Tar Gyöngyi: „amíg máshol oltakoznak, addig mi Hargita megyében temetünk”
Tőkés Hunor 2021. május 06. 15:51, utolsó frissítés: 2021. október 14. 17:43Naponta legalább két ember meghal koronavírusban Székelyföld azon megyéjében, ahol az emberek úgy tartják, az a „rendes ember”, aki nem oltatja be magát. A megyei DSP vezetője élesen bírálta az oltást akadályozó tényezőket.
Tar Gyöngyit eredetileg azért kerestük meg, mert a napi adatok alapján úgy tűnt, Románia a harmadik hullám végéhez közeleg, legalábbis erre utaltak az aktuális statisztikák. Hargita megye közegészségügyi igazgatóságának vezetőjével azonban egészen másról kezdtünk el beszélni, miután egyrészt kiderült, bár a harmadik járványhullám leszálló ágában vagyunk, nem jelenthető ki, hogy felszusszanhatunk. Az ortodox húsvét és a majálisozás, a lazítások, illetve a jelenléti oktatás megkezdése miatt járványtani szempontból akár még az is előfordulhat, hogy egy úgynevezett második „púp” is kialakul.
Forrás: Transindex
Más lenne a helyzet azonban, ha az átoltottság Romániában nagyobb lenne, de különösen Székelyföldön a számok nevetségesen alacsonyak. Na, és itt derült ki, hogy a jelen cikkben nem a harmadik hullám végét érdemes részletezni, hanem azokat az okokat, amelyek a székelyföldi – főképp a Hargita megyei – oltást akadályozzák.
A szakember ugyanis, miután három év kihagyás után végre el tudott menni szabadságra, visszatérésekor úgy döntött, újult erővel nekifog, és mindent megtesz azért, hogy a megyei járványügyi adatok javuljanak.
Annak ellenére, hogy a csíkszeredai székelyek fegyelmezettségről az egész országnak példát mutattak ételszenteléskor, Tar Gyöngyi elmondása szerint ez a fajta hozzáállás csak a városra korlátozódott. Visszajelzései szerint ugyanis a vallási és családi ünnepségekkor és különböző magánrendezvények során, de már az utcai maszkviselés esetében is egyre kevesebben tartják be az óvintézkedéseket.
És bár a magyarországiak 72 százalékos oltási kedve példaértékű lehetne – hisz a romániai magyarok többsége elsősorban a magyar és nem a román médiumokból tájékozódik, nem mondható el, hogy a székelyföldiek elöl járnának a jó példával. Amúgy Romániában mindössze a lakosság 36 százaléka immunizálná magát, tehát ez sem egy magas szám, azonban a közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint Hargita, Maros és Kovászna megyében még ennél is alacsonyabb az immunizálásra való hajlandóság.
„Mindenhonnan a rosszat szedjük össze, nem a jó példákat követjük. Ahelyett, hogy a kétnyelvűség előnyt jelentene számunkra, mi arra használjuk, hogy az álhíreket és az oltásellenes propagandát két nyelven olvassuk, és két nyelven sajátítsuk el” – mutatott rá Tar Gyöngyi, aki ezt látva úgy érezte, sokkal több tájékoztatásra és hatékonyabb meggyőző módszerekre van szükség.
Az országos szinten is alacsonynak számító oltottsági aránynak, ami Hargita megyében 14,6 százalék, csak a fele származik a megyéből, a többit a vakcinaturisták tették ki, akik élelmesebbek voltak a székelyeknél, így ha náluk nem volt hely, több száz kilométert utaztak az oltásért a főváros mellett, Ilfov, Kolozs, Brassó, Vaslui és Galac megyéből.
Székelyföldön a vírusnál már csak az oltásellenesség terjed jobban, és ebben az oltásellenességben közrejátszik az egészségügyi műveletlenség is
A közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint Hargita megyében azzal a mentalitással kell szembe szálljanak, hogy „rendes ember bé nem oltatja magát”. És nagyon nehéz egy ilyen gondolkozású személyt észérvekkel meggyőzni.
„Amíg mások oltakoznak, mi temetünk. Mi, sajnos, naponta két-három koronavírus-áldozatot eltemetünk, akik kórházi körülmények között halnak meg, és biztosan tudjuk róluk, hogy a COVID-19 az elhalálozás oka. Ha kiszámoljuk, egy magyar falu lakossága tűnik el egy év alatt Hargita megye térképéről (és nem egy kicsi, hanem egy 730 fős településről beszélünk)” – szemléltette plasztikusan az orvos, aki aggodalmát fejezte ki a magyar közösség iránt.
Tar Gyöngyi az oltástól való távolságtartásnak az okát az alacsony egészségügyi műveltségben látja. Ami szerinte megelőzhető lett volna, ha az erre vonatkozó kezdeményezéseket nem utasítják el azzal, hogy például a latin nyelv oktatása sokkal fontosabb. Mint mondta, egyik tantárgy ellen sem akar beszélni, de hiányosnak tartja az egészségügyi oktatást, ami miatt nem csoda, hogy az emberek fogékonyak az oltással kapcsolatos „mendemondákra”.
Ugyanakkor elismerte azt is, hogy még a Hargita megyei egészségügyi dolgozók között is vannak olyanok, akik az oltás ellen beszélnek. „Volt olyan orvos kollégám, aki megdöbbentett. Mielőtt még elkezdődött volna az orvosok oltása, láttam, hogy ő és az az osztály, amelyet vezet, nincs az oltási listán. Felhívtam, mert azt hittem, valami hiba folytán kimaradtak. Erre mondta, hogy ők még kivárnak, mert annyi mindent írnak a Facebookon... Amikor egy egészségügyi műveltséggel rendelkező embernek ez volt a reakciója, akkor mit várjunk el másoktól?!” – tette fel a költői kérdést.
Szerinte felelősségteljes orvos nem beszél az oltás ellen, mert ez az orvostudománynak azon eszköze, ami a legtöbb életet mentette meg eddig. Az antibiotikumok csak a második helyen állnak, ha a gyerekhalandóságot lényegesen csökkentő oltásokat számba vesszük (torokgyík, tüdőgyulladás, himlő stb.). Azok az orvosok viszont, akik mégis megteszik, úgy vélte, azért használják ki a koronavírus keltette figyelmet, mert valamilyen gazdasági érdekük fűződik az emberek félrevezetéséhez, például homeopátiás vállalkozást működtetnek.
„Az a szomorú, hogy az oltásellenesek ugyan kevesen vannak, de nagyon hangosak, és valószínűleg anyagi érdek vezérli őket. Ezért vannak köztük olyanok, akik minden idejüket erre fordítják. Mi azonban, akik az oltást koordináljuk, emellett más feladataink is vannak, mint az ivóvíz minősége, az egészségügyi ellátás ellenőrzése, működjenek a kórházak, legyen védőfelszerelés” – részletezte.
Az egészségügyben dolgozók oltásának megkezdése óta viszont sokat javult a tartózkodó orvosok véleménye is a vakcináról. Hargita megyében jelenleg 80 százalékos az átoltottság az egészségügyben. 20 százalékuk szerinte azért nincs beoltva, mert (nemcsak az egészségügyben, a tanügyben is megfigyelhető) a képzettség fokával egyenesen arányos az átoltottság. Főleg az alacsonyabban képzettek körében alakult ki az oltással szembeni bizonytalanság, elutasítás. A magasan képzettek pedig inkább elfogadják az oltást, mert tisztában vannak az előnyeivel.
Amit csak tudnak, megtesznek, hogy ellensúlyozzák
Az utóbbi napokban pedig már kicsivel javult az oltási helyzet, de ehhez az kellett, hogy még nagyobb energiát fektessenek be a vakcinázási kedv növelésébe.
Ennek az első lépése az volt, hogy megkönnyítették az oltáshoz való hozzáférést: mértéken felül indítottak oltóközpontokat. Ugyanakkor Tar a családorvosok mellett az egyházakkal, önkormányzatokkal, cégekkel is hangsúlyosabb együttműködést szorgalmaz, hogy Hargita megye oltási szintjét növeljék.
Mint mondta, sok reményt fűz ahhoz, hogy már a háziorvosok is beadhatják az oltást. Így azokat a vidékieket is meg tudják szólítani, akik eddig azért nem oltottak, mert a településükön nem volt oltóközpont. Ugyanakkor azoknak is nyitottak egy Pfizer központot Székelyudvarhelyen, a székelybethlenfalvi központban, akiket eddig az oltás típusa tántorított el. Ott ugyanis addig AtraZenecával oltottak, azt viszont olyan szinten sikerült kompromittálni Romániában (dacára az angliai eredményességnek), hogy emiatt sokan nem vállalták be – panaszolta az egészségügyi szakember.
Cégekhez mobil oltóközpontokat is vittek volna, de ami működik a nagyvárosokban, nem működik Hargita megyében, legalábbis Tar Gyöngyi szerint, sem a biciklis, sem az autós drive-throughra nem volt igény. Ennek oka pedig az életmódbeli különbségekben rejlik.
Elmondása szerint részéről viszont teljes a nyitottság, igyekszik minden kérdést megválaszolni, mindenhol ott lenni, ahol igénylik, illetve amennyire lehet, cáfolni az álhíreket is. Viszont szükség van a közéleti személyiségek segítségre is. A politikusok szavában – oltás terén – ugyanis azt észlelte, nem feltétlenül bíznak meg az emberek.
Az egyház viszont, úgy vélte, nem áll ki kellőképpen az oltási kedv növelésében
Tar Gyöngyi szerint az egyház passzivitásának is szerepe van abban, hogy alacsony az oltási kedv a megyében. Pedig Csíksomlyó esetében is sokat segíthetne, ha a magyar egyházak oltáshoz kötnék a búcsún való jelenlétet (mások ebben az esetben online követhetnék végig az eseményt – szerk. megj.). Ellenkező esetben ugyanis az emberek saját magukat és családjuk életét sodorják veszélybe.
Az oltás népszerűsítése kapcsán a legnépszerűbb Hargita megyei egyházi személy segítségét is kérte, akit bár nem akart nevén nevezni, de hozzátette, hogy maga is átesett a betegségen. Ő viszont – egyelőre – visszautasította a felkérést.
A közegészségügyi igazgatóság vezetője a kanyarójárvány veszélye kapcsán is úgy vélte, a rendezvényeken való részvételt a vírus elleni oltáshoz kellene kötni. Ekkor viszont azzal vádolták, hogy "tönkre akarja tenni" a búcsút. És elvárták volna, hogy egy ilyen döntés előtt engedélyt kérjen tőlük. Mint mondta, ekkor elmagyarázta a vallási vezetőknek, hogy ő a munkáját végzi. Tőlük pedig szakmailag semmiféle engedélyt nem kell kérnie, ha valahol ugyanis veszélyt lát, kötelessége figyelmeztetni az embereket és megelőzni a nagyobb bajt.
Értesülései szerint az egyházak a járványügyi intézkedéseket sem mindig tartják be,
első áldozáskor és bérmálkozáskor sok helyen senkin sem volt maszk. Ellenőrizni viszont a rendőrség dolga lenne, ők azonban „diszkréten félrenéznek”.
„Képzelje el annak a román rendőrnek a helyzetét, aki bemegy egy katolikus vagy református templomba, és ott szétkergeti a társaságot, mert nem tartják be az előírásokat. Őket sem lehet irigyelni. Hogy ne legyen botrány, inkább diszkréten félrenéznek. De ez végeredményben mindenkinek árt. És elsősorban viszont nem a rendőr feladata lenne, hogy erre odafigyeljen, hanem a magyar közösségé a felelősségteljes viselkedés” – szögezte le.
Hozzátette, írásban figyelmeztették az egyházi vezetőket, hogy kötelesek betartatni a saját egyházkerületük templomaiban a járványügyi szabályokat. Ugyanis őket terheli a felelősség azért, ha valaki a templomban megfertőződik vagy valamilyen baja lesz. „De nem hiszem, hogy osztatlan sikert arattunk” – tette hozzá.
A román vallási vezetők sem kell a szomszédba menjenek oltásellenességért
Az ortodox egyház viszont ennél is tovább ment, ők ugyanis közvetett módon levelet küldtek a közegészségügyi hivataloknak, hogy a védőoltást nem szabad kötelezővé tenni Romániában, mert egy ilyen kétes kimenetelű beavatkozással, nem szabad megváltoztatni Isten akaratát. Amiről az egészségügyi szakember úgy vélte, középkori szemléletre vall. Egyes tagjai pedig úgy vélik, hogy –a világi műveltséggel szemben – az ortodoxia az, ami megvéd mindentől.
Kötelezővé tennék az oltást a Csíksomlyói búcsún?
A Hargita megyei DSP vezetője, a csíksomlyói búcsú kapcsán felhívta az önkormányzatok figyelmét, hogy csak abban az esetben engedélyezhetik, ha szigorúan betartják az óvintézkedéseket, előtte pedig közösen szólítják meg az embereket, hogy oltsák be magukat.
Már csak azért is, mert az országos járványügyi szabályok alakítása kapcsán felmerült egy olyan forgatókönyv is, hogy május végén, júniustól a nyitás – más országokhoz hasonlóan – csak azok számára valósulna meg, akik be vannak oltva. Ha pedig nagyszabású rendezvények részvételénél kötelezővé teszik a védettségi igazolványt, akkor ez a csíksomlyói búcsút is érintheti.
Szerinte ugyanis, ha a rendezvényeket az oltástól teszik függővé, akkor sokan be fogják oltatni magukat. Erre követendő példának Brassót hozta fel, ahol a színészekkel együtt olthatták be magukat az emberek, hogy minél előbb újra nyithasson a színház és a kulturális intézmények. Ha pedig bevezetnék az oltásigazolványt, el tudjanak menni kedvenc előadásaikra.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja valószínűnek, hogy bevezetik, Tar Gyöngyi azt mondta: „Biztos, hogy be fogják vezetni mindenhol. Kérdés, hogy mikortól. Ehhez meg kell lennie ugyanis egy bizonyos szintű átoltottságnak, és politikailag fel kell vállalnia a kormánynak a döntés meghozatalát. Rajtam nem múlik.”
Felvetésünkre, miszerint a kormány korábban úgy nyilatkozott, nem fogják ilyen módon diszkriminálni a lakosságot, azt mondta, ez egy a politikai kérdés, amit a döntéshozók fognak eldönteni, hogy bevállalják-e - akik nyilván a saját népszerűségüket is figyelembe szokták venni. A megyei DSP és Raed Arafat belügyi államtitkár csak javasolhatnak ez ügyben. Azonban a nemzetközi példákat elnézve, lehetségesnek tartja. Plasztikusan úgy fejezte ki magát, hogy „az európai szelek egy idő után a mi középkori bugyrainkba is befújdogálnak”. (És valóban vannak arra utaló jelek, hogy politikusaink hajlanak rá: a miniszterelnök például azt javasolta, hogy június elejétől a nagy rendezvényeknek számító esküvőket, keresztelőket lehessen megszervezni, de csak beoltottak vehetnének részt rajta – szerk. megj.)
Tar viszont arra is emlékeztetett, hogy őt már betámadta egyszer Bogos Zsolt exállamtitkár is azzal, hogy az államelnök ellen beszél, amikor indokoltnak tartja bizonyos fajta korlátozások bevezetését a járványhelyzet megoldása érdekében. És amikor úgy véli, hogy különbséget kell és fognak tenni azok között, akik be vannak oltva és azok között, akik nincsenek (példának Németországot hozta még fel, ahol állítása szerint a vendégmunkások közül csak azokat fogadják, akik be vannak oltva).
Nyitókép: illusztráció
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!