2021. április 22. csütörtökCsilla, Noémi
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Már nem sokáig halogathatja Románia az azonos neműek élettársi kapcsolatának rendezését

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. március 22. 15:00, utolsó frissítés: 15:02

Hiába jelentene számtalan helyzetre megoldást, a romániai társadalom még nem készült fel az azonos neműek élettársi kapcsolatára. Külső nyomásra azonban mégis elfogadhatják.


Miközben a család fogalmát egyre inkább átitatja a politika, nemi és számbeli kritériumokat felállítva, amelynek élharcosa Magyarország. Romániában a bejegyzett élettársi kapcsolat jogi helyzete máig rendezetlen, és ez ügyben egy ideje nem is igazán történt előrelépés. Az országban viszont egyre több pár választja az élettársi kapcsolatot, akik valamilyen oknál fogva nem akarnak vagy nem tudnak összeházasodni. Számukra a bejegyzett élettársi kapcsolat jelentené az egyetlen megoldást olyan alapvető emberi jogok igénybe vételére, mint az örökösödés rendezésének kérdése, a közös banki hitel felvétele, annak a lehetősége, hogy a kórházban párjuk állapotáról információkat kapjanak, illetve hogy a családon belüli erőszak ellen is törvényes védelmet kapjanak, de a házasságon kívül született gyermekek helyzetét is megkönnyítené.

Bár az élettársi kapcsolat törvényes szintre emelése összefüggésben áll az Európai Unió szemléletével, ennek ellenére számos politikai kezdeményezés bukott bele a hosszú évek óta tartó vitába. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló kezdeményezések ugyanis nemcsak a heteroszexuális, hanem az azonos nemű párok kapcsolatát is rendeznék jogilag. Ezzel pedig az állam – két évtizeddel a 200-as cikkely büntetőtörvénykönyvből való kivétele óta, amely az azonos neműek kapcsolatát büntette –, törvényes szinten is elismerné a melegek párkapcsolatát. Az állam törvényei ugyanis még a heteroszexuális párok esetében sem tesznek különbséget a lakótársi viszonytól. Amíg azonban a lakótársi viszonyban nem jelenik meg a gyerekvállalás, az örökösödés és a közös hitelfelvétel, addig az élettársi viszonynak ezek szerves részét képezik, ezért sokan szeretnék, ha jogorvoslat születne ez ügyben.

Az egyik fiókban lapuló törvénytervezet kidolgozója szerint pedig ez hamarosan meg is történhet, Románia ugyanis többségi akarat hiányában is arra kényszerülhet, hogy megoldást keressen a kérdésben. Erre az esetre pedig már a parlamentben várakozik az a törvénytervezet, amelyet Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke dolgozott ki társaival.

Miért vezet parttalan vitákhoz az élettársi kapcsolat témája?


Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökének elmondása alapján, Romániában az azonos neműek élettársi kapcsolata érzékeny témának számít, mert egy olyan társadalomról van szó, amelyben a homofóbia, a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos intolerancia elég magas. Ezen belül pedig az azonos nemű férfi párokkal szemben sokkal erősebb a társadalmi ellenszenv (a közvéleménykutatások szerint ők a legkirekesztettebb közösség Romániában).

Ennél fogva mindig is nehéz volt erről a témáról kiegyensúlyozott, objektív vitát lefolytatni. Választás idején viszont kényes témákat szinte lehetetlen tárgyalni, mert a politikum félve attól, hogy veszít népszerűségéből ezeket egyszerűen nem vállalja fel. A politikai ellenfeleik ugyanis rendszerint kihasználják a társadalomban lévő előítéleteket és előnyt kovácsolnak belőle. Az utóbbi évek választással teletűzdelt periódusában így nem igazán történt előrelépés az élettársi kapcsolat rendezése érdekében.

Helyette inkább különböző hullámokban összetűzések voltak a szexuális kisebbségek jogait támogató és az ezt ellenzők között

Asztalos szerint Romániában először az egyetemes emberi jogokért küzdő ACCEPT civil egyesület robbantotta ki az azonos neműek kapcsolatáról szóló vitát 1996-ban, amikor azt szerették volna elérni, hogy töröljék a büntetőtörvénykönyvből a 200-as cikkelyt.

Ez végül 2001-ben valósult meg, viszont ekkor sem azért, mert a rendszerváltás után megváltozott volna a többségi társadalom szemlélete: a visszavonás előzménye inkább ahhoz köthető, hogy ekkoriban Románia Európában az utolsó olyan államok közé tartozott, akik büntették az azonos neműek kapcsolatát. Ez pedig egyre cikibb lett az ország számára: első sorban a NATO tagországokhoz, másodsorban az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék miatt.

2005-ben jelent meg az első olyan kérés, amely az azonos neműek házasságára utalt, amire válaszul a konzervatív oldal képviselői (főleg egyházi vonalon), 2011-ben módosították a polgárjogi kódexet, rögzítve benne, hogy a házasság egy férfi és egy nő szabadakaratából létrejövő intézmény.

2013-tól kezdődően megjelentek az első élettársi kapcsolatra vonatkozó törvények, amelyek többek között Csoma Botond RMDSZ-es képviselő, Victor Negrescu ex-európai ügyekért felelős PSD-s miniszter, illetveOana Bîzgan és Remus Cernea független politikusok nevéhez fűződtek.

A törvénytervezetekre válaszul, 2015 végén elindult a Koalíció a családért kezdeményezésének aláírásgyűjtése, alkotmánymódosítás céljából. Az ortodox egyház által támogatott kezdeményezés az alkotmány 48. cikkelyének első bekezdését szerette volna módosítani, azaz a család fogalmát szerették volna – a házasság intézményéhez hasonlóan –, egy nő és egy férfi kapcsolatára szűkíteni.

A család fogalmának leszűkítése nem jött össze, de az ortodox egyház által is támogatott kezdeményezés nem is ebben volt sikeres

Az azonos neműek kapcsolatát ugyanis egyesek „betegségnek” vagy vallási eredetű „bűnnek” titulálják, amely szerint két férfi és két nő (avagy az LMBTQ közösség) házassága tilos, sőt „bűn”, ahogyan az is, hogy egyáltalán párkapcsolatban vagy élettársi kapcsolatban legyenek, de az már a nyitottabb társadalmi rétegnél is kiveri a biztosítékot, ha valaki a meleg párok örökbefogadását boncolgatja (megsúgom, ennek a cikknek a végén is lesz erről szó – szerk. megj.).



A homofóbia, a társadalmi kirekesztés és elutasítás leghangosabb szószólói között pedig ott van maga az ortodox egyház, amely a Koalíció a családért kezdeményezésben is kiemelt szerepet vállalt, a bejegyzett élettársi kapcsolatot témájában élesen támadó hangot ütött meg. Szerintük az ilyen tervezetek ugyanis a vadházasságot emelik törvényre. Persze, nem az ortodox egyház az egyetlen, amely a hagyományos család mellett érdekes kijelentéseket tesz.

Bár Ferenc pápa még októberben mondta, hogy véleménye szerint az azonos nemű pároknak lehetővé kell tenni, hogy az bejegyzett élettársi kapcsolatban éljenek. A katolikus egyház a napokban leszögezte, hogy nem áldhatja meg az azonos nemű párokat, mert lehetetlen, hogy "Isten megáldja a bűnt".

Asociația ACCEPT condamnă mesajul instigator la ură făcut public de Vasile Bănescu, purtătorul de cuvânt BOR.

În urma...

Közzétette: Asociatia Accept – 2021. március 19., péntek


Bár a Koalíció a családért alkotmánymódosító kezdeményezés – az ezzel párhuzamosan induló élettársi kapcsolat rendezésére irányuló törekvéssel együtt – elbukott, a téma körül kicsapongó társadalmi feszültségeket láthatóvá tette. Ugyanakkor jó időre konzerválta is a téma kivesézését. Amennyire intenzíven skandálta érveit mind a két oldal képviselője, illetve nyújtotta be több politikus is a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénytervezetét, olyannyira halkult el egy ideig a téma, amelyet a napokban ismét elkezdett tematizálni a politikum, legutóbb például Rareș Bogdan, a kormányzópárt alelnöke ismerte el az élettársi kapcsolat rendezésének fontosságát. Rareș ezt az a javaslat kapcsán fejtegette, amely az EP fordítóinak írná elő, hogy az "apa" és az "anya" kifejezések helyett a "szülőt" használják.



Lényeges változás ugyanis 2018 óta, hogy az Európai Parlament március 11-én állást foglalt abban, hogy az EU szintjén védeni kell az LMBTQ közösség jogait. A lengyel LMBT-mentes zónák ellenmintájára, a képviselők az LMBTIQ-szabadság zónájának nyilvánították az Uniót.

🇪🇺 Parlamentul European a adoptat astăzi o rezoluție prin care declară spațiul Uniunii Europene „Zonă de libertate...

Közzétette: Asociatia Accept – 2021. március 11., csütörtök


Az állásfoglalást a PSD is megszavazta, amiért a hagyományos családban hívő, ortodox egyház támogatásával bíró szociáldemokraták elnökének magyarázkodnia kellett, ami jól példázza a politikai pártok hazai és külföldi kommunikációját. Amíg ugyanis az Unióban előadták a diplomatát, itthon a megbeszéltekre fittyet hányva, kihagyták az erről szóló tervezetből az LMBTQ-t – amit az ACCEPT nem is hagyott szó nélkül.

Többségi akarat ide vagy oda, márciusban kezdetét vette az eljárás Románia ellen az Európai Emberjogi Bíróságon, amely az élettársi kapcsolat kérdését is eldöntheti

Adrian Coman és amerikai férje, Clai Hamilton több éve sikertelenül próbálják meggyőzni a romániai hatóságokat, hogy azok fogadják el érvényesnek az Amerikában kötött házasságukat. 2018-ban a román alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága is széleskörű értelmezést adott a család fogalmának. Az azonos nemű párokat is családként ítélve meg.

A házaspár állításai szerint viszont a végrehajtó hatalom, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás intézményei azóta is ignorálják a felső fórumokon is elismert jogaikat, ezért az ACCEPT emberjogi civil szervezet közbenjárásával feljelentették Romániát az Európai Emberjogi Bíróságon (CEDO), mivel úgy vélték: Románia megsértette a házassághoz, a családi élethez, és a diszkriminációmentességhez való jogaikat.

Ugyanakkor más hatóságok és intézmények sem jártak el másként: a Parlament nem szabályozta az élettársi kapcsolatot, illetve a Kormány nem tett lépéseket, hogy a romániai törvénykezést összhangba hozza az európai és nemzetközi jogokkal.



Ezért az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke úgy vélte, az azonos nemű párok jogait támogató és ellenző táborok vitájában azzal, hogy a Coman-Hamilton házaspár a Strasbourgi bírósághoz fordult, az élettársi kapcsolat vitájában is újabb fejezetet nyitott.

Asztalos szerint még ebben az évben döntés fog születni az ügyben, és úgy, mint Görögország és Olaszország esetében szerinte borítékolható, hogy el fogják marasztalni Romániát, ami az országra nézve azt jelenti majd, hogy el kell fogadjon egy olyan törvénykeretet, amiben elismeri és védi azonos nemű párok jogait.


„Romániában az elmúlt 31 évben főleg akkor történtek előre lépések az emberi jogok területén, amikor volt egy külföldi nyomás, vagy egy külföldi kényszer. Most nem téma, nem kényszer, ha bírósági döntés születik, ismét téma lesz és kényszer lesz” – mutatott rá Asztalos.

Érdeklődésünkre, hogy az élettársi kapcsolat törvénytervezetének elfogadása is aktuálissá válik-e a Strasbourgi bíróság ítélete után, azt válaszolta, hogy igen. Szerinte ugyanis a romániai politikusok nagy része tudatában van annak, hogy mi lesz a kimenetele az Európai Emberjogi Bíróság döntésének, az elmarasztalás tudatában pedig arra fognak hivatkozni, hogy alkalmazniuk kell a törvényt, mert ezt másképp lehet eladni a társadalomban is.

A diszkrimináció-ellenes tanács törvénytervezete nem enged teret a manipulációnak

Asztalos Csabát a diszkrimináció-ellenes tanács törvénytervezetéről is kérdeztük, ennek kapcsán elmondta, a román politikusokkal való informális találkozást követően egy kiegyensúlyozott és kompromisszumkész tervezet vár most jelenleg arra, hogy aktuálissá váljon a bejegyzett élettársi kapcsolat témája.

Kiemelte az élettársi viszony nem csak azonos nevű párok szempontjából lenne fontos, ugyanis a társadalom változása azt mutatja, hogy nagyon sok különböző nemű pár választja azt az életmódot, hogy együtt élnek, de nem házasodnak meg, amely olyan helyzetet idéz elő, amelyre megoldást kell nyújtani, hisz Romániában az elmúlt hat évben a megszületett gyermekek több mint 30 százaléka házasságon kívül szültetett, az együtt élő személyek javakat gyűjtenek, gyerekeket nemzenek, örökölnek, miközben gondot okoz, hogy ezt a társadalmi viszonyt a törvény egyáltalán nem ismeri el és nem védi.

„Mi történik akkor, ha együtt akarnak hitelt felvenni, vagy az egyik a másik betegbiztosítását akarja használni, vagy beleegyezést kérnek egy orvosi beavatkozásra. Ezek mind olyan valós élethelyzetek, amelyeket jelenleg a törvény nem szabályoz le, viszont a törvénytervezet ezekre megoldást nyújtana” – mondta Asztalos, aki leszögezte, ez a házasság intézményétől több pontban különbözik. A tervezet értelmében az azonos nemű párok élettársi kapcsolatának bejegyezése közjegyzőnél vagy anyakönyvvezetőnél történne.

Ugyanakkor hangsúlyozta, szerették volna elhárítani azokat a manipulatív kérdéseket és üzeneteket is, amely a gyerekek örökbefogadásáról szólnak, ezért a törvénytervezet nem rendelkezik az azonos nemű párok örökbefogadásáról.

Romániában a meleg párok jelenleg nem fogadhatnak örökbe gyermeket, egy egyedülálló meleg személy viszont igen.

„Függetlenül attól, hogy módosítanak-e alkotmányt vagy elfogadják-e az élettársi viszonyról szóló törvényt, az örökbefogadást az egy másik törvény szabályozza, és Romániában ma egy meleg személy törvényesen örökbe fogadhat egy gyermeket – mutatott rá Asztalos. Hozzátette, ennek a megtagadása az Európa Emberjogi Bíróságának elmarasztalásával járna, amelyre legutóbb Franciaországban volt egy jogeset, ahol egy leszbikus nőnek tagadták meg az örökbefogadást szexuális orientáltsága miatt.

Nyitókép: Asociatia Accept

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS