Hogy áll Románia a nemek közti egyenlőség teljesülése terén?
szerk. 2021. március 16. 11:22, utolsó frissítés: 2021. március 17. 16:14Megnéztük, merre billennek a fenntartható fejlődési célok közül az 5. célkitűzés mutatói.
Hogy áll Románia az ENSZ tagállamai által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goals - SDG) teljesítésének folyamatában, és ezen belül mi a helyzet a nemek közti egyenlőség mutatóival? A 17 cél közül az ötödik - amely márciusban kiemelt szerepet kapott az ENSZ kommunikációjában - a nemek közti egyenlőség elérésének célja.
Március 9-én a kormány Fenntartható Fejlődés Főosztálya az Országos Statisztikai Intézettel együtt bemutatta A fenntartható fejlődés nemzeti mutatói, ORIZONT 2020 kiadványt. A jelentés bemutatja a 17 fenntartható fejlődési célnak megfelelő 60 célkitűzéshez kapcsolódó, 98 egyedi mutatóra vonatkozó adatok alakulását, és releváns statisztikákat tartalmaz a nemzeti szintű döntéshozatalhoz. Az eseményen a kormány képviselői azt mondták, országos szinten jelentős eredmények mutathatók fel a 17 célkitűzés megvalósításával kapcsolatban, ugyanakkor szeretnék, hogy a következő időszakban Románia közelítsen az Európai Unió átlagához azokon a területeken, amelyeken lemaradásban van.
Sajnos, a jelentésből pont az az összehasonlítási alap hiányzik, amelyhez igazodni kellene.
A nemek közti egyenlőség előmozdításának első mutatója a nők aránya a tőzsdén jegyzett vállalatok topmenedzseri funkcióiban. Mint kiderül, 2019-ben ügyvezetői tisztségeket 33,8%-ban, vezérigazgatói tisztséget (CEO) 23,1%-ban láttak el nők. 2020-ban a nők aránya 0,2 százalékpontot csökkent 2019-hez képest a topmenedzseri funkciókban, de hogy akkor hogyan alakulnak pontosan ezek az arányok, az nem derül ki a jelentésből. (Némiképp összezavarja a dolgokat, hogy az Eurostat által március 8-ra kiadott, erről is szóló statisztikák szerint 2019-ben 34% volt a nők aránya a vezető pozícióban (senior executive) lévő személyek között. Valószínűleg a jelentésben tévesen írták, hogy 2019-ben volt 33,8% - ez utóbbi akkor inkább a 2020-as adat lehet, főleg ha 2019-hez képest 2020-ban 0,2 százalékpontos csökkenésről írnak.) A lényeg, hogy e mutató terén nem áll rosszul az ország, sőt az EU-átlaghoz képest az élen található.
A következő mutató a nők munkaerőpiacról való kimaradását méri a házimunka, gyermeknevelés vagy az idősek és betegek gondozása miatt. Kiderül, a 20-64 éves nők körében az inaktív nők aránya a legutolsó, 2019-es adat szerint 36.6%, és az arány 2009 óta folyamatosan növekvőben van. Összehasonlításképpen a férfiak esetében 5% alatti arányokról beszélhetünk, bár náluk is emelkedőben van a görbe. Bár a kormány facilitálja, hogy a férfiak (apák) is igényelhessék a gyermeknevelési szabadságot, ezen a téren még sok proaktív lépésre lenne szükség - állapítja meg a jelentés. EU-s szinten a 20-64 év közötti a gondozási/háztartási munkát miatt inaktív nők átlagaránya 32,2% (szintén 2019-es adat).
A következő mutató a 18-24 éves populáció körében az oktatási rendszer ideiglenes elhagyására vonatkozik, és valójában az alacsony iskolai képzettség egyik mutatója. 2008-2019 között 2010-ben volt a legmagasabb ez az arány (19,3%), és 2019-ben a legalacsonyabb (15,3%). Ugyanakkor 2019-ben még mindig 4 százalékponttal volt magasabb, mint az országos célkitűzésként megjelölt arány 2020-ra. Az EU-s átlag ennek a mutatónak az esetében 10,3%. A nemek közti különbségek ugyanakkor Romániában nem számottevőek, 2019-ben az ehhez a korosztályhoz tartozó nők 15,8%-a, míg a férfiak 14,9%-a szakította meg tanulmányait. Az okok: a szegénység, a főleg vidéki településeken élők nehezen férnek hozzá továbbképzéshez, a szülők alacsony képzettsége, a szülők külföldi munkavégzése.
Egy további mutató, amit a jelentés használ, a nemi erőszak miatti feljelentések száma. 2008-2011 között a rendőrségen jelentett esetek száma csökkenőben volt, míg 2008-ban 1016 nemi erőszakot jelentettek, 2011-ben csak 780-at. Utána ez a szám évről évre változó volt, míg 2015-ben ismét 1016-ra emelkedett. 2018-ban volt a legmagasabb az abban az évben jelentett nemi erőszakok száma, 1087, és ebből 200-at kiskoúrak ellen követtek el.
Mivel a jelentett nemi erőszakok száma szakértők egyöntetű véleménye szerint csak a valós esetek töredékét jelentik, ezért nem is igazán lehet összehasonlítani a különböző országok hasonló statisztikáival. Magyarán, ha egy országban sokkal magasabb a rendőrségen jelentett nemi erőszak eseteinek száma, az nem azt jelenti, hogy ott sokkal több a szexuális ragadozó, hanem azt, hogy jobban működik a jelzőrendszer, az áldozatok úgy érzik, megbízhatnak a hatóságokban, nincsenek vagy nem elterjedtek az áldozathibáztató diskurzusok stb.
Az EU komolyan veszi a fenntartható fejlődési célok teljesülésének nyomonkövetését, az Eurostatnak külön kereshető adatbázisa van a célkitűzések és az azokhoz rendelt mutatók közt, és az országok közti összehasonlítás megkönnyítésére. Az uniós adatbázisban még további adatok is szerepelnek (amelyek relevánsak annak megítélésében, hogy egy ország hol tart a folyamatban): a nők elleni fizikai és szexuális erőszak korcsoportok szerint; bérszakadék; nemek közti munkavállalási szakadék; a nemzeti parlamentekbe és kormányokba bekerült nők aránya; a felsőfokú végzettségűek aránya nemek szerint; a friss diplomások foglalkoztatási aránya nemek szerint. A romániai jelentésből ezek a mutatók hiányoznak, de itt lehet őket böngészni.
A bérszakadék például Romániában a férfiak és nők között hivatalosan kicsi, de ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy nagyon magas az állami szférában dolgozók aránya, ahol nem jellemző a nemi megkülönböztetés a fizetések terén, ugyanakkor a magánszférában még mindig relatív elterjedt a fekete- és szürke munka, azaz a minimálbérre beírt alkalmazottak a fizetésük egy részét feketén kapják. És hogy ki mennyit kap "a főnök zsebéből", azt nagyban meghatározza a neme: informális beszámolókból kiderül, a nők, főleg az anyák átlagban kevesebbet kapnak a férfiaknál még akkor is, ha ugyanannyit vagy többet dolgoznak, sőt sok példa van arra is, hogy ugyanannál a cégnél dolgozó házaspárok esetében a feleség a férjre való tekintettel kap alacsonyabb fizetést, mert "de mégis hogy nézne ki, ha a felesége többet keresne nála".
A teljes jelentés innen tölthető le.
Az Eurostat oldalán azt is meg lehet nézni, az EU merrefelé halad a célok teljesítése terén. Az interaktív infografikán a piros lefele nyilak jelzik azokat a területeket, ahol a helyzet rosszabb, mint volt; a zöld felfele nyilak azt jelzik, hogy sikerült valóban előrelépni.
Nyitókép: Klaus Vedfelt/DigitalVision/Gettyimages.com