Pîrvulescu: ha a Fidesz elveszítené a jövő évi választást, az RMDSZ ismét szabad lenne
Babos Krisztina 2021. augusztus 26. 18:35, utolsó frissítés: 2021. szeptember 16. 10:14Mi a valódi tétje a PNL-ben folyó belső hatalmi harcnak? Felbomolhat-e a közeljövőben a kormánykoalíció? Lát-e veszélyt abban, hogy az RMDSZ egyre közelebb kerül a Fideszhez? A politikai elemzőt kérdeztük.
Cristian Pîrvulescu politológussal, újságíróval, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi Karának dékánjával aktuális belpolitikai kérdésekről beszélgettünk.
Egy, a Libertateának adott interjúban június elején azt mondta, hogy Ludovic Orbannak van nagyobb esélye a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségének megszerzésére a szeptemberi választáson. Hogy látja ezt a kérdést most? Florin Cîțu azt állítja, hogy 36 megyei szervezet támogatja, és úgy tűnik, Klaus Johannis is az ő pártján van. Azonban az elmúlt napokban sokat olvashattunk a kormányfő botrányos ügyeiről: ittas vezetés, vissza nem fizetett banki hitel stb. Ugyanakkor látjuk, hogy a PNL támogatottsága pedig nagyon visszaesett.
- Florin Cîțunak jelen állás szerint reális esélye van a nyerésre. Sok, harminc vagy harmincvalahány megyei szervezet támogatja, nem tudni pontosan, hogy mennyi, mert nem mindegyik szervezet tette egészen világossá, hogy kit támogat. Az elnököt viszont a kongresszus választja meg, fizikai jelenléttel, a küldöttek útján. A küldötteknek pedig megvan a szabadságuk ahhoz, hogy arra szavazzanak, akire akarnak. Fontosnak tartom, hogy az Ilie Bolojan által vezetett Bihar megyei szervezet lényegében beállt Ludovic Orban mögé. Cîțu ezt megpróbálja bagatellizálni, holott ez egy lényeges dolog: a legjobb eredményeket felmutató megyei PNL-szervezetről van szó. Klaus Johannis Cîțut támogatja, ez korábban is így volt, ám az elnöknek a legutóbbi, 2017-es pártelnök-választáson sem sikerült érvényesítenie az akaratát, amikor Alina Gorghiut támogatta. Tehát ez a meccs még nincs lejátszva.
Gyakran beszél egy veszélyt jelentő, trumpista-PDL-s vonalról a liberális párton belül. Azaz arról, hogy a PNL-be beolvadt, egykori Demokrata-Liberális Párt (PDL) tagjai igyekszenek átvenni az irányítást a liberális pártban. Illetve velük kapcsolatban szokta emlegetni a nagyon erős, neoprotestáns, főként pünkösdista lobbit. Korábban azt is mondta, hogy ez a hálózat támogatja Florin Cîțut a pártbeli elnökválasztáson, azzal az Orbannal szemben, akinek viszont van egy saját támogatói hálózata. Ennek a PDL-s, ultrakonzervatív vonalnak van kapcsolata a Román Parlament ún. ökumenikus imacsoportjával? Az imádkozó honatyák társasága egy pártok fölötti szerveződésnek tűnik, vannak benne PSD-sek, PNL-sek és RMDSZ-esek is...
- Valóban, egy pártok fölötti csoportosulásról van szó, melynek világos politikai törekvései vannak. Ők nem Európa-párti értékeket képviselnek, hanem mélységesen Európa-ellenesek. Európa a liberális értékeken épült fel, ezeket azonban ők tagadják. A tagjaik jelen vannak különböző pártokban, az RMDSZ-ben is és a PSD-ben is, de kisebb mértékben. A leghangsúlyosabban – sajnálatos módon - a PNL-ben, ahová a volt PDL-tagok által kerültek be. A tagjaik között nemcsak pünkösdisták vannak, hanem más, neoprotestáns felekezetekhez tartozók, de katolikusok is. Az imacsoport kapcsolatban áll szélsőjobboldali csoportokkal az Egyesült Államokból, a Republikánus Párttal, ezért beszélek trumpizálódásról. Olyan témákkal foglalkoznak, melyek a választási kampányok szempontjából hasznosak számukra, de nincs jelentőségük Románia fejlődése szempontjából. A Brazíliában bevált modellt szeretnék Romániába is átültetni, és látjuk, hogy mi az eredménye Jair Bolsonaro politikájának.
Cîțu, akit támogatnak, valószínűleg nem lesz képes majd ellenállni a lobbierejüknek, mivel nincs saját támogatói hálózata a párton belül, lényegében más hálózatok támogatják. Az utóbbi időben azt láthatjuk, hogy Ludovic Orban is ultrakonzervatív diskurzust folytat annak reményében, hogy a maga pártjára állíthat a szóban forgó csoportosuláshoz tartozó küldötteket is.
(A román parlamentben működő ún. ökumenikus imacsoportról itt írtunk bővebben, megszólaltattuk pl. Szabó Ödön RMDSZ-es képviselőt, aki már 2012 óta tagja a társaságnak. A szóban forgó, ultrakonzervatív vonal megkérdőjelezi a személyi szabadságjogokat, egyik legmarkánsabb kezdeményezésük eddig a 2018-as homofób népszavazás volt – a szerk. megj.)
Ön szerint az USR-PLUS 2023-ban kilép a kormánykoalícióból. A Florin Cîțu körüli botrányok kapcsán azonban Dacian Cioloș máris elkezdett beszélni a kilépésről. Mi a véleménye, megtörténhet ez már 2023 előtt?
- 2021-től 2023-ig bármikor megtörténhet. Inkább korábban, mint később. A magyarázat egyszerű. Van egy kormányprogram, amelyben le vannak írva a célkitűzések, és az ezekhez vezető lépések is. Majdnem biztos, hogy ezeket a koalíció nem lesz képes tartani, így az USR-PLUS bármikor meg tudja indokolni, miért lép ki a kormányból. Valójában azonban az USR-PLUS-nak szüksége van arra, hogy újraprofilálja magát, hogy a választók számára körvonalazódjon egy világos arcél a párttal kapcsolatban, hogy növelje és stabilizálja a szavazótáborát. Ezt pedig csak a kormányon kívül tudja megvalósítani, konstruktív ellenzéki párt képét mutatva. Erről szólt már az áprilisi konfliktusuk is Cîțuval. (Vlad Voiculescu USR-PLUS-os egészségügyi minisztert előzetes konzultáció nélkül menesztette a kormányfő, amiért az USR-PLUS kilátásba helyezte, hogy kilép a kormánykoalícióból – a szerk. megj.). Ha az USR-PLUS kudarcot vallana 2024-ben, az azt jelentené, hogy eltűnnének a romániai politikai porondról.
Nagy a feszültség az USR-PLUS és az RMDSZ között a bírókat vizsgáló speciális ügyészség, a SIIJ felszámolása kapcsán. Úgy tűnik, az RMDSZ azt próbálja megakadályozni, hogy a létező kb. 6.000 dosszié ismét a Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA) vagy a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészséghez (DIICOT) kerüljön át. Ön szerint mi az oka az RMDSZ ellenkezésének és mi lehet ennek a helyzetnek a megoldása? Vezethet-e oda ez a konfliktus, hogy az USR-PLUS vagy az RMDSZ kilép a kormányból?
- Ha az RMDSZ kilépne a kormányból, az a PNL számára egy óriási problémát jelentene: nem tudna többséget szerezni. A liberális párt számára az RMDSZ sokkal fontosabb partner a kormányzásban, mint az USR-PLUS. Egyrészt, ha az USR-PLUS ki is lépne a kormányból, nem tudna együtt szavazni a PSD-vel (a két ellenzéki párt, a PSD és az AUR nagyon távol állnak világnézetileg tőlük – a szerk. megj.), így valószínűleg kívülről támogatná majd továbbra is a kormányt. A PNL-nek továbbá nem kell féltenie a szavazóbázisát az RMDSZ-től, mert lényegében nincs olyan veszély, hogy a szimpatizánsai átpártolnának az RMDSZ-hez. Az USR-PLUS-tól viszont félti a szavazóit, a két párt támogatóinak tábora jelentős mértékben fedi egymást. Az USR-PLUS számára a legnagyobb probléma lehet a speciális ügyészség felszámolása.
Hogy az RMDSZ miért ellenzi a SIIJ felszámolását? Nagyon egyszerű, számomra ez evidencia. Bármit is mond Kelemen Hunor és a párt többi vezetője, az igazság szerintem az, hogy félnek attól, hogy a saját embereiket is lebuktatja a DNA, akik így kénytelenek lennének kiszállni a politikából. És itt most nem Kelemen úrról beszélek. Az RMDSZ is egy kartellpárt, a kartelleket a helyi vezetők alkotják. Helyi szinten pedig jelen van a korrupció, úgy tűnik, országszerte, minden közösségben jelen van. Az RMDSZ-ben is lehetnek olyanok, akik esetleg elítélhetőek lennének.
(Az RMDSZ nem támogatja, hogy a bírók által elkövetett visszaéléseket – ahogy a SIIJ megalakítása előtt – ismét a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vizsgálja. A szövetség ezt azzal indokolja, hogy a DNA ügyészei ily módon nyomást gyakorolhatnak a bírákra, és így nem lenne biztosítva a bírák függetlensége - szerk. megj.)
A kormányzó pártok, legalábbis a PNL és az USR-PLUS támogatottsága sokat csökkent az elmúlt néhány hónapban. Ha ez a trend folytatódik, valószínű, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) megnyerheti az összes (parlamenti, helyhatósági, elnöki, európai parlamenti) választást 2024-ben. Mit gondol, meg tudják fordítani ezt a folyamatot a kormányon levő pártok? Illetve, ha a PSD nyer, de nem lesz meg az 50%-a, melyik párttal alakít kormánykoalíciót: a szélsőjobboldali AUR-ral vagy az RMDSZ-szel?
- Nem hinném, hogy a PSD-nek lenne mersze az AUR-ral koalíciót kötni, legalábbis direkt módon nem. Egyébként úgy vélem, 2024-ben reális esélyük lesz a nyerésre a szociáldemokratáknak. A PNL nem lesz képes túltenni magát a belső problémáin, a megosztottság a párton belül nagyon mély. Rengeteg belső feszültséget okoz szerintem az, hogy nagyon különbözik egymástól a PNL-ből, illetve a PDL-ből érkezettek szervezeti kultúrája. A PDL-sek opportunista módon mobilizálnak a választásokkor, a belső választások esetén is. Utóbbiak egyébként azért voltak csendben az elmúlt 6 évben (a párfúzió óta - a szerk. megj.), azért nem próbálták eddig átvenni a hatalmat, mert azt várták, hogy kopjon ki az emberek emlékezetéből a Băsescu-korszak és a PDL-s kaland. Most viszont nekilendültek, és megerősödve is érzik magukat, mert sikerült tömörülniük, maguk mellé állítaniuk olyan csoportokat, akik elégedetlenek a jelenlegi pártvezetéssel. Pl. a Klaus Johannis táborából vagy az Alina Gorghiu (a PNL korábbi elnöke – a szerk. megj.) körüli csoportosulásból.
A PNL számára a vízválasztó, a legnehezebb időszak a kormányzásban 2023-ban jön el. Mint már mondtam, az USR-PLUS valószínűleg kilép a kormányból, így kisebbségi kormányzás következik. Florin Cîțu egy átmeneti figura, őt helyettesítik majd valakivel, bizonyára nem fog indulni a 2024-es államelnök-választáson, mivel nincs saját támogatói hálózata a PNL-n belül. Az USR-PLUS kormányból való távozása is rontani fogja valószínűleg a megítélését. Ráadásul Cîțu valószínűleg nem tudná állni a sarat pl. egy olyan lehetséges, párton kívülről érkező, de a PSD által támogatott jelölttel szemben, mint Mircea Geoană.
Az USR-PLUS pedig egyrészt meg kell fizesse a kormányban való részvétel árát, másrészt ideológiai szempontból is vannak problémái. Emiatt kötelező módon újra ki kell találja magát, ellenzéki pártként. A PNL viszont kormányzásra lesz ítélve, ez pedig a 2024-es választás elvesztését eredményezheti. Ha ez a helyzet fennmarad, nincs hogy választást nyerjenek, az csak egy illúzió, hogy 8 évig lesznek kormányon. Az erejüket nemcsak a belső konfliktusok emésztették fel - ennek a kormánynak soha nem volt széles körű támogatottsága.
Ha sikerül is Ludovic Orbant a partvonalra szorítani, azzal nem oldódnának meg a belső feszültségek. Megindulna a harc az államelnök-jelöltségért. Szóba jöhetnek olyan nevek, mint Rareș Bogdan, Dan Munteanu, és – bárhogy is tagadja most – Emil Boc is, valamint Ilie Bolojan. A PNL továbbra is komplikált helyzetben lesz, a feszültségek fennmaradnak, ami elsősorban annak a következménye, hogy nincs az alakulatnak egy széles körben elfogadott vezetője.
Mi a véleménye az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatának alakulásáról? Míg Markó Béla úgy vélte, hogy az RMDSZ-nek egyenlő távolságot kell tartania, újabban azt látjuk, hogy a szövetség egyre közelebb kerül Budapesthez. Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus a romániai magyarok körében, a Fidesz pedig komoly befolyást szerzett az erdélyi magyar médiában. A Fidesz erdélyi magyarokra gyakorolt egyre nagyobb befolyása ön szerint veszélyt jelent az RMDSZ-re nézve? Mit jelentene az RMDSZ számára, ha a Fidesz jövő tavasszal elveszítené a választásokat?
- Hadd kezdjem a legutolsó kérdéssel. Ha a Fidesz veszítene 2022-ben, az RMDSZ ismét szabad lenne. Az RMDSZ jelenleg nem egy szabad párt. A Markó Béla által vezetett transzilvanista, semleges RMDSZ-től a mostani helyzetig, hogy a szövetség lényegében a Fidesz szatellitjévé vált, hosszú út vezetett. Ez nagyon világosan látszik. Az RMDSZ álláspontja egyre tisztábban látszik. Bár az RMDSZ azt állítja, hogy ő és a Fidesz demokratikus pártok, amit Orbán Viktor és a Fidesz csinál, ezzel ellentétes képet mutat. Az, hogy az erdélyi magyar választóközönség ideológiailag, világnézetileg függ Orbán Fideszétől, egy nagyon komoly probléma. Mert eddig az RMDSZ pozitív szerepet játszott Románia demokratizálásában, de lassan-lassan az RMDSZ által mutatott, evidens illiberális tendenciák problémává válnak. Nagy problémává. Ugyanakkor az RMDSZ-es politikusok közül elég sokan, elsősorban fiatalok, akikkel sikerült erről beszélgetnem, nyitottak maradtak, és egyáltalán nem hívei ennek a budapesti illiberális vonalnak. A vezetőség viszont az.
Érzékelhetjük az erdélyi magyar média kontrolljának extrém erős hatását. Lényegében nem léteznek valódi diskurzusok, viták az erdélyi magyar közösségről, a kommunikáció egyoldalú. Ennek az eredményeit láthattuk például a Sri Lanka-i vendégmunkások ügyében (az ügyről bővebben itt és itt), vagy a migrációellenes fellépések kapcsán. Az erdélyi magyarság egyre inkább a budapesti kormány politikai eszközévé válik.
Nyitókép: Cristian Pîrvulescu. Forrás: (agerpres)