2021. október 26. keddDömötör
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mi nyom többet a latban egy iskolaigazgatónál: a menedzseri képességek vagy az RMDSZ-szel való együttműködés?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. szeptember 16. 17:11, utolsó frissítés: 17:14

A brassói Áprily Lajos Főgimnázium igazgatójának leváltása kapcsán Váradi Izabellát, az oktatási minisztérium munkatársát kérdeztük a tanintézmény-vezetők kinevezésének új módszertanáról.


A brassói Áprily Lajos Főgimnázium iskolaigazgatójának leváltása körüli vita megmutatta a kisebbségi oktatást védő jogszabály lehetséges hátulütőit: a magyar iskolák igazgatóinak kinevezésére az RMDSZ is rá kell hogy bólintson, viszont egy éles vitákhoz vezethet, ha nincs egyetértés arról, hogy mi alapján dőlhet el, hogy valójában ki élvezi a helyi közösség bizalmát. Ennek kapcsán felmerülő kérdéseinkkel megkerestük Váradi Izabellát, az Oktatási Minisztérium keretében működő Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ tanácsosát, aki korábban iskolaigazgatóként és tanfelügyelőként is dolgozott.

Érdeklődésünkre Váradi Izabella rámutatott arra a paradox helyzetre, amely a kisebbségi iskolaigazgatók kinevezését gyökeresen átformálta. A kisebbségeket a parlamentben képviselő szervezetek - mint amilyen az RMDSZ is -, jóváhagyási joggal rendelkeznek. Az intézkedés pedig a kisebbségek jogait hivatott védeni, de olyan helyzetet is teremtett, hogy bár az oktatási szakemberek (vagyis a tanfelügyelőség) dönt az iskolaigazgatók kilétéről - miután a jelölteket kompetenciáit objektív mutatók segítségével felmérték a versenyvizsgán -, ellenben ehhez az RMDSZ jóváhagyására is szükségük van. Így pedig lehet, hogy mégsem a vizsgán legjobban teljesítő jelölt lesz igazgató, hanem az, aki egyben jó kapcsolatot ápol a Szövetséggel is. Az oktatási minisztérium munkatársa szerint pedig akár visszaélésekre adhat lehetőséget, hogy az RMDSZ törvény által biztosított jogát jól meghatározott kritériumrendszer nélkül léptették érvénybe.

Így az is megtörténhet, hogy az iskolaigazgató jóváhagyása nem az oktatásmenedzseri képességeitől függ, hanem az emberi minőségétől – és ez a minőség nem biztos, hogy mindenütt jelen tud lenni, ahol szükség volna rá. Azaz lehetővé teszi azt is, hogy amennyiben a politikus bármilyen szubjektív oknál fogva változtatást szeretne, lecserélje az igazgatót. „Nagyon sok túlkapásra adhat lehetőséget a módszertan, miközben kétségtelenül az az eredeti célja, hogy a kisebbséget védje, és olyanok kerüljenek az igazgatói pozícióba, akik együtt tudnak működni a közösséggel” – tette hozzá.

Elmondása szerint előfordul, hogy ilyen szubjektív érvek állnak az igazgatói cserék mögött, és a brassói eset sem egyedülálló, hisz ott is olyan erőviszonyok vannak, amelyek a kívülállók számára nem ismertek, de jelentősen befolyásolhatják a döntéseket.



Mi történt az Áprilyban?

Az Áprily Lajos Főgimnáziumban politikai viták közepette váltották le Antal Annamária igazgatót és nevezték ki szeptember 1-i kezdettel az ideiglenesen megbízott Ferencz Irmát. A tanfelügyelőség vezetőtanács a volt igazgató ötéves mandátumának értékelése után hozta meg a döntését, a nyilvánosság számára eddig nem ismertetett okokra hivatkozva, ehhez pedig Molnár Stefánia főtanfelügyelő-helyettes szerint az is hozzájárult, hogy az RMDSZ a volt igazgatóval szemben Ferencz Irmát biztosította a bizalmáról. (Amit egyébként nem a tanfelügyelői értékelés előtt kellett volna megtenniük, hanem majd az októberi versenyvizsga eredményének ismeretében.)

A tanfelügyelőség által szervezett versenyvizsgán ettől függetlenül bárki részt vehet, mivel azonban az újonnan hatályba lépett módszertan szerint az RMDSZ jóváhagyása kizáró jellegű a magyar iskolaigazgatók kinevezésekor, semmiféle garancia nincs arra nézve, hogy Antal Annamária (akár a legjobb vizsgaeredmény elérésével) ismét betöltheti majd az állást Brassó egyetlen magyar iskolájának élén – amiért az iskola pedagógusai, szülői és őket összesítő fórumaik tiltakozásukat fejezték ki, kiállva a volt igazgató mellett.

Mivel a versenyvizsgára való jelentkezési időszak szeptember 15. – 26. között tart, a versenyvizsga dátuma pedig október 15., Váradit Antal Annamária esélyeiről is megkérdeztük. Mint mondta, volt igazgatóként tapasztalatból tudja, a versenyvizsgán nagyon sokat segít, ha az igazgató tud a mindennapi tapasztalatára alapozni. Amennyiben viszont a volt igazgató nagyobb pontszámot ér el, ám az RMDSZ továbbra sem őt támogatja, akkor akár a második helyezett is megkaphatja az állást.

Kirsch Gábor, a Brassó megyei szervezetének elnöke érdeklődésünkre már korábban leszögezte, ők Ferencz Irmával és Köpe Andreea ideiglenes aligazgatóval terveznek hosszútávon, mert szerinte ez szolgálná a közösség érdekét. Antal Annamária ugyanis állítása szerint nem volt csapatjátékos, ezen túl figyelmen kívül hagyta a bentlakások és várfal kérdését, és a diákok közül egyeseket 12. osztályban buktatták meg.

Egy másik narratíva szerint azonban az igazgató eltávolítása egyfajta "bosszú" volt az új Brassó megyei RMDSZ-es vezetőség részéről, Antal ugyanis a régi megyei elnök csapatában játszott. (Erről bővebben az előző cikkben írtunk.)

Váradi Izabella megállapítása szerint Kirsch Gábor részéről olyan érvek hangzottak el, amelyekből számára egyértelműen kitűnik, hogy nem feltétlen ismeri az oktatásmenedzseri szakmát – a pedagógusokkal és más iskolaigazgatókkal ellentétben, akik tudják, hogy a várfal vagy a bentlakás kérdése, illetve az érettségi eredmények statisztikája csak nagyon laza kapcsolatban áll az igazgatói munkával, és nem indikátorai annak a munkának. Mint mondta, hiába jó igazgató valaki, ha a gyermekek teljesítménye százalékosan csökken: az ugyanis abból áll, hogy mit és hogyan mérnek, és például hány szociális helyzet, vagy hány tanulási nehézséggel küzdő gyermek van a statisztikában.

Milyen indikátorok érintik az igazgatók tevékenységi körét?

Váradi Izabella egykori tanfelügyelőként és a nagybányai Németh László Líceum iskolaigazgatójaként mindkét oldalról jól ismeri az oktatási szakemberek értékelési módját, sőt a minisztériumnál is mérőeszközökkel, vizsgatételekkel foglalkozik. Elmondása szerint az igazgatók értékelése professzionális méréseken alapul, amelynek komplex szempontrendszere van. A kritériumok pedig tetten érhetőek a munkaköri leírásában, az iskolák működési szabályzatában.

Például az igazgatók éves kiértékeléskor legalább ötven szempontnak kell megfeleljenek, így a több tucat oldalnyi dokumentumban statisztikáktól kezdve a megvalósításokig minden benne kell legyen. Az elvárások pedig nem titkosak és nem megegyezésen múlik, hogy kit tartanak jó igazgatónak és kit nem, hanem konkrét szempontokon, amelyeknek valaki vagy megfelel vagy nem. Ezek közé tartozik az igazgatói munka megszervezése, az iskolai tevékenységek és a bizottsági munka, az iskola költségvetésének kezelése, a minőségbiztosítás és rengeteg más dolog is.

Amikor nincs mit tenni, mit lehet mégis csinálni?

Mint Váradi leszögezte, a politikai jóváhagyás megítélésének kidolgozott procedúrája, szempontrendszere, kalendáriuma nincs, megóvni sem lehet. Antal Annamária és a Brassó megyei RMDSZ ügyét ezért ő patthelyzetnek tartja, mert az RMDSZ-nek törvényes lehetősége van arra nézve, hogy eldöntse, kivel szeretne együtt dolgozni – ezt írja elő a mostani metodológia.

Így azonban szerinte a kommunikáció megváltoztatására lenne szükség, illetve annak a belátására, hogy amikor egy jóváhagyást ki kell harcolni, amikor ennyien kellene megmozduljanak érte, akkor lehet, hogy nem érdemes erőltetni. Mert így a továbbiakban sem lehet majd az RMDSZ-szel jól együttműködni, és ez a konfliktus nem szolgálja majd az iskola érdekeit. „Nem hiszem, hogy van visszaút és érdemes lenne harcolni, vagy hogy van, aki ellen küzdeni” – mutatott rá kérdésünkre.

Váradi szerint a tanfelügyelőség szakmailag bármennyire is korrekt lenne, az RMDSZ jóváhagyása nélkül akkor sem dönthet, mert az utóbbi kizáró jellegű. „Kizáró jellegű egy olyan dokumentum, ami nem szakmai érveken alapszik. Ez az újdonság most ebben a metodológiában, és ezzel nincs mit kezdenie egy iskolaigazgatónak. Ezek a játékszabályok, ezek szerint lehet játszani. Másfajta igazgatói kompetenciákra van szükség, mint a korábbi versenyvizsgákon” – mondta Váradi.

Kérdésünkre, hogy mit ért a "másfajta kompetenciák" alatt, Váradi hozzátette, azok az emberi viszonyok, amelyek kialakulnak a kisebbséget képviselő szervezet és az igazgató között: szorosabbak kell, hogy legyenek, és talán fontosabbak is, mint a menedzseri kompetenciák – jegyezte meg.

A közösség érdekei kívánják meg azt, hogy meghosszabbítsák Antal Annamária mandátumát – érvel a helyi RMDSZ. Ugyanakkor szülők, pedagógusok, szervezetek álltak ki a volt igazgató mellett. Mennyire szólhat bele ebbe a közösség? Váradi szerint a politikusok gyakran hivatkoznak a közösségre, amikor nem akarják felvállalni a döntéseiket. „Nem hiszem, hogy ez egy reprezentatív kutatás eredménye lenne. Hogy ennyi idő alatt egyáltalán lenne erre mód és lehetőség” – tette hozzá. Ilyenkor a politikusok azt mondják, a közösség megkérdezésével döntöttek így. Hogy a brassói ügy mögött valóban van-e bármilyen megkérdezése a közösségnek vagy csak arról szól, hogy 3-4 embert felhívtak (olyanokat, akiknek ugyanaz volt a véleménye), kívülről nézve nem látszik, mert ahogy az igazgató munkája elbírálásának, úgy a közösség megkérdezésének módja sem egészen tiszta a politikai szervezetek esetében, hisz nincs egy módszertana annak, hogyan kell csinálják.

Az igazgatók ideiglenes kinevezését vagy a versenyvizsgáját szabályozó módszertan pedig nem tartalmaz egyetlen utalást sem arra nézve, hogy szülőket, tanárokat vagy diákokat meg kellene kérdezni arról, hogy szerintük ki legyen az igazgató. Viszont a reprezentatív szakszervezetek, szülői bizottságok és diáktanácsok jelölhetnek egy-egy tagot, aki megfigyelőként részt vehet az igazgató versenyvizsgáján.

Hozzáteszi: a közösség önállóan is kifejezheti azon véleményét, hogy akar-e vagy sem egy igazgatót, de a tanfelügyelőség döntésének nem feltétele ennek figyelembevétele és nem is hivatkozási alap.

Szerettük volna megtudni, hogy a Brassó megyei tanfelügyelőség milyen indikátorok mentén tanácsolta el igazgatói állásától Antal Annamáriát, értékelésükről szóló adatigénylésünkre azonban még nem érkezett válasz. Amennyiben megérkezik, utólag azt is közölni fogjuk.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS