2021. október 22. péntekElőd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A Momentum csak akkor építene stadionokat a határon túliaknak, ha tényleg az a legfontosabb nekik

Kulcsár Árpád Kulcsár Árpád 2021. július 14. 19:12, utolsó frissítés: 20:11

A Momentum programot állított össze és konzultációt is hirdet a határon túli és külhoni magyarokról. A szavazati jog szerintük is szent, a támogatásokat azonban átláthatóvá tennék. Tomos Endrével beszélgettünk.


Az egyetemes magyarság számára hozott létre programot a Momentum Mozgalom, amelyben a határon túl élő és a külhoni magyarokra vonatkozó elképzeléseiket összegzik, és amelyet a Transindexen exkluzívan jelentenek be az alábbi interjúban. Ugyanakkor ezekben a kérdéskörökben egy konzultációt is elindítanak majd. Tomos Endrével, a párt határon túli magyarokat képviselni kívánó jelöltjével beszélgettünk a programról.

Miért hoztátok létre az Alternatíva az egyetemes magyarság számára című dokumentumot?

- Mert azt szeretnénk, hogy a magyar politikum és a leendő magyar kormány a jövőben is foglalkozzon a külhoni magyarokkal, viszont ezt a függőségi viszonyt, amely most fennáll, meg kell szüntetni. Ha valamit adunk, azért cserébe nem szabad dolgokat elvárni, és nem azért kell csinálnunk, hogy a mindenkori magyar kormányhoz csatoljuk a külhoni magyar kulturális vagy politikai szereplőket.

Azzal kezditek a programot, hogy leszögezitek: kiálltok a határon túli magyarok szavazati joga mellett is. Viszont többek közt ebben a témában fogtok indítani hamarosan egy “nemzeti konzultációt is, amiben erről is megkérdezitek az embereket. Mi lesz, ha ők úgy vélik, nem jár szavazati jog a határon túliaknak?


Alapvetés, hogy szerzett jogokat nem veszünk el. Ehhez ragaszkodunk. Egy olyan társadalmi minimumot kell ez jelentsen, ami mindenki számára elfogadható. Ha valaki a szavazati joghoz nyúlna, az egy nagy szakadáshoz vezetne a társadalmon belül, ezt soha nem lehetne begyógyítani. Remélem ezt mindenki be fogja látni.

Miért indítotok konzultációt, és miről fog ez szólni?

- Szeretnénk egy valós konzultációt tartani, nem olyat, amilyet a Fidesz szokott, és szeretnénk a döntésekbe tényleg bevonni az érintett szereplőket. Valós válaszlehetőségeket fogunk adni az embereknek, és nem akarunk szájba rágni kérdéseket. Mi úgy állunk a külhoni és egyetemes magyarság kérdéséhez, hogy nem mi akarjuk megmondani Budapestről, hogy milyen legyen ez a magyarságpolitika, hanem azt szeretnénk, hogy közös eredményeink legyenek az emberekkel, és mindig egyeztessünk a magyarsággal. Négy témában terveztünk konzultációt. Az egyik a jogállamiság lesz, ide beletartozik az állampolgárság és a szavazati jog kérdésköre is, aztán beszélni fogunk még a gazdaságról, az oktatásról és kultúráról, valamint a régiók kérdésköréről is.

Mennyi esély van az esetleges leendő koalíciós partnerek részéről, hogy magukévá tegyék ezt a programot.

- Nyilván nem mindenben értünk egyet a partnereinkkel, de igyekeztünk helyet hagyni a párbeszédnek és a közös gondolatoknak.

A program gerincét tulajdonképpen a határon túlra juttatott támogatáspolitika átalakítása adja. Például van egy terv, miszerint civil szervezetek vennék át a pénzosztás szerepét. Miért nem jó, ahogy most van, hogy pártokhoz közeli szervezetek és egyházak kapják a pénz nagy részét?

- Nem akarjuk teljesen átadni a szerepet más szervezeteknek, hiszen az új rendszert a jelenlegi szereplőkkel közösen szeretnénk megszervezni. Viszont ezt a függőségi viszonyt meg kell szüntetni. Fontosnak tartjuk, hogy egy társadalmi párbeszéd alapján alakuljon ki, hogy hová is küldjünk támogatást, ne az legyen, hogy egy nagy szervezet megkapja a pénzt, és akkor arra írja ki a saját pályázatait, amire neki tetszik, hanem a külhoni magyarok tudják meghatározni, mire is van a leginkább szükségük.

Ez nem venné ki a szelet a Fidesszel stratégiai partnerségben álló pártok és szervezetek vitorlájából?

- Nem célunk a mostani szervezetek ellehetetlenítése. De a függőségi és lojalitási viszonyt nem szeretnénk átvenni. Nem akarunk a mostani anyaországi támogató szervezet helyébe lépni, és nem akarjuk, hogy egyik oldal függjön a másiktól. Csak annyit akarunk, hogy a támogatások azért legyenek odaadva, mert valóban értéket jelentenek, és szükség van rájuk. Ennek a megállapításához egy alulról építkező szervezetre van szükség.

A tervezet kitér arra is, hogy a kulturális intézmények és a sajtó is támogatást fog kapni azért, hogy függetlenül működhessenek. Lesz valamiféle elszámoltatás azért, vagy ugyanúgy támogatni kell azokat, akik eddig privilegizált helyzetben voltak a magyar kormány lojalitása miatt, és azokat is, akik függetlenségük megőrzésére irányuló törekvéseik miatt lettek marginalizálva.

Ha az egész olyan hangot ütne meg, ahol a felelősségre vonásról kezdenénk beszélni, vagy a múltat feszegetnénk, akkor csak ráerősítenénk arra a ciklikusságra, hogy az egyik kormány alatt az egyik oldal, a másik alatt a másik van támogatva. Ez nem a helyes út. Arra kell törekedjünk, hogy a kultúra és a sajtó is meg tudja őrizni a függetlenségét.

Tehát ugyanolyan eséllyel fog indulni az, aki évek óta a perifériára van szorulva, mint aki évek óta a lojalitásért cserébe van eltartva?

- Gyakorlatilag igen.

Fontos fejezetet szentel a program az oktatásnak is. Egyrészt azt mondjátok, hogy el kell érni, hogy a környező országok kormányai pozitívan diszkriminálják a kisebbségi oktatási intézményeket, és azt is mondja a program, hogy amennyiben például új felsőoktatási intézmény jönne létre, akkor annak maximum a megalapítására kéne forrást adni, a fenntartását az illető állam kellene vállalja. Másrészről meg az látszik, hogy számos helyen kiterjesztenétek az oktatási támogatásokat: például a pedagógusoknak bérkiegészítést adnátok a kisebbségi oktatásért, a családoknak is, ha magyar iskolába íratnák a gyereket. Elmondható, hogy a mostaninál több pénzt szántok a határon túliaknak juttatott oktatásra?

- Igen. Ez egy kulcsfontosságú terület a külhoni magyarok identitásának megőrzésében. Hosszútávon azonban mindenképp szükség van arra, hogy a lobbitevékenység és jó külkapcsolatok révén ráerősítsünk arra, hogy a szomszédos kormányok ezeket jobban támogassák, de naiv gondolat lenne azt hinni, hogy ezt elérhetjük a következő egy-két éven belül. Már most is nagyon nehéz magyar pedagógusokat találni, és fontos, hogy a fiatalokat motiváljuk erre.

Milyen támogatási összegekről lenne szó külön-külön?

- Korai lenne erről beszélni, ha bármit mondunk, ígéretnek hangozhat. A szándék és az irány vehető biztosra. A Momentumnak az a célja, hogy megvizsgáljuk, mik azok az összegek, amelyek a külhoni magyarok támogatására mentek el. Szeretnénk a támogatásokat a magyar gazdaság teljesítményéhez kötni, hogy ne kelljen erőn felül fordítani rá, és egyszerre legyen kiszámítható is.

Romániában és Szlovákiában most is hatalmon vannak a Momentum testvérpártjai. Most miért nem lehet ezekért lobbizni?


- Beszélgetünk velük, de nyilván más a súlyunk, mint amennyi a kormányon lenne.

Lobbizni szeretnétek uniós szinten is. Legalábbis azt írjátok, hogy az őshonos kisebbségek jogaival foglalkozó osztályt szeretnétek létrehozni a Bizottságon belül. Ezt pontosan hogyan, milyen keretek között képzelitek el és mik lennének a jogkörei?

- A célja az lenne, hogy bizonyos visszaélések, jogfosztások egy független szerv által legyenek kivizsgálva.

Hogy lehet egy ilyen szervet létrehozni?

- A többi országban is partnert kell keresni, főleg olyanokban, ahol tőlünk függetlenül is élnek kisebbségek, illetve a szomszédos országokban is.

Külön kitér a program a magyarul beszélő romák oktatási integrációjára is, illetve támogatnátok a többségi társadalom tagjainak magyar nyelven való tanulását. Ezek miért fontosak számotokra?

- A magyarul beszélő romák segítése minden kormánynak és politikai pártnak feladata kell legyen. Támogatjuk továbbá a külföldön élő magyarok gyerekeinek anyanyelvi oktatását is, szeretnénk ugyanakkor, hogy a körülöttünk élő országok többségi társadalmai is értékként tekintsenek a magyar kisebbségre, és szeretnénk, hogy aki akarja, minél könnyebben megtanulhassa a nyelvet. Ez lenne az európai elvek mentén való kapcsolat alapja. Most nehéz elképzelni hogy egy román vagy szlovák nemzetiségű ember elkezdjen magyarul tanulni, és ennek főleg az az akadálya, hogy nincsenek meg rá a lehetőségei.

Az egyház és a Momentum viszonyát tárgyalva megjegyzitek, hogy itt is szeretnétek transzparensebbé tenni a támogatásokat. Ez hogyan lehetséges? Illetve ehhez kapcsolódik a másik kérdés is: a határon túli egyházak támogatása évről évre egyre magasabb. Helyesnek tartjátok ezt az összeget?

- El kell ismerni, hogy az egyház ellát olyan funkciókat, amiket az államtól vesz át. Van a munkájának a társadalomhoz hozzáadott értéke. Viszont jelenleg sajnos úgy működik a támogatási rendszer, hogy az egyházak kapnak egy összeget, és az a társadalom, amely az összegeket biztosítja, nem látja, hogy pontosan mire megy el a pénz, így pedig megosztja a közösséget. Muszáj tehát látnia a magyar adófizetőknek, hogyan hasznosul a pénzük.

Tehát úgy kell elképzelni, hogy aki támogatást kap a határon túl, és nem biztosít transzparenciát a pénz elköltéséről, nem kaphat többé?

- Pontosan.

Hasonlót mondtok a gazdaságfejlesztési pénzekről is, a korrupció visszaszorítását és az átláthatóságot emelitek ki. Hogyan akarjátok átalakítani a rendszert, mi a baj azzal, ahogy most van?

- A jelen rendszerben vannak összegek, amelyek lehívhatók, és vannak szereplők, akik külön okok miatt, összemérhetetlenül magasabb támogatást kaphatnak. Mi azt szeretnénk, hogy ez utóbbi módszer ne létezzen.

Arról is beszéltek, hogy önmagában nem jó ez a gazdasági koncepció, amit a magyar kormány támogat, hanem nagyobb hozzáadott értékkel bíró ágazatokat kellene támogatni. Például milyeneket?

- Az IT például egy olyan szektor lenne, ami képes kiemelni a szegénységből egyes régiókat. A mezőgazdaság és ipar jó esetben tudnak ugyan megélhetést biztosítani, de az IT sokkal jobb lehetőségeket biztosít. Ha lenne egy erősebb magyar közösség a piacon, a teljes magyar IT-szektornak erős hozzájárulást jelentene. Ráadásul olyan szakma, amely nem feltételez mobilitást és a szülőföldről való elköltözést.

Sok területet érintetek, de kihagytok egyet, amely a Fidesz-kormány alatt erős vonalat jelentett, mégpedig a sportot. Lennének ilyen támogatások, stadion- vagy sportcsarnok építések?

- Ezeket a támogatásokat meg kellett volna előzze egy társadalmi párbeszéd. Nem gondolom rossz dolognak a sportfejlesztéseket, de előfordulhat, hogy a közösség szempontjából van ennél sokkal fontosabb is. Lehet, hogy nem stadionra van éppen szükségük, hanem infrastruktúrára vagy gazdasági fejlesztésekre. Persze vannak helyek, ahol a stadionépítések például jelen pillanatban is hasznosak, hiszen olyan tevékenységek folynak bennük, amiknek társadalmi összetartó szerepük van, de ezeket olyankor kell létesíteni, amikor az ottani közösség azt mondja, hogy nekik tényleg ez a legfontosabb, amit a mindenkori magyar kormány adhatna a számukra.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS