Van mit aprítania a tejbe az ortodox egyháznak: 28-szor annyi templomuk van, mint ahány kórház működik országszerte
B.K. 2021. március 02. 19:49, utolsó frissítés: 2021. március 03. 07:54Erdők, szántók, nyaralók, különféle cégek, gyárak, kiadók, de rádió, tévé és hírügynökség is van a legnagyobb hazai egyház nevén.
Jövedelmező gazdasági vállalkozásnak is beillik a Román Ortodox Egyház (BOR), mely az üzleti élet számos területén vetette meg a lábát. A román sajtó megkísérelte számba venni a vagyonát, és arra az eredményre jutottak, hogy 35 ezer hektárnyi erdőt és 40 ezer hektárnyi szántót birtokolnak, melyek összértéke eléri a 420 millió eurót. Legalábbis a 2011-es adatok ezt mutatták, a BOR vagyona pedig folyamatosan nő. Számos saját bevételi forrásuk mellett (perselypénz, keresztelők, esküvők, temetések díjai) bőkezűen támogatja őket az állam is, így nem csoda, ha gombamód szaporodnak az ortodox kegyhelyek, sokszor olyan településeken is, ahol nem nagyon vannak hívek.
De hány templomuk is van pontosan?
Romániában összesen 27 384 templom van, és ennek mintegy 60 százaléka ortodox kegyhely. Pontosabban 16 400 működő ortodox templomot tartanak nyilván. Országos szinten 576 kórház működik, így könnyen kiszámolható, hogy 47,5-ször annyi a templom, mint a kórház. És 28,2-szer annyi az ortodox templom, mint a kórház. Ugyanakkor az egyházak az oktatási intézményeket is messze lepipálják. Összesen 7 047 iskolánk van, tehát 3,9-szer több a templom, mint az iskola, de az ortodox templomok száma önmagában 2,3-szorosa az iskolákénak.
Mi mindennel üzletel a BOR?
Gyertyagyáraik vannak például, melyek valószínűleg komoly jövedelmet hoznak mióta kötelezővé tették a hívek számára, hogy csakis egyházi gyártású gyertyákat gyújthatnak a kegyhelyeken. Maguk gyártják az a sok-sok kis ikont, keresztet, kalendáriumot, és mindenféle tárgyat, melyet a hívek előszeretettel vásárolnak, árusbódéjuk pedig majd’ minden templom mellett van. Jelentős ingatlanbefektetéseik is vannak, de gyártanak például építőanyagokat is. És mivel az egyház adózási szempontból kedvezményeket élvez, vélhetőleg nagyobb jövedelmet hoznak egyes beruházásaik, mint amekkorát hoznának egy átlagos piaci szereplőnek.
Nem elég a prédikáció, média is kell
A kommunikációban sem hagyatkoznak mindössze a hívek templomlátogatási kedvére: övék a Trinitas Rádió, a Trinitas TV, a Lumina nevű újság és a Basilica hírügynökség.
Valóban csökkentette a kormány az egyházak támogatását?
És mielőtt a tájékozottabb olvasók hátradőlnének, hogy most aztán tényleg vége a BOR túlzott támogatásának a közpénzből, mivel a Cîțu-kormány kevesebbet ad nekik, mint az előzőek, van egy rossz hírünk. Bár a BOR méltatlankodott, amikor a kormány bejelentette, hogy 28 millió lejt irányoz elő az egyházak támogatására, egyáltalán nem biztos, hogy kevesebbel kell beérniük, mint pl. tavaly. Bár az előző évben összesen 249 millió lejt kaptak az egyházak, a költségvetés eredeti tervezetében mindössze 10 millió szerepelt, a különbözetet év közben „csepegtették” nekik, egészen addig, amíg fel nem duzzasztották az összeget 249 millióra. Tehát elmondhatjuk, hogy a 2021-es büdzsé tervezetében közel 3-szor annyi pénzt irányoztak elő az egyházaknak, mint 2020-ban. És hogy év végére mekkorára dagad isten szolgáinak amúgy sem túl vékonyka bankszámlája, még a jövő titka.
Melyek a leggazdagabb érsekségek?
A legutóbbi elérhető összesítés 2013-as, eszerint a szebeninek kiadója és nyomdája is van a gyertyagyár mellett, és jelentős pénzre tesz szert bérleti díjaktól is.
A gyulahérvári (ide tartozik Fehér és Maros megye) a templomok, parókiák és telkek mellett szintén birtokol egy gyertyagyárat, és van egy saját rádióadójuk is, emellett korábban voltak részvényeik egy műanyag alkatrészeket előállító üzemben (a cég egy ideje nincs a tőzsdén). Emellett a Filantropia Ortodoxă nevű civil szervezeten keresztül jelentős szociális szolgáltatónak is számítanak a régióban. Összesen 64 szociális központban gondoskodnak árvákról, idősekről, hajléktalanokról és fogyatékkal élőkről – ezek közül 18 családi típusú otthonban 230 gyerek ellátásáról gondoskodnak. Az egyesület által bonyolított projektek összértéke meghaladta az 5 millió eurót.
A Moldvában és Bukovinában működő szervezet a leggazdagabbak közé számít: szállodája és hat villája van, és még egy kastélyt is örökölt a Sturdza családtól. A kb. 10 ezer hektárnyi visszakapott erdővel együtt számos ingatlan is a birtokukba került: erdészházak, nyaralók, vadászházak és még egy volt Ceaușescu-villa is.
A Tomiszi Érsek (Konstanca megye) az elmúlt hetekben-hónapokban azzal került be a hírekbe, hogy nem volt hajlandó betartani a járványügyi óvintézkedéseket. De Teodosie érsek nem csak e téren alkotott figyelemre méltót. Szucsávai szülőfalujában az évek során egy 20 hektáros területre tett szert, melyen egy igazi luxuskomplexumot húzott fel, zömében az Egyházügyi Államtitkárság támogatásával. Először egy templomot épített, ma már viszont egy 3 csillagos hotel, termelőegységek, konferenciaterem, vendéglő és gyógyvízterápiás központ is működik itt.
A kolozsváriak is eléggé jól el vannak eresztve: egyebek mellett Renașterea néven működtetnek rádióadót és könyvkiadót, van egy Tabor nevű folyóiratuk is, valamint egy jól menő turisztikai vállalkozásuk, a szintén Renașterea nevű „zarándokközpont”.
Nyitókép: Michail Tereschenko/Getty Images