2021. május 7. péntekGizella
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szakszerű ellátás vagy orvosi hanyagság: mi történt a szebeni kórház intenzív osztályán?

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2021. március 12. 17:27, utolsó frissítés: 2021. március 17. 08:23

Megkeresésünkre egy aneszteziológus és intenzív terápiás orvos elmondta, hogy meglátása szerint a botrányt kiváltó cikk tartalmát fenntartásokkal kell kezelni, nem tényként.


A romániai közvéleményt megosztotta a szebeni kórház Covid-19-es intenzív terápia részlegéről elterjedt hír: vasárnap egy meg nem nevezett volt alkalmazott a helyi sajtóban azzal vádolta meg a munkatársait, hogy nem foglalkoztak a betegekkel, szakszerűtlenül járnak el, nincs empátiájuk és tudásuk, illetve hogy altatással embereket ölnek meg a moduláris kórházban.

A vád nagyon súlyos, és attól függetlenül, hogy Szebenben mi történt, a jelenlegi járvány okozta egészségügyi válsághelyzetben nagyon romboló hatása lehet. Cikkünkben nagy lépésben felvázoljuk az azóta történteket, majd egy altató és intenzív terápiás orvos segítségével igyekszünk tisztázni, hogy mi is történik egy Intenzív Terápiás osztály Covid-19-es részlegén.



Az ügy eddigi fejleményei

A cikk hatására hétfőn a Szeben Megyei Ügyészség emberölés gyanúja miatt hivatalból eljárást indított, szerdán meg is tartották az első kihallgatásokat. A Turnul Sfatului megkeresésére a főügyész, Ion Veștemean elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban a helyi polgároktól sok telefonhívást kaptak, amelyben arról érdeklődtek az emberek, hogy hogyan lehet feljelentést tenni, viszont csak kevesen tették ezt meg.

Ugyancsak hétfőn a Szeben Megyei Sürgősségi Kórház vezetősége is vizsgálatot indított. Szerdán Cipăian Călin, az intézet igazgatója a Digi24-nek elmondta, hogy a szigorú belső vizsgálatban a részleg dokumentációját, illetve a terápiás protokollok és eljárások helyes alkalmazását ellenőrizték. A belső vizsgálat a következőket állapította meg: „A beutalások és a kezelések megfelelőek; az egészségügyi személyzet betartja az orvosi protokollokat és eljárásokat; az egészségügyi különjáratok felállítását tiszteltben tartják; a személyzet a megfelelő munkaprogramban dolgozik; a részleg eszköz és felszereléskészlete működőképes” – idézi az Alpha News. Az intézet vezetősége a vizsgálat után abban állapodott meg, hogy az érintett moduláris részleget videókamerákkal figyelni fogják.

Szintén hétfőn Románia egészségügyi minisztere, Vlad Voiculescu elrendelte, hogy a minisztérium szakértőkből álló ellenőrző és felügyelő testülete vizsgálja ki a részleg helyzetét.

Kedden, mint írtuk, a Nép Ügyvédje hivatal is közleményben reagált az ügy egyik vonatkozására – a betegek „lekötözésére”. Renate Weber felhívta a figyelmet arra, hogy az országban törvény rögzíti a pszichés betegségekben szenvedő betegek kötözését, viszont nem létezik egységes szabályozás a nem pszichiártiai helyzetekben való alkalmazásra, mint amilyen egy intenzív terápiás osztály.

Az esetről a romániai sajtó egy része szenzációs hangvétellel számolt be, így a nyilvánosságban elterjedt a gyanú, hogy az intenzív terápiás osztályokon a Covid-19 betegségben szenvedő betegeket lekötözik, elaltatják és ezzel megölik őket.

Szerdán petíciót is indítottak, amelyben az aláírók azt kérik, hogy szüntessék be a Szeben megyei sürgősségi kórház elleni támadást, nyomásgyakorlást és becsmérlést – írta az Agerpres. A petíció szerint a botrányt keltő hír gyorsan elterjedt, és minden orvost és egészségügyi asszisztenst érint.

„Ki fog szenvedni? Ma Nagyszeben és Románia minden orvosa és egészségügyi alkalmazottja. Holnap: azok a páciensek, akik még jobban fognak félni attól, hogy kórházba menjenek. Az eredmény? A Covid-19 harmadik hullámának betegei otthon fogják kezelni magukat” – fogalmaznak a petícióban az aláírók, felhívva a figyelmet az ügyből kibontakozó vádak veszélyes hatására.

A helyzetről csütörtökön a Romániai Orvosok Kollégiuma közölt állásfoglalást. E szerint a szedálás mértéke minimális kell legyen, viszont alapvető fontosságú az intenzív terápiás kezelésben, amikor lélegeztetőgépet szükséges használni. Azt is tisztázzák, a zavart állapotú betegek esetében, hogy ne tegyenek kárt önmagukban, indokolt lehet a kezek rögzítése.

Tekintettel arra, hogy az ügy kirobbanása egy egészségügyi asszisztens vallomásával kezdődött, és hogy azóta több más egészségügyi dolgozó is nyilatkozott az ügyről, az Orvosi Kollégium felhívja a figyelmet, hogy a szedálás mértékének megállapítására, illetve a beteg rögzítésére a leginkább képzett szakértő az altató és intenzív terápiás szakorvos.

Daniel Coriu, a Kollégium elnöke elmondta, hogy az orvoslás percről-percre, a beteg ágya mellett történik, és az alkalmazott eljárások, gyógyszerek, gyakorlatok tudományos alapon állnak az orvoslás folyamatos képzettséget is jelent. Az elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a leghatékonyabb egészségügyi ellátáshoz több tényező is szükséges, például megfelelő jól képzett személyzetszám, ami a csapatmunka alapja, illetve megfelelő eszközök, és helyszín. Ennek értelmében a romániai helyzet nem túl fényes, ugyanis az orvosok számát a lakosságra vetítve az Európai Unióban utolsó előttiek vagyunk, azaz személyzethiány van. Az Eurostat adatai szerint Romániában 100 ezer lakosra 304 orvos jut, és ami az intenzív terápiás orvosok számát illeti 100 ezer lakosra 5 szakorvos jut (az európai átlag 20-25).

Pénteken a Szeben megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) közölte, hogy az intenzív osztály fertőző részlegét 2020 novembere óta két felügyelő napi rendszerességgel ellenőrzi, akik mindeddig semmilyen rendellenességet nem találtak. A két megbízott felügyelő november 9-től naponta lejelenti - többek között -, hogy megye szinten, illetve az egyes kórházakban hány ágy van az intenzív osztályokon, hogy ezekből hány van elfoglalva, hány beteg van lélegeztetőgépre kapcsolva, hányan szorulnak orvosi oxigénre, hány orvos dolgozik az intenzív osztályokon stb. Az intenzív osztályokban történt ellenőrzések eredményeit a DSP munkatársai naponta jelentik a szaktárcának, egy megszabott minta alapján. E jelentések értelmében a Szeben megyei kórházaknál nem észleltek semmiféle rendellenességet - írja az Agerpres.

Ugyancsak pénteken a Romániai Aneszteziológia és Intenzív Terápia Társaság (SRATI) közleményben reagált, amelyben első sorban együttérzésüket és részvétnyilvánításukat fejezték ki azok iránt, akik elvesztették valamely hozzátartozójukat az intenzív osztályon.

Másrészt hét pontban rámutatnak, hogy a kezelés során használt eljárások nemzetközi szakmai szervezetek álláspontjaival és a romániai hatályban lévő egészségügyi törvényeknek megfelelően, tisztázott jogi háttérrel alkalmazhatóak.

Mi, hogyan és miért történik az intenzív osztályon?

Megkeresésünkre egy aneszteziológus és intenzív terápiás orvos elmondta, hogy meglátása szerint az eredeti cikk tartalmát fenntartásokkal kell kezelni, nem tényként. Azt, hogy konkrétan a szebeni Covid-19 betegek számára fenntartott moduláris intenzív terápián mi történt, a nyomozás fogja kideríteni, nem a sajtóban megjelenő különböző vélemények és állásfoglalások – ezért a szebeni történéseket nem kívánta kommentálni.

Ellenben a cikkről jelezte, hogy számára olyan hatása volt, mintha a panaszt emelő volt egészségügyi alkalmazott egy lelkileg megtört személy lenne, aki nagyon meg akart menteni minden beteget: de ez egy intenzív osztályon, a valóságban nem ilyen egyszerű. Az orvosok, asszisztensek, ápolók igyekeznek mindent tőlük telhetőt megtenni, azonban nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy az ember halandó lény, és a Covid-19 fertőző megbetegedésbe bele lehet halni.

Elmondta, számára döbbenetes a cikk sugallata, üzenete, miszerint egészségügyi munkások összefogva embereket gyilkolnának a kórházban. Ez egy nagyon súlyos és felháborító vád, hiszen cikk úgy mutatja be a történetet, mintha az orvosok, egészségügyi asszisztensek és ápolók összefogtak volna, beöltöznének „szkafanderbe”, hogy egy elkülönített helyiségben a kedvükre embereket gyilkoljanak. Márpedig az biztosan nem történik meg sehol, egyetlen romániai kórházban sem. Nem zárható ki, hogy vannak emberi mulasztások, rossz döntések, de olyan egyszerűen nincs, hogy egy osztály teljes személyzete emberek megölésével töltené az idejét, vagy szemet hunynának afelett, hogy akár egyetlen egy személy is ezt teszi.

Azok a pontok, amelyeket az országos sajtó szenzációhajhász módon kiemelt – a nyugtatók használata, a betegek altatása, mesterséges kómába helyezése, illetve a zavart állapotban a beteg végtagjainak stabil rögzítése, hogy ne tegyenek kárt se magukban, sem másban – mind törvényes, ellenőrzött protokollok szerinti eljárások, amelyek az intenzív terápiás kezelésekben régóta bevett, indokolt és emberséges gyakorlatok.

Mindez lehet, hogy egy külső szemlélő számárra horrorisztikusan nézhet ki, de tény, hogy a betegségektől szenvedő emberek érdekeit szolgálják ezek az eljárások és gyakorlatok. A szebeni cikkben nyilatkozó számára ezek döbbenetesen hatottak, ami arra utal, hogy lehet csak rövid ideig dolgozott intenzív osztályon, nincs hosszú távú tapasztalata és megfelelő szakmai rálátása az ott zajló történésekre.

A Transindex megkeresésére nyilatkozó orvos kiemelte, hogy ezek az eljárások és gyakorlatok a pandémia előtt is alkalmazva voltak.

A Covid-19 betegek számára elkülönített ATI részlegekre azokat utalják be, akiknél a betegség súlyos formálja jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a vírusfertőzés okozta tüdőkárosodás miatt a beteg tüdeje nem tudja kellő oxigénmennyiséggel ellátni a szervezetet. Ilyenkor a légzésszám megemelkedik, a betegek úgy kapkodnak a levegő után mintha hegyet másznának – ami nagyon fárasztó és megerőltető tevékenység – de ennek ellenére a károsult tüdő nem tudja elvégezni a szükséges gázcserét. E miatt az intenzívre kerülő betegek állapota általában rohamosan tovább romlik, ugyanis az oxigénhiány miatt további károsodások léphetnek fel.

A megfelelő gyógyszeres kezelés alkalmazása a legfrissebb protokollok szerint történik, a folyamatos frissítésekről pedig tájékoztatást kapnak az intézetek.

Vannak bizonyos esetek amikor indokolt a betegeknek nyugtatót adni, amitől megnyugodva lassabban és mélyebben tudnak levegőt venni, illetve csillapítja az emberek szenvedését. Mert különben a betegek pont úgy szenvednek mintha vízben fuldokolnának, csak éppen víz nincs hozzá.

A fellépő súlyos oxigénhiány miatt az emberek agitálttá válnak, ami izgatottsággal, ingerlékenységgel, zaklatottsággal és nyugtalansággal járó helyzet. Ekkor a beteg veszélyt jelenthet önmaga és környezete számára. Ezért indokolt a beteg végtagjainak kíméletes – erre a célra megfelelő kézkötőkkel való – stabil rögzítése. Viszont ez nem egy orvosi eljárás, hanem egy szükséges gyakorlat: az orvosi feladat a beteg megnyugtatása, a szenvedésének csökkentése, és a kiváltó ok megszüntetése, azaz a megfelelő oxigénszint biztosítása. Amint ez megtörténik, és a beteggel a személyzet ismét tud értekezni, akkor azonnal szabadon engedik a rögzített kezeit.

Az egyik legfontosabb alkalmazandó beavatkozás a gyógyszeres kezelés mellett, a non-invazív magas nyomású lélegeztetés (CPAP), amikor egy fejhez rögzített arcmaszkon oxigéndús levegő nyomással érkezik.

De sok esetben a tüdő annyira károsult, vagy a beteg annyira elfáradt, hogy ez az eljárás már nem segít. Ekkor indokolt az intubálás és a beteg lélegeztetőgéppel való lélegeztetése. Ilyenkor a beteget szedálni kell, azaz mesterséges kómába kell helyezni, amelyhez megfelelő szereket kell használni. Erre azért van szükség, mert egyrészt maga az intubálás borzasztóan kényelmetlen és kellemetlen, másrészt mivel a gép veszi át a lélegeztetést, aminek megvan az orvosilag szabályozott ritmusa, nyomása, oxigénkoncentrációja, ami nem jó, ha ütközik a beteg saját légzési ritmusával.

A lélegeztetés hatékonyabbá tételéhez a beteget különböző pozíciókba fektetik – hátra, oldalra, hasra –, ezzel elősegítve, hogy a levegő a tüdő minden részébe eljusson.

A szedált betegeket folyamatosan monitorizálják, azaz figyelemmel kísérik az életfunkcióit, és azonnal beavatkoznak, ha a beteg állapota úgy kívánja. Amikor pedig javul az állapota, akkor felébresztik. Viszont az altatásból való ébredés is egy nagyon zavart, konfúz állapottal jár, amikor a beteg még nem érti, hogy hol van, mi történik körülötte, ezért ilyenkor is indokolt lehet – főleg ha nincs elegendő személyzet a részlegen – hogy rögzítsék a kezeit, nehogy kitépje a lélegeztetőcsövet.

Viszont nagyon sok súlyos beteg állapota a mesterséges lélegeztetés és a gyógyszeres kezelések alkalmazása ellenére sem javul. A Covid-19 betegség miatt számos negatív következmény fennállhat, s mivel főként azokat az embereket viseli meg erősebben, akik már szenvednek valamilyen betegségben, illetve a szervezetük ellenállóképessége gyengébb – elhízott, magas vérnyomásúak, idős személyek, cukorbetegek, stb. – nagyon rövid idő alatt végzetes következmények léphetnek fel. Például vérrög képződhet, ami leállíthatja a szívet, illetve az oxigénhiány miatt számos más szerv károsodhat, amitől például összeomolhat a kiválasztórendszer.

Így valóban előfordulnak olyan esetek, amikor egy beteg úgy érkezik az intenzív osztályra, hogy eszméletnél van, beszélgetni lehet vele, majd 7-10 napon belül annyira leromlik az állapota, hogy lélegeztetőgépre kerül, az egészségügyi dolgozók erőfeszítései ellenére, és a rendelkezésre álló legjobb felszerelés, és megfelelő gyógyszeres kezelés mellett is.

Nyitókép: A kolozsvári Covid-19 elkülönített intenzív terápiás részlege. Fotó: Andreea Campeanu/Getty Images

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS