2021. április 22. csütörtökCsilla, Noémi
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Diákok a román nyelv oktatásáról: az iskolában nem lehet megtanulni románul

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. március 26. 14:58, utolsó frissítés: 15:14

Diákok szerint a román nyelv oktatása célt tévesztett, nem képes alkalmazkodni és az online iskola csak tovább ront a helyzeten.


A Transindex-kerekasztal legújabb részében a román nyelvoktatást a katedra másik oldaláról közelítették meg az online beszélgetés résztvevői. A diákokat csütörtök este arról kérdezte a Transindex és az Érted moderátora, hogy mi volt az első tapasztalatuk a román nyelvvel, mi akadályozhatja azt, hogy bár a legtöbb romániai magyar diák szeretne megtanulni románul, sokaknak még sem sikerül, illetve milyen módszereket ajánlanak a diákok társaiknak a nyelv elsajátítására.

A beszélgetés felvétele itt tekinthető meg:


A földrajzi elhelyezkedés a román nyelv szempontjából azért is fontos, hisz amíg Besztercében és Temesváron a magyar diákok nagyon hamar találkoznak a román nyelvvel, mert vegyes családból származnak, vagy a tömbház előtti játék során beszédbe elegyednek románokkal, addig ez Csíkszeredában sokszor a román órán történik meg először. (Kivéve persze Botond esetében, aki mint megtudtuk bár csíki, Bukarestben született, így első lélegzetvételével párhuzamosan a román szülész asszisztenssel találkozott.) Ha pedig Marosvásárhelyet nézzük, akkor a románok és magyarok hasonló aránya azzal is jár, hogy vegyes társaságok is kialakulnak. Ezek a kulturális és szociológiai jellemzők pedig nagyban hozzájárulnak, ahhoz, hogy a diákok pozitív hozzáállása mellett a lehetőségük is meglegyen a román nyelv elsajátítására.

Mit gondolnak a diákok a román próbaérettségiről és tavaszi szünet huzavonájáról?

Mielőtt az esemény szervezői a román nyelv oktatását boncasztalra helyezték volna, szó esett két jelenleg nagyon aktuális témáról is: a román próbaérettségiről és a tavaszi szünet huzavonájáról, amellyel bővebben a Transindex itt és itt írt.

A tizenkettedikes diákok véleménye az érettségi szimulálásáról – a járványhelyzet ellenére is – pozitív volt.

Müller Ágnes és a környezetében élő besztercei magyar diákok például könnyűnek érezték, de a csíkszeredai Lázár Botond is úgy érezte jobban teljesített, mint azt előtte gondolta. Bokor Zalán, aki már túl van az érettségin is és Vass Péter, akinek még tizenegyedikes diákként nem kellett vizsgáznia, külső szemlélőként ehhez hozzátették, hogy a kormány folyamatosan változtatott a próbaérettségi időpontján és a tanterv menetén, ami bizonytalansággal töltötte el a diákokat. Vass a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnökeként azt is kiemelte, hogy ugyanígy a tavaszi vakáció kapcsán sem lehet egyelőre semmi biztosat tudni, mert a tanügyminiszter folyamatosan önmagának ellentmondó nyilatkozatokat tesz.

Mit szólnak a román nyelv oktatásának módjához a diákok?

Zalán szerint a román nyelv oktatásáról általánosságban elmondható, hogy bezárja a diákokat abba a pozícióba, amelyből a közoktatásban érkeztek. Ezt arra értette, hogy a román nyelv elsajátításánál a diákoknak nem adatik meg annak a lehetősége Romániában, hogy a közoktatásban kilépjenek a társadalmi helyzetükből és regionális elhelyezkedésükből. Így azok a diákok, akik románul jól tudó, a román nyelvvel jól érintkező közösségből származnak értelemszerűen jól beszélnek majd románul, akik nem, azok pedig általában lemaradnak ennek a lehetőségéről.

Botond egy másik oldalról közelítette meg a kérdést, úgy vélte a román oktatása célt tévesztett, mert a hangsúlyt nem a román nyelv beszédkészség fejlesztésére helyezték, hanem a román irodalomra, ami még a nem anyanyelvű oktatás bevezetése esetén sincs másképp. (Így a diákok általában tudták a próbaérettségin, hogy ki volt és mit írt I. L. Caragiale és Ioan Slavici, de a gyakorlatban kevesen beszélnek folyékonyan románul – szerk. megj.) Péter ehhez hozzátette, hogy a többségben magyarok által lakott településeken sokszor ezért nem a román nyelv oktatásán, hanem a diákok önszorgalmán múlik, hogy megtanuljanak beszélni románul.

Ágnesék ehhez képest szórványban alkalmazkodnak a környezetükhöz és szinte lehetetlen, hogy ne beszéljék a nyelvet, így ez náluk – szemben a székelyföldi településekkel – mégis működik. Ami viszont nem, azaz hogy az iskolapadban sajátítsák el a román nyelvet. Akik pedig beszélnek románul, még szórványban is kellemetlenül érzik bizonyos helyzetben magukat, például valamit nyelvtanilag eltévesztenek, vagy érződik az akcentusuk.

Ha viszont valaki még nem tanult meg románul, akkor hogyan sajátíthatja el az iskola kapuin kívül?

Ágnes szerint a diákoknak szabadidejükben meg kell találják azt a közeget, ahol a saját tempójukban fejlődhetnek, szerinte azzal is, ami gyakran a hibáink elkövetése és felismerése által valósulhat meg.

Hogy ez a közeg mi lehet, arról a diákok véleménye változó volt,

amíg a tanulók Marosvásárhelyen egy sportedzés alkalmával is vegyes társaságban fejleszthetik a nyelvérzéküket, addig Kovászna és Hargita megyében van ahol erre nagyon ritka esetben adatik meg a lehetőség. A román és a magyar közösség pedig sok más helyen is buborék szerűen él egymással párhuzamosan. Ezt figyelembe véve, a román nyelv elsajátítására a digitális eszközöket (pl. Duolingot) lehet igénybe venni, vagy könyveket, filmeket és különböző hobbikat lehet kitalálni, és összekötni a román nyelv tanulásával.

Ágnes példának a magántanár lehetőségét is felvetette, ami bárhol kézenfekvő lehet, illetve arra is esélyt látott, hogy a magyar diákok megkérjék egy románul tudó barátjukat, egy rokont vagy családtagot, hogy beszéljen velük románul. Ezt ő azért látta fontosnak, mert szerinte nem a nyelvtan, hanem maga a gyakorlat a kulcsa a beszédkészség fejlesztésének.

Mit tesz hozzá vagy vesz el a román nyelv tanításából az online oktatás?

Abban összességében egyetértés született, hogy a digitális oktatás még gyerekcipőben van. Bár a nyelv tanítása esetében nem okoz akkora kalamajkát, mint a tornaórák, matek és fizika oktatása esetén. A román nyelv oktatásában az online jelenlét leginkább a kommunikációban okoz problémát. A diákok szerint az ugyanis lelassult és elvesztette spontaneitását, beszélgető és interaktív jellegét. Ugyanakkor a tanárok figyelme is nagyon megosztottá vált, ami az egyéni hibák észrevételét nehezíti.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS