A negyedik hullám előtt érdemes levonni a következtetéseket: mit rontottunk el?
Tőkés Hunor 2021. június 24. 12:12, utolsó frissítés: 12:15Kielemeztük a járványügyi számokat, összegeztük az oltási hajlandóság mély zuhanását és a kórházi ellátás hiányosságait sem hagytuk szó nélkül.
Lorenzovici László orvos-közgazdász-kórházmenedzsment elemző hétről hétre közli a legfrissebb járványügyi számok, legfontosabb mondanivalóját a közösségi médiában. Értelmezése segít eligazodni a számok tengerében. Akiknek viszont már tele a hócipője az adatokkal, azoknak röviden kiemelnénk beszélgetésünkből, hogy még 2-3 hónapig élvezhetjük az alacsony fertőzöttségi szintet. Az alacsony oltási kedv miatt ugyanis a vendégmunkások hamarosan elhozzák Romániába valamely nyugat-európai országból a negyedik hullámot. A hosszabb válaszból pedig kiderül az is, hogy Szabó Béla szociológus szerint, melyek a lehetséges okai annak, hogy az Európai Unió sereghajtói lettünk, akiket már csak Bulgária előz meg oltási kedv elmaradásában.
Na, de egyszer lássunk hol állunk pontosan járványügyi szempontból!
Lorenzovici László elemzéséből kiderül, több mint 38 százalékkal csökkent a héten az új esetek száma (a pozitív tesztek 0.3 százalék alá esett). Ilyen alacsony esetszám a romániai járvány kezdete óta nem volt (utoljára 2020 március 23-án). Jövő héten további csökkenés várható. Az alacsony esetszámok pedig szeptemberig vagy októberig kitartanak.
Az oltási helyzet azonban közel sem ilyen rózsás. Az ugyanis drasztikusan alább hagyott. A múlt heti számhoz képest a beadott oltások száma 33 százalékkal, az újonnan beoltottak száma pedig 32 százalékkal csökkent. Az elemző szerint sem a 4 héttel ezelőtti rekordot nem valószínű, hogy valaha is újra elérjük, a júliusi 5 milliós kvótát pedig elfelejthetjük. Ráadásul – a főleg vidéken hatékony – családorvosok általi oltás is elérte a maximumot és nem is várható már javulás.
Erre a Johnson & Johnson visszaesése utal, amelyet a családorvosok főleg vidéken vetettek be, nagy hatékonysággal. A Johnson oltások száma heteken keresztül nagyon szépen növekedett, két hete pedig még Pfizert is megelőzte az újonnan beoltottak esetében.
Ebből a viszonylag magas számból viszont az is kitűnik, hogy az oltás kampány a vidéki települések lakóiról, mondhatni megfeledkezett.
Legalábbis nagyon kevés faluban volt oltóközpont és gyakorlatilag, aki nem vette a fáradtságot, hogy bejöjjön városra oltatni (és ez egy jellemző hozzáállás volt), az kimaradt, még úgy is, hogy különösen a falvak tekintetében egy elöregedett lakosságról beszélhetünk.
Lorenzovici a kormány hibás stratégiájának tudja be a vidékiek késői bekapcsolását az oltási kampányba. Magyarországot hozta fel pozitív ellenpéldának mert amíg Romániában egyel se olthattak a családorvosok, addig ott első perctől kezdve három féle vakcinával dolgoztak (később néggyel). Romániában ugyanis előbb megvárták a Johnson and Johnson vakcinát, holott az első perctől kezdve lehetett volna oltani. „A hozzáférés kérdését sokan minimalizálják, de problémát jelentett a vidékiek számára egyszer vagy kétszer olyan településre utazni, ahol oltóközpont működött. Az pedig továbbra is gondot jelent, hogy amennyiben a faluban nincs családorvos vagy a sajátjuk nem foglalkozik oltással, akkor sokak számára továbbra sem annyira fontos az oltás, hogy bevállalják az utazást” – tette hozzá.
A kormány azonban nem csak későn reagált, hanem olyan szigorú szabályokat is bevezetett az oltás fizikai feltételeként, amelyek a csecsemő- és a gyermekbetegségek elleni oltásoknál sem érvényesek. Emiatt a családorvosok nagy részét nem tudták bevonni.
Amit még megfigyelt az elmúlt hét adataiból, hogy újból nőtt az elvégzett tesztek száma Romániában.
Bejött a turistaszezon és az emberek ahelyett, hogy beoltatnák magukat inkább tesztet csinálnak. Szerinte ez azért furcsa, mert az oltás: ingyenes, véd és tartós, ezzel szemben a teszt: nem véd, pénzbe kerül és nem is igazolja sokáig az egészséges szervezetet. „Érthetetlen, hogy itt ez a három racionális érv és mégis sokan a tesztet választják. Ha páran ezt teszik, az egy dolog, de hogy ilyen sokan? Ebből is látszik, hogy ez egy érzelmi alapú döntés” – mutatott rá.
Hozzátette, egyesek a környezetében például a szúrástól félnek és ezért nem oltatták be magukat. A mellékhatások nem annyira tényezők, ha azt nézzük, hogy a Johnson and Johnson és az AstraZeneca ugyanolyan technológiával készült. A Johnson mellékhatásai kapcsán azonban nem alakult ki olyan szintű ellenállás, amit az AstraZenecánál megfigyelhettünk. Ugyanakkor a Johnsont azért is sokan választják, mert csak egyszer kell beoltatni magukat vele.
Az oltási arány rendkívül alacsony a többi uniós országhoz képest is, Romániát már csak Bulgária előzte meg az oltási kedv elmaradásában. Mi az oka ennek?
Arról, hogy milyen társadalmi problémák vezettek oda, hogy Romániában ennyire alacsony legyen az oltási kedv, Szabó Béla szociológust is megkérdeztük, aki legfőbb akadályozó tényezőként az álhírek terjedésének mértékét és erejét emelte ki. Szerinte nem feltétlenül az iskolázottság függvénye, hogy a lakosság szkeptikus vagy együttműködő az oltási kampánnyal szemben. Sok múlik azon is, hogy a helyi véleményvezérek miként gondolkodnak az oltásról. Ha ugyanis ők inkább az oltás ellen szólaltak fel, azzal egész közösségeket megakadályozhattak abban, hogy beoltsák magukat.
A kormányzati kommunikáció azonban nem azonosította be őket, célzott elérés helyett „szőnyeg bombázással” szórják az információt (a teljes lakosságnak egyöntetűen). Ugyanakkor, tényező volt még a lakosság egészségügyi műveletlensége (pl. az iskolai, egyetemi oktatásban), ami tovább növelte az oltással való bizalmatlanságot. És a kormány kaotikus járványkezelése sem sokat segített, amely során átgondolatlanul bevezetett – majd adott esetben visszavont – intézkedéseket hoztak, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok születtek, hisz sokan ezért elvesztették a bizalmat. Ehhez pedig még hozzájárultak az egészségügyi rendszer hibái is (pl. kórházi fertőzések és tűzesetek), amelyek szintén az oltási kedvet csökkentették.
Szabó szerint a lakosság többségében az is döntő tényező volt, hogy intenzíven vagy gyéren lakott településeken mennyire voltak kitéve a fertőzöttség kockázatának. Például a gyéren lakott Hargita és Kovászna megyében kisebb volt a fertőzöttségi szint és nagyobb az oltással szembeni ellenállás.
Amíg Románia gyengélkedik az oltás kapcsán, addig a többi ország révbe ért
Egy másik szempontból nézve azonban nem csak a romániaiak oltási kedve csökkent, hisz az Európai Unió országainak oltási kampánya most indult be igazán. Lorenzovici László szerint a sokáig éllovas Magyarországot is hamarosan elkerülik, illetve a kolozsvárnyi lakosságú Málta szigetét is. A szigetország kapcsán megjegyezte azt is, nemcsak logisztikai okok miatt teljesített jól oltás terén. Az oltási kedv szempontjából az is számított, hogy Málta jórészt turizmusból él, így a lakosság pedig abban látta a turizmus és ezáltal a gazdaság gyors újraindításának esélyét, ha beoltatja magát. „Sajnos a székelyföldi megyék lakói nem így gondolkodnak, pedig ott is fontos lenne a turizmus, akár Szovátáról, akár Kovásznáról beszélünk, de a faluturizmusban is nagy a potenciál” – tette hozzá.
Mikor jön és honnan a következő hullám?
Az elemző szerint figyelembe véve, hogy az eddigi összes nyugat-európai hullám eljutott Romániába, semmilyen okunk nincs azt gondolni, hogy a következő nem fog eljutni. Inkább az a kérdés, hogy mi lesz a következménye: sajnos sokkal rosszabbra kell számítanunk, mint amit Angliában látunk, mert addig, amíg más országok, racionálisan korcsoportosan oltottak: idősebbektől a fiatalok felé magas átoltottsággal, addig 70-80 évesek körében Románia 30-40 százalékát oltotta be az időseknek. Ha pedig megérkezik és érinti az időseket is, akkor megint emelkedni fognak az elhalálozási számok.
A negyedik hullám érkezési ideje attól függ, hogy hány országon keresztül jön és mekkora az átoltottságuk. Az EU-s tagországokban magas, így lassabban fog terjedni a vírus. Romániába érve is csak lassan fog beindulni és nem lesz akkora hulláma. A mostani adatokból az olvasható ki, hogy Romániában 2-3 hónap múlva ismét szigorú korlátozások léphetnek életbe, mert megérkezik hozzánk a negyedik hullám.
Eddig ugyanis alapvetően azokból az országokból érkeztek, amelyekkel Románia a lakosságán keresztül komoly kapcsolatokat tart fenn. Ők jellemzően nem turisták, hanem a vendégmunkások (pl. a járvány első hulláma Olaszországból napokon belül átterjedt).
Az Egyesült Királyság, Olaszország és Spanyolország potenciális terjesztő lehet
Az elmúlt hét adatai szerint az Egyesült Királyságban rohamosan nő az újonnan diagnosztizált koronavírusos esetek száma, ezzel pedig nő a Romániába érkező új hullám veszélye is, tekintve, hogy nálunk nagyon lassan halad az oltás.
Mivel azonban szakértő szerint Anglia csökkentette a romániai vendégmunkások számát, akik pedig ott ragadtak nem jönnek haza, mert amikor visszamennek kéthetes karantén vár rájuk, ezért úgy vélte, most inkább Spanyolország vagy Olaszország jelent ránk nagyobb járványügyi veszélyt. Közülük pedig Spanyolország lesz a vízválasztó, mert a járványügyi számok elkezdtek növekedni felfele. Ha ez így folytatódik, akkor Spanyolországból szeptemberre, vagy legkésőbb októberre Romániába ér a hullám.
Nemcsak a koronavírus miatt, a járványhelyzet következtében is sokan életüket vesztették! Az új hullám előtt, érdemes számba venni a kórházi ellátás akadályait és vállalni a felelősséget
Romániában mind a fekvőbeteg-, a járóbeteg- és az egynapos ellátás szolgáltatásának igénybevétele visszaesett, ami a meglévő betegségek időbeni kezelését akadályozza. Azok a betegségek viszont amelyeket elhanyagolnak vagy az orvosok kivizsgálás hiányából eredően nem vesznek észre, egyre súlyosabbak. Ide sorolhatjuk az agyvérzéseket, az egyre későbbi stádiumban diagnosztizált daganatos betegségeket, amelyek egyre több ember halálát okozzák. A orvos szerint ezek miatt az elhalálozások száma – 2019-hez képest – nagyon megugrott, és nem közvetlenül a koronavírus miatt, hanem a járványhelyzet következményeinek betudhatóan. „Számtalan emberi életet veszítünk el és ez még folytatódni fog. Ezekért az életekért mindenki egyaránt felelős: a rendszer menedzsment, az egészségügyi intézményvezetők, az orvosok és a beteg is pont annyira felelősek” – mutatott rá Lorenzovici László.
Az elemző-orvos szerint – főleg a fekvőbeteg ellátásra gondolva – legalább négy tényező befolyásolja, hogy az egészségügyi rendszer szolgáltatását igénybe veszik-e az emberek, mert ez egy nagyon összetett kérdés:
1. Mivel nem voltak jól elmagyarázva a szabályok a kórház vezetői behúzták a kéziféket, sok esetben akkor is, amikor nem lett volna muszáj vagy kereshettek volna alternatív megoldásokat a betegek ellátására. Ha ugyanis nincs beteg, akkor nincs, aki megfertőződjön. Ennek az lett az eredménye, hogy egyes kórházakban a betegszám akár 90 százalékkal is visszaesett, máshol „csak” 20-30 százalékkal – attól függően, hogy a kórház vezetője és orvosai hogyan értelmezték a szabályokat. A kormány viszont továbbra is rengeteg pénzt költött azokra az egészségügyi intézményekre, amelyek nem működtek, ami az adófizetők pénzének elherdálása volt.
2. Minden országban – és Romániában is – vannak, akik feleslegesen veszik igénybe az ellátórendszer szolgáltatását, azonban hiába tudják, nehéz kiszűrni őket. Azok viszont, akik eddig fölöslegesen vették igénybe az egészségügyi rendszer ellátását, most lemondtak róla. Ez a fekvőbeteg ellátásban 10-20 százalékos visszaesést jelentett.
3. Sokszor valós szükséglet esetében sem történt meg az igénybevétel. Ennek egyik oka a nem eléggé átgondolt törvénykezés és a szabályozás volt. A minisztérium által hozott szabályok ugyanis nem voltak megfelelőek, de nem is voltak az esetszámokhoz alkalmazkodók, így akkor is szigorúak maradtak vagy csak későn módosultak, amikor a fertőzöttség csökkent Romániában.
4. Utolsóként pedig Lorenzovici László az orvosok és a betegek hozzáállását említette. Az egészségügyi dolgozók esetében szerinte többet kellett volna azért tegyenek, hogy a betegeket visszahívják kórházi ellátásra. Visszatartó körülményként említette, hogy még az egészségügyi dolgozók körében is voltak, akik nem oltatták be magukat, ezért féltek a járványhelyzetben, hogy megfertőződhetnek. A betegek pedig attól tartva mellőzték az egyesek számára létfontosságú beavatkozásokat, mert ezzel szerették volna elkerülni, hogy meglévő betegségük mellett megfertőződjenek a kórházban.
Oltással viszont mindkét esetben elkerülhető lenne a koronavírusos megbetegedés. Ráadásul, ha az oltatlan beteget mentő viszi be a kórházba, orvosi kifejezéssel élve, tampon zónába kerül, amíg megjön a teszteredmény – így az orvosok értékes időt veszítenek el, ami élet és halál ura lehet.