2024. április 14. vasárnapTibor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nyitogatunk, nyitogatunk?! De mi az, amiről a kormány nem szívesen beszél?

Elemezte: Tőkés Hunor 2021. május 20. 18:36, utolsó frissítés: 2021. május 21. 09:05

Egy kutatás szerint háromszor annyi áldozata van a koronavírusnak Romániában, mint amennyit a kormány bevall, de a második hullám se úgy néz ki, mint ahogy leírták.


Az országos oltási kampány – főleg Székelyföldön – nem úgy halad, mint ahogyan azt szerették volna. Ennek ellenére, mondhatni a lakosság ölébe hullott a nyitás. Egy orvostani kutatás szerint viszont a kormány által hivatalosan közölt elhalálozási és fertőzési adatok egyáltalán nem egyeznek meg a valósággal. És bár egy ideig elkerüli majd a járvány negyedik hulláma Romániát, nagy árat fogunk fizetni a sikerkommunikációnk miatt.

A kormány eredetileg június elsejét jelölte meg a nyitás első fokmérőjeként, kritériumnak pedig 5 millió beoltottat, azaz a 30 százalékos átoltottságot határozott meg. Az éjszakai kijárási tilalmat és kötelező maszkviselés eltörlését pedig még ennél is későbbre, augusztusra ígérték.

Bár a maszk használata most sem szűnt meg teljesen, csupán a zárt terekbe költözött át. A kormány már fél hónappal az első megmérettetés előtt meghátrált. Így történt, hogy a lakosság a minimális átoltottsági szint elérése nélkül is felszabadult a szigorúbb korlátozások alól (május 15-én).


A nem várt fellélegzés azonban – még az esetszámok drasztikus csökkenése mellett is – kérdések sokaságát vetette fel: mennyire játszott közre a politikai belharc a sietős nyitásban; a kormány ezzel egy lehetséges népszerűségvesztést akarta-e elkerülni; mennyire sikerült egyáltalán tartaniuk az oltási tempót a vállalásukhoz képest; illetve az is kérdésessé vált, hogy milyen eltérések fedezhetőek fel a hivatalos közlés és az orvostudományi egyetem elhalálozásra és kórházi ápoltakra alapozó kutatása között.


Miről szólt mégis a fáma?

Friss hírek szerint, az európai országok közül Románia a hetedik helyen áll oltottság tekintetében. Az oltáskampányt koordináló bizottság elnöke pedig úgy ítélte meg, hogy május végére meglesz az öt millió beoltott, júliusban már 6 millióra dukál és augusztusra elérjük „a kollektív átoltottság” küszöbének számító 50 százalékot (7 millió beoltottal).



Ez mind szép és jó, de van egy kis bibi

Az oltási kampány koordinátora ugyanis ezzel együtt (indirekt módon) azt is elismerte, hogy a kormány 10 millió beoltottról szóló terve lényegében elbukott. Azt ugyanis, a miniszterelnök június végére ígérte, azonban az eredeti terveikhez képest hárommilliós lemaradásban vagyunk.

Ugyanakkor mivel az oltási kampányt december 27-én kezdték el. A 16 évesnél idősebb lakosságból pedig mindössze 3,9 millió személy kapta meg az első dózist (május 19-ig). A teljesen immunizált személyek száma viszont ennél még kevesebb: 3,04 millióra tehető, ami a húszmilliós lakosság 15.67 százaléka. Így érdemes azt is számba venni, hogy a június elsejei határidő mennyire volt tartható cél.

A washingtoni orvostudományi egyetem egészségügyi mérésével és előrejelzésével foglalkozó intézetétének (IHME) felmérése szerint, százezres vagy e fölötti oltási kapacitásunkkal még beszélhetünk részlegesen immunizált (első dózissal beoltott) lakosságról, sőt a 10 milliót is elkezdjük súrolni. Szerintük ugyanis szeptember 1-jéig 9,08 millió embert oltanak be az első adaggal, illetve 7,5 milliót a másodikkal. (19.ábra).

A IHME által készített grafikon 19. ábrájaA IHME által készített grafikon 19. ábrája


Ehhez pedig hozzá kell tenni, hogy a kitűzött célt az is befolyásolja majd, hogy a lakosság mekkora része hajlandó beoltatni magát. Romániában ezt korábban mindössze 30%, majd 36 százalékra mérték, aminek növelése érdekében a maratonok, családorvosok, drive-trough-k bevonása mellett, talán a kormány részéről nem ártott volna motiváció gyanánt tartani a megszabott határidőt, vagy vállalni annak a súlyát, ha ez nem jön össze.

Az orvostudományi intézet jelentése szerint viszont még így is van okunk bizakodni a nyájimmunitás elérésében. A kutatók ugyanis e tekintetben pozitívabb adattal szolgáltak, azt állítva, hogy május 3-án a romániaiak 56 százalék mondta biztosra vagy valószínűnek, hogy beoltatná magát (ami 1,1 százalékponttal még kevesebb is volt előző héthez képest). Január közepén pedig a 75 százalékot is súroltuk. Az oltási kedv ezek alapján viszont ahelyett, hogy nőne, az átoltottság növekedésével inkább csökken, így lehet nem kellene várni vele.

A IHME által készített grafikon 17-18. ábrájaA IHME által készített grafikon 17-18. ábrája


Amivel viszont szintén érdemes lenne szembenézni, az az elhalálozási számok!

Az áldozatok száma tekintetében ugyanis Romániát a világ 20 legtöbb COVID-19 halálesettel rendelkező országa közé sorolták. Az országunk elemzését elnézve tehát, nem csak örömre van okunk. Hisz olyan súlyos állítások is olvashatóak a kutatás eredményeként, hogy hazánkban a hivatalosan lejelentett halálesetek száma helyett (29 ezerre tehető) sokkal többen vesztették életüket a koronavírus miatt.



A kutatók ugyanis sokkal mélyebbre ástak a hivatalos adatoknál, és a kórházi ápoltak és elhalálozás ismert és ismeretlen adataiból azt is kiderítették, hogy Romániában a járvány kezdete óta valójában 89 619 személy vesztette életét május elejéig, azaz a kormány által bevallott 29 ezer személy közel háromszorosa.

Így, amikor a harmadik hullám csillapodni kezdett, az elhalálozás, úgy tűnik, 490-ről (!) csökkent 380-ra. Azonban a napi 500 fölé is mehetett a harmadik hullám idején, miközben a hivatalos adatok alapján ismert, legnagyobb napi fertőzési szám Romániában 237 volt (2021 április 20-án).

A IHME által készített grafikon 2. ábrájaA IHME által készített grafikon 2. ábrája


Korábban a menesztett egészségügyi miniszter, Vlad Voiculescu is utalt arra, hogy a koronavírusban elhunytak valós száma magasabb lehet. Ekkor ő arról beszélt, hogy elkezdtek a minisztériumban egy kivizsgálást arra nézve, hogy diszkrepanciák vannak a hivatalosan jelentett, koronavírushoz köthető elhalálozások és a valós számok között. Felszólította Florin Cîțu miniszterelnököt, hogy mint ideiglenes egészségügyi miniszter, vizsgálja felül a COVID-kórházakban történt halálesetek lejelentésének módszertanát, amit még a PNL-kormány idején dolgoztak ki. Újságírói kérdésre hozzátette, statisztika és módszertan kérdése ez, amelyet módosítani kellene.

Azt is tudni, hogy a menesztett egészségügyi miniszter és államtitkárának a települések karanténba helyezési szabályzatának megváltoztatásáról szóló tervét sokan jónak tartották a kormánytagok és a szakemberek részéről, azonban már három hetet késett vele, az esetszámok pedig addigra nem várt módon elkezdtek csökkenni. Így az ellenállás nőtt ezzel szemben a kormányon belül is. (A volt egészségügyi miniszteren csattanó botrányokról itt írtunk.)

Milyen előrejelzéssel szolgáltak elhalálozás terén a kutatók?

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint május 3-tól kezdve, egészen szeptember 1-ig, további 8000 személy fog koronavírusos fertőzés miatt meghalni. Az áldozatok száma így 96 ezerre fog nőni. Azonban a napi halálesetek várhatóan folyamatosan csökkennek szeptember 1-ig (21.ábra).

A IHME által készített grafikon 22-21. ábrájaA IHME által készített grafikon 22-21. ábrája


A legrosszabb forgatókönyv viszont 99 000 kumulatív halálesetet vetít előre , ami a másik modellhez képest további 2700 haláleset jelentene szeptember 1-ig (20. ábra). Azaz, oltással és maszkkal 2700 életet mentenének meg az emberek.

Megjegyzik, ha az emberek 95 százaléka hordaná a maszkot az elkövetkező hetekben, 600-zal kevesebb halálesetet történne (20. ábra). Az utóbbi időszakban a romániaiak 80 százaléka állítólag mindig viselte a maszkot, amikor elhagyta az otthonát. Jelentős visszaesés július 20. és november 20. közé tehető, de akkor is 60 százalék fölött maradt a maszkviselés. (12. ábra).

A IHME által készített grafikon 12. ábrájaA IHME által készített grafikon 12. ábrája


Az okostelefonok által mért mozgás alapján pedig azt is tudni vélik, hogy Románia lakosságának mozgástere, április végéhez képest, 17 százalékkal nőtt májusra. A kutatás pedig megelőlegezte a kormány által 15-én bejelentett nyitást, viszont május 21-ig sokkal enyhébbre számítottak (ami befolyásolja majd a fertőzések és elhalálozások számát is).

A május harmadikát megelőző héten a koronavírus volt a vezető halálok Romániában:

1. COVID-19: 2,644
2. ischaemiás szívbetegség (ISZB): 1342
3. Stroke: 1,016
4. Hipertóniás szívbetegség: 246
5. Légcső, hörgő és tüdőrák: 212
6. Májzsugorodás és egyéb krónikus májbetegségek: 200
7. Alzheimer-kór és egyéb demenciák: 171
8. Kardiomiopátia és szívizomgyulladás: 165
9. Vastagbél- és végbélrák: 146
10. Krónikus obstruktív légúti betegség: 140

A diagnosztikai tesztek alacsony száma miatt eddig is tudtuk, hogy a politika szinten tartja a fertőzésekről szóló hivatalos adatokat, azonban azt eddig nem tudtuk, hogy mennyien eshettek át a betegségen!

A nemzetközi összefogásnak köszönhetően az orvostudományi intézet munkatársai azt is megmutatták, hogy hányan fertőződhettek meg Romániában. A koronavíruson átesett betegek száma ennek alapján a hatszorosa lehet a hivatalosan lejelentett fertőzöttek számának. Hivatalosan ugyanis 1 073 679 személy volt már fertőzött. Az amerikai intézet kutatóinak becslései szerint viszont a lakosság 34 százaléka már átesett a betegségen (ami több mint 6 millió személyt jelent). (Valeriu Gheorghiţă egyébként tegnap elismerte, hogy az eddig felgyógyultak valós száma az 5 milliót is elérheti Romániában.)

A IHME által készített grafikon 5. ábrájaA IHME által készített grafikon 5. ábrája


A lényeges különbséget részben az orvosi statisztika objektív szemlélete adja, ami a napi elhalálozás és kórházi ágyfelhasználás alapján extrapolálja a számokat (az ismeretlen dolgokra a meglévő ismereteik alapján következtetnek). Az elmúlt egy év alacsony tesztelési szintjének köszönhetően ugyanis a valós fertőzöttek csak nagyon kis aránya ismert.

A IHME által készített grafikon 1. ábrájaA IHME által készített grafikon 1. ábrája


Másrészt viszont a politikai kommunikáció is átállt arra, hogy alacsony számú tesztekkel adott megye és város megúszta a sárga vagy piros forgatókönyv szigorú korlátozásait. 100 000 lakosra vetítve május 3-án például mindössze 103 tesztet végeztek (14.ábra). Ezeket az akadályokat hidalták át a kutatók, és ezek alapján a naponta közölt esetekből megállapítható az is, hogy valójában nem a harmadik hullám volt a nagyobb. A második esetében akár 10 ezer fölötti napi esetszám is megjelenik.

A IHME által készített grafikon 14. ábrájaA IHME által készített grafikon 14. ábrája


Ugyanakkor, a negyedik hullám, amelynek kapcsán már a politikum harmadik dózist is emleget, a vizsgált időszakban még a legrosszabb forgatókönyv esetében sem jelenik meg szeptember 21-e előtt. Így az előrejelzése szerint arra csak októberben lehetne számítani először, viszont nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kutatás legrosszabb forgatókönyve sem egy ekkora méretű nyitással számol.

Pedig ezek az adatok és előrejelzések mindig is a döntéshozók rendelkezésére álltak László Attila, a szenátus egészségügyi bizottságának titkára szerint. Amiért ugyanakkor többen nehezményezték is azokat az intézkedéseket, amelyeket „tűzoltó módszerrel” hoztak meg az elmúlt hónapokban, annak ellenére, hogy a kormány december–január óta tudta, hogy Románia tavasszal a harmadik hullámmal fog küszködni.

A kórházi és az újonnan jelentett esetszámok közötti eltérés a kormány tagjai körében is nézeteltéréshez vezetett.

A harmadik hullám bekövetkeztekor ugyanis az előrejelzés ismeretében sem állt a helyzet magaslatán Románia. Felkészültség helyett így a telített koronavírus-kórházak mellett más egészségügyi intézményeket is át kellett alakítsanak. Az ország víruskezelése ugyanis néhol kaotikus volt: szakmailag megkérdőjelezhető intézkedéseket hoztak, néha a kommunikáció is hiányos volt, illetve ott voltak a tragédiák, amelyeknek egy része elkerülhető lett volna egy átgondolt intézkedéssorozattal.

Székelyföld két megyéjében a negyedik hullám erőteljesebb lehet, mint az ország más megyéiben

László Attila elmondása szerint, amennyiben nem sikerül az oltási arányokon javítani, főleg a falvakban, akkor fennállhat annak a veszélye, hogy ősszel a negyedik hullám azokat a térségeket érintse igazán, ahol alacsony az oltási arány, illetve az elmúlt egy év alatt kevesen betegedtek meg. Így például Kovászna és Hargita megyében, ahol egy év alatt 8-9000 beteg volt, illetve alacsony oltási arány, nagy méretű fertőzhető lakosság maradt.

„Hargita és Kovászna megyében van egy megyei kórház, néhány kórház a városokban, de nem lesz képes ellátni az esetleg jelentkező betegszámot. Ugyanezt látom jó néhány más megyében is az országban. Épp emiatt nagyon fontosnak tartom, hogy mielőbb javítsunk és ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy itt nagy számú személy legyen kitéve egy olyan fertőzésnek, ami tetszik, nem tetszik, jönni fog, amíg vannak olyan személyek, akiket meg tud fertőzni a vírus” – mondta a szenátor.

Hargita és Kovászna megye viszont a járvány alatt kevésbé kockázatosnak számítottak, mert az ország olyan részei, ahol más megyékhez képest mindig hidegebb van (hosszabb a tél, a tavasz téliesebb). Továbbá mivel rurálisabbak, nincsenek nagyobb agglomerációk, mint Brassó, Maros vagy Kolozs megyében, így izoláltabbak is.

A kedden publikált térkép szerint a székelyföldi megyékben a következőképpen alakul a lakosság átoltottsági aránya: Kovászna megyében a legalacsonyabb, 15.25%, Hargita megyében 18.57%, Maros megyében 22.55%. Két hete Kovászna megyében még mindössze a lakosság 11,8%-a volt beoltva, Hargita megyében ez az arány 14,6%, Maros megyében 17,7% volt.

Az esetek csökkenésével párhuzamosan a fő prioritás az egészségügyi intézmények minél előbbi visszaállítása a nem koronavírusos betegek ellátására

László Attila szerint a kormány által bejelentett lazítást többek között azzal kell kiegészíteni, hogy a nem koronavírusos betegek egészségügyi ellátását vissza kell állítani, mert eddig – tavaly márciushoz képest – 57 százalékkal kevesebb beteget láttak el.

„Az esetek csökkenésével párhuzamosan a fő prioritás, hogy minél előbb visszaállítsuk az egészségügyi intézmények nem koronavírusos betegek ellátási kapacitásait, mert hatalmas lemaradásaink vannak, ami az elhalálozási számokban is megmutatkoznak (októberben, novemberben és decemberben). Azokon a helyeken, ahol a települések felszusszantak, nincs már koronavírusos beteg, azokat a kórházakat fertőtleníteni kell és visszaállítani az eredeti rendeltetésére" – mutatott rá az orvos-szenátor.

Ugyanakkor László Attila szerint sikerült azt is bevinni a rendeletbe, hogy azok a személyek, akik már beoltatták magukat, mentesüljenek a teszt alól, ha orvoshoz szeretnének fordulni. Ha viszont a kórházak mégis igényelnék a tesztet, akkor azt az egészségügyi intézményeknek kell állniuk, hogy ezzel ne a betegeket terheljék. Erre azért volt szükség, mert sok helyen a kórházmenedzserek azt az intézkedést hozták, hogy csak azt a beteget fogadják, aki fel tudja mutatni a negatív tesztet. Ami még egy akadályt jelentett azok számára, akik között már egyesek azért sem fordultak orvoshoz, mert féltek a kórházi fertőzéstől.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS