2021. május 15. szombatZsófia, Szonja
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kis lépéssel nagy eredmények? Hamuból épít várat a roma mélyszegénység konferencia

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. április 13. 15:06, utolsó frissítés: 2021. április 20. 11:55

Csíkban nemzetközi mélyszegénység konferenciát tartottak, amit a romatelepet sújtott tűzvész tett nagyon időszerűvé.


Ötven évvel az első roma kongresszus után, amely nemcsak mérföldkő volt a romák kulturális autonómiájának életében, hanem a közös útkeresés kezdetét is jelentette, nemzetközi roma konferenciát szerveztek Csíkszeredában. A szervezők nem titkolt szándéka a kongresszus évfordulójával megegyező időpontban (április 7–10.) nem kevesebb volt, mint tematizálni a roma kérdés több megközelítését, akár másfajta szemléletet is felmutatni a közönségnek és hangsúlyozni azt, hogy mennyire fontos a közös fellépés.

A szükség ugyanis igazán csak közelről látható – hangzott el a konferencián is, akik pedig képesek a jelenséget megjeleníteni, azok egy önreflexiós ablakot nyitnak az egyén felé a szegénységgel és a tehetetlenséggel szemben. A szociális problémákra ugyanis csak úgy lehet hatékony megoldást találni, ha integrált szemlélet mentén történik. Elengedhetetlen, hogy a különböző feladatokat felvállaló intézmények (foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, lakhatás, szociális rendszer, önkormányzat) összefogjanak, különben a beavatkozások széttöredezettek, projektfüggőek és hatástalanok maradnak.

Azt ugyanis a szakértők is belátják, hogy a romák felzárkóztatásának kérdése nemcsak, hogy túlnyúlik Hargita megye határán, de országos szinten is akadályok egész sorába ütközik. Hol a módszerek, hol pedig az akarat és az együttműködés hiánya gyűri maga alá a legelszántabb jóakaratot. Ugyanakkor fontos lenne az is, hogy a roma kérdéssel kapcsolatos kutatások eredményeit a gyakorlatba ültessük.



Ugyanígy a konferencia is – bár nem lehet eléggé érzékeltetni a fontosságát és az eddigi hiányát, hisz jóval több szakmai csomópont kellene –, ugyanezzel a problémával küzd: az eseményen felvetett ötletek, célok vajon képesek voltak-e túljutni az érdektelenség határán? Magukra ismertek-e azok, akikhez a szakértők szóltak? Lesz-e, aki zászlajára tűzi, kipróbálja az új módszereket? Az EU által finanszírozott pályázati lehetőségek és ötletek megtalálják-e a kapcsolati pontokat és esetleg törvényhozási szintre emelik-e az egyes projektek megvalósítását? Azaz túl tud-e jutni a konferencia a szakmai elit diskurzusán: összehangolva vagy legalább vitát generálva a különböző szintek érintettjei közötti kommunikációt és gyakorlatot a közös célok megvalósítása érdekében, vagy a lényeg mellett ismét elbeszéltünk?!

Kérdések tehát bőven vannak, választ azonban a négynapos konferencián felmerülő problémafelvetésekre a szakemberek és az érintettek mellett, az alkalmanként 65-70 offline és 1300 online néző, illetve a műhelymunkánként résztvevő mintegy 20 személy, illetve az idő adhat.

Nézők. Fotó: Márkos TamásNézők. Fotó: Márkos Tamás


Nem lehet viszont azt mondani, hogy a konferencia naivan arra vállalkozott volna, hogy 31 év megoldatlan problémájára választ adjon mindössze négy nap alatt.

Látszik ugyanis, hogy a szervezők már a névadáskor tisztában voltak a kihívással, amivel a konferencia szembesült. Nem véletlenül adták a „DreamRoad” Nemzetközi Mélyszegénység Konferencia nevet, ami utalhat az álomhoz vezető út nehézségi fokára. Korodi Attila csíki polgármester pedig köszöntő beszédében úgy fogalmazta meg a célt, hogy a mélyszegénység problémaköre általános, az erdélyi magyar közösséget érintő kérdéskör. Ennek a kezelése soha nem oldható meg egyszerű bürokratikus eszközökkel, átfogó együttműködésre van szükség.


A Sapientia EMTE csíki karának kancellárja, Teleki Balázs pedig arra is rávilágított, hogy ez az együttműködés nemcsak azért fontos, mert külön nem is menne, ő szerinte ugyanis múltunk és jelenünk összefonódott, amelyet két rövid részlettel érzékeltetett: „megátkoztál meg is vertél örök csavargóvá tettél”, illetve „Megbűnhődte már e nép/ A múltat s jövendőt!”. A cigány és a magyar himnuszból ugyanis érződik „a forma bár változik, a helyzet mindkét nép esetében ugyanaz - legyünk hát megértőbbek egymással”.

Fotókiállítás. Fotó: Márkos TamásFotókiállítás. Fotó: Márkos Tamás


A romokból és hamuból építkező konferencia, amely túlmutat a tragédián

Azt, hogy miért épp Csíkban kerülhetett sor a konferenciára, talán nem is kell túlhangsúlyozni. A Csíksomlyó 33 tragédiájának képei, híre ugyanis bejárta az országot. Még maguk a hatalom képviselői is úgy érezték, hogy a tűzvészt követően szolidaritást kell vállalniuk. Nem véletlenül, hisz nemcsak a húsvéti ételszenteléskor volt példaértékű az ország számára a csíkiak hozzáállása, a közel 300 fedél nélkül maradt roma esetében is szívet melengető szolidaritás szerveződött mindössze pár óra leforgása alatt.

A tragédia viszont megmutatta a közösség erejét és megalapozta a mélyszegénység konferencia létrejöttét. Erre az alapra pedig még akkor is építeni lehet, ha azóta a szélsőséges hangok elkezdték átformálni a közvélemény irányát a városban.



galeria_30289_1.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30290_2.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30291_3.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30292_4.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30293_5.jpg
Fotó: Márkos Tamás


Az pedig külön örvendetes, hogy a Borboly Csaba központú Hargita Megye Tanács kommunikációja is megváltozott. Annak ellenére ugyanis, hogy főszervezői voltak a rendezvénynek, a konferencia idejére (a minden témában megjelenő tanácselnök helyett), a megyei önkormányzatot András Lóránd képviselte házigazdaként, aki a mélyszegénység munkacsoport roma koordinátora (Borboly másokhoz hasonlóan csupán rövid köszöntő beszédet mondott).

András Lóránd. Fotó: Márkos TamásAndrás Lóránd. Fotó: Márkos Tamás


András pedig moderátori szigorral (ám néhol megértéssel) vezette le a négy nap alatt a több órás előadásokat. Szereplésében nem tévesztett célt, a tudományos és a szakmai beszélgetések hangulatát erősítette. (Talán jövőre még az is megtörténik, hogy a konferencia a megyei tanács platformjai helyett önálló felületre költözik, ezzel teljesen kizárva annak a lehetséges vádját, hogy politikai haszonszerzésről lenne szó.)

Az előadásokból egy dolog viszont lehet, hogy hiányzott. Talán nagyobb hangsúlyt kaphattak volna a mélyszegénységben élő romák, akik a rendezvény célközönsége voltak ugyan, de közülük csak azok ismertették gondolataikat a nagy nyilvánosság előtt, akik az etnikum szempontjából pozitív példaként vannak számon tartva. Persze a pozitív példák is nagyon fontosak, de a közönség feltehetően kíváncsi lett volna, arra is, hogy a saját helyzetüket hogyan értékelik, miként mutatják be akár egy csoportos beszélgetés alkalmával. Így kicsit a konferencia azt az érzetet keltette, hogy egy fontos szereplő, akinek a sorsáról beszélgetünk kimaradt. (Illetve, megjelentek a háttérben, képeken a rendezvényt záró kiállításmegnyitón, illetve a szakmai börzén, esetleg a szakemberek által vizsgált kutatási témaként.)

Kézműves szakma. Fotó: Márkos TamásKézműves szakma. Fotó: Márkos Tamás


Erre vonatkozó felvetésünkre a rendezvény után András Lóránd válaszolt, aki szerint az esemény nem mélyszegénységben élő közösségeknek szólt, hanem sokkal inkább értük. Azokról tehát, akik a mélyszegénységgel és a roma kérdéssel foglalkoznak, hogy a gondolataikat egyeztetve közös fellépést, új szemléletek mentén pedig új módszerek bevonását eszközöljék. Megjegyezte, maga a konferencia a megoldáskeresésnek csak a „gyújtózsinórja” volt, eleve egy folyamatba kapcsolódott be, utóélete pedig garantált. Abból indult ki ugyanis, hogy a novemberben útjára induló mélyszegénység munkacsoporttal eljutottak arra a pontra, ahol a tudásuk már nem volt elég: külső szakembereket is szerettek volna bevonni.

Így a mélyszegénység csoport koordinátora szerint nem fog beszélgetés szintjén megrekedni az erről szóló diskurzus, jövő évben több időt szánnak a szervezésre, addig pedig a jövő héten esedékes kiértékelő után összefoglaló füzetben rögzítik a tanultakat, majd ennek alapján hosszú távú beavatkozási tervet fognak kidolgozni, amit gyakorlatba is ültetnek. Ebből a szempontból pedig a mélyszegénységekben élő romák sem maradnak ki, hisz velük eleve kommunikál a megye, konzultál a csíki városháza minden fontosabb döntés meghozatala előtt. Most is ez fog történni, amint a konferencia anyagát kidolgozták és az új fajta tudás által megpróbálnak majd közös erővel segíteni. Ezekről a lépésekről ugyanis nekik is tudniuk kell. András hozzátette, a stratégiák alkalmazásában a kormánnyal, a román és a roma jogvédő szervezetekkel is együtt fognak működni. A roma szervezet képviselője például arról biztosította őket, hogy a konklúziók birtokában támogatják a stratégiai és beavatkozási partnereséget, amelyben nem a meglévő roma inklúziós stratégiát alkalmaznák, hanem az általuk megfogalmazott alulról építkező tervet.



galeria_30300_4.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30301_3.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30302_2.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30303_1.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30304_5.jpg
Fotó: Márkos Tamás


Miből épül fel, miről szólhat az új fajta stratégia? Azaz milyen kutatásokat mutattak be a szakemberek és a civil, jogvédő szervezetek.

A mélyszegénység konferencián a roma jogvédő szervezetek képviselői mellett részt vettek nemzetközi szinten elismert kutatók, továbbá olyan jeles szakpolitikák, szociális és civil szféra képviselői, akik nemcsak emelték a rendezvény színvonalát, de lehetővé is tették a tapasztalatcserét. Ami Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője szerint azért is fontos, mert sok esetben a kutatások felhasználása, gyakorlatba ültetése nem történik meg.

Horváth István szociológus. Fotó: Márkos TamásHorváth István szociológus. Fotó: Márkos Tamás


Sőt, ebben az esetben nemcsak az országból, külföldről (finnek, csehek, szlovákok) is megosztották elképzeléseiket szakmai előadók. Ugyanakkor a műhelymunkák során a nyilvánosságot mellőzve zárt körben is beszélhetett a roma kérdésben érdekelt szakma arról, hogy hol állnak jelenleg és mi az ami működik, mi az ami nem, akár saját bakijaik vagy sikereik által érzékeltetve ezt.

Ezek alapján új módszerek, kísérleti vagy működő projektek váltak láthatóvá. De a jelenlegi módszerek javítási lehetősége is fennáll.

Akit a téma valóban érdekel, az kronológiai sorrendben itt nézheti meg a teljes konferenciát, hisz az továbbra is elérhető online: a cigány himnusszal induló konferencia első online előadásai itt, 2, a Perkucigó előadást itt, a nemzetközi előadók itt, a Transindex sokoldalú fotósának és a Woodroom zenekar zenei produkciója itt, az utolsó nap, ahol a mesterségek, a roma kultúra és a fotókiállítás került előtérbe pedig itt nézhető meg.

Szakmai megbeszélés. Fotó: Márkos TamásSzakmai megbeszélés. Fotó: Márkos Tamás


A Perkucigót emelném ki a konferencia nem tudományos előadásai közül, amely a szentgyörgyi színész, Fekete-Lovas Zsolt egyéni, stand-up elemekkel gazdagított koncertszínházi előadása, amely az identitásválság jeles példája. Romániai magyarként, eltitkolt cigány származással meglepő helyzetekbe sodródik. Az előadás egy párbeszéd a nézők és az alkotó között a cigányok sorsáról, főként a romániai egészségügyi rendszerben tapasztalt megkülönböztetésről.

Visszatérve a Hargita megyei mélyszegénység munkacsoportot szakmailag megtámogató előadásokra, érdemes kiemelni, Horváth István, Kiss Tamás és Sólyom Andrea szociológusok szegénységtérképről szóló előadását, akik országos és Hargita megyei szintre lebontva vizsgálták meg, mérték fel a roma szegregátumokat és a romák életkörülményeit (a szegénységtérképeket külön előadásként ismertették egymást követően 26 perctől H.I. kezdi, itt nézhető meg).

Horváth István rávilágított: Romániában 2 315 szegregátum található, ami 724 844 személyt és 177 525 háztartást jelent. A szegregátumok között pedig van pár 900-on felüli is (a romák közel 40 százaléka él ekkora létszámúban). Erdélyi jellegzetességnek nevezte ugyanakkor, hogy amíg az országban a szegregátumok 47,7 százaléka, addig Erdélyben az 53,4 százaléka a perifériára sorolható (azaz Romániában a preiférián lévő szegregátumoknak jelentős részét Erdély adja).

Kiss Tamás és Sólyom Andrea Hargita megyei szegénységtérképéből megtudtuk, hogy a megyében kisebbek a szegregátumok, a legnagyobb nyolc 301 és 600 személy közé tehető. Összesen 3279 személy él itt az adatok szerint. A szegregátumok között pedig van „no go zónás” azaz olyan, amelyet többségében messziről elkerülnek a lakók, ilyen a csíki, a gyergyói és kisebb arányban az udvarhelyi romatelep.

A kutatásokból kiderül az is, hogy országos szinten a szegregátumok 50 százaléka túlzsúfolt (azaz sokan élnek rossz körülmények között, olyan helyen, ahol konyha mellett áram és villany sincs), ilyen téren harmadik helyet foglal el Hargita megye a maga 81,3 százalékával, illetve kiemelkedő helyet Kovászna 66,2; Kolozsban 58,6; Szatmáron 64,5 százalékkal.

Toma Stefánia kutató online előadása. Fotó: Márkos TamásToma Stefánia kutató online előadása. Fotó: Márkos Tamás


Ezen kívül Toma Stefánia előadását említeném, aki szintén a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Ő az oktatás és a romák viszonyára világított rá, ahogyan azt a Transindexnek adott interjújában is tette. A konferencián – a kutatásainak eredményeit összevetve – a mellett érvelt, hogy szemléletváltásra van szükség, hisz még a legbefogadóbb és felkészültebb intézményekben is a roma oktatás egyenlőtlenség, iskolából való kimaradással és elhagyással, sztereotípiák újra termelődésével szembesül, az integrációs és a beavatkozások viszont csak korlátozott mértékben működnek. A kutató azt ajánlotta, hogy ahelyett, hogy arról gondolkodnánk mi nem működik, azt kellene megvizsgálni és életbe ültetni, hogy az egyén kontextusában, mi az ami működik és miért működik.

Negrea Vidia klinikai pszichológus a resztoratív szemléletet ismertette, amelyet a kolozsvári pataréten élő romák esetében már alkalmaztak, amely lényegében igény vagy sérelem esetén a konfliktuskezelést és a közösségépítést az érintettekkel együtt kívánja megoldani a cselekmény utóhatásainak és szerepének közös átgondolásával. Erről bővebben egy cikkben foglalkozik majd Transindex.



galeria_30295_2.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30296_4.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30297_3.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30298_5.jpg
Fotó: Márkos Tamás
galeria_30299_1.jpg
Fotó: Márkos Tamás


Ahogyan privilegizált és kirekesztett társadalmi csoportokról, gyerekszegénységről, láthatatlan munkáról, strukturális rasszizmusról is beszélgettünk korábban Raț Cristina szociológussal, a konferencia egy másik előadójával.

A kiemelt előadók mellett viszont ajánlott megnézni a többi előadást is, hisz a komplex probléma kezelését mindez együtt képes csak megoldani.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS