2021. szeptember 22. szerdaMóric
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Ferencz-Salamon Alpár: Adják meg az iskoláknak a lehetőséget a gyermekközpontú oktatásra!

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. július 13. 11:33, utolsó frissítés: 11:38

Klaus Johannis államfő újra előhúzta a kalapból a „Művelt Románia” programot, de bármekkora szüksége is lenne rá Romániának, az évtizedek óta húzódó közoktatási reform életképességét számos dolog befolyásolhatja.


Első mandátumát az államelnök a Művelt Románia című projektnek köszönhetően nyerte meg, hiszen sokaknak tetszett az ötlet, hogy végre egy olyan politikus pályázik az államfői tisztségre, aki meg akarja reformálni az oktatási rendszert. Johannis annak idején felhívta a figyelmet, hogy a PSD-kormány elhanyagolta az ország jövőjét illető beruházásokat: sem az iskolákba, sem a felsőoktatásba, kutatásba, és az egészségügybe nem fektetett be.

Az oktatási rendszer gyökeres átalakulásához a szakemberek szerint azonban nem elég csak egy szép terv. Konkrétumok kellenek

Johannis első mandátuma lejárt, a reform azonban – szokás szerint – elmaradt. Néhány nappal ezelőtt azonban ismét előkerült a Művelt Románia program, és az elnök kijelentette, hogy sikerült azonosítani az oktatás azon területeit, ahol európai alapokból pótolhatók a hiányzó pénzösszegek. Szerinte az oktatás jelentős mértékben támogatható az országos helyreállítási tervből: többek között az iskolák felszereltségének javítására és a digitalizálásra is jutna pénz a PNRR-ből. Azt mondta, már hosszú évek óta nem fordítottak pénzt az intézmények felszerelésére, pedig a román oktatás modernizálása alapvető fontosságú. Kifejtette: lehetőség lesz zöldiskolák építésére, ahol alternatív energiát termelnek, és betartják az anyagok körforgását, ez pedig mind a Művelt Románia program kiteljesedéséhez vezet.

A folyamat akadálymentes megvalósítása érdekében legalább három dolog nélkülözhetetlen lesz: pénz (méghozzá saját büdzséből), paripa (politikai akarat pártszínektől függetlenül) és fegyver (a pedagógusok képzése és eszközei). Ezek nélkül ugyanis a reform új típusú szemléletéből és közmentalitás formálásából semmi sem fog megvalósulni – szögezte le megkeresésünkkor Ferencz-Salamon Alpárt, a Romániai Pedagógusok Szövetségének szakmai alelnöke.


De pontosan miről is szól az elképzelés?

A koalíció tagjaival való egyeztetés után, úgy tűnik, hogy kialakult a konszenzus a projektet illetően, és a héten el is fogadja a kormány a Művelt Romána programot; egyes optimista becslések szerint két éven belül végre is hajtják. A program lényegében különbözeti vizsgával könnyítené meg a szakoktatás és az elméleti oktatás közötti átjárást. Egységesítené az érettségit, illetve a tesztjeit interdiszciplináris szemléletűvé formálná. Általa az 1-4. osztályos diákok minden év végén képességfelmérő tesztet oldanának, amely azonban nem fogja helyettesíteni a már meglevő (2.,4., és 6. osztályos) kötelező országos felméréseket, helyette a diákok készségeit fogják mérni. A tanulók értékelésében pedig a kulcskompetenciák kapnak hangsúlyt. (Az erre vonatkozó dokumentumot itt lehet elolvasni.)

Mit mond erről az oktatási szaki?

A Romániai Pedagógusok Szövetségének szakmai alelnöke, miután elolvasta a Művelt Románia programját, úgy értékelte, megvalósulás esetében nagy előrelépést jelent majd Románia és ezen belül a közoktatási rendszer számára. Magába foglalja ugyanis a méltányosság, a kiválóság, az integritás, a jólét, a professzionalizmus, a tisztelet, a flexibilitás, a diverzitás, az átláthatóság, és az együttműködés értékeit, amelyeknek meglétét az RMPSZ is üdvözli. És amelyek még kiegészíthetőek az esélyegyenlőség és a pozitív diszkrimináció elvével is, arra sarkallva a román államot, hogy elismerjék a kisebbségi helyzetben lévő magyarokhoz hasonlóan a Hargita és Kovászna megyében élő románokat is.

Ferencz-Salamon Alpár elmondása szerint, ami az oktatásban jelenleg zajlik, az a paralimpikonoknak és olimpikonoknak ugyanabban a versenyben zajló felmérése, ami igazságtalan a diákokkal szemben. Az új szemléletben viszont ha a diákokat kompetencia alapú értékelésben mérnék fel, ez megváltoznak, azonban fontos megjegyezni, hogy azokról az európai országokról vegyünk mintát, ahol fejlett a közoktatási rendszer, mivel a régi, nyolc kulcskompetencia alapú oktatási rendszert már sok helyen átértelmezték és átdolgozták. Ők már nem csak idegen nyelvű kommunikációra, matematikai készségekre alapoznak, hanem kreativitásra, problémamegoldó készségre, kritikus gondolkodásra, csapatmunkára. (Az RMPSZ alelnök tehát 21. és nem 20. század végi kompetencia értékelést várná el a reformtól, amely inkluzív pedagógiai módszereken és nevelő szemléleten alapul.)

A kompetencia alapú érettségi esetében pedig figyelembe kellene venni az elméleti, a szakmai és a vokacionális (hivatási szakirány: művészeti, pedagógiai, teológiai stb. – szerk. megj.) vonal sajátosságait, és olyan érettségi rendszert kell kidolgozni, amely differenciált tételsorokra és követelményekre alapoz, másrészt biztosítja az átjárási lehetőséget a különböző vonalak között.

A felvételi rendszer bevezetését is támogatandónak tartja, de itt is látni szeretnék, hogyan valósul meg ez a gyakorlatban, mert jelenleg nem tartja jó ötletnek a félévi egységes tételű dolgozatírást, illetve fölöslegesnek és plusz stresszfaktornak látja a szummatív értékelést. Ő a koherens és diagnosztikus értékelés híve, amely a gyermek tanulásában biztosít fejlődési lehetőséget, és úgy érzi túl dominánssá tették a különböző vizsgákat. „Nem gondolom, hogy a diákok kudarcként fogták fel, hogy az elmúlt évben kimaradtak a féléves dolgozatok. A féléves értékelésnek nem a dolgozat az egyetlen formája. Az értékelés szerepe pedig az kell legyen, hogy rávilágítson első sorban arra: mit tud a gyermek, másodsorban, hogy a pedagógusnak milyen dolga van még azzal a témával vagy kompetenciával, amelyet még nem sikerült elmélyítenie a tanulóban. Azt látom, hogy főleg az országos vizsgák esetében a diagnosztikus: helyrehozó, javító, felzárkóztató értékelésre kell tenni a hangsúlyt” – mondta az alelnök.

Ugyanakkor szerinte nem rossz ötlet, hogy a 2., 4., 6. osztályos tanulók értékelése megmarad. Ellenben az kellene legyen a szerepe, hogy az oktatásirányítók, a pedagógusok és a döntéshozók az eredmények tudatában jobban megismerjék a diákok tanulmányi helyzetét, illetve az eredmények által mutatott negatívumok segítsen változtatni a követelményrendszeren.

Szerinte, a közoktatás új szemlélete és kultúrája számos lehetőséget hordoz magában, mint az iskolarendszer decentralizálása, amely a helyi erőforrásokra alapozna és helyi lehetőségek kihasználását támogatná. Például a tanintézmények dönthetnének az oktatás- és az iskola szervezésről. Egy másik kulcsszó a debürokratizáció. Azaz a becsontosodott, bürokratikus rendszer felszámolása, amely által új lehetőségek nyílnának a pedagógusok számára, például a pályázati lehetőségek terén. Debürokratizálás alatt egyébként átszervezik a megyei oktatás irányítást is: a tanfelügyelőségek helyett, bevezetik az egyetemi oktatás előtti minőségbiztosításáért felelős igazgatóság megyei kirendeltségeit.

Az elképzelés jó, de elengedhetetlen, hogy ne a reformot igazítsák a pénzhez, hanem fenntartható módon biztosítsák a finanszírozást hozzá

A program az RMPSZ alelnöke szerint nem értelmezhető törvénytervezetként, csupán egy elvrendszert fognak bevezetni a program kereteiben, amelyre alapozni fognak tanügyi törvény – illetve a törvény kidolgozása és elfogadása után –, a módszertanok és normatívák kialakításánál. Az előző tapasztalat pedig azt mutatja, hogy az elképzelés törvényesítése, és az ezt követő gyakorlatba ültetése, roppant kritikus pont egy reform életében. A módszertan és a normatíva lehetőségeit ugyanis az oktatás alulfinanszírozottsága miatt szűkíthetik, ezzel korlátok közé helyezve a tanügyi törvényt és a megújulást.



A Művelt Románia projektet még 2016-ban hirdette meg Johannis, azóta viszont nem sok előrelépés történt. Mivel azonban 4 milliárd eurót szánnak az oktatásra Románia helyreállítási tervében (PNRR), a terv – a finanszírozást illetően –, évekig zökkenőmentes lehet. Ferencz-Salamon viszont problémásnak látja, hogy elképzelésben nagymértékben a PNRR finanszírozására számítanak, szerinte az oktatási rendszer stabilitását az ország saját jövedelméből származó összegre kellene alapozniuk, és a közoktatásnak a GDP 6 százalékát kellene, hogy biztosítsák annak érdekében, hogy a 21. századi kezdeményezésnek valós alapot teremtsenek, ne pedig 5-10 évre elegendő külső anyagi támogatást, amely leteltével az oktatási rendszer ismét nehéz helyzetbe kerül. Ilyen értelemben a helyreállítási terv és az EU-s források csak kipótolják a közoktatás büdzséjét (pl. innovációs költségek esetében).

„A helyreállítási tervből származó finanszírozási források nem oldják meg a problémát: 2022-től a GDP 6 százalékát kötelező módon a közoktatásra kellene szánni, és ehhez kellene hozzárendelni a lehívható uniós összegeket. Csak ekkor beszélhetünk arról, hogy ez az elméletileg jó kezdeményezés valós eséllyel indul útjára, és meg is tud valósulni” – mutatott rá. Hozzátette, a közoktatás jelenleg válságban van, elégedetlenség és negatív hangulat uralja, ő pedig abban reménykedik: a politikum megértette, hogy támogatnia kell az oktatási reformot, az államelnök pedig 2016-tól errefelé konzultált a politikai és közoktatási szereplőkkel, így nem csak elindítják, de végig is viszik a folyamatot minimum 5-10 év távlatában.

„Mi pedagógusok, minden pesszimizmusunk ellenére azért bizakodóak vagyunk, hogy valami azért mégis csak fog történni, reméljük, hogy a reformot nem igazítják hozzá a rendelkezésre álló pénzhez, hanem egyre motiválóbb közeget hoznak létre a pedagógusok, a diákok és a szülők számára is. Adják meg a szabadságot az iskoláknak, hogy gyermekközpontúak legyenek! Ez az amit a pedagógusok elvárnak ettől a reformtól, a szabadsághoz pedig felelősségtudat, eszköz és anyagi támogatás is kell” – mondta az alelnök.

31 évnyi reformkísérlet után ugyanis, az elképzelés bármennyire is ígéretesen hangzik: az elmúlt időszak inkább elbizonytalanította a pedagógusokat, mintsem megerősítette abban, hogy a mindenkori kormányok elkötelezettek és következetesek a közoktatás megreformálásában, illetve hogy képesek hosszú távon állást foglalni a célok tényleges megvalósítása érdekében.

A pedagógushiányon is változtatna egy modernebb, rugalmasabb oktatási rendszer?

Az RMPSZ alelnöke szerint, ha a Művelt Románia program valóban elindul, akkor a pedagógusok képzését is át kell szervezni. A jelenleg bölcsész és kutató képzésre fókuszáló pedagógiai moduloknak ugyanis valós és korszerű pedagógiai gyakorlatokra és módszerekre van szüksége. Ugyanakkor Romániának szembe kell néznie az idősödő pedagógus társadalommal és az utánpótlás hiányával, amelynek ellensúlyozása érdekében a képzést és a pedagógusi karriert elég vonzóvá kell tenni ahhoz, hogy a legjobbak kerüljenek be a közoktatásba. A folyamatosan növekvő tanárhiány főleg a matematika, a fizika, a kémia, a biológia tantárgyakat érinti.

Másrészt viszont már az oktatási rendszerben lévő pedagógusokat is tovább kell képezni, és ezeket a felzárkóztató programokat az iskolai közösséghez minél közelebb kell megszervezni. A reformot és a paradigmaváltást ugyanis nem csak egyének kell, hogy felvállalják, hanem a közösségek is el kell sajátítsák. Ehhez pedig – a finanszírozás mellett – nagyon sok pozitív feltételt kell biztosítani, illetve a módját a tantestületek igényeihez kell igazítani.

Ferencz-Salamon Alpár, a Pedagógusok Házának igazgatójaként ehhez hozzátette azt is, hogy a jelenlegi továbbképzési rendszer alulfinanszírozott. A Pedagógusok Háza központi alapokból „egy banit sem kap”, a pedagógusok fizetik ki a továbbképzéseiket, vagy – a helyi önkormányzat költségvetésén keresztül – az iskolák. Településenként azonban változó, hogy a városi tanács mekkora mértékben támogatja anyagilag a továbbképzéseket.

Szerinte ahhoz, hogy az önkormányzatok többféle módon is támogatni tudják az iskolákat, egy adminisztratív és pénzügyi reformra is szükség van. Össze kell hangolni a közoktatásban előírt szabályokat az adminisztrációs és pénzügyi törvény előírásaival. Az önkormányzatnak ugyanis elsősorban nem a pénz okoz nehézséget, hanem ezeknek a kiutalása sokszor bürokratikus akadályokba ütközik (pl. after school, felzárkóztató programok, kiegészítő tevékenységek stb. esetében).

Mindent összevetve, a politikai szereplők és a pedagógustársadalom is elismeri, hogy a romániai közoktatás nagyon megéreett a paradigmaváltásra, azonban, hogy a Művelt Románia programban felsorolt elképzeléseknek milyen gyakorlati megvalósításuk lesz, nagyon sok tényezőn múlik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS