RMDSZ a Batthyáneum-ügyről: végleges bírósági ítéletet nem lehet politikai eszközökkel felülírni
k. á. 2021. június 03. 19:41, utolsó frissítés: 20:40Hiába kérte az EMSZ, hogy érjen el az RMDSZ kormányrendeletet az ügyben, hiszen egy már érvényben van.
Múlt héten derült ki, hogy a Batthyáneumot a hazai jogszolgáltatás nem adja vissza a katolikus egyháznak, hiába hoztak erre nézve annak idején kormányrendeletet és törvényt is a parlamentben. A mostani döntés egy másfél évtizede zajló pereskedés végére tesz pontot. Legalábbis Romániában, hiszen az érsekség bejelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulnak az ügyben.
Ha még valaki nem tudná: a Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították. A jelenleg folyamatban levő elsőfokú peres eljárást a római katolikus érsekség indította, miután 2015 novemberében a román restitúciós bizottság elutasította a könyvtár visszaszolgáltatását.
Az ügyben sokan felháborodásuknak és szolidaritásuknak adtak hangot, például a romániai római katolikus és görögkatolikus püspökök testülete és a Magyar Unitárius Egyház kormányzó szerve is elégedetlenkedtek. A politikai szférában azonban viszonylag csend van, az RMDSZ egyetlen közleményt sem adott ki, egyetlen politikusuk sem szólalt meg az új fejlemények kapcsán. Annak ellenére sem, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség meg igen: egy közleményben kérték az RMDSZ-től, hogy a kormánykoalícióban beszélje rá a partnereket arra, hogy egy kormányrendeletet hozva a katolikus egyház tulajdonába jusson az épület és a benne őrzött hagyaték.
„Itt az idő, hogy a magyar kormányzati szerepvállalásnak történelmi egyházaink elrabolt javai kapcsán is kézzel fogható eredménye legyen!” – írták.
Azonban nem tudni, az EMSZ pontosan mit is akar, hiszen 1998-ban is kormányrendelet rendelkezett a restitúcióról, és ez a rendelet máig is érvényben van, ráadásul úgy, hogy a parlament 2002-ben törvényerőre is emelte.
Mezei János társelnök kérdésünkre, hogy ugyan miért kérnek újabb kormányrendeletet, azt mondta, hogy “a lényeg itt az - és ezért kommunikálunk néha látszólag furán -, hogy ha bármilyen jogi formulát fogalmazunk meg írásban vagy máshogyan, ezt lesöprik és nem tartják be. Nekünk csak az a célunk, hogy a közösséget informáljuk, és a médián keresztül olyan lehetőségeket találjunk, amelyek segíthetnek a törvénytelenségeket valahogy megállítani. Az is célunk, hogy azt a képet, amelyet a világ lát Romániáról, megváltoztassuk.
A Transindex megkérdezte Mezeit arról is, hogy beszéltek-e az RMDSZ-szel erről a szándékról, amire azt a választ kaptuk, hogy ők folyamatosan kommunikálnak az RMDSZ vezetőivel, az RMDSZ pedig – ha ez a sajtónyilvánosságban nem is látszik – sokat dolgozik azon, hogy ezek megoldódjanak, például a szimbólumhasználattal. “Viszont mivel a sajtóban nem kommunikálták, nem látszanak ezek a lépések” - mondta Mezei, azt is elismerve, hogy nem tudja, milyen konkrét lépéseket lehetne tenni az RMDSZ-nek, vagy mikor lehet meglépni ezeket.
Természetesen megkérdeztük az RMDSZ-t is, megfogadják-e az együttműködő partnerek javaslatát, mire Hegedüs Csilla államtitkár, a Szövetség szóvivője azt nyilatkozta: “A Batthyáneum visszaszolgáltatásáról egy máig érvényben levő törvény rendelkezik. A kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendeletet fogadott el egyes szimbolikus jelentőséggel bíró ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet 2002-ben a parlament törvény erőre emelt. E törvény pedig tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A végleges bírósági ítéletet nem lehet politikai eszközökkel felülírni. Marad az Emberi Jogok Európai Bíróságához való fordulás”.
De miért is nagyon nehéz visszaszerezni a könyvtárat?
A könyvtár visszaszolgáltatásának folyamatát először a Szociáldemokrata Párt (PSD) Fehér megyei szervezete fúrta meg, azzal, hogy perre vitte az ügyet, és beperelték a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget, a Román Akadémiát és a román kormányt is. A feljelentés tárgya az volt, hogy Batthyány Ignác, aki 1798-as végrendeletében rendelkezett a könyvtárról, a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. Ezt a PSD-sek, és a román állam képviselői is úgy értelmezik, hogy akkor Erdélyre is hagyta, Erdély pedig Románia része ma, így ma az államot illeti a vagyon.
Az ügy a táblabíróság restitúciót elutasító döntését követően az Alkotmánybírósághoz került. A PSD kérte a sürgősségi kormányrendelet alkotmányellenesnek nyilvánítását és az ingatlan törlését a sürgőségi kormányrendeletből. Az Alkotmánybíróság az Érsekség javára döntött, elvetve a Szociáldemokrata Párt kérését. A tárgyalás visszakerült az alapfokra, a Gyulafehérvári Bírósághoz.
Ezután egy hosszú és bonyolult jogi folyamat kezdődött, aminek az lett a vége, hogy mivel az állam továbbra sem volt hajlandó átadni a könyvtárat, ezért az erdélyi katolikus érsekség a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán perelte be a román államot. A bíróság 2012 szeptember 25-én jóváhagyta az egyház keresetét, megállapította, hogy Románia nem tartotta be az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy tizennégy év alatt nem oldotta meg az ingatlan visszaszolgáltatását. Az ítélet 15 000 euró erkölcsi kár kifizetésére kötelezte a román államot.
Bár mi is kerestük, nem értük el. Veress Emőd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatója a Kolozsvár Rádiónak azt mondta, az ítélőtábla azért utasította el a restitúciót, mert a telekkönyvben az szerepel, hogy a tulajdonos nem az érsekség, hanem a római katolikus csillagvizsgáló és könyvtár. Az ítélőtábla érvelése szerint a visszaigénylő érsekség és a telekkönyvben szereplő volt tulajdonos nem azonos.
Szerinte jogtörténeti szempontból azonban úgy áll a helyzet, hogy amikor a telekkönyvezés megtörtént, akkor az ingatlan rendeltetését is feltüntették. Minden esetben szerepel az adott egyházhoz való tartozás, ebben a konkrét esetben az, hogy római katolikus csillagda és könyvtár. Ennek a sajátos telekkönyvezési módnak az volt a célja, hogy ezt a feladatot hosszú távra az adott ingatlanhoz kössék. De ez nem jelenti azt, hogy a tulajdonos az a római katolikus egyháztól valamiféle bármilyen eltérő entitás lett volna.
Veress Emőd szerint erre hivatkoznak a több más egyházi ingatlan vissza(nem)szolgáltatásának ügyében is, így például a sepsiszentgyörgyi Székely-Mikó Kollégium és a Kolozsvári Református Kollégium esetében is.