2021. október 22. péntekElőd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Lecsökkentették a HÁRIT képviseleti jogát a Háromszéki Képviselők Tanácsában. Mi állhat az ügy hátterében?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. július 07. 10:49, utolsó frissítés: 2021. július 08. 17:16

Újonnan alakított ifjúsági szervezetek kapták meg a MIÉRT tagszervezeteinek „járó” 15 százalékos képviseleti jogot. De mi köze mindennek a Tamás-Grüman konfliktushoz?


A Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) nem biztosíthatta az országos RMDSZ alapszabályzatában előírt, 15%-os ifjúsági képviseleti jogot a múlt héten zajló Háromszéki Képviselők Tanácsának ülésén - kifogásolta egy közleményben Kelemen Szilárd Péter HÁRIT-elnök. Egyes vélemények szerint azonban az események hátterében valójában Tamás Sándor és Grüman Róbert a Háromszéki RMDSZ-en belül politikai csatája áll, amely ezzel egy újabb fejezethez ért.

A háromszéki RMDSZ sok évig meg tudta őrizni a belső harmónia látszatát. Tamás Sándor és Antal Árpád regnálása óta szervezeten belüli nyilvános konfrontációra csak kevés alkalommal került sor. A színfalak mögött azonban konfliktusból nincs hiány, még ha ebből a 2020-as önkormányzati választásokig a nyilvánosság nem is sokat láthatott. A harmonikus kép illúzióját Grüman Róbert törte meg sok év után, a tanácselnökkel készült interjúnkat követően, amelyben azt firtattuk, hogy mi volt az oka annak, hogy Tamás Sándor félre állította a megyei tanács korábbi alelnökét, a háromszéki szervezet egykori ügyvezetőjét.

Grüman most újra hangot adott nemtetszésének a Háromszéki Képviselők Tanácsán (HKT), azaz a háromszéki RMDSZ miniparlamentjében, azt állítva, hogy a háromszéki RMDSZ elnöke szembement a szövetség saját alapszabályzatával, amikor megtagadta a MIÉRT-tag megyei ifjúsági szervezet képviseleti jogát, és mások között osztotta szét az RMDSZ által számukra garantált képviseleti jogot. Másrészt ismét szóba hozta a megyei tanács alelnökeinek októberi nevesítésének módját is, amelyre reagálva Antal Árpád polgármester látszólag elismerte, hogy valóban valamilyen szinten "szabálytalanul" történt az eljárás - amely során Grüman helyébe egy 29 éves fiatal jelöltet helyeztek -, de a rendkívüli járványhelyzetre hivatkozott.



A vita tárgya látszólag az, hogy melyik ifjúsági szervezet szólhat bele az RMDSZ döntéseibe, de ennél azért többről van szó

Elsőre talán meglepőnek tűnhet, hogy politikusok egy ifjúsági szervezet „jogfosztása” miatt taposnak egymás tyúkszemére, de ha a fiatalok 15 százalékos képviseleti joggal rendelkeznek, akkor akár szenátorok, képviselők, megyei és helyi tanácsosok és alelnökök sorsáról is dönthetnek az RMDSZ legfontosabb döntéshozó szerveibe delegálva, így elgondolkodtató, hogy kinek a támogatásával kerülnek be a szövetség döntéshozatalába ezek a fiatalok.

Az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) társulását követően létrejött egyezség (vagy szovátai ajánlás) azonban nem olyan egyértelmű, mint azt elsőre gondolnánk. Épp ezért Háromszéken két különböző válasz is született arra a kérdésre, hogy milyen ifjúsági szervezet képviseltetheti magát az RMDSZ testületeiben.

Kelemen Szilárd szerint az RMDSZ alapszabályzata világosan leszögezi, hogy a szovátai ajánlás értelmében a Magyar Ifjúsági Értekezletnek (MIÉRT) áll jogában képviseltetni magát az RMDSZ testületeiben. Területi szinten pedig a MIÉRT tagszervezeteinek: vagyis értelmezésében az ifjúsági értekezlet egyetlen Kovászna megyei tagjaként a Háritnak. Úgy véli, nem azzal van a baj, hogy ezzel más ifjúsági szervezetek is beleszólhatnak a szövetség döntéseibe, hanem hogy ezt szabálytalan módon tették meg, az ők kárukra.

„Ennek ellenére Tamás Sándor úgy döntött, hogy a Hárit 15 százalékát szabálytalan módon szétosztja, és odaadja az általa megnevezett ifjúsági szervezeteknek. A Háritnak meghagyott valami alamizsnát, hogy ne tudjuk azt mondani, nem adott nekünk semmit” – mutatott rá a Hárit elnöke.

Mit mond erről a másik fél?

Tamás Sándor visszautasítja a Hárit-elnök azon vádját, miszerint egyedül döntött volna a 15 százalékos képviseleti jog szétosztásáról a széki szervezetek között. Mint mondta, a Háromszéki Képviselők Tanácsát nem egyetlen személy készíti elő, hanem egy testület, a Háromszéki Állandó Tanács. Az állandó tanács pedig ezúttal úgy döntött, hogy a HKT 99 (a gyakorlatban eddig 97) tagjából 15 helyet biztosít az ifjúságnak.

Az elmúlt időszakban 36 helyi ifjúsági szervezet alakult, amelynek húsz százaléka régi szervezet aktivizálása, 80 százaléka új szervezet, amelyek regionálisan szerveződtek (azaz Kovászna megye székeit fedi le: Kézdiszék, Erdővidék, Sepsiszentgyörgy, Sepsiszék, Orbaiszék). A Hárit mellett ők kaptak képviseleti jogot Háromszék miniparlamentjében.

Felvetésünkre, hogy a 2008-as Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság döntése értelmében a delegált szervezetek MIÉRT tagszervezetek kellene legyenek, az elnök megjegyezte, a döntés szerinte nem arról szólt, hogy a Háromszéki Ifjúsági Tanács kizárólag jogosult-e vagy sem a 15 százalékos képviseleti jogra, hanem egy pontszerű kérdésre vonatkozott: az alsó-háromszéki küldöttgyűlésre a küldöttek 15%-át nem a helyi, hanem a területi ifjúsági egyeztető tanács delegálja. Ugyanakkor hozzátette, a háromszéki alapszabályzatban nem a Háritnak, hanem a „társult ifjúsági szervezeteknek” kell biztosítani a 15 százalékot a döntéshozó testületekben. Állítása szerint erről a kérdésről hasonlóképp vélekedik a területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök, Novák Levente is, és az RMDSZ vezetése is úgy véli, hogy szabályszerűen jártak el.

Szerzőnk azonban még emlékszik egy olyan fesztiválos pillanatra, amikor a politikusok valami szerződéshez hasonlót írtak alá a Sic Feszten. Szerzőnk azonban még emlékszik egy olyan fesztiválos pillanatra, amikor a politikusok valami szerződéshez hasonlót írtak alá a Sic Feszten.


A szovátai ajánlás így az ő értelmezésében azt írta elő kritériumként, hogy a területi elnöknek össze kell hívnia egy ifjúsági egyeztető tanácsot, amelyet Tamás Sándor meg is szervezett nekik: két héttel ezelőtt elhívták azokat a szervezeteket, akikkel az elnök szerződést kötött, és a Háritot is, amelynek, állítása szerint nincs és sosem volt szerződése a háromszéki RMDSZ-szel.

A Hárit részéről két alelnök jelent meg itt: Antal Balázs és Lakatos László. „Az ifjúsági egyeztető tanács tagjai egymás között, konszenzussal elosztották a 15 százalékot. 5 helyet kapott a Hárit és 10 helyet a másik 36, újonnan alakult ifjúsági szervezet. Ezzel a felosztással mindenki egyetértett, beleértve a Hárit alelnököket is” – mutatott rá az elnök. (Eddig a 99 tagú HKT-ban összesen 7 ifjúsági hely volt, most annak a duplája, vagyis 15 – szerk. megj.)

A MIÉRT szerint ki az, aki Háromszéken jogosult az ifjúsági képviseletre?

Olteán Csongor MIÉRT-elnök kérdésünkre leszögezte, kivétel nélkül, minden megyében a MIÉRT tagszervezet tölti be a 15 százalékokat. „A MIÉRT értelmezésében teljes mértékben szabálytalan, hogy a MIÉRT képviseleti jogát más szervezetekre ruházzák át, és nagyon negatív precedenst teremthet hosszútávon, ha teret adunk annak, hogy bárki behozzon bármilyen ifjúsági szervezetet, ha a MIÉRT-tel vagy annak tagszervezetével nem ért egyet. Nem személyi kérdés kellene legyen, ezért fontos, hogy le legyen szabályozva” – tette hozzá.

Ugyanakkor ő is hozzátette, hogy most más ifjúsági szervezeteket is behoztak, azzal önmagában nincs baj, mert van rá mód, de a 15 százalékon túl kell ezt számukra biztosítani, mert ez a delegációs jog az ők értelmezésük szerint csak a MIÉRT-re és annak tagszervezeteire vonatkozik.

Hogy a jogi vitát letisztázzák, a MIÉRT-elnök az országos szabályfelügyelő bizottsághoz fordult, hogy kimondják: a MIÉRT tagszervezetei vagy a megyei RMDSZ elnöke delegálhatja az ifjúsági képviselőket. Értelmezésében annak ellenére, hogy az RMDSZ alapszabályzatában nem szó szerint említi a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezeteit, ettől függetlenül az RMDSZ-nek országos szinten egyetlen társult ifjúsági szervezete van, a MIÉRT, ezért delegálhatnak megyei szinten csak az ő társszervezetei. Mint mondta, nem titok, hogy a szeptemberi kongresszus alatt egyértelműsíteni szeretnék a társult ifjúsági szervezetek fogalmát az alapszabályzatban, hogy az konkrétan a MIÉRT-re és annak tagszervezeteire vonatkozzon.

Annak fényében, hogy a Hárit két delegáltja is jelen volt a Tamás Sándor által összehívott egyeztetésen, azt is megkérdeztük, hogy ők a Hárit képviseletében lemondhattak-e erről az előjogukról. Olteán Csongor erre megjegyezte, a háritosok a találkozó alkalmával csak tájékoztatva voltak, nem volt lehetőségük vitázni. Az pedig egy másik szabálytalanság volt, hogy a Hárit helyeit úgy osztották szét, hogy azokat nem csak megyei, hanem helyi szintre is lebontották (székekre és azok legfőbb településeire - szerk. megj.), amikor a 2008-as szabályzatfelügyelői bizottsági határozat pont erre adott választ, azaz, hogy nem a helyi szervezetek szintjén, hanem területi szinten kell – kötelező módon – biztosítani a 15 százalékos jogot.

Hatalomharc folyik a háromszéki RMDSZ-en belül?

Tamás Sándor lépésének tehát több oka is lehet, köztük az is, hogy a fiatalok sokszínű véleményében és felkarolásában hisz, ezért neveztek ki tapasztaltabb politikusok helyett pályakezdő fiatalokat magas pozíciókba, és hoztak létre több tucat ifjúsági szervezetet a megyében az elmúlt 8 hónap alatt.

De a konfliktus a Háromszéken dúló belső harcról is szólhat, így egy folyamat részeként is értelmezhető. A Háromszéki Ifjúsági Tanácsot egykor Grüman Róbert alapította, mostani elnöke pedig a 2020-as önkormányzati választások után szabálytalanságra hívta fel az RMDSZ megyei szabályzatfelügyelő bizottságának figyelmét. Kelemen a Tamás Sándor által nevesített és megszavazott megyei tanácsos alelnökök kapcsán tett óvást, akikről ebben az interjúban már mi is kérdeztük az elnököt.

Mivel a MIÉRT és a Hárit elnöke is Grümanhoz áll közel, a nem MIÉRT-es ifjúsági szervezetek pedig Tamás Sándor köréhez kötődnek, ezért a történteknek egy olyan megfejtése is lehet, miszerint a tanácselnök a Grüman-csapat tagjaitól szeretne lassacskán megszabadulni, és saját fiatal csapatát kiépíteni a Hárit-ifjak pótlására. Legalábbis Grüman Róbert narratívája ehhez a változathoz igazodik, bár ő ennél keményebben fogalmazott. Szerinte Tamás Sándor minden ifjúsági küldöttet a saját érdekeinek akar alárendelni, és azt szeretné elérni ezzel, hogy semmilyen más hang ne legyen az általa vezetett szervezetben és annak testületeiben. Mivel Kelemen Szilárd megkérdőjelezte az októberi háromszéki képviselők tanácsának összehívásának szabályosságát, amelyen a két alelnök kijelölték, más alelnök jelölteket pedig figyelmen kívül hagytak, szerinte Tamás Sándor ezért „hadjáratot” indított ellenük.

Háromszék történelmi székeiben összehívtak mindenféle létező és nem létező ifjúsági szervezetet, akikről eldöntötték, hogy ifjúsági tanácsként működhetnek és szerződést írtak alá velük. Megjegyzem, Tamás Sándornak nem volt joga együttműködési megállapodásokat addig aláírni, amíg a megyei szervezet elnökeként a megyei RMDSZ valamely testülete fel nem hatalmazza erre” – mondta Grüman. A felhatalmazás hiányában szerinte az elnök egy olyan jogkört gyakorolt, amire nem volt felhatalmazása, így pénteken az országos szabályzatfelügyelő bizottsághoz fordult.

A Transindexnek Grüman ehhez még azt is hozzátette, hogy a megyei tanácselnök és Antal Árpád polgármester által kezdeményezett nagy "fiatalítás" hátterében szerinte az áll, hogy hosszú távon konszolidálni tudják a hatalmukat. Amíg ugyanis az elmúlt 10 évben az RMDSZ-ben tevékenykedő 30-40-es generációt jórészt ellehetetlenítették, addig minden döntéshozatali pozícióba „tapasztalatlan”, 20-as éveikben járó fiatalokat tettek, akik mellett megőrizhetik hatalmukat.

„Semmi másról nem szól ez az egész történet, mint a hatalmuk megőrzéséről, ennek rendelnek alá mindent, és ezért minden szabályzatot megszegtek. Erről szól a sepsiszentgyörgyi alpolgármester, a megyei tanács alelnökeinek kinevezése és most a Hárit jogosítványainak a megvonása is. Mind-mind szabálytalan volt” – vélekedik Grüman.

Tamás Sándor kérdésünkre, hogy mit szól ahhoz a vádhoz, miszerint fiatalítás címén tulajdonképpen a 30-40-es generáció tagjait akarják ellehetetleníteni, az elnök leszögezte: ők a 15-35 éves fiatal generációt szeretnék helyzetbe hozni.

„Szabálytalanul jelölt” utódja, Jakab Barna-István kapcsán, a HKT-s felszólalásakor Grüman megjegyezte, meglepődött azon, hogy Jakab nagy projektek helyett nap mint nap az ifjúságért aggódik. „Bízom benne, hogy a mandátuma lejárta után nem csak úgy fogunk emlékezni rá, mint aki sikertelenül megpróbálta szétverni a Háromszéki Ifjúsági Tanácsot” – jegyezte meg Grüman.

Mi a helyzet az alelnökökkel?

Grümanék narratívája szerint az alelnökök kijelölését a háromszéki „miniparlamenten” az RMDSZ alapszabályzatát megszegve, erőből vitték keresztül. A szabálytalanságok közé sorolta, hogy a Tamás Sándor által összehívott Háromszéki Képviselők Tanácsán maga Tamás Sándor volt az egyetlen javaslattevő, más jelölteket "lesöpörtek az asztalról", így például Grüman jelölése szóba sem jött szavazáskor.

Ezen kívül eleve nem volt biztosítva a szavazás titkossága: a járványhelyzet miatt a HKT-t nem fizikai jelenlét mellett tartották, az elnök közvetlenül vagy közvetetten telefonon (hívás, Whatsapp-on és SMS-ben) kérdezte meg a közel száztagú háromszéki tanács tagjaitól, hogy Jakab Barna-István és Henning László-János alelnökjelöltekre szavaznak-e. Kelemen Szilárd ezekért az okokért kért jogorvoslatot, az ügyben azonban 8 hónap elteltével sem született döntés a megyei szabályzatfelügyelő bizottság részéről. (Az óvás teljes terjedelmében ITT olvasható el.)

Szabálytalanságok, amelyeket Kelemen Szilárd Péter óvásában jelzett a megyei szabályzatfelügyelő bizottság feléSzabálytalanságok, amelyeket Kelemen Szilárd Péter óvásában jelzett a megyei szabályzatfelügyelő bizottság felé


„A Háromszéki Képviselők Tanácsának ülésén viszont Antal Árpád polgármester beismerte, hogy szabálytalanul jártak el. Nem volt mit mondjanak, muszáj volt beismerjék” – tette hozzá Kelemen.

A HKT-n, Grümanra reagálva, Antal Árpád polgármester elismerte, hogyha az 1990-es vagy a 2019-es alapszabályzat szerint próbálják értékelni a történteket, akkor "szabálytalan" volt az eljárás, amelyet az októberi megyei tanácsos alelnökök jelölése kapcsán követtek. Megkeresésünkkor azonban hozzátette, hogy azt viszont a szabályzat összeállítói nem tudhatták, hogy a járványhelyzet alatt megszűnik majd a gyülekezési jog.

„Mivel az alapszabályzat alternatív módszerről nem rendelkezik, azt lehet mondani, hogy szabálytalan volt. De igazából rendhagyó volt, mert a körülmények kényszerítettek rá arra, hogy ne lehessen betartani a szabályt” – mondta Antal Árpád a "szabálytalanság" értelmezését csupán a telefonos, internetes megkeresésre szűkítve.

Hozzátette: pár héttel korábban ugyanígy jártak el, amikor a megyei tanácsosok listáján a sepsiszentgyörgyi jelölteket rangsorolták, akik között ott volt Grüman Róbert és Kelemen Szilárd is, akik ekkor nem kifogásolták ezt az eljárást. Azt pedig nem tartja fairnek, hogy egyik héten megfelel a döntés, a másik héten pedig már nem.

Felvetésünkre, hogy a szabálytalanság elismerése az eljárás lezajlásán túl vonatkozik-e a szavazás titkosságának megtartására és más jelöltek figyelmen kívül hagyására, a polgármester azt válaszolta, a rendkívüli helyzetben ezt sem tartja szabálytalannak, mert abban az esetben, ha a két megyei tanács alelnök nem kapta volna meg a többség támogatását, akkor lehetett volna arról is beszélni, hogy valaki mást nevesítsenek.

„Az egy íratlan szabály, hogy az kell nevesítsen, aki együtt kell dolgozzon azokkal az emberekkel. A világ legtermészetesebb dolga, hogyha engem megválasztanak polgármesternek, akkor én nevesítem az alpolgármester-jelölteket. Ha a testület esetleg úgy dönt, hogy nem ért egyet és mást is nevesít, megszavazza, akkor tudomásul veszem, hogy az RMDSZ-nek más az akarata” – tette hozzá.

Tamás Sándor szintén a járványhelyzetre hivatkozott a jelzett szabálytalanságok kapcsán. Elmondása szerint a koronavírus miatt kellett előterjesztést közzétennie a HKT tagok körében, amelyben október 20-án azt „kérdezte”: „A következőt szeretném: Henning László és Jakab Barna-István legyenek az alelnökök. Támogatják vagy nem? Erről szólt a szavazás” – mondta az elnök.

Miért nem született döntés a Kovászna Megyei Tanács alelnökeinek kapcsán tett óvás ügyében?

Erre vonatkozó kérdésünkre Tamás Sándor meghökkentő választ adott. Mint elmondta, nem is létezik ilyen bizottság, amely ezt a döntést meg kellene hozza. Az elnök szerint az alapszabályzat értelmében az akkori ügyvezető elnöknek, Grüman Róbertnek a feladata lett volna azt létrehozni.

„Ez nem történt meg, ezért nem volt olyan testület, amelyik ezt a döntést meg tudta volna hozni, ezért kerül az ügy az országos szabályzatfelügyelő bizottsághoz, amely még nem hozott ebben a kérdésben döntést” – jegyezte meg Tamás Sándor a valójában már 9 éves mulasztás kapcsán (azóta nem volt ugyanis létrehozva a bizottság - szerk. megj.).

Érdeklődésünkre, hogy Grüman lemondása után miért nem hívták össze a megyei szabályzatfelügyelő bizottságot, Tamás Sándor hozzátette, most azt várják, hogy az országos szabályzat megváltozzon, hogy legkésőbb hatvan napon belül a megyei szabályzatot is hozzáigazíthassák.

Grüman érintettként az országos szabályzatfelügyelő bizottsághoz fordult a késedelem miatt, amely július 5-re adott válaszadási határidőt a történtekre. Tamás Sándor kérdésünkre azt felelte, a választ elküldték a szövetségi bizottságnak az ügy folyamatban van. Hogy mi állt ebben, az elnök nem árulta el, de maga a bizottság sem adta ki ezt az információt a folyamatban lévő ügyre hivatkozva. Egyelőre egy forrásunk által csak annyit sikerült megtudni, hogy az országos szabályzatfelügyelő bizottság megpróbál majd hatást gyakorolni az ügy megyei szintű lefolytatása érdekében.

„Inkább azt kellene megkérdezni, hogy az elmúlt kilenc évben miért nem volt szabályzatfelügyelő bizottság megszervezve!” – jelentette ki az elnök. Utólag meg is kérdeztük erről Grümant. A volt ügyvezető elnök azt mondta, hogy ő létrehozta, székekre lebontva meg volt határozva, hogy ki az az öt személy, aki a bizottság tagja lehet. Hogy a 2019-es tisztújítás után létrejövő listát nem használták fel, nem állítottak össze egy másik listát, és nem hozták létre a bizottságot, hogy választ adjanak az óvásra, az Grüman szerint csak egyet jelent: ők is tudják, hogy szabálytalanságok történtek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS