2021. szeptember 27. hétfőAdalbert
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Amikor a „vadászpuska” visszafelé sül el. Tények, tévhitek és tanulságok az Arthur-ügyben

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. május 11. 11:10, utolsó frissítés: 12:35

Arthur kilövése után ismét fellángolt a medve-ügy: mi legyen a Kárpátok koronázatlan királyaival? Bár évek óta zajlik az állatvédők és vadászok vitája, nem sikerül sem a medvéket, sem a településeket megvédeni. Hosszú távon csak vesztesei vannak a történetnek.


Romániában nem ez az első eset, de nem is az utolsó, amikor a közvélemény két táborra szakad. Ilyenkor mindenki egyik vagy másik fél érveit hangoztatja, azonban gyakori hiba, hogy mindeközben a köztes igazságról megfeledkezünk. Az Arthur-medve történetében is megfigyelhető ez: valahol mind a természetvédőknek, mind pedig a vadászoknak igazuk van, ha arra gondolunk, hogy okkal tiltja a törvény Romániában a medvék trófeavadászatát. De az állattartók, mezőgazdálkodást folytató falusiak kárával és az emberekre veszélyes egyedekkel is kezdeni kell valamit. A kompromisszum megtalálása pedig már csak azért is fontos lenne, mert végeredményben kölcsönösen szükségük van egymásra.

A közös cél tehát adott, a márciusi vadászat körül kialakult félreértések és tisztázatlan körülmények viszont csak a két oldal közötti szakadékot, az amúgy is meglévő törésvonalakat erősítették. Ennek oka pedig az, hogy egyrészt az eset körüli „tények” legfeljebb féligazságként értelmezhetőek, a történetet pedig sikerült olyannyira felhabosítani, hogy mindkét szekértáborból nehézzé vált külsőleg szemlélni a történteket.

Mi történhetett valójában márciusban?

A történet először úgy került a sajtó figyelmébe, hogy az Agent Green nevű környezetvédő civil szervezet félreverte a harangokat: az Európai Unió, de legalább Románia legnagyobb medvéjét lőtték le. A medvének pedig neve is volt, Arthur.


A román sajtó „résen volt”, és a hírtelevíziók azonnal a helyszínre siettek, hogy a titokzatos vadkeleti végekről, a háromszéki Ozsdoláról jelentkezzenek be a medvevadászat részleteit ismertető beszámolókkal.

A történtek miatt a sajtó azonnal a környezetvédelmi minisztert, Tánczos Barnát vette célkeresztbe aki – más felső vezetésbéli politikusokhoz hasonlóan – kvótapárti, és értelemszerűen, maga a szaktárca volt az, amely a kilövési engedélyt megadta. Méghozzá állítólag egy „nőstény” (egyes híresztelések szerint bocsos) medvére, amit tavaly okozott károkért ítéltek veszélyesnek.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterTánczos Barna környezetvédelmi miniszter

Az első híradások egy orvvadászatnak tűnő történetet mutattak be, amire a nemzetközi sajtó is azért figyelt fel, mert Arthur gyilkosa maga Emanuel, Lichtensein hercege volt. Az arisztokrata pedig többek között Romániában is magasrangú tisztségviselőkkel áll kapcsolatban, így miközben 7000 eurót fizetett egy székely vadásztársaságnak, hogy kilőhesse a medvét, állítólag befolyásával is visszaélt, amikor márciusban Romániába érkezett, rá ugyanis nem vonatkozott a karanténkötelezettség .


Mindehhez pedig azt is hozzá kell tenni, hogy sokakban az elmúlt évek különböző híradásai nyomán az a negatív kép alakult ki a vadászatokról, hogy egy-egy ilyen alkalommal tömegével mészárolják le a védett és nem védett állatokat. A kegyetlenkedésnek pedig sokszor egyetlen indítéka van: a trófea. Azaz értelmetlen gyilkolászásnak tűnik, ahol néha az állat húsa is értéktelen.

Bármennyire is felháborítónak tűnik az eset, érdemes jobban szemügyre venni a történteket, mert pár fontos részlet mellett nehéz elmenni.

Arthur kilövését követően ugyanis elsőként maga a miniszterelnök cáfolta, hogy Európa vagy Románia legnagyobb medvéjét lőtték volna ki.

Később a herceg is megszólalt, azt állítva, hogy képekkel tudja bizonyítani, nem az Arthurt, azaz a legnagyobb hímként számon tartott medvét lőtte le, hanem egy olyan „problémás egyedet”, ami a településtől 250 méterre tartózkodott.

Az ozsdolai polgármester és a helyi vadásztársaság vezetője pedig a Transindexnek azt nyilatkozta, hogy ők eddig nem is hallottak Arthur medvéről, de nem is egy nőstény vagy bocsos medve kilövésére kértek engedélyt, mint azt a sajtóban olvasták.

Ebben az esetben két lehetséges forgatókönyv létezik, vagy az ozsdolaiak nem mondanak igazat, vagy ha jóhiszeműek akarunk lenni, akkor téves információkat nagyított fel a sajtó és annak nyomán a közvélemény Arthur medve kilövéséről. Így viszont a probléma nemcsak az állítólagos alfa hím kilövésével van, és az esetleges visszaéléssel, amelyet a vizsgálat fog igazolni vagy cáfolni, hanem magával az értelmezéssel is. Ennél pedig még lényegesebb szempont, hogy a vadászok és természetvédők között dúló harc valójában sokszor pont egymás meg nem értésén és túlkapásokon alapszik. Pedig a szakértők által kidolgozott tervek megvalósításával ezt is ellensúlyozni lehetne.

Na, de honnan is ered az egymás meg nem értettsége? És miért pont ide jönnek a vadászok lőni?

Azt már minimum Nicolae Ceaușescu állatmészárlásai óta tudja a világ, hogy amennyiben valaki megunt már (legálisan vagy illegálisan) zsiráfokra, kecskékre, szarvasokra, oroszlánokra vagy antilopokra puffogtatni, azoknak hazánk biztosítja Európa legnagyobb medve populációját.

Bár a medve védett állatnak számít Romániában, azért még mindig akadnak ugyanis kiskapuk (csak attól függ, hogy ki kérdi és mennyiért), ugyanis sokakat elégedetlenséggel tölt el, hogy a medvék kárt okoznak az állattartók számára, és folyamatosan megjelennek a településeken. A vadászok válasza erre az, hogy a medvék elszaporodtak, a megoldás pedig az ellenőrzött kilövés. Na, de mennyi az annyi, és ki dönti el, hogy melyik medve „érdemel” golyót, kicsoda lőheti ki a problémás egyedeket, illetve ki garantálja, hogy csak azok a medvék kerülnek puskavégre, amelyekre kilövési engedély van? A kérdésekre a válasz minden esetben: a vadásztársaságok, akik így olyan monopólium-helyzetbe kerülnek, amit a környezetvédők természetesen nem hagyhatnak szó nélkül. Arról nem is beszélve, hogy a medvevadászat sok ezer eurót „hoz a konyhára”, azaz minél több medvét lőnek ki, annál nagyobb jövedelemre tesznek szert.

Mit mondanak tehát erről a természetvédők?

Domokos Csaba, a Milvus Csoport medvékért felelős programkoordinátora szerint, annak ellenére, hogy a vadászok a túlszaporodást hangoztatják, valójában a medvék száma nem ismert. (Ezt egyébként a vadászok is elismerik azzal, hogy felmérést és kilövési kvótát követelnek a medvékre – szerk. megj.) Ahogyan egy csomó más kérdés mellett azt sem tudják még, hogy a vadászat milyen hatással van az állományra. Csak feltételezik, hogy Székelyföldön és több román megyében jelentős a számuk, mert ezeken a helyeken a vadászatnak olyan drasztikus hatása a populációra nézve nem volt, mint például Neamț megyében. Ott a szakértő szerint elképesztő méretű orvvadászat folyik napjainkban is, így nemcsak medvepopuláció, hanem a teljes vadállomány veszélyeztetett helyzetben van.

Domokos Csaba állatvédőDomokos Csaba állatvédő


Ha szerinte racionálisan nézzük a vadászok szerepét a medvék életében, önmagában nem azzal van a baj, hogy a problémás állatokat levadásszák, hanem annak eltúlzott, visszaélésszerű formájával, amely többek között a medve populációt is károsan érintené.

A védett területeken kívül ugyanis a természetvédők keveset tehetnek az orvvadászokkal szemben, a hivatásos vadászok annál inkább. A károk miatti elégedetlenséget pedig a vidéki lakosságban szintén a vadászok csökkenthetik azáltal, ha adott esetben azokat a példányokat távolítják el, amelyek az emberekre veszélyt jelentenek. Ezért is nehéz kérdés a szakértő szerint, hogy a medvevadászatot teljes mértékben be kell-e tiltani. Ugyanis addig, amíg a vadászoknak érdekében áll a medvékkel foglalkozni, addig különböző medvegazdálkodási feladatokat is ellátnak. Ha viszont ezzel felhagynak, végső soron az az orvvadászatot és a gazdák elégedetlenségét növeli.

Az utóbbi egy-két évben több medve is állatokat ölt Ozsdolán, így több medvét is kilőttek volna. Egyre kaptak engedélyt, de azzal is megszívták

Az ozsdolai medve kilövésével kapcsolatban a község független polgármesterét, Pénzes Ágostont is megkerestük. Lapunknak elmondta, csalódott a történtek miatt. Állattartóként érti ugyan az állatbarátok felháborodását, de szerinte az emberek nem látják át a helyi viszonyokat, mert ami Ozsdolán történik a medvék-lakosság interakciója során, az szerinte „meghaladja a józan ész határát”.

Egykori erdészként, vadászként a polgármester úgy látja, hogy a lakosok évek óta panaszkodnak a medvékre. A kormánytól viszont nem sok segítséget kapnak, pedig ők nem azt szeretnék, hogy kilőjék a területen nagy számban élő medvéket. Csak azt, hogy vigyék el valahová máshová, mert a többségében mezőgazdaságból élő embereknek a medvék tíz százaléka is bőven elég lenne.

Így viszont az állattenyésztők nagy fájdalma, hogy a medvék elpusztítják a háziállataik egy részét. Két év alatt 17 olyan eset volt, amikor az állományban kárt tettek.

A kárt nem egyetlen medve okozta, többen megfordultak a falu határában, közöttük olyan nagy példányok is, mint a kilőtt medve volt. Állítása szerint, bár olyan medve is okozott kárt, amelynek bocsa volt, nem nőstény vagy bocsos medvét akartak kilőni, mert azt törvényesen csak elaltatni vagy elszállíttatni lehet. De még ha lehetett volna is, akkor is botrányt okozott volna.

A vadászatot szervező ozsdolai Botos vadászegyesület társvezetője, Kovács Géza a Transindex érdeklődésére tagadta, hogy orvvadászat történt volna, vagy Románia legnagyobb medvéjét akarták volna kilőni. Mint mondta, ők csendben akarták végezni a dolgukat, egy kis pénzt akartak keresni azáltal, hogy a herceg lőtte le, azonban „rossz időben voltak rossz helyen”.

Elmondása szerint három problémás barna medvére kértek engedélyt – a tavalyi és az idei év során – viszont a minisztérium csak egyetlen medve kilövését hagyta jóvá. A három medvéből így azt próbálták lelőni, amelyik egy kicsit veszélyes is volt (azaz több juhot is megölt). A vadászat azonban éjszaka zajlott, így állítása szerint még csak azt sem látták, hogy mekkora az állat.



Érdeklődésünkre, hogy akkor hogyan állapították meg azt, hogy valóban a problémás egyed került puskavégre, azt a választ kaptuk, hogy csak onnan tudhatták, hogy a falu környékén látták. Arról viszont nem szeretett volna egyelőre nyilatkozni, ki volt az összekötőjük a herceggel, azt viszont hozzátette, a trófeákat a herceg nem vitte magával.

A medvevadászat egy jövedelmező üzletág, mondhatni sok pénz és sok érdek van benne, vajon a politikum valóban véget akar vetni ennek?

Domokos Csaba szerint, ami az ozsdolai medvével történt, gyakori jelenség. Állítása szerint, miután 2017-ben jóváhagyták, hogy a medvéket csak különleges esetekben lőhetik ki, a vadászok – bár speciális esetekre hivatkoznak – nagyrészt nem azokat a medvéket lövik ki, amelyek károkat okoztak. A trófeavadászatnak tehát lett egy olyan változata, amelyben a medvékre nem automatikusan, hanem külön-külön kell "pályázzanak". A szigorított eljárás miatt tulajdonképpen épp az ellenkező hatást érik el a hatóságok, ugyanis a problémás egyedek sokszor életben maradnak, és a vadászok olyan medvéket lőnek ki, amelyért a jelentkezők sokkal többet fizetnek.

A szakértő szerint a politikai érdek is inkább a medvék kilövésének lehetőségét keresi, mintsem a medvék vadászatának tényleges beszüntetését. Az állam viszont így ahelyett, hogy egy ehhez a projekthez hasonló medvékre érvényes stratégiát szorgalmazna, gyakran – az Európai Unió elveivel ellentétesen – a medvevadászat engedélyeztetésében érdekelt. A probléma elszenvedői így viszont egyszerre lesznek a károsultak (akik az állataikat és életüket féltik), illetve a medvék (akiket bár nem szabadna kilőni, a vadászok mégis kilőhetnek). Azzal ugyanis csak a probléma tüneteit kezelik, hogy megoldás helyett kifizetik a gazdák kárát, illetve bizonyos esetekben engedélyezik egy medve elszállítását, végső esetben kilövését.



Ugyanakkor Domokos furcsának tartotta, hogy az Ozsdolán tavaly keletkezett károk miatt márciusra szervezték meg a kilövést. Ha ugyanis a további károk megelőzése lett volna a cél, akkor a medvét a károkozást követően kellett volna kilőjék. Ugyanazt az állatot pár hónappal később, ha nincs valami különleges ismertetőjegye (hiányzó fül, sántít stb.), nem igazán lehet felismerni GPS-jeladó nélkül (pláne nem az éjszaka közepén – szerk. megj.). A szakértő szerint ugyanis a medvék extrém módon változnak: telelés előtt meghíznak, utána rendkívüli módon lefogynak. Ők jeladó segítségével követik a medvék mozgását, de enélkül három hónapos távlatból rá sem ismernének a megfigyelt egyedekre. A kinézetük mellett pedig a medvék hatalmas területeket járnak be, így az se biztos, hogy ugyanott lesznek ennyi idő elteltével.

Ugyanakkor Barti Levente biológus szerint egy etető környékén (vagy csalogatva) egy óra alatt akár 12 darab medve is összegyűjthető Ozsdola környékén. Ami felveti annak a kérdését is, hogy amennyiben mégis Arthurt, egy másik hímet vagy egy nőstény medvét szerettek volna lelőni, mennyire lett volna beazonosítható, mennyire lehetett volna összetéveszteni. A válasz viszont nem egyértelmű, hisz míg a biológus azon a véleményen volt, hogy egy hím és egy nőstény medve nem téveszthető össze már csak a méretük és a viselkedésük alapján, addig a Milvus Csoport munkatársa úgy vélte, nem minden esetben lehet 100 százalékosan biztosan elkülöníteni a nőstény és hím medvét, mert lehetnek nagyobb testű nőstények is. (A szakértők nem vaksötét helyzetre értették mindezt.)

Így viszont az a forgatókönyv is érvényes marad, hogy kaptak a hivatalosan 7000 eurón, és mivel a vadászok tudták, hogy legalább 3 nagy testű egyed van Ozsdola környékén, éltek a lehetőséggel. Azonban pechükre a csend helyett országos botrányban találták magukat.

Mit mond a háromszéki fővadász?

A témában az egyik legrégebbi romániai vadászcég vezetőjének véleményét is kikértük, akinek a nevét Arthur kilövésével is összefüggésbe hozták. Sárkány Árpád vállalkozása, az Abies Hunting ugyanis Románia, Magyarország, Horvátország és Szerbia mellett Ausztriában is jelen van. Illetve, állításuk szerint, Európa-szinten is a legismertebb vadászatokat szervező cégek közé tartoznak.

Megkeresésünkkor Sárkány leszögezte, annak ellenére, hogy a sajtótájékoztatón Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterrel is összeköttetésbe hozták, Arthur medve lelövéséhez semmi közük, ők is csak a sajtóból értesültek a fejleményekről. A fővadász-erdőmérnök szerint, mindenki – az érdekei alapján – érzelmi manipulációt használ az Arthur medve lelövésének ügyében, kihasználva azt, hogy a medve egy értékes, emblematikus állat a Kárpát-medencében. Szerinte az Arthur-ügy egy lobbi része volt, állítása szerint a természetvédők ezzel azt szerették volna elérni, hogy a társadalom érzékenyen kezelje a medvék ügyét a májusi medvekilövési kvóta bejelentése előtt. Ugyanis ebben az évben a környezetvédelmi miniszter, arra hivatkozva, hogy előbb felmérést kell végezni a medve populációról, nem hirdette meg az évi prevenciós kvótát.

Sárkány Árpád. Forrás: vadon.roSárkány Árpád. Forrás: vadon.ro


Ami, a fővadász szerint, pont a vidéki emberek kárát hivatott volna megelőzni azzal, hogy csökkentik az állományt. Amelynek kihirdetését a természetvédők ezzel is akadályozni akarják.

Mint mondta, tulajdonképpen normális reakció egy városi ember részéről, hogy aggódik a medvék kilövése miatt, de csak addig, ameddig nem okoz problémát vele, mert „mégiscsak a legfontosabb az ember”. „Ha bejárt a faluba egy medve, és megijesztette a lakosságot, vagy ha elvitt éjszaka két juhot, de csak másnap próbálják megkeresni, ilyenkor nagyon kétséges, hogy valóban azt a példányt tudják-e lelőni. De már nem is ez a probléma, hanem az, hogy lassan minden medve kártevővé válik. Főleg azok, amelyek kiszorulnak a természetes élőhelyükről, és a civilizáció közelében élik le az életüket. Mindegyik potenciális kártevő. Mondják az ozsdolaiak, hogy meglőtték a medvét, de a kártevések folytatódnak. Igen, mert lassan ezek a medvék abból élnek, hogy kárt tesznek” – ecsetelte.

Arra a felvetésre viszont, hogy amennyiben a medvék trófeáját ilyen esetben el kellene égetniük, mint ez a vadrezervátumokban is történik, hogy valóban csak a kár csökkentése és ne a haszon legyen az elsődleges cél a medvék kilövésekor, azt mondta, hogy ezzel a medve elvesztené az értékét. Nem lenne több, mint egy kóbor kutya, amelyiknek a tetemét elégetik. Ha viszont ez történne, akkor állítása szerint nemcsak a vadászoknak, a hatóságoknak sem állna érdekében, hogy az orrvadászatot akadályozzák. De ha nem lenne értékes, akkor a lakosok megmérgeznék a medvéket, vélekedett.

SZÉKELYFÖLDI MEDVÉK

» Egy problémás anyamedve helyett a legnagyobb eddig látott hímet, Arthurt lőtte ki Ozsdola könyékén Lichtenstein hercege

» Agent Green: el kell venni a trófeavadászok kedvét. Kötelezővé kell tenni a tetemek elégetését

» Bejárta a külföldi sajtót Arthur ügye: „Pénzért bármit megvehetsz. Akár a legnagyobb barnamedvét is”

» Megszólalt Cîțu a kilőtt medve kapcsán: „nem a legnagyobb példány volt”

» Tánczos Barna: a medve kilövésének körülményeiről két vizsgálat folyik, várom a hivatalos jelentést

» Az ügyészség is vizsgálja az Ozsdola környékén kilőtt medve ügyét

» Politológus: magasrangú személyek szervezhették Arthur kilövését. A hercegnek még karanténba sem kellett vonulnia

» Felmérést és kilövési kvótát követelnek a medvékre a vadászegyesületek

» Vida Gábor: Már megint medvészünk...

» Megszólalt a lichtensteini herceg: „nem Arthurt lőttem le!”

» Amikor a „vadászpuska” visszafelé sül el. Tények, tévhitek és tanulságok az Arthur-ügyben

» Pert indított Liechtenstein hercege az Arthur kilövése körüli hírverés miatt. Egymillió eurót követel

» Tusnádfürdőn egy nap alatt nyolc medve miatt riasztották a csendőröket

» Agent Green: petíciót indítottunk Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter leváltásáért

» Bocsos anyamedve sebesített meg egy férfit Zágonban

» Az RMDSZ nekilátott kidolgozni azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az azonnali közbelépést a medvék esetében

» Ozsdolához közel, az országúton napozott a medve, látszólag az átutazók sem zavarták

» A medvék ellen és Tánczos mellett állnának ki a június 29-i bukaresti tüntetésen az erdővidéki gazdák

» A trófeavadászat jelentheti az egyetlen esélyt a romániai medveállomány megmaradására?

» Szakértők: fajokat irthatnak ki egyetlen szezon alatt, ha megszavazzák a vadászati törvény módosítás

» Emberéletekre törnek a „sötétzöldek”? Ezt azért inkább ne, miniszter úr!

» Ismét súlyos sérüléseket okozott egy medve Sepsiszentgyörgy és Sugásfürdő között

» Kérelmezték a Sugásfürdő közelében emberre támadó medve áthelyezését vagy kilövését

» Bukarestben is, de elsősorban helyi tüntetéseket szerveztek medveügyben. Petíció is született

» Román medvék, hergelések, sötétzöldek...

» Cîțu: egy medvét csak akkor lenne szabad kilőni, ha semmi más módszer nem vált be

» Horváth-Kovács Szilárd: Merengés a "sötétzöldek" és "bunkó parasztok" medveügyi kommentháborújáról

» Kisgyereket sebesített meg a medve Kovászna megyében

» Szakemberek helyett ezután a polgármesterek rendelhetik el a medvék eltávolítását

» Agent Green: Több száz ártatlan medve azonnali kivégzéséhez vezet az új kormányhatározat

» Szakemberek helyett ezután a polgármesterek rendelhetik el a medvék eltávolítását

» Csibi Magor: a kormány medveügyben átadta a döntést az önkormányzatoknak

» 12 órán keresztül kínlódott egy szögesdrót fogságában egy medve, mert nem volt, aki közbeléphetett volna

további közviták »

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS