2021. december 4. szombatBorbála, Barbara
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mi a poszt-Covid szindróma, és most miért jelent komoly gondot?

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2021. március 31. 19:24, utolsó frissítés: 2021. április 03. 16:05

Egyre több beteg szenved a fertőzés hosszú távú következményeitől. A poszt-Covid szindróma számos aspektusa még nem eléggé ismert, a gyógyultnak nyilvánított lábadozók közül sokan hosszú távú egészségügyi gondokkal küzdenek.


Az idén tavasszal a világjárványban egy új téma került előtérbe: a Covid–19 megbetegedést követő tünetegyüttes, a post-covid szindróma, vagy más néven a hosszú lefolyású Covid-19.

A tünetegyüttesről a tavalyi év folyamán is cikkezett a sajtó, viszont megalapozottabb kutatási eredményeket és ezek metaelemzéseit csak az idén márciusban kezdték közölni a kutató orvosi egyetemek és egészségügyi központok.

A téma előtérbe kerülésének másik oka az, hogy az éppen zajló Sars-Cov-2 vírus harmadik fertőzési hulláma több országban azért sokkal súlyosabb, mert az új fertőzések mellett, az eddig gyógyultnak nyilvánított személyek közül sokan kénytelenek voltak a súlyosabb szövődmények miatt visszatérni a kórházba.

A tünetegyüttes számos szimptómából tevődik össze: a leggyakoribbak a krónikus fáradtság, a légzési nehézségek, az ízületi és/vagy izomfájdalmak, és mellkasi fájdalmak. A kutatások szerint a post-covid esetében az esetek 55 százalékában háromnál több tünet jelentkezik egyszerre. További panasz lehet a gyengeség-érzet, fejfájás, az oxigénhiány (ilyenkor otthoni használatra kifejlesztett oxigén készülékkel segítik a beteget), szorongás, depresszió, poszt-traumatikus stressz-szindróma (PTSD), kognitív zavarok (kábultság, koncentrációzavarok), fejfájás, fülzúgás, étvágyzavarok, heves szívdobogás, aritmia, tromboembólia, hajhullás.




A tünetek a megfertőződés után akár hat hónappal később is jelentkezhetnek, és változatosságuk mellett előfordulásuk arányát erősen befolyásolja, hogy a Covid-19 intenzív terápiás kezelést, vagy más kórházi, vagy otthoni kezelést vett igénybe, illetve hogy az érintett beteg észrevétlenül esett-e át a fertőzésen.

A recensebb metaelemzések szerint 70-80 százalékban jelentkezik a post-covid valamilyen tünete, azoknál az eseteknél akik a Covid-19 megbetegedésen kórházi kezelés során estek át fertőzésen: arról nincs adat, hogy akik nem kerültek kórházba – vagy be sem azonosították a betegséget, mert tünetmentes lefolyása volt – azok közül hány százalék esetében jelennek meg tünetek.

Romániában szerdáig – minden intézkedés és megelőző óvintézkedés ellenére – összesen 952.803 Covid-19 esetet azonosítottak, amelyből 850.672 személyt nyilvánítottak egészségesnek. Mivel az azonosított esetek száma a tesztelések függvénye, a reális esetszám ennél nagyobbra becsülhető, így jelenleg több ezer vagy akár több százezer post-covid tünettől szenvedő ember lehet Romániában.


Egyes kutatások rámutatnak, hogy a post-covid szindróma az 50 évesnél fiatalabb nők esetében hétszer gyakrabban jelentkezik, mit az idősek, vagy a férfiak esetében. Az orvosok egyelőre nem ismerik ennek okát, de úgy vélik, hogy azért a fiatalabbak, mert az idős emberek a súlyos Covid-19 betegségben meghalnak, és a nemi különbség magyarázata abban állhat, hogy a női szervezet immunrendszere a férfiakétól eltérően működik. Viszont akárcsak a post-covid, ez a vonatkozás is további kutatásokat igényel.

A post-covid kutatásokat az is akadályozza, hogy számos tünet más okból is megjelenhet.

Orvosi és civil segélykiáltások

A Transindex megkeresésére egy megyei kórház sürgősségi fogadóegység orvosa* arról számolt be, hogy az utóbbi időszakban számos fertőzés utáni személy érkezik hozzájuk. De mint sürgősségi ellátóegység nem tudják hosszabban követni őket, viszont komoly gondokat okoz, hogy hova utalják be őket, megesik, hogy a kórházi rendszer terhelése miatt különböző osztályok között keringenek. Meglátása szerint a romániai egészségügy még mindig arra összpontosít, hogy a világjárványt minél több ember élje túl, ami miatt kevés figyelmet kapnak a már „meggyógyult” betegek – mivel ők már túl vannak a kritikus állapoton.

A harmadik hullám és a post-covid szindróma miatt így a sürgősségi osztályok egyre nagyobb terheléssel állnak szemben az utóbbi napokban: „Nagyon megugrott ismét a beérkező betegek száma. De sürgősségen szinte lehetetlen követni őket. Nagyon sok hiányosságunk van az egészségügyi rendszerben, most van, ami jobban megjelenik” – tette hozzá. Az orvos szerint a döntéshozóknak minél hamarabb megoldást kellene találniuk a problémára, mivel nem csak arról van szó, hogy jelenleg túlterhelődött az ellátórendszer, hanem arról is, hogy van ahol a világjárvány előtt is hiányos volt a szakképzett személyzet.


A civil szférában online petíció indult az egészségügyi minisztériumnak címezve, annak érdekében, hogy hozzanak létre egy országos programot a post-covid esetek követésére és megoldására.

„Mi, a petíció aláírói, kérvényezzük, hozzanak létre egy átlátható követhető stratégiát, amely a Covid-19-en túlesett betegek állapotát követi a következő 2-3 évben. Egyes szövődmények, amelyek a tüdőt, szívet, májat, a veséket tartósan – vagy ha diabéteszről van szó – a Sars-Cov-2 fertőzés miatt halálosan is károsíthatják. Csak minden eset külön lekövetése és a Covid után készített leletek során lehet ezeket a problémákat beazonosítani és kezelni, ami emberi életeket menthet meg” – olvasható az online petícióban.

Mi lenne a megoldás?

Megkerestük dr. László Attila orvost, szenátort, a szenátus Közegészségügyi Bizottságának titkárát, aki korábban a bizottság elnöki tisztségét töltötte be. A szakpolitikus elmondta, hogy a post-covid szindróma problémáját a törvényhozók is felismerték és foglalkoznak az üggyel, mivel nagyon sok erre vonatkozó visszajelzéssel találkoznak.

„Éppen a múlt héten az egészségügyi bizottságban beszéltünk erről. Arról, hogy le kellene ülni, sokféle terület szakértőinek bevonásával, hiszen vannak neurológiai tünetek, gondolok itt az időnként megjelenő fejfájásra, fülzúgásra, vannak légúti tünetek, a keringési rendszert érintő problémák. Abban maradtunk, hogy megpróbálunk konzultálni a szakemberekkel, és nézzük meg, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy kialakíthassunk egy átfogó rehabilitációs programot, azoknak a betegeknek akik átestek a Covid-19 fertőzésen” – mondta László Attila, hozzátéve, hogy remélhetőleg minél hamarabb elkezdődnek a konzultációk a vonatkozó szakemberekkel.

A szakember rámutatott, hogy egyrészt a jelenség egy valódi multidiszciplinaritást igényel és különböző orvosi szakágak együttműködését követeli meg, másrészt sokkal nagyobb odafigyelést, hiszen „ hetektől akár hónapokig is eltarthat, amíg visszaszerzik az eredeti kapacitásaikat és egészségügyi állapotukat a megfertőződésen túl lévő emberek”.

László Attila meglátása szerint a multiciszciplinárisan kidolgozott kezelés előfeltétele, hogy történjen egy alapos helyzetfelmérés, ami követhetővé teszi a szindróma alakulását, megjelenését, a hosszú lefolyású betegség monitorizálását. Elmondta, hogy azt is fel kell mérni, hogy a különböző területeken mit kell csinálni, és ezek figyelembevételével ki kell alakítani egy egységes hozzáállást az orvosi beavatkozásokra vonatkozóan, illetve lehetővé kell tenni azt is, hogy követhetőek legyenek a beavatkozások módjai is.

„Szép lassan számolni kell azzal, hogy több mint 900 ezer beteg esett át a fertőzésen, úgy hogy »gyógyultan« távozott a kórházból, de emellett még nagyon sokan vannak, akik nagy valószínűséggel tünetmentesen vészelték át a vírusos fertőzést, ezért nem tudtunk róluk, – de náluk is jelentkezhetnek a poszt-covid tünetei” – nyilatkozta László.

Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a túlterhelt sürgősségi ellátóközpontokkal, elmondta, hogy valóban nagy a túlterhelés.

„A mostani és a következő napok mindenhol nagyon kritikusak, nagyon sok helyen elérték már az egészségügyi egységek a kapacitásuk felső határát – ami az ágyak létszámát és a személyzet ellátási képességét illeti” – mondta, kiemelve, hogy ezért is lenne fontos létrehozni egy egységes eljárásmódot a post-covid szindrómára vonatkozóan: „Nem a sürgősségi ellátóintézményekre kellene bízni a post-covid szindrómában szenvedő betegeknek a sorsát. Ezért abban gondolkodunk, hogy kialakítsunk egy párhuzamos vonalat, ahová a már betegségen »átesettek« fordulhatnak.”

Az egészségügyi szakpolitikus szerint egy új protokollum kidolgozása lenne a megoldás, amelyet nem kellene feltétlenül kórházi körülmények között alkalmazni, hanem akár járóbeteg rendelőkben is megoldható, illetve a távkonzultáció során is kaphatnak segítséget, tanácsot a lábadozók.

„Ebben a pillanatban abban reménykedhetünk, hogy a következő napokban láthatunk egy esetszámcsökkenést” – tette hozzá, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az esetszámok csökkenése még nem jelenti automatikusan a kórházak terhelésének is a csökkenését.

„Sajnos van egy 7-10 napos eltolódás, ameddig a kórházakban is érezhetővé válik a járványhullám alábbhagyása, mivel az emberek nem a megfertőződés pillanatában kerülnek kórházi kezelés alá” – mutatott rá arra, hogy a Covid-19 betegség miatt az emberek később jelentkeznek a kórházban, amikor már súlyos tüneteket észlelnek.

„Most pár napig arra lehet számítani, hogy lesz egy kritikus időszak, amikor nagyon sok esettel találkoznak a kollégák. Vélhetően a jövő hét lesz az, amikor elérik a kórházak a maximális kapacitásukat – ami az ágyhasználatot illeti –, majd azután enyhülést remélhetünk” – fejtette ki reményeit a jelenlegi helyzetre reflektálva László Attila.

* szerk. megjegy.: Tekintve, hogy az orvos alanyunk csak az intézmény engedélyével és az intézmény hivatalos álláspontjával megegyezően nyilatkozhatott, miután meggyőződtünk nyilatkozata hitelességéről megszólalónknak biztosítottuk az anonimitást.

Illusztráció. Fotó:Márkos Tamás

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS