PIM pályázatát majdnem teljes összegben megnyerték, a lehetséges 8-ból 7,7 millió forintot kaptak, és mivel „gyakorlatilag bármire fel lehetett használni”, készülve az átköltözésre a moszkvások színpadtechnikára használják fel a támogatást (komplett mozgatható új színpadra, hangrendszerre, fénytechnikára, keverőpultra).

A Moszkva Kávéház kedvező tárgyalópozíciója kapcsán érdeklődésünkre Schmieder azt mondta, alapvetően mindenkivel partneri viszonyt próbálnak kialakítani. Ritkán van az, hogy ez ne sikerüljön. Szőnyi ehhez hozzátette, hogy az Iskola Alapítványt felől pedig megvolt ez a nyitottság, hisz már a tulajdonosváltás előtt eljöttek hozzájuk, hogy beavassák őket a terveikbe. Ugyanakkor van egy kialakult értéke a Moszkvának a nagyváradi közösségben. Szerinte ez egy multikulturális hely, olyan értelemben, hogy nem csak magyar. „Ennek, hogy valaki gátat szabjon nem is lenne jó eredménye. Nincs semmilyen csavar a dologban, megkerestek, szerettek volna együtt dolgozni velünk, mi is velük, ennyi” – szögezte le. Szőnyi elmondása szerint egyébként a színháznak is ugyanez a lehetőség adott volt. Ha pedig nem értik meg egymást a felek, akkor az már nem a moszkvások problémája.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS