2021. október 22. péntekElőd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szakemberek a románnyelv-oktatásról: „a helyzet nem jó, de van benne potenciál”

Tőkés Hunor összefoglalta:Tőkés Hunor 2021. április 27. 11:18, utolsó frissítés: 11:23

A pedagógusok egy része nem alkalmazza és a próba-képességvizsga tételei sem tükrözték még az új kisebbségi tantervet. Asztalos Csabával, Horváth Istvánnal, Kallós Zoltánnal és Novák Csaba Zoltánnal jártuk körül a problémát.


Záró momentumához ért a Transindex a román nyelv oktatásáról és használatáról szóló kerekasztal-beszélgetés sorozata, amelyben az erdélyi magyarok románnyelv-ismeretéről, a román nyelvtanulás lehetőségeiről kérdeztük az oktatási rendszer és a közélet különböző szereplőit.

A sorozat utolsó részében ismét boncasztalra került az új kerettanterv szerinti románnyelv-oktatás, hisz a nyolcadikosok képességvizsgájával az első országos felmérése előtt áll a tanügyi reform. A próba-kisérettségi eredményei kapcsán pedig már előzőleges következtetéseket is levonhattunk meghívottjainkkal: Asztalos Csabával, a diszkriminációellenes tanács elnökével, Horváth Istvánnal, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetőjével, Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkárral és Novák Csaba Zoltánnal, a szenátus oktatásügyi bizottságának alelnökével, akikkel Vig Emese felelős szerkesztő beszélgetett.



A diákok rosszabbul teljesítettek románból a kisérettségi próbáján, mint amire számítottak – jelentette ki Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár. Elmondása szerint az eredmények azt mutatják, hogy a kisebbségi oktatásban résztvevő tanulók nagy lemaradásban vannak a többségi oktatásban résztvevő diákok tudásához képest.

Az államtitkár ennek okát a pedagógusok képzettségében látta. Szerinte ugyanis bár kidolgozták a kisebbségi oktatásban résztvevő diákok speciális kerettantervét, és késéssel ugyan, de mostanra a tankönyvek is megérkeztek, ennek ellenére a pedagógusok nem voltak megfelelően felkészítve. Így viszont nem tudták, hogyan kellene az új tanterv szerint oktatni. Ugyanakkor a pedagógusok közül (talán pont a képzések hiányából eredően – szerk. megj.) még mindig sokan a régi, jól bevált módszereket alkalmazzák. Azaz a többségi románnyelv-oktatásnál használt oktatási módszereket, a kisebbségi oktatás helyett. (Az államtitkár ezeken a pedagógusok képzésével változtatna a későbbiekben.)

Kallós kijelentése meglepte Novák Csaba Zoltán szenátort, aki még nem látta az eredmények kiértékelését, de úgy vélte, ez az eredmény arra utalhat, hogy valahol a mechanizmus valamely fogaskerekében gond van. Szerinte „a helyzet nem jó, de van benne potenciál”, ugyanis ezt a rossz fogaskereket (elsősorban a tanár-iskola-tanterv hármasban) ki lehet javítani. Ehhez azonban, úgy vélte, több szintet is meg kell vizsgálni. Ezek közül kiemelte a törvényes keret biztosítását, amelyben állítása szerint Románia a 2011-es új tantervvel egy lépést tett a megoldás felé.

Mennyire élnek a törvény adta lehetőséggel?

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke az új tanterv törvényes keretére reflektálva rámutatott: Romániában nem a törvényes keret biztosításával szokott gond adódni, hanem annak az alkalmazásával. Asztalos e téren nem volt annyira optimista, mint a szenátor. Ő ugyanis úgy látja, az új tanterv esetében szintén fennáll annak a veszélye, hogy nem biztosít gyakorlati eszközöket a reform alkalmazására. Úgy vélte, hogy az új tanterv könyveit és tantervét már eleve csak nehézkesen sikerült kidolgozni, a gyakorlatban pedig nem igazán alkalmazzák. „Az, ami a romániai kisebbségi oktatásban a román nyelv oktatása terén történt, illetve a kisérettségi eredményei, az a a román állam oktatási rendszerének a csődje” – jelentette ki az elnök.

Horváth István szerint Románia jelenleg tabuként kezeli azt, hogy a román nyelv oktatását nem a román nyelv történelmi mélységei, tájbeli gazdagságai mentén kellene tanítani.

Horváth István szociológus viszont távolabbról szemlélte az új kerettanterv és a románnyelv-oktatás sikerességének akadályát. Szerinte a probléma gyökere az, hogy az állam a magyar és a román diákokat egyaránt azzal „szívatja”, hogy olyan nyelvi ideálokat várnak el tőlük vizsgákon, ami miniirodalmárok, bölcsészek és irodalom kritikusok képzésére lenne leginkább alkalmas. (Azaz olyan diákokat szeretnének képezni, akik a román nyelv tájbeli gazdagságát és különböző, időbeni rétegzettségét is fel tudják ismerni.)

A szociológus úgy vélte, ennek az egyik következménye az, hogy a diákok nemzetiségtől függetlenül, rosszul teljesítenek a PISA nyelvi készség felmérésen. „A magyar tanulók olyan szempontból egyenlőek a román diákokkal, hogy ugyanolyan rosszul tudnak megtanulni románul az iskolában, mert az a nyelvi eszmény, amit megcéloznak: a román és a magyar diákok számára is értelmetlen, akik azt sem értik, hogy mit várnak el tőlük” – tette hozzá.

Szerinte más lenne a helyzet, ha a mindennapi életet vennék alapul, kezdve azzal, hogy a veszélyre figyelmeztető tájékoztatást el tudják olvasni, végezve azzal, hogy egy közéleti tévéműsort megértsenek és meg tudják fogalmazni a saját álláspontjukat egy kérdésben.

Az, hogy az állami oktatási rendszer milyen nyelvi kompetenciákkal próbálja felruházni a román nyelvet tanuló diákokat, úgy vélte, nem kisebbségpolitikai, hanem állampolgársági kérdés. A megállapításból pedig levonta azt a következtetést, hogy a 2011-es új kerettanterv csak a kimenetelhez vezető utat változtatta meg, a végeredményben a diákok az érettségin mind a mai napig ugyanazon kompetenciákat elváró oktatási rendszerhez kell alkalmazkodjanak.

A szociológus utóbbi megállapításával Kallós Zoltán oktatási államtitkár nem értett egyet, szerinte ugyanis más nyomvonalon haladnak a diákok az új tantervben, az oktatási reform pedig hamarosan kiterjed a 9-12. osztályosokra is.

Ugyanakkor az államtitkár egy másik problémát említett az új kerettanterv alkalmazása kapcsán, ami a próba-képességfelmérő rossz eredményeinek az okozója lehet, ugyanakkor választ adott arra is, hogy a pedagógusok egy része miért nem alkalmazza a kisebbségi oktatás tantervét és könyveit.

Mint mondta, bár a reform által érintett diákoktól már szövegértelmezést várnak el, ez azonban nem igazán történik meg a cikluszáró vizsgákon. Több romántanárral konzultálva arra következtetésre jutott, hogy a nyolcadikosok próba-kisérettségi vizsgatétele alig volt köszönőviszonyban az új tanterv anyagával, amiért már a tételeket összeállító bizottság tagjaival is elbeszélgetett. Kiemelte, a próbavizsgán általános szövegértést kellett volna felmérjenek, a diákok viszont két hosszú és túl nehezen értelmezhető szöveget kaptak, a tételnél pedig strukturális problémákat is észleltek.

Azaz, a négy év tananyaga és a vizsgatétel nem voltak összeegyeztetve, ami a pedagógusok félelmét igazolta vissza, akik dönthettek úgy, hogy az új tanterv szerint tanítanak, de ha nem azt várják el vizsgán, akkor a diákok rosszul teljesítenek majd. Hogy ezt a jövőre nézve elkerüljék, Kallós elmondta, erre a problémára a továbbiakban kiemelt figyelmet fog fordítani (előzőleg egyeztet a bizottság tagjaival, utasítani ugyanis nem tudja őket). A próba-kisérettségi tételeit egyébként Kallós hivatalba lépése előtt már kidolgozták.

Diszkriminálják a magyar diákokat az oktatásban

Arra a felvetésre, miszerint ki lehetne-e küszöbölni valamilyen módon, hogy a kisebbségi oktatásban résztvevő diákok óraszáma ne legyen diszkriminatív a többségi oktatásban résztvevő diákokkal szemben, Asztalos azt válaszolta, ezzel kapcsolatban voltak megkeresései a diszkriminációellenes tanácsnak. Példának Hargita Megye Tanácsát említette, amelynek panasza kapcsán a tanács megállapította: hátrányos megkülönböztetés éri a romániai magyar diákokat. Ezt a határozatot bíróság is elfogadta – tette hozzá a tanács elnöke.

A romániai magyar diákok plusz órákat kell vegyenek, hogy megtanulják a román nyelvet, mert az iskolapadban ez nem mindenkinek sikerül. Emellett azonban – szemben a román diákokkal – az órarendben is több órájuk van. Ezt a diszkriminációellenes tanács azért is tekint diszkriminatívnak, mert kisebbségi állampolgároknak alkotmányos joga van megtanulni az állam hivatalos nyelvét. Az államnak pedig alkotmányos kötelessége biztosítani azokat a feltételeket, amelyek által a kisebbségi állampolgárok versenyképes módon vagy legalább elfogadható szinten el tudják sajátítani az állam nyelvét – hangsúlyozta a tanács elnöke.

Ha ez nem történik meg – márpedig Asztalos szerint a statisztikák és a tanulmányok is erről tanúskodnak –, akkor szerinte fennáll a hátrányos megkülönböztetés veszélye.

"Ennek van egy történelmi vonzata is, mert a nyelv, mint eszköz a legerősebb identitáshordozó elem. A román és a magyar közösség pedig a nyelvet egymással szemben, asszimilációs eszközként is használta. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején magyarosítottak Erdélyben, 1918 után és az kommunizmus idején pedig románosítottak. A többség és a kisebbség viszonyában azonban ebből a történelmi örökségből még nem sikerült kimásznunk, ami rányomja a bélyeget az oktatási rendszerre is” – mondta még Asztalos. Később hozzátette, jelenleg már nem beszélhetünk asszimilációról az oktatás terén, viszont a múltban képződött előítéletek még velünk élnek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS