2021. május 15. szombatZsófia, Szonja
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Betegeikre már nem marad idejük a háziorvosoknak, mától oltaniuk is kell. De csak 3 ezren vállalták

V.E. 2021. május 04. 11:45, utolsó frissítés: 11:57

A háziorvosok általi oltási fázis is a megszokott sablon szerint kezdődik Romániában: először nagy csinnadrattával bejelentik a tévében, hogy minden a legnagyobb rendben van, aztán majd toldozzák-foltozzák a tökéletes stratégiát, ha itt-ott kifeslik.


Magára hagyták a háziorvosokat a praxisaikban zajló oltási folyamat megszervezésében, legalábbis nagyon sokan közülük, akik egyáltalán nyilatkozni mernek, így érzik. Háziorvosok, kórházi, szakrendelői orvosok és ápolók hetek, hónapok óta küzdenek, dolgoznak és egyre nehezebben viselik a terhelést. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a lakosság tájékoztatása hiányos, gyakran téves vagy félrevezető, az orvosok számára totális cenzúra van. Miközben a háziorvosok próbálják az oltásokat szervezni, a betegeik elégedetlenek, sokszor agresszívak, mert a médiából, a hírekből többnyire az jön le, hogy nem törődnek eléggé pácienseikkel. A háziorvosok ellen irányuló első felháborodási hullám a platformon történő regisztráláskor keletkezett, most pedig sokan nem értik, hogy háziorvosuk miért nem kapcsolódik be az oltáskampányba.

A Román Televízió riportjában egy háziorvos elmondta, hogy ő maga is a tévéből értesült, mit kell majd tennie, ha valóban elkezdődik a háziorvosok általi oltás. Hasonlóképpen történt januárban is, amikor szintén a tévéből tudták meg a családorvosok, hogy többek között az ő feladatuk volna a páciensek regisztrálása az oltási platformra. Akkor Gindrovel Dumitra, az Országos Családorvosi Társaság alelnöke január 12-én meghúzta a vészharangot, hiszen január 15-én indult volna a kampány második szakasza, és a háziorvok még mindig nem tudták mit kell tenniük, mert a hatóságok – vagyis az Oltáskampányt Koordináló Bizottság, a CNCAV – azzal voltak elfoglalva, hogy a hírtévéknek nyilatkozzanak, és nem dolgoztak ki egy megfelelő utasításrendszert, amit eljuttatak volna azokhoz, akinek a munkájára alapozták volna a beharangozott regisztrálási lehetőséget.

Februárban azt hitték, hogy legalább 7 ezer háziorvosra számíthatnak

Valeriu Gheorghiță, a CNCAV vezetője március 30-án beszélt először a háziorvosi rendelőkben történő oltásról. Romániában mintegy 11 ezer háziorvost tartanak nyilván az egészségügyi rendszerben (nagyon kevés, itt írtunk arról, hogy melyik megyében hány betöltetlen hely van, és ha azok is betelnének még hány háziorvosra volna szükség ahhoz, hogy ezek a szakemberek ne legyenek túlterhelve, és megfelelően tudják ellátni betegeiket). Akkor azt mondta az oltáskampányt koordináló bizottság elnöke, hogy ennek a 11 ezer orvosnak a fele várhatóan bekapcsolódik az oltási folyamatba.


Elmondása szerint egy felmérésre alapozva jelentette be a számot. A kérdőívet a Családorvosok országos Szövetsége küldte ki, 700 orvos válaszolt a föltett kérdésekre. A kutatás alapján azt is fel tudták mérni, hogy ha a háziorvosok fele elkezdene rendszeresen oltani, akkor a becslések szerint hetente 500 ezer ember kapná meg a koronavírus elleni vakcinát. A vizsgálatot február első felében végezték el, amikor még úgy tűnt, hogy Romániában mindenki arra vár, hogy megkaphassa az immunizáló szérumot. Azonban a lelkesedés pár hét alatt elpárolgott, és Gheorghiță márciusban már mindössze 3000 orvosról beszélt, remélve, hogy az idő megoldja a problémát, és május 4-én egy csodára ébred. Nem így történt.

Fotó: Vajda János/MTIFotó: Vajda János/MTI


A május 3-i hivatalos tájékoztató arról szólt, hogy pontosan 3035 háziorvos hajlandó részt venni az oltáskampányban, azaz ennyien jeleztek vissza az Országos Közegészségügyi Hivatalnak, hogy lehet rájuk számítani.

Azonban ezek az orvosok sem tudnak sokkal többet, mint néhány héttel ezelőtt. Többek között azt mondták nekik, hogy 40 lejt fizetnek nekik minden beadott vakcina után, de még nem írtak alá semmiféle konkrét szerződést, mert hiányzik néhány jóváhagyás a Pénzügyminisztérium részéről. Egyébként a már említett felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a háziorvosok szerint mekkora honoráriumot tartanának méltányosnak. Három értéket adtak meg: 30, 60 és 100 lejt. Az orvosok döntő többsége a 60és 100 lejt választotta, ennek eredményeképp emelték fel aztán az összeget 40 lejre, de elképzelhető, hogy a nem megfelelő honorálása a munkának több orvost arra késztetett, ne vállalja a sok plusz munkával, szervezéssel, anyagi és időráfordítással járó tevékenységet.

Másrészt több háziorvos arról nyilatkozott, hogy a DSP felkérte őket, becsüljék fel előre, hogy az elkövetkező két hétben hány adag oltásra lesz szükségük. A megsaccolt dózisok (Johnson & Johnson vakcináról van szó, amelyből egy adag kell, azaz emlékeztető oltásra nem lesz szükség) számát be kellene vezetni egy elektronikus oltási nyilvántartásba, amely azonban hol működik, hol nem. Azaz a hatóságok és a háziorvosok között együttműködés korántsem zökkenőmentes, nem lehet elmondani, hogy minden pontosan meg van szervezve, és az orvosoknak valóban már csak az oltással kell foglalkozniuk.

És ha sok apró hiba összeadódik, akkor eléggé kaotikus lehet a végeredmény

A háziorvosok pedig jól ismerik a román egészségügyi rendszert ahhoz, hogy átlássák, mit vállalnak, ha beállnak az oltáskampányba. Ezzel magyarázható, hogy mintegy háromnegyede a 11 ezernek távol marad. Sokan vannak, akiknek már elegük van ígéretekből és a bizonytalanságból, másoknak nincs elegendő személyzetük lefedni az oltást is. Ismét bőven vannak olyanok, akiknek a rendelőjük nem akkora, hogy megfelelően lehessen működtetni oltási célokra is (például nincs lehetőség külön bejáratra és kijáratra, vagy a 15 perces várakozásra egy elkülönített helyen, megfelelő távolságtartással), de vannak olyan háziorvosok, akik már működő oltásközpontokban dolgoznak.

Ők azok, akik elvállalták egy-egy oltásközpont tevékenységének a koordinálását, mert nem volt, aki elvégezze. És a rendelőjükben zajló munkával párhuzamosan ezt is csinálják, napi 12 órában, a hét minden napján. Nincs hétvége, ünnepnap, szombat vagy vasárnap. A koordinálás azt jelenti, hogy reggel hét órakor már ott vannak a központban, átveszik az arra a napra kiosztott adagokat a különböző oltásokból, bevezetik a nyilvántartásba, jelzik a közegészségügyi igazgatóságnak, hogy az elkövetkező napokban a becslések szerint hány újabb dózisra volna szükség, beütemezik a személyzet munkáját, válaszolnak a telefonhívásokra. (Egy kisebb központ 25 embert is foglalkoztathat, mert a személyzet nem teljes munkaidőben van itt, hanem az orvosok és nővérek szabadidejükben, részmunkaidővel vesznek részt az oltási kampányban. Ezeknek a szakembereknek az órarendjét is össze kell hangolni.)


500 ezer pácienst regisztráltak eddig oltásra a háziorvosok


Mindeközben nem szabad elfeledkezni arról, hogy az eddig beoltott emberekből a háziorvosok több mint fél milliót regisztráltak oltásra. A platform pedig az ő esetükben is ugyanúgy működött, mint bármelyik civil jelentkező esetében, nem volt varázsbillentyűjük, hogy egyből helyre és Pfizer-vakcinára bukkanjanak. Azaz sokszor órákat kellett tölteni a számítógép előtt, éjszaka fölkelni, helyekre vadászni, sokan családtagjaikat is bevonták a vakcinavadászatba.

Fotó: Vajda János/MTIFotó: Vajda János/MTI


A regisztrálást pedig számtalan telefonon való egyeztetés kísérte. " Jó napot, Juliska néni, elmehet-e X napon, Y központba?" "Ha a gyerekek szabadok, el tudnák-e vinni autóval a szomszéd városba?" (Persze voltak olyan orvosok is, akik nem vállalták pácienseik regisztrálást, épp ezek miatt az időrabló körök miatt, amelyeket le kellett járni gyakorlatilag mindegyik regisztrálás miatt.)

És rengeteg eset volt, amikor nem egyszer, hanem akár háromszor is időpontot kellett foglalniuk, főként az idős páciensek esetében, mert elfelejtették a dátumot, nem olvasták el az emlékeztető SMS-eket. Ezért sem kaptak semmiféle plusz juttatást, bár beharangozták, hogy minden regisztrált és beoltott személyért 30 lejes bónuszt kap a családi orvos, illetve külön honorálják azt, ha pácienseinek 50 százalékát sikerül beoltatnia.

„... ez a munka csak akkor látszana, ha nem végeznénk el”

Akik csinálják, nem a pénzért csinálják, és akik nem vállalták, elsősorban nem a honoráriumot kevesellték, mondják az orvosok. Hiszen az a tisztességes, hogy plusz fizetés jár a többletmunkáért. A fogyóanyagot is biztosítani kellene az orvosok számára, mivel annak is komoly költségvonzata van. A magánpraxisban dolgozó háziorvosok a tevékenységük során mindent önállóan biztosítanak, az oltás végzése pedig plusz költségeket generál, amelyeket le kell fedniük. Ráadásul az oltásokat csak az egészségbiztosító pénztárral szerződött rendelési időn kívül tudnák végezni, ami azt jelenti, hogy az oltás idejére a rendelőben maradó személyzetet is pluszban kellene fizetni.

Tény az, hogy a covid-kórházakban dolgozó egészségügyi személyzethez hasonlóan a háziorvosok is megfeszített tempóban dolgoztak az elmúlt időszakban. Nagyon sok munka zúdult rájuk: a koronavírusos betegek telemedicinális nyomon követése, a betegség több helyre történő jelentése, az oltások megszervezése, beadása, az ezzel kapcsolatos temérdek e-mail, telefonálás és adminisztráció, és mindemellett a krónikus betegek karbantartása és a panaszos betegek ellátása.

Amint egy brassói háziorvos nyilatkozta: „a mi munkánkról nem szól a sajtó, nem voltunk a címoldalakon az elmúlt egy évben. Csak akkor vennék észre, hogy mit végeztünk, ha abbahagynánk a munkát.”

A cikkben szereplő fotók illusztrációk. Forrás: Vajda János/MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS