2021. június 12. szombatVillő
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Tisztújítás előtt áll a nagybányai RMDSZ: a közösségépítés és az átláthatóság a legfőbb célkitűzései az új elnöknek

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. május 15. 13:54, utolsó frissítés: 15:04

Választás előtt áll Nagybánya. Az Apjok Norbert-ügy után ha nem is egy új országos képviselőről, de az RMDSZ helyi vezetéséről születik döntés vasárnap.


Bár az Apjok-ügy kapcsán kialakult jelentős méretű érdeklődést nem tudták kihasználni, de a végéhez közeledik Székely István ideiglenesen kinevezett területi elnök munkája a nagybányai RMDSZ-nél, akit a területi és helyi szervezet ráncfelvarrásával bízott meg a szövetség állandó tanácsa még decemberben.



A városi szervezet ugyanis úgy döntött, szakít az eddigi hagyományokkal, és közgyűlés helyett – a nagyobb legitimitást biztosító és a nyitottság üzenetét közvetítő – állóurnás választást szervez május 16-ra. A nagybányai választás újraértelmezése viszont – Székely István szerint – számos kérdést felvetett, amelyekre választ, csak másfél hónap után adott a szövetség alapszabályzat felügyelő bizottsága.

A diplomabotrányba keveredett képviselő ügyét övező felfokozott hangulat és indulatok – a választási hajlandósággal együtt – lecsengőben vannak (ami miatt a szövetség is kevesebb résztvevőre számít, de még így is többre, mint amennyit egy közgyűlés lehetővé tett volna).

Miért rúgja fel az eddig „jól bevált módszereket” az RMDSZ?

Székelyt Istvánt (és Horváth Annát, a Történelmi Máramaros területi szervezetének ideiglenes elnökét) arra hatalmazta fel a szövetség állandó tanácsa, hogy teljes tisztújítást szervezzenek Máramaros megyében.

Forrás: RMDSZForrás: RMDSZ


A tisztségviselők mellett azonban a szervezetnek is gyökeres változáson kell átesnie ahhoz, hogy a probléma tüneteként jelentkező rossz helyhatósági választási eredményt és Apjok Norbert-ügyet lemossák magukról.

A nagybányai szervezet, úgy tűnik, belátta, hogy eltávolodtak a közösség tagjaitól, és ebből kifolyólag tevékenységük átláthatatlanná vált a lakosság számára. Az átláthatóságra való törekvésükben megjelentek a lakossági fórumok, amelyeken a nagybányaiak szembesíthetik a politikai alakulat tagjait hibáikkal, amelyek elemzésével és feloldásával közelebb léphetnek az elveszett bizalom visszaszerzéséhez.

A megyében zajló választásoknak azonban nemcsak az a tétje, hogy képes lesz-e a megújulásra az RMDSZ-nek ez a területi szervezete. A tisztújítások lezajlása után ugyanis felteszik azt a kérdést is, hogy szeretnének-e egységes szervezetet létrehozni?

Amennyiben akarnak, Székely szerint kétféle módon lehet rendezni a szervezési kérdéseket: vagy Nagybánya és a Történelmi Máramaros területi szervezete külön-külön elfogad egy új választási szabályzatot, vagy a két választmány együttes ülésén döntenek egy közös, megyei szervezet elnökéről és működéséről.

Székely megjegyezte, az egységes szervezet nyilván nem lesz teljesen homogén, van egyfajta különállás abból kifolyólag, hogy a Történelmi Máramaros területi szervezetének soha nem volt köze Nagybányához, ugyanakkor a nagybányaihoz képest sokkal kisebb szervezetről van szó, így joggal félhetnének attól, hogy Nagybánya erőfölényével visszaélve „lesepri az asztalról” az őket érintő kérdéseket.

„A Máramaros megyei RMDSZ szervezetet úgy képzelem el, hogy mind a két területi szervezet megtartja azon belül a saját önállóságát. A szövetség szempontjából egyértelmű, hogy megtartják azokat a jogokat, amelyekkel jelenleg egy területi szervezet rendelkezik, viszont vannak közös ügyek” – mutatott rá az ideiglenes elnök.

A tét tehát az, hogy kik, milyen elképzeléssel fogják képviselni a megye lakosságának érdekeit, akár országos szinten is.

Na, de ki lesz a vezető, és egyáltalán kik pályáztak a nagybányaiak érdekképviseletére a szövetségen belül?

A helyi választmány 25 tagból áll, amiből 12 tag korporatív (őket ifjúsági szervezetek, nőszervezetek, önkormányzati képviselők és mások adják). A nagybányaiak tehát 13 személy megválasztásáról dönthetnek (amelyre 20-an jelentkeztek, végül azonban 3-an visszaléptek). Székely István állítása szerint választmány szintjén egészen biztos, hogy radikális személyi változásra lehet számítani.

A választmányi jelöltek pedig a következők:

- Vida Noémi városmenedzser (BBTE, szociológia és szociális munka szak)
- Balogh Duna Jessica tanítónő,
- Bodor Ágota klinikai szakpszichológus és munka-pszichológus
- Bodor Fábián Orsolya értékesítési képviselő (a BBTE Szociológia és Szociális Munkás Karának végzettje).
- Domokos Ilona közgazdász, könyvelő (a nagybányai Északi Egyetem menedzsment szakán és a Vasile Goldiș Nyugati Egyetem könyvvizsgálati és számviteli szakán végzett).
- Fekete Zoltán Informatikai IT biztonság és kommunikációs rendszergazda (a Műszaki Egyetem automatika és számítástechnika mérnöki szakát végezte el).
- Fodor József Pál rendszergazda (a Partiumi Keresztyén Egyetem menedzsment szakát fejezte be).
- Henkel Zoltán üzletszerző (BBTE, közgazdasági szak)
- Major Lajos, az Eurotrans Alapítvány és a helyi RMDSZ irodavezetője (Vasile Goldiș Nyugati Egyetemen közigazgatás szak)
- Mastan Eliza, a Németh László Elméleti Líceum iskolaigazgatója, matematika tanár
- Moisei Mihály cégvezető (a Műszaki Egyetem elektronika és telekommunikációs szakán végzett)
- Moldován Balázs programozó
- Molnár Róbert vállalkozó, informatikus
- Nagy Arnold kárfelmérési szakértő
- Petky Gyula tanár, úszóedző
- Ruskál László cégvezető (Műszaki Egyetem gépészmérnöki szak)
- Várady Enikő tervezőmérnök

A jelöltek bemutatkozása itt nézhető meg:



Ugyanakkor a helyi szervezet elnökének személyéről is döntenek a hétvégén. A tisztségre viszont csak egyetlen jelölt pályázott, Bánya városi tanácsosa, aki kultúrkörökben jobban ismert, mint politikusként. Pintér Zsoltot ugyanis mindenki a Főtér Fesztivál főszervezőjeként ismeri.

Székely István röviden úgy mutatta be nekünk, hogy Pintér ugyanolyan kultúraszervező egyéniség Nagybányán, mint Gergely Balázs (a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője) Kolozsváron. Pintér Zsolt jó ideje politika közelben van, de elsősorban társadalmi szerepvállalása okán. Eddig inkább kulturális programokat menedzselt, így most "tiszta lappal" indul a választásokon.

Forrás: Főtér Fesztivál Facebook-oldalForrás: Főtér Fesztivál Facebook-oldal


Megkeresésünkre az elnökjelölt elmondta, sokkal jobb lett volna, ha több jelölttel együtt méretkezhetett volna meg a vasárnapi választáson, mert akkor többféle programot lehetett volna megjeleníteni, ami a fiatalok számára egy jó lehetőség lett volna bemutatkozni is. Azoknak pedig, akik az elmúlt időszakban a szövetség tevékenységét bírálták, Pintér jelezte is, hogy vegyék fel a kesztyűt, és álljanak rajthoz vele, mert ha jobb elképzeléseik lettek volna, vagy többet tudtak volna tenni a közösség javára, akkor a tanácsos más területen kamatoztatta volna politikai ballasztok nélküli népszerűségét.

Emlékeztetett, 2016-ban már volt arra példa, hogy közgyűlés helyett állóurnás választást szerveztek, amikor a helyi önkormányzati jelölteket rangsorolták, akkor 800 embert szavazott, most is több száz személyre számítanak.

A megyei szervezet esetében viszont valószínűleg több jelölt is lesz, mert azt nemcsak a nagybányai, hanem a Történelmi Máramaros területi szervezet is adhatja

Ha azonban Pintér elindulna a megyei szervezet elnöki tisztségéért, akkor valódi vetélytársra nem a kisebb szervezet részéről számíthat, méltó kihívója ugyanis a nagybányai szervezetben, a választmányi jelöltek között induló ex-területi elnök, Vida Noémi lehet, akit az RMDSZ a rossz önkormányzati választási eredmény, illetve az RMDSZ megyei szintű bizalomvesztése miatt váltott le. Vidának különösen akkor lenne esélye arra, hogy az új vezetés megmaradjon csak helyi szinten, és a régi RMDSZ visszatérjen, ha az RMDSZ tagságától megvont képviselővel, Apjok Norberttel összefog. Amelyre reális esély van, hisz a független képviselőnek még most is jelentős befolyása van a megyében.

Pintér Zsolt érdeklődésünkre úgy fogalmazott, nincs kizárva, hogy ez megtörténik, ő már a helyi szervezet választásán is számított arra, hogy ha más nem is, de Apjok egyik embere elindul a választáson. Ha nem is azért, hogy nyerjen, de legalább megkavarja a dolgokat. (Ami viszont a megyei és területi szervezet tisztújításán még megtörténhet, hisz ezek a tisztségek jelentik a politikai hatalom megszilárdításához szükséges eszközt – szerk. megj.).

Vida jelenleg városmenedzserként tevékenykedik, de volt már az RMDSZ alpolgármestere is. Feltehetően – Pap Zsolt-István helyett – most is ő lenne az alpolgármester, ha mandátumhoz jut. Ezt azonban a bíróság megtagadta tőle, és fellebbezését elutasította.

Vida Noémi esetében ugyanis összeférhetetlenséget állapítottak meg, mert 2008 és 2015 között egy időben volt önkormányzati képviselő és egy olyan cég társtulajdonosa és ügyvezetője, amely szerződésben állt az önkormányzattal. (Erről bővebben itt írtunk.)

Mik a tervei a helyi szervezet borítékolható elnökének?

Pintér Zsolt tanulva a területi RMDSZ korábbi vezetésének hibájából, azt szeretné, ha megújult csapata külön munkacsoportokat hozna létre, és ezek együttes munkájából alakulna ki az összkép. Ebben a koncepcióban ugyanis átlátható lenne, hogy a szakmai köröknek ki a felelőse, mi a feladatuk.

Hibának látja ugyanakkor, hogy a nagybányai RMDSZ visszaszorult az önkormányzati képviseletre. A helyi tanács munkája ugyanis hasznos a közösség számára, de ha az elnök egyben alpolgármester is, akkor az túlterheltséggel jár. Pintér ezért is örül, hogy ezt a feladatot nem ő látja el, ellenben elnökként időt fordíthat majd a szervezetépítésre. Márpedig annak most újra szervezésre van szüksége, mert jelenleg „nem létezik” a közösség számára, ellenben amennyiben kinyitják a kapuit, Pintér reméli, hogy ismét megtölthetik élettel. Kezdve azzal, hogy a szövetség ismét közösségi szerepvállalásba kezd. Példaként említette a civil, szociális, oktatási, egyházi szervezetek tevékenységét, amelyet kiegészíteni és támogatni szeretnének, de ígérete szerint a kultúrában is jelentős fejlődésre számíthat majd Nagybánya vonzásköre, illetve Máramaros megye.

Elképzelése szerint, ehhez első lépésként a huszonöt fős választmány és a szövetség tagjai, illetve szavazói közötti távolságot fogja felszámolni (amelyre egy kezdeti lépés volt a lakossági fórum). Ugyanakkor elkerülhetetlen a szembenézés azzal is, hogy van a magyarságnak egy olyan része, akik vegyes házasságban élnek, esetleg már nem is beszélnek magyarul. Szerinte el kell fogadni azt is, hogy vannak olyanok, akik érzik ugyan a közösséghez való tartozást, de nem a magyar nemzeti identitástudat a legfontosabb számukra. Őket is meg kell szólítania a szövetségnek, nekik is nyújtaniuk kell valamit.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS