2021. november 29. hétfőTaksony
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Iskolakezdés a negyedik hullámban: az egészségügyi és az oktatási válság közül választhatunk?

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2021. szeptember 07. 13:31, utolsó frissítés: 13:31

Az oktatásügyi miniszter szerint mindenképp el kell kerülni az online oktatásra való áttérést, míg az orvosok az egészségügyi kockázatokat hangsúlyozták.


A beszélgetést a Mentsétek meg a gyermekeket civil szervezet rendezte Koronavírus elleni oltás a gyerekeknek: hogyan védjük gyerekeinket az iskolába való visszatérést követően? címmel, és amelyen az oktatásügyi miniszter, Sorin Mihai Cimpeanu mellett két – a román nyilvánosságban nagy elismerésnek örvendő –gyerekorvos is meghívottként szerepelt: Mihai Craiu és Mihai Gafencu.


A helyzet iskolakezdés előtt egy héttel

A beszélgetést a szervezet ügyvezető igazgatója, Gabriela Alexandrescu, moderálta, aki felvezetőként elmondta: Romániát sem kerüli el a Covid-19 negyedik hulláma, és az országot nagyon rossz felkészültségben kapja el, azaz európai szinten nagyon alacsony a lakosság átoltottsági aránya (szerk. megjegy.: mint írtuk, a problémáról már nemzetközi cikkek is születnek), az amúgy is gondokkal küszködő egészségügyi rendszer pedig közismerten sokkal gyengébb mint a más, nyugati országokban. Ebben a helyzeteben, amelyre rátevődik a jelenlegi kormányválság és az azzal járó megosztottságok, egyetlen konszenzusra mégis jutni kellene: „hogy az oktatásnak elsőbbsége kellene legyen” – jelentette ki határozottan.

A beszélgetés során elhangzott, hogy Romániában a diákok számára két oltást engedélyeztek a hatóságok, a hétvégi adatok szerint – azaz az iskolakezdés előtt egy héttel – a 13-15 éves diákok 4 százaléka, a 16-19 éves korosztály 20 százaléka kapott oltást.



Míg a diákok átoltottsága jóval a lakosság alatt áll (ami amúgy is nagyon rossz, hangsúlyozták a beszélgetők), a tanári kar némileg jobban áll, bár arról hétfőn a tanügyi tárcának nem volt naprakész adata, mivel a vakációban ezt nem tudták követni: szeptember 1-től kezdték gyűjteni az újabb adatokat. Az utolsó összesített adat szerint, amit a múlt tanév végét jelenti, a tanügyi alkalmazottak mintegy 60 százaléka kapta meg az oltást a múlt iskolai év végéig (újabb erre vonatkozó adatokkal a szakminisztérium a héten fog szolgálni).

Az iskolakezdést szabályozó rendelet a Hivatalos Közlönyben éppen hétfő este jelent meg, azaz gyakorlatilag éppen egy héttel a 2021/22-es tanügyi ciklus megkezdése előtt. Az egészségügyi és az oktatásügyi miniszter egyes részleteket szeptember elsején ismertetett egy sajtótájékoztatón, azt itt foglaltuk össze.

Milyen hatással van a pandémia a gyerekekre?

Mihai Craiu pediátriai szakorvos felszólalásában kiemelt néhány általános, egészségügyi hatást, ami a gyerekeket érte a pandémia során.

Elsőként kitért arra, hogy bár Románia lakossága megszokta, hogy egy mesés-mitikus világban szeretne élni – hiszen már rendszerváltás előtti politikai irány is ezt erősítette –, be kell látni, hogy a gyerekek is elkaphatják a fertőzést, terjeszthetik a fertőzést, megbetegedhetnek, sőt, nagyon súlyos esetek is lehetnek a körükben is. Ezzel együtt az egészséges gyerekek körében valóban nagyon kevés a Sars-Cov-2 vírushoz köthető halálos áldozat.

Másrészt a rövidlátást említette. Megjegyezte, a szemészeti probléma már a világjárvány előtt is súlyos volt, ugyanis nemzetközi kutatások megerősítették: a gyerekek között növekedik a rövidlátók aránya. A szakértők a jelenséget azzal magyarázzák, hogy a gyerekek fejlődésben lévő szemét túl kevés természetes fény éri, mert túl sok időt töltenek belső terekben, illetve ami még aggasztóbb: túl sok digitális kijelzőt, képernyőt néznek.

A vonatkozó statisztikák szerint az említett hatások 60 százalékban növelik a rövidlátás kockázatát – tette hozzá az orvos. Meglátása szerint a világjárvány során, tekintettel az otthoni izolációra, karanténra és az online oktatásra való áttérésre, a jelenség előtérbe került (a nemzetközi szakirodalomban), mivel értelemszerűen ezek a hatások sokkal erőteljesebben érvényesültek, mint eddig bármikor. Bár Romániában erre vonatkozó adattal nem szolgálhatott, meggyőződése, hogy bárki, aki bemegy egy osztályteremben az említett rövidlátási probléma gyakoriságával találkozni fog.

Csökkent a megfertőzéstől való félelem, mire a gyerekekre került a sor, már csökkent az oltás igénybevételének a hajlandósága. Egy romániai online felmérés alapján a romániai lakosság egy része (akit elért a közvélemény-kutatás, jelentősen nagyvárosi, egyetemet végzett réteget) a pandémia elején 79,4 százalékban tartott a megfertőződés veszélyétől, míg az idén augusztusban ez az arány csak 24,9 százalék volt. A megkérdezett szülők a világjárvány elején a gyerekeiket hasonló arányban féltették a fertőző megbetegedéstől: 76,1 százalékban – a recensebb adat szerint ez 49,8 százalék.

Megoldás: oltás, maszkviselés

Az orvos szerint, tekintettel a helyzetre, arra kellene összpontosítani, hogy akik még nem döntötték el, hogy beoltassák-e a gyerekeiket, azok reális tájékoztatást kapjanak, hogy meggyőződhessenek az oltás fontosságáról. Ugyanis – tette hozzá – akikben az elmúlt időszakban nagyon erős oltásellenes előítéletek alakultak ki, azokat aligha lehet racionális tájékoztatással meggyőzni.

Az oltással kapcsolatban röviden kitért arra, hogy az oltás biztonságosnak tekinthető, hiszen világszerte már 5,48 milliárd ember vette igénybe – ilyen méretű oltáskampány még sosem volt a történelemben, tette hozzá – és bár tény, hogy vannak problémákat okozó mellékhatások, ezek nagyon kis arányban fordulnak elő.

A gyerekek között tapasztalt veszélyesebb mellékhatás jellegzetesen fiúknál jelentkezhet, szívizomgyulladás formában, de hangsúlyozta, hogy ez is nagyon ritkán fordul elő, míg halálos végkimenetelű mellékhatás Romániában nem volt. Ezzel szemben a Covid-19 veszélye fennáll, amely megbetegedés sokkal súlyosabb egészségügyi hatással lehet a gyerekekre is.

Következtetésként kiemelte, hogy bár még egyes politikai körökben is népszerű terjeszteni azt a téves nézetet, miszerint a maszk nem ér semmit a vírusvédelemben, egyértelmű és bizonyított, hogy nagyon sokat jelent. Sőt, amikor iskoláról van szó – vagy bármilyen zárt térben lévő társas együttlétről – akkor csak az lehet hatékony a járvány terjedésének gátolásában. Mert egyszerűen megakadályozzák, hogy tüsszentéskor vagy köhögéskor a személy körüli levegőbe a fertőzött személytől vírussal telített nedvességcseppekkel teljen meg a levegő – hiszen ez a vírus azon az úton terjed.

Nincs harmadik oltás és itt a negyedik hullám

A beszélgetésben résztvevő másik orvos, Mihai Gafencu azt hangsúlyozta, hogy lassan már azok a személyek sem érezhetik magukat biztonságban, akik az év első felében kapták meg az első oltást. Ugyanis az elkezdődött a negyedik hullám, és mivel éppen a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak kapták meg a legrégebben az oltásokat, így számukra időszerű lenne biztosítani a harmadik oltási adagot is: csökkent a védettségük, és emelkedik a megfertőződés kockázata. Meglátása szerint ezt a problémák komolyan kellene venni, annál is inkább, mert az érintett személyek abban a hitben élnek, hogy védettek a vírussal szemben, ami miatt még kiszolgáltatottabbakká válhatnak.

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a negyedik hullámban főként a delta vírusvarriánssal állunk szemben, aminek egyik hatása abban mutatkozik meg, hogy egyre több megfertőződött és megbetegedett gyerekkel jelentkeznek a szülők a sürgősségi osztályokon. Ezzel kapcsolatban a Transindex hétfőn szintén beszámolt arról, hogy már több mint 100 kiskorú gyerek szorul kórházi kezelésre. Az orvos megjegyzése szerint ugyanakkor számos szülő inkább otthon kezelteti megfertőződött gyerekét (a nem súlyos esetekről van szó).

A szülők nem bíznak az orvoslásban, baj van a teszteléssel

Gafencu az egyre nagyobb számban jelentkező megbetegedett gyerekkel kapcsolatban még egy fontos aspektusra hívta fel a figyelmet: bár az elmúlt évek alatt általános orvosi tapasztalattá vált, hogy a szülők nem igazán bíznak meg az orvoslásban, jelenleg ez abban is megnyilvánul, hogy egyszerűen nem tesztelik a gyerekeiket, vagy rendre visszautasítják az ingyenes tesztelési lehetőséget is. Az orvos szerint ez a jelenség nagyon komoly aggodalomra adhat okot.

Így az iskolakezdéssel kapcsolatban ő is hangsúlyozta, hogy alapvetően fontos a maszkviselet. Az oktatási miniszter a beszélgetés során ehhez a témához kapcsolódva tisztázta, hogy minden településen kötelező lesz az iskolában a maszkviselet, akkor is, ha egyetlen fertőzéses eset nincs hivatalosan regisztrálva. A tesztelés kapcsán elmondta, hogy nem lesz az iskolában rendszeresen végzett periodikus tesztelés, mert a szülők nem járultak hozzá. Másrészt nem lehetséges a non-invazív gyorstesztek iskolai bevezetése sem, egyszerűen azért, mert Romániában ez az eljárás nincs jóváhagyva. És bár nem tiltott a használata, egy ilyen non-invazív gyorsteszt pozitív eredmény esetében szükségszerűen meg kell ismételni valamelyik jóváhagyott tesztelési eljárással (invazív gyorsteszt vagy PCR).

Ugyanakkor a tanügy vezetője kitért arra is, hogy kötelező módon csak azokat a tanárokat és diákokat tesztelhetik, akiknél megjelentek a fertőzésre utaló tünetek – a delta vírus 2 napig tünetmentes lehet, említette meg a beszélgetés során az egyik orvos –, vagy igazoltan megfertőződött személlyel közvetlen kapcsolatban állt az érintett személy.

Az online oktatás nem megoldás, kerülendő

Sorin Mihai Cimpeanu tanügyminiszter megszólalásában öt tényezőt ismertetett, mint ami alapfeltételnek tekinthető az online oktatáshoz, illetve azokhoz fűzött észrevételeket a romániai helyzettel kapcsolatban.

1. Kell internetes lefedettség. A miniszter szerint jelenleg Románia valamivel jobban áll a hálózati lefedettség terén, mint a pandémia elején, amikor először tértek át online oktatásra, viszont még mindig számos település van, ahol egyszerűen még mindig nincs internetszolgáltatás bevezetve, és mobiltelefonos térerő sem. Elmondta, ő is megfordult ilyen településeken, és ha neki nem volt lehetősége a mobilján csatlakozni az internetre, akkor kétli, hogy ott bármiféle online oktatás megvalósítható lehet.

2. Kellenek eszközök. Cimpeanu megemlítette, hogy a középiskolák ellátottsága számító- és táblagépekkel valamivel jobb, mint az általános iskolásoké, de egyik esetben sem jelenthető ki, hogy megfelelő mennyiségű eszköz áll rendelkezésre – azaz nem biztosított minden tanár és diák számára. Emellett kitért arra, hogy több iskola esetében tapasztalta, hogy a tanügy által biztosított táblagépeket a vakációra visszavették a diákoktól: ez előtt a ténye előtt pedig érthetetlenül áll, hiszen ezzel a gyerekeket fosztották meg a tanulás lehetőségétől, egy nagyon nehéz helyzetben. (Bár a miniszter nem tért ki erre, a Transindex értesülései szerint sok iskola esetében a beszerzett táblagépek gyakran olyan gyenge minőségűek, hogy gyakorlatilag használhatatlanoknak bizonyultak.)

3. Kell digitális/digitalizált tartalom. Az oktatási tárca vezetője szerint Románia egyszerűen nem rendelkezik digitális/digitalizált tankönyvekkel, oktatási tananyagokkal. Az, hogy eddig valahogyan meg tudták oldani az online oktatást (ahol meg tudták), az szinte főként a tanárok, részben szülök és a diákok rendkívüli erőfeszítésén és kreativitásán állt: ezt nagyon szépen köszöni azoknak, akik ezt vállalták, de be kell látni, hogy jelenleg a probléma nem megoldott.

4. Szükséges a képzettség az online oktatáshoz. Cimpeanu ismertette, hogy a pedagógusok többsége önerőből tanult bele az online oktatásba – ami teljesen más, mint a klasszikus oktatási forma –, hogy ne álljon le teljesen az iskolai év, és ezzel nagyon fontos dolgot tettek, mivel nem olyan nagy a lemaradás - de így is nagyon súlyos helyzetek vannak. Mert bár valóban a pedagógusok egy része immár részesült különböző online oktatási képzésben, de nem jelenthető ki, hogy a tanügyi alkalmazottak fel vannak készítve az online oktatásra – ez a feltétel sem teljesül Romániában.

5. Szükséges a diákok értékelése. A tanügyminiszter ismertette, hogy Románia jelenleg semmiféle egységes hálózati rendszerrel nem rendelkezik, amelyen keresztül ellenőrizhető és megbízható módon online is megvalósítható lenne a megfelelő online értékelés. Így az eddigi online oktatás során gyakorlatilag semmiféle releváns értékelés nem történt, aminek eredményeként egyszerűen se a tanügy, se a tanárok nincsenek tisztában azzal, hogy a diákok hol állnak a tananyaggal, mennyire és miből felkészültek.

„Figyelembe véve, hogy a felsorolt öt szempont csak részlegesen teljesül, azt a döntést hoztuk, hogy minden erőfeszítést meg kell tennünk, hogy az online oktatást elkerüljük” – vonta le a következtetést a miniszter, kiemelve, hogy már így is szélsőségesen súlyos veszteségek történtek az oktatásban.

Egyensúlykeresés, célzottan alkalmazott intézkedések

Az oktatási miniszter elmondta, hogy az iskolakezdést szabályozó rendeletet igyekeztek úgy megalkotni, hogy figyelembe vegye úgy az egészségügyi helyzetet, mind az oktatás helyzetét. Ennek értelmében igyekeztek a lehető legvilágosabb iránymutatással szolgálni a szükséges óvintézkedéseket illetően, de el szerették volna kerülni, hogy egy merev, túlzottan szabályozó dolog kerekedjen ki a rendelkezésből.

Ezért felhívta a figyelmet, hogy tekintettel arra, hogy az iskolák is nagyon eltérőek, számos rendelkezést és intézkedést az iskoláknak kell külön-külön meghozniuk: ezt a lehetőséget biztosították az iskolaigazgatók számára a rendeletben, és útmutatóként az egészségügyi és a tanügyi tárca közös rendeletéhez egy további függeléket is csatoltak.

A beszélgetés során még számos részletet érintettek, például, hogy a megfertőződési ráta 6 ezrelékes küszöbértéke felett – amikor át kell térni az online oktatásra –, az óvodák és a bölcsődék, valamit a speciális igényű iskolák tovább működhetnek a karantén bevezetéséig, hatályba helyezték az osztályok létszám-csökkentésére vonatkozó törvényt (amire a miniszter szerint az iskolaigazgatóknak volt egy évük felkészülni), illetve hogy a tanügyi intézményekben történő fertőzési eseteket is heti rendszerességgel közölni fogják a nyilvánossággal.

A beszélgetés visszanézhető a Mentsétek meg a Gyermekeket civil szervezet közösségi média oldaláról:



Nyitókép: képernyőmentés a beszélgetésből.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS