BBC-jóslatok a 2005-ös évről
S.Z. 2005. január 04. 17:37, utolsó frissítés: 17:34Szakértők szerint Észak-Koreában éhínség fenyeget, Oroszországban az „erőskezű” Putyin hatalma tovább szilárdul, és az iraki választásoktól függhet az arab világbeli reformfolyamatok sorsa. Az EU-alkotmány idei ratifikálása próbakő lehet az unió számára.
Közel-Keleten a 2005-ös év vízválasztó lehet: január 9-én a palesztinok megválasztják Jasszer Arafat utódját, január 30-án pedig sor kerül az iraki választásokra. Amennyiben az iraki választásokat megtartják – még akkor is, ha egyes régiók lázadoznak – új, legitim kormány jöhet létre. Amennyiben a szunniták bojkottálják a választásokat, a voks egy megosztott Irakot eredményezhet, melyben a szunni közösség marginalizálva érzi magát.
Azonban ha az iraki helyzet stabilizálódik, és egy valamennyire működőképes demokrácia jön létre, akkor az arab világbeli reformmozgalmak felerősödhetnek. Ha a választások az iszlám fundamentalisták győzelmét hozzák, akkor ez
erősen lefékezné az arab világ demokratizálódását.
Jasszer Arafat halála lehetővé teszi a palesztin vezetőség cseréjét, és várható, hogy az Egyesült Államok lépni fog a békefolyamat holtpontról való kimozdítása érdekében. Ez valószínű, mivel George W. Bush most, utolsó mandátumát töltve egyre inkább a történelemkönyvekbe szeretne bekerülni, az EU nyomása pedig fokozódni fog a közel-keleti helyzet rendezése érdekében.
Csakhogy kérdések merülhetnek fel az új palesztin vezetés hozzáértésével és támogatottságával kapcsolatban, másrészt nem világos, hogy miként ültethető gyakorlatba Izrael egyoldalú kivonulása a Gázából.
Oroszországban a 2005-ös év Putyin elnöki hatalmának megszilárdulását jelentheti: 2004-ben az orosz elnök hatalmába vonta a médiát és a helyi hatóságokat, megszerezve a jogot, hogy ő maga nevezze ki a tartományi kormányzókat.
A Nyugat aggódik Kremlin autoriter tendenciái miatt,
melyekben hidegháborús beidegződések remineszcenciáit véli felfedezni. Az orosz liberális politikusok is aggasztónak találják Putyin gesztusait, de a BBC moszkvai tudósítója szerint az oroszok többsége elégedett az elnök vezetési stílusával, nem diktátornak, hanem erőskezűnek tartják.
Kínában a 90-es évek elején erőteljes gazdasági reformfolyamat indult be. Azonban az esély a politikai reformokra egyre kisebb, és a BBC munkatársa szerint míg Hu Jintao kínai elnök hatalmon van, erre nincsen remény. 2005-ben a kínai gazdaság ugyanolyan ütemben fog nőni, mint tavaly, azonban egyre fokozódik az elégedetlenség a hatalmas társadalmi egyenlőtlenségek, a korrupció és a hivatalnokok visszaélései miatt. Így előfordulhat, hogy nagyméretű, az ország stabilitását is fenyegető tüntetésekre kerül majd sor.
Észak-Koreában is a stabilitás jelent komoly gondot: ha az ország nukleáris programját nem fagyasztják, nem érkeznek nyugati segélyek. Az észak-koreai gazdaság pedig komoly krízis előtt áll 2005-ben. Senki nem tudja,
mennyire van közel az összeomlás.
Az ENSZ becslései szerint a lakosság egynegyedének – vagyis 6 millió embernek – lenne szüksége élelmiszersegélyre. A két évvel ezelőtti, óvatos reformok több rosszat okoztak, mint jót: a fejadag-rendszer megszüntetése áringadozásokhoz vezetett, egyes termelők számára pedig szabadpiacot eredményezett. Csakhogy az infláció is megugrott és megjelent a városi szegénység – ez új dolog Észak-Koreában.
Egyesek vagyona gyarapszik, ami a társadalom rétegződéséhez vezet – ennek pedig várhatóan lesznek politikai következményei. A tudósítások máris egy bizonyos fokú társadalmi elégedetlenségről szólnak. Kim Dzsong Il portréi kezdenek eltünedezni egyes helyeken, és a hadsereg is elégedetlen a Dél-Koreával való tárgyalások miatt. Ami az Európai Uniót illeti,
idén kellene elfogadni az Európai Alkotmányt,
melyet tavaly októberben, Rómában írtak alá. A dokumentumot mind a 25 tagállamnak ratifikálnia kell, és legalább 10 országban népszavazást tartanak majd erről. Az optimista szcenárió szerint csak 2-3 ország, a dánok meg az írek szavaznak nemmel az alkotmányról – azonban az EU ezzel sem fog tudni mit kezdeni. Az unió olyan politikai struktúra, mely nem tud működni, ha akár egyetlen tagja is nemet mond.
Forrás: BBC
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!