2021. július 31. szombatOszkár
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Túl sokat lophattak a politikusok: leállították az utalásokat a Duna-deltára szánt 1 milliárd eurós program keretében

B.K. 2021. június 28. 11:20, utolsó frissítés: 11:35

A rekordmagas költségvetésű EU-s programból a deltai lakosság életminőségét kellett volna javítani, azonban a pénz szétfolyt, és eredmény nincs.


Nem jutott elég pénz pl. a kanáliskotrásokra, melyek azért lennének fontosak a helyi, zömében halászatból élők számára, mert a víz útjai sok helyen feltöltődtek. A pangó vizek miatt pedig megindult a rothadás: kén-hidrogén szabadul fel, ami amellett, hogy nagyon büdös, mérgező is. A tavak, kanálisok vizének oxigénszintje, mivel alig van áramlás, nagyon lecsökken, ez az egyik fő oka a jelenségnek, mely nagyon káros a halállományra is. Ami egyébként egyre elterjedtebb a Duna-deltában, már nemcsak a „Bűzlő” névre átkeresztelt részen érződik.

Az EU által jóváhagyott, több mint 1 milliárd összértékű program (a Duna-delta integrált területi beruházási mechanizmusa - ITI DD) azonban nemcsak a természeti környezet rehabilitációját támogatná. Helyi önkormányzatok, magáncégek is bőséggel férhettek hozzá pénzekhez annak érdekében, hogy a helyi lakosság életszínvonalát növeljék. Azon az elven, hogy a természeti értékek csak akkor őrizhetőek meg, ha az adott területen élők elégedettek, azaz kielégítő módon tudnak megélni, a természeti kincsek megőrzése mellett. A Duna-delta pedig, mely Romániában az igen magas védettségi fokot jelentő ún. bioszféra rezervátummá van nyilvánítva (mint pl. a Retyezát hegység), páratlan értékeket rejt.

A nagyvonalú uniós felajánlás azonban, úgy tűnik, nem éri el a kitűzött célt, mivel azok a szereplők, akik kezelték az összegeket – egy PSD-s hálózat - inkább saját zsebre dolgoztak. Az igen szövevényes üzleteket újságírók tárták fel, a romániai G4media és az Info Sud-Est, illetve a németországi Suddeutche Zeitung. A hazai korrupció-ellenes ügyészség nyomozásba kezdett, és vizsgálatot indított az új, USR-vezette Európai Alapok Minisztériuma is.

Ami nagyon feltűnő az ügyben az az, hogy az egész támogatási konstrukciót az az Eugen Teodorovici dolgozta ki, aki a Ponta-kormány idején az Európai Alapok Minisztériumát vezette. És aki tavaly visszatért régi munkahelyére az Állami Számvevőszékhez, ahol egyebek mellett épp a szóban forgó ITI DD pénzügyi tranzakcióit felügyeli. Jobban mondva felügyelte, ugyanis lemondott posztjáról 3 nappal azt követően, hogy a sajtó elkezdett cikkezni a gyanúsnak ítélt ügyletekről.


A kifogásolt ügyletek főszerelpői: Simona Caraman - államtitkár az Európai Alapok Minisztériumában; Horia Teodorescu - Tulcea megye tanácselnöke; Mirela Furtuna - Tulcea megyei PSD-s képviselő; Eugen Teodorovici - Európai Alapok minisztere 2012-2015 között.A kifogásolt ügyletek főszerelpői: Simona Caraman - államtitkár az Európai Alapok Minisztériumában; Horia Teodorescu - Tulcea megye tanácselnöke; Mirela Furtuna - Tulcea megyei PSD-s képviselő; Eugen Teodorovici - Európai Alapok minisztere 2012-2015 között.


Bár a pénzek 3 minisztériumon és több támogatási vonalon keresztül érkeztek, az újságírók megállapították: a Tulcea Megyei Tanácsnak meghatározó szerepe volt a beérkezett projektek ebírálásában, túlságosan is nagy.

Az önkormányzat elnöke, Horia Teodorescu egyébként pártvonalon segítette korábban Teodorovici politikai karrierjét. Utóbbi úgy nyerhetett pl. szenátori mandátumot, hogy a megyei PSD-elnök Teodorescu őt tette a lista élére. Hogy ennek volt-e köze az EU-s pénzek elsinkófálásához, nem tudni, de a választók tavaly már nem juttatták be Teodorovici exminisztert a parlamentbe. Inkább a szélsőjobboldali AUR-ra szavaztak, részben ezért tért vissza régi pozíciójába a politikus.

Az említett lapok, főként a G4media alaposan feltárta írásaiban, miként működött a pénzlenyúló hálózat, és hogy kik, mely köztisztviselők illetve cégek voltak ebben érintettek. Ebből, a tejlesség igénye nélkül, csak néhány aspektust emelünk ki.

Több pénzt költöttek templomokra, mint mederkotrásra

Hogy a vízáramlás újbóli biztosítása miért létfontosságú a deltai halászoknak, az előbb kifejtettük. Az ITI DD is „tudta” ezt, és több mint 60 millió eurót irányzott elő ilyen jellegű munkálatokra. Ebből azonban mindössze 13-at pályáztak meg eddig, a Duna-delta korábbi kormányzója szerint azért, mert nincs elég hozzáértő munkatársuk. Ezt az összeget 3 projekt révén célozták meg, azonban ezek közül csak egy jutott eddig olyan fázisba, hogy közbeszerzési eljárást hirdettek a munkálatok kivitelezésére. Ennél többet, 13,3 millió eurót nyert ugyanakkor egy helyi cég vállalkozói inkubátorház létrehozására. De négy templom felújítására is többet, 17 millió eurót sikerült leszerződni.

„Félreköltött” pénzek

A deltában és Tulcea megyében elköltött pénzek nem mentek minden esetben arra célra, melyre kérték az összegeket. A tanácselnök maga is számos projektet nyert a cégeivel, ahogy a hozzá közel álló politikusok, vállalkozók is. A sajtóhírek szerint az egyik legszembeötlőbb az volt a számukra, amikor meg akarták tekinteni azt turisztikai központot, amit Teodorescu cége alakított ki egy Tulcea városbeli ingatlanban.

Turisztkai központ helyett azonban egy magánklinikát találtak, mely az elnök egyik protezsáltja, a PSD-s képviselő Mirela Furtună neve alatt fut.

Széthordták az országban a Deltában élőknek szánt támogatást

A program keretében jelentős összegek voltak elérhetőek cégek fejlesztésére, eszközbeszerzésre is. Azonban a pályázati feltételek közé utólagosan beszúrtak egy olyan módosítást, melynek révén más megyék cégei is jelentkezhettek. Azaz nem kellett a vállalat székházának Tulcea megyében lennie, elég volt, ha a célterületen nyitottak egy munkapontot. Éltek is elehetőséggel sokan: az ilyen célra benyújtott 307 projektből 228-at nyújtottak be más megyékbeli cégek, és mindössze 79-et Tulcea megyeiek. Ily módon a lehívott 235 millió eurónak kb. 75%-a ment el a célterülettől távol tevékenykedő vállalkozások támogatására.

Az újságírók találtak egy olyan, elhagyatott épültet, melybe 23 cég jelentett be munkapontot (6 bukaresti, 3 Ilfov megyei, 5 buzăui, 2 Fehér, 2 Iași és 2 Bákó megyei, tovább 1 Maros, 1 Szilágy és egy Konstanca megyei vállalat), azonban aktivitásnak nyomát sem találták.



Holott a projektek alapján itt egy hatalmas gépparknak kellett volna lennie, illetve számos irodának. A kitört ablakú, lepukkant épületeken csak a kötelező módon megjelenítendő cégtáblákat találták meg, egyeseket ezek közül már a földön. De olyan „munkapontról” is beszámoltak, ahová szintén több cég volt bejelentve, a valóságban azonban csak egy vályogház állt a megadott címen, ahol tyúkokat tartottak és tojást árultak.

Összességében az körvonalazódik, hogy a program keretében benyújtott projektek közül 950 nem a Duna-delta területén lett „megvalósítva” és mindössze 150-et hívtak le helyi szereplők. Ez alig 15%, ez volt az állás tavaly októberben.

Mint említettük, az Európai Bizottság felfüggesztette a kifizetéseket, a korrupció-ellenes ügyészség (DNA), valamint az Európai Alapok Minisztériuma pedig vizsgálatot indított. Ennek eredményétől függően nem kizárt, hogy „pénzügyi korrekciókra” is sor kerülhet.

Cristian Ghinea jelenlegi miniszter szerint a Duna-deltára szánt támogatási mechanizmus eleve nem volt megfelelően kidolgozva, sok esetben nem lehet világosan követni, kik a felelősek egy-egy döntés tekintetében. Hozzátette: tervei szerint a jövőbeli, hasonló programok kisebb összegűek lesznek és sokkal világosabban meghatározzák majd a szerepköröket.

A DNA nem kívánt egyelőre részletekkel szolgálni az ügy kapcsán. Válaszukban arról írtak, hogy általánosságban az EU-s pénzekkel való visszaélés mértéke jóval nagyobb lehet annál, melyek az egyes becslésekben szerepelnek. Úgy vélték, a jelenség alaposabb megismerésére a Laura Corduța Kövesi által vezetett új Európai Ügyészség munkájának eredményeként lesz lehetőségünk. (g4media.ro, hírszerk.)

Nyitókép: Spiridon MANOLIU/wikipedia.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS