2021. december 4. szombatBorbála, Barbara
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Vannak-e erdélyi vonatkozásai a kiskorúakkal szemben szexuálisan visszaélő magyar pap történetének?

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2021. március 11. 15:44, utolsó frissítés: 18:03

Kérdésünkkel, hogy az érintett egyházi, vagy egyházhoz közeli szervezetnél tevékenykedik-e vagy sem, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez fordultunk.


Az elmúlt évek során több magyarországi sajtóorgánum számos cikken keresztül tematizált egy abúzust, amelyben egy római katolikus pap szexuálisan zaklatott kiskorúakat. Az 1999-ig visszanyúló történéseket végül az Egyház 2015-2016 között vizsgálta ki, amelynek végeredményeként az elkövetőt felmentették a papi szolgálat alól, illetve eltiltották minden egyházi funkció betöltésétől.

A történet mégsem itt ért véget.


2019 nyarán az Esztergomi-Budapesti Főegyházmegye vezetője feljelentést tett „ismeretlen elkövető ellen” – aki valójában a volt pap egyik nyilvánosan is megszólaló áldozata volt, és aki rámenősen kereste a lehetőséget, hogy találkozzon az egyház vezetőivel –, zaklatásért, aminek következtében az áldozatot augusztus 20-án a rendőrök vezetőszáron vitték el otthonából, több órán keresztül cellába zárták, majd több órán keresztül megbilincselve hallgatták ki.

Ugyancsak 2019-ben a Válasz Online közöl az esetről egy egyházi belső dokumentációval alátámasztott átfogó cikket. A lap értesülései szerint a szexuális zaklatás miatt laicizált (a papi szolgálat alól felmentett) és egyházi funkciótól eltiltott egykori pap Erdélyben tevékenykedik: „Többek között színi előadásokat szervez, de szemtanú forrásaink gyerekcsoport élén látták például tavaly karácsonykor Szentegyházán, tavasszal pedig Csíksomlyón – annak a pápának a miséjét hallgatva, aki kitette őt a papok sorából” – írja a Válasz Online.

Az idén január végén kapott sajtónyilvánosságot az a tény, hogy az áldozat ellen eljárás zajlik zaklatás vádja miatt – a 444 foglalkozott két cikkben ezzel a vonatkozással (lásd itt és itt) –, majd az áldozat a február végi Partizán csatornán történt beszélgetésben névvel, arccal is a nyilvánosság elé lépett, illetve a visszaéléseket elkövető laicizált papot is nevesítette az említett beszélgetésben.




Az elkövető nevesítése után a romániai magyar társadalomban is visszhangot keltett a történet, hiszen egy sokak által ismert és az erdélyi sajtóban is szereplő személyről van szó. A beszélgetésben az áldozat, Pető Attila (a sajtóban előbb mint "A.", majd mint "Dani" szerepelt), elmondta, hogy az elkövetőről, Sz. Balázsról (a sajtóanyagokban eddig "Brúnó") jelenleg semmit sem tud, fogalma sincs hol van és mit csinál. Majd hozzátette:

„Nekem az utolsó információm szintén a Válasz Onlineos cikkből van, hogy ő Erdélyben, fiatalok társaságában van. Fiatalokkal foglalkozik. Ezért is tartom fontosnak, hogy én kimondjam a nevét. Én szeretném, hogy ez ne így legyen, hogy a Balázs ne foglalkozhasson fiatalokkal.”

Szerkesztői megjegyzés: mivel értesülések szerint a kiskorúak ellen abúzust elkövető személy Erdélyben tartózkodik és gyerekek közelében látták előfordulni, hosszas mérlegelés után úgy döntöttünk, nevét társadalmi kötelességünk nyilvánosságra hozni. Mérlegelésünkben fontolóra vettük, hogy annak ellenére, hogy egyetlen világi bíróság sem ítélte el (a történtek elévülése miatt), az Egyház kivizsgálta és vétkesnek találta: azaz az ártatlanság vélelmének fenntartását értelmetlennek találjuk. Ugyanakkor mindenkit megillet a jó hírnévhez való jog, de nem tudunk attól eltekinteni, hogy értesüléseink szerint 19-20 áldozata volt. A nevesítést több egymástól független forrás is megerősíti.

A Székelyföldi turné bejelentése. Képernyőmentés a Remény Kis Emberei honlapról.A Székelyföldi turné bejelentése. Képernyőmentés a Remény Kis Emberei honlapról.


Balázs atya Erdélyben?

A Hargita Népe 2016. augusztus 22-én közölt cikkében arról tudósít, hogy a Remény Kis Emberei a Közösségért Egyesület az ünnepi alkalommal (aug. 20) bemutatta Csíkszeredában az István, a király rockoperát. Egy nappal később a Székelyhon is tudósít az eseményről kitérve arra, hogy a szervezet a gyerekekkel Oklándra látogatott.

A Remény Kis Emberei a Közösségért Egyesület 2005-ben jött létre, honlapjuk szerint azzal a céllal, hogy felkarolják a Kárpát-medencei gyermekotthonokból kikerülő, illetve a mélyszegénységben felnővő fiatalokat. „Szeretnénk igent mondani azokra a fiatalokra, akiket az élet, gyakran nem is saját hibájukból, megpróbált. Szeretnénk őket úgy felemelni, hogy meg tudjanak állni saját lábukon, ráébredjenek értékességükre. Olyan élményekben és tudásban szeretnénk részesíteni őket, amelyek által sebeik gyógyulnak, és igaz értékkel rendelkező, tartalmas életet tudnak élni. Arra törekszünk, hogy a rászoruló gyerekek és fiatalok támogatása ne csak kampányszerű tevékenység legyen, hanem az egész esztendőt átölelje” – olvasható a leírásban.

Az Egyesület nevében mindkét erdélyi tudósításban Sz. Balázs atya mint a szervezet alapítója és vezetője szólal meg.

Aki ellen akkor – derül ki a Válasz Online idézett cikkének eljáráskronológiájából –, azaz 2016 augusztusában, már rég egyházi eljárás zajlik kiskorúak ellen elkövetett erotikus visszaélés miatt (2016. márc.3), és akit akkor már több mint egy éve a bíboros rendelkezési állományba helyezett (2015. jún. 19), a Vatikán pedig már rég azt javasolja, hogy kerülje a kiskorúakkal való kapcsolatot (2015. okt. 16), és szigorú büntetést is javasol (2016. júl. 26).

Mindeközben Magyarországon lezajlik a kivizsgálás, és a Szentszék dönt

A csíkszeredai fellépés után alig három héttel 10 évre eltiltják a papi szolgálattól (2016. szept. 15), amiről az egyház nevesítés nélküli nyilvános közleményt ad ki (2016. okt. 6) arról hogy, „a felmerült tények alapján, a Kongregáció rendelkezéseinek megfelelően, közigazgatási büntetőeljárás került lefolytatásra, amelynek eredményeként az illetékes egyházi hatóság az érintett papot mindennemű papi tevékenységtől eltiltotta.”

Nem sokkal ezután megjelenik a történet a nyilvánosság előtt is, az első cikket az Index közli, aminek hatására több áldozat jelentkezik, és bár az egyház lépéseket tesz rendőrségi eljárás lefolytatására, az nem történik meg, mivel a Petővel történtek már elévültek, más áldozatok szülei pedig nem kívánnak feljelentést tenni a világi hatóságoknál. Az év végén, 2016. dec. 16-án Ferenc pápa végleg felmenti a papi szolgálat alól, azaz laicizálja.

A vatikáni levél részlete. Közölte: Válasz Online. 
<br />
A vatikáni levél részlete. Közölte: Válasz Online.


Mit tudnak minderről Erdélyben?

A döntésről az Esztergomi-Budapesti Főegyházmegye 2017 februárjában tájékoztató levelet küld minden érsekségnek, közöttük a gyulafehérvári érseknek, Jakubinyi Györgynek is. A levélből az is kiderül, hogy az egyház úgy tudja, az ügyben rendőrségi eljárás is zajlik.

A Jakubinyi Györgynek eljuttatott tájékoztató utal egy korábbi körlevélre, amely szerint az érintett személyre „semmilyen egyházzal kapcsolatos funkció nem bízható, olyan sem, amit egyébként világi hívek is elláthatnak. Így (kitakart név a dokumentumban) kirándulásokat, táborokat sem szervezhet egyházi keretben sem kiskorúak, sem nagykorúak részére.”

Erdő Péter bíboros tájékoztató levélrészlete Jakubinyi érseknek. Közli: Válasz Online. 
<br />
Erdő Péter bíboros tájékoztató levélrészlete Jakubinyi érseknek. Közli: Válasz Online.


A Remény Kis Emberei szervezetnek Erdélyből együttműködő partnere volt a Csibész Alapítvány, akit a 2019-es cikk elkészítéséhez megkeresett a Válasz Online. Gergely István, a csíkszeredai illetékességű hátrányos helyzetben lévő ifjúsági szervezet vezetője a sajtóanyag megjelenése után négy nappal válaszolt. E szerint Sz. Balázs nem dolgozik és nem is dolgozott náluk, majd a lap idézi egy másik mondatát: „Valahol Erdélyben tanyázik, de nem tudunk részleteket róla.”

Mivel a Remény Kis Emberei szervezet érintett vezetője kapcsolatban állt Böjte Csabával, illetve az általa vezetett Szent Ferenc Alapítvánnyal – a közös pont a Csobánka, ahol Sz. Balázs rendszeresen gyerektáborokat szervezett, és ahol a Szent Ferenc Alapítványnak is van egy otthona, az Élet Háza – értesülések szerint lehetséges, hogy Sz. Balázs miután „eltűnt” Magyarországról, valamelyik Böjte Csabához tartozó erdélyi gyerekotthon fogadta volna be.

A találgatások elkerülése véget megkerestük a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget.

Az erdélyi római katolikus főegyházmegye ezt cáfolta,

viszont megerősítette, hogy megkapták a korábban említett tájékoztató levelet miszerint a Szentszék felmentette „a papszentelésből fakadó kötelezettségek alól” az érintett Sz. Balázst.

Beszámoltak arról, hogy 2019-ben egy magyarországi pap Jakubinyi György érseket arról tájékoztatta, hogy az érintett személy a Szent Ferenc Alapítványnál dolgozik.

„Jakubinyi érsek azonnal levelet küld Böjte Csaba OFM atyának, aki megnyugtatta az érseket, hogy ez nem felel meg a valóságnak, nem dolgozik az Alapítványnál” – közölte szerkesztőségünkkel az érsekség.

A gyulafehérvári egyházi hivatal jelezte, hogy ezt követően az érsekséghez nem fordult senki sem tájékoztatással, sem jelzéssel, sem panasszal, ami kapcsolódna Sz. Balázshoz.

Kérdésünkre, hogy az érintett egyházi szervezetnél, vagy egyházhoz közeli – általa támogatott, vagy vele együttműködő – szervezetnél tevékenykedik-e vagy sem, a főegyházmegye a következőt válaszolta:

„Tartózkodási helyéről és esetleges ténykedéséről nincs tudomásunk.”

Fotó: PublicDomainPictures / pixabay.comFotó: PublicDomainPictures / pixabay.com


Happy End vagy Neverending Story?

Egyrészt Pető Attila kitartásának és állhatatos igazságkeresésének hatására 2019 szeptemberében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményben bocsánatot kért minden áldozattól. „A Püspöki Konferencia kijelentette, hogy mindenütt, különösen pedig az Egyházban elfogadhatatlannak tartja, és minden lehetséges eszközzel fellép a kiskorúak bántalmazása és az ellenük elkövetett szexuális visszaélésekkel szemben. Sajnálattal és együttérzéssel vagyunk mindazok iránt, akik gyermekként sérelmet szenvedtek el” – áll a közleményben. A gyermekvédelem fontosságát hangsúlyozó szövegben a magyar katolikus egyház üdvözli Ferenc pápa rendeletét, amely a gyermek- és ifjúságvédelem kapcsán előírja, hogy az egyházmegyéknek a bejelentések kezelésére állandó rendszert kell felállítaniuk.

2021 januárjában Erdő Péter bíboros a Válasz Online által készített interjúban pedig megköszöni Pető Attilának a tettét: „Amikor vállalta, hogy tényleg eljön és felelős bejelentést tesz nálunk, elindított egy folyamatot, amely később kiterjedt másokra is, végső soron pedig a helyzet megoldását eredményezte: az érintett pap elbocsátását az egyházi szolgálatból és a papságból. Ebben a tekintetben tehát még köszönettel is tartozunk ennek az embernek” – mondta a bíboros.

Másrészt tény, hogy az egyház éveken keresztül nem tartotta hitelesnek az áldozat vallomását, és nem kapott segítséget sem azoktól az emberektől, akikben megbízott. Az is tény, hogy az egyházi vezetőség 2019-ben feljelentést tett zaklatás gyanújával, aminek következtében a rendőrség feltűnően szorgalmasan és az esethez képest brutálisan járt el, aminek hatására az abúzus áldozata retraumatizálódott. Spronz Júlia, jogász, aki a Patent Egyesület jogsegély-szolgálatánál számos bántalmazott és zaklatott személy ügyével foglalkozott, a 444 megkeresésére elmondta, hogy a Pető esetében történt hatósági eljárásmód „köszönő viszonyban sincs azzal, amivel mi szoktunk találkozni”. Amikor nők jelentik fel a zaklatókat, akkor a hatóságok halogatni szokták az eljárás megindítását, majd a feljelentést mindenféle indokkal elutasítják. Az, hogy egy zaklatással gyanúsított személyt ily módon előállítsanak, és vezetőszáron vezessék el, majd órákra cellákba zárják, és estig tartó kihallgatásban részesítik, a szakértő a következőket nyilatkozta: „Még sose volt ilyen a mi praxisunkban, hogy kimentek volna helyszínre. Soha.”

A rendőrség végül nem talált bűncselekményt, és az ügyet ejtette. Ellenben az ügyészség újrakezdte az nyomozást, majd azzal zárta az eljárást, hogy megróvásban részesítette Pető Attilát. A volt pap visszaélésének áldozata viszont ezt nem fogadta el, mivel ehhez el kellett volna ismernie vétkes voltát. Az ügyészség ekkor vádat emelt ellene, majd szeptemberben a bűntetővégzés (ami jogilag nem minősül büntetésnek) a következőt határozta: a vádlottat 2 rendbeli zaklatás vétsége [Btk. 222. § (1) bekezdés] miatt 1 év 3 hónap időtartamban próbára bocsájtja. Pető Attila ezt sem fogadta el,

így két évtizeddel azután, hogy egy pap a 13-15 éves fiút szexuálisan zaklatta, most ő fog zaklatás vádjával a bíróságon, a vádlottak padján ülni.

Harmadrészt szeretnénk az olvasók számára jelezni, hogy cikkünkben terjedelmi korlátok miatt nem vállalkozhattunk arra, hogy a történetet teljes egészében, árnyaltan és részletesen ismertessük, csak néhány vonatkozást emelhettünk ki. Ebben igyekeztünk tényszerűek lenni. A cikkünkből kimaradt vonatkozások mind megtalálhatók az említett magyarországi sajtóanyagokban.

------------------

A fiatalkorúakkal való szexuális kapcsolatot törvény bünteti, a romániai BTK. 220-as (és 221es) cikkelye alapján. A 13 és 15 év közötti gyerekekkel létesített, bármiféle szexuális aktus egytől öt évig történő börtönbüntetéssel sújtandó, 13 évnél fiatalabb gyerekkel létesített szexuális kapcsolat esetében kettőtől hét évig történő börtönbüntetés szabható ki az elkövetőre, amennyiben hatalmi helyzetéből visszaélve valaki 13 és 18 év közötti gyerekkel létesít szexuális viszonyt, kettőtől hét évig terjedő börtönnel büntethető. A törvény 4. bekezdésének B pontja értelmében súlyosbító körülménynek számít, amennyiben az elkövető a gondozására bízott gyerekkel szemben él vissza szexuálisan, például ha tanár. Ugyanakkor a 272/2004-es, gyermekvédelmi törvény 89-es cikkelyének harmadik bekezdése szerint a köz- és magánintézmények azon alkalmazottai, akik foglalkozásukból kifolyólag gyerekekkel állnak kapcsolatban, és tudomásukra jut, hogy a gyerekekkel szemben rossz bánásmód, abúzus vagy a törődés hiánya áll fenn, kötelességük sürgősen értesíteni a szociális igazgatóságot és a gyerekvédelmi hatóságokat.

Nyitókép: Marijan Susenj / EyeEm/Getty Images

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS