2021. november 30. keddIjon, András, Andor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mi lesz az öncélú politikai csatározás végkimenetele, és lehet-e ebből győztesen kikerülni?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. október 07. 11:41, utolsó frissítés: 2021. október 15. 14:57

Politológusokat kérdeztünk a Cîțu-kormány bukása után. Székely István Gergő, Borbáth Endre és Székely István azt is elárulta, melyik forgatókönyvre merne fogadni.


A keddi bizalmatlansági indítványt követően Florin Cîțu kormánya ügyvivőként folytatja tovább, és annak ellenére, hogy a kormányt a rendszerváltás óta nem látott mértékű, 281 szavazattal buktatták meg, könnyen előfordulhat, hogy Cîțu a Constantin Negruzzi novellájából ismert Alexandru Lăpușneanuhoz hasonlóan ("Dacă voi nu mă vreți, eu vă vreau"/"Ha ti nem is akartok engem, én akarlak titeket" - mondta a másodszor is Moldova trónjára ülő vajda - szerk. megj.) térhet vissza, mert ha az ellenzék nem is akarja őt, ő továbbra is akarja a hatalom gyakorlását.

A Nemzeti Liberális Párt új reménységét, Florin Cîțut nem olyan rég még senki sem ismerte, és miniszterelnöki előjutására Klaus Johannis államelnökön kívül talán senki nem is számított. Mégis megtörtént ez a nagyon gyors felfutás, azóta viszont a Cîțu-kormány jött és ment is. Az ügyvivő miniszterelnök múltjáról pedig lassan már többet tudunk, mint miniszterelnöki kompetenciáiról. Az AUR pedig közben a felelőtlen és populista üzeneteivel túlnyerte magát népszerűségi versenyben.

Kérdéses tehát, hogy a liberálisok merre lavíroznak tovább, és legfőképp – az RMDSZ mellett – kivel? Kinek ad lehetőséget a „királycsináló” államelnök (és blöfföl-e majd)? És ha végül Cîțura esne a választás, egyáltalán miért ragaszkodnak hozzá ennyire, ha az ő „trónigénylése” a többségi kormányzást is veszélyezteti? Hogy a politikai iszapbirkózásban eligazodjunk, három politikai elemzőt, Székely István Gergőt, Borbáth Endrét és Székely Istvánt kérdeztük.

Székely István Gergő, forrás: Facebook-oldalSzékely István Gergő, forrás: Facebook-oldal


Székely István Gergő a kormánybukást követően három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel:
1. a PNL és a Cioloș vezette USR kiegyezik, más lesz a miniszterelnök, nem Cîțu.
2. kisebbségi Cîțu-kormány alakul, hallgatólagos PSD-s támogatással.
3. a PSD előrehozott választást akar, amit Johannis az alkotmányra hivatkozva nem hajlandó majd kiírni, ezért hosszan elnyúló alkotmányos vita és politikai válság kezdődik a járvány negyedik hullámának derekán.

A politológus a forgatókönyvek közül a másodikat látta a legvalószínűbbnek, amelyet a PNL és a PSD is kipróbált már korábban, a Tăriceanu-kormány idején mondhatni egészen sikeresen, de Ludovic Orban kormánya is így működött tavaly. Azonban ebben az esetben a PSD jóindulatán múlik, hogy mit lehet például a járványkezelés terén megvalósítani. A szociáldemokraták pedig, hogy szavazóbázisukat az AUR-al szemben megőrizzék, akár populistább retorikára is válthatnak, ami tovább súlyosbíthatja az amúgy is súlyos egészségügyi válságot.

Ahhoz, hogy ezt elkerüljék, az USR-re lenne szükségük, de a PNL elszámolta magát

A politológus úgy véli, a PNL eredeti terve az volt, hogy az USR majd lenyeli Stelian Ion igazságügyi miniszter leváltását is, ahogyan azt Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter esetében is tették. Vagy, ha nem fogadták volna el, akkor a PNL kitessékelte volna az USR-t a koalícióból, de még ebben a legrosszabb forgatókönyvben is a kisebbségi kormányzás a Szociáldemokrata Párt támogatásával végződhetett volna.

Johannis és Cîțu azonban Székely István Gergő szerint elszámolta magát: egyrészt az USR ezúttal nem nyelte le a békát (sőt, a bizalmatlansági indítvánnyal ellentámadásba lendült), de úgy tűnik, hogy amire még kevésbé számítottak, az is megtörtént: a PSD ugyanis egyre inkább azt kommunikálja, hogy hajlandó elmenni a végsőkig, és a bizalmatlansági indítvány megszavazását követően (amit korábban csak retorikailag támogatott volna), most már az előrehozott választás kicsikarását is komolyan gondolhatja.

Ennek az oka a politológus szerint a közvélemény-kutatásokból olvasható ki, amelyek szerint a PSD egyre erősebb, a PNL pedig egyre rosszabbul áll (az INSCOP közvélemény-kutató 35,1 százalékra méri Ciolacuék támogatottságát, a Nemzeti Liberális Párt népszerűsége azonban már alig éri el a 21 százalékot – szerk. megj.)

Van azonban egy apró bökkenő, amiért a harmadik forgatókönyv kevésbé valószínű, mint a második. Ez pedig maga az alkotmány!

Az alkotmány ugyanis nem azt mondja ki, hogy két sikertelen miniszterelnöki beiktatási kísérlet után az államfőnek kötelessége feloszlatni a parlamentet, hanem csak annyit mond, hogy feloszlathatja a parlamentet. Ami a végső mentsvára lehet a PNL-nek (pontosabban a Johannis-Cîțu párosnak) – mutatott rá Székely István Gergő. A politológus szerint, ha a PSD megpróbálja kierőszakolni az előrehozott választást, akkor Johannis nem lesz hajlandó a parlamentet feloszlatni, így vélhetően néhány alkotmányértelmezési kör következhet. (Ellenben, ha a PSD nem megy el a falig, akkor a PNL kisebbségi kormányzásban kihúzhatja a szocik támogatásával.)

Ha valaki mégis beadja a derekát, és a politikai iszapbirkózás helyett a járványkezelést választja...

Egy másik, azaz az első forgatókönyv szerint a liberálisok megpróbálhatnak új kormánytöbbséget is összekalapálni, ebben az esetben Dacian Cioloș frissen megválasztott USR-elnöknél és pártjánál pattog a labda, amelyet a PNL megpróbálhat majd visszacsalogatni a koalícióba.

Ezzel viszont az a baj, hogy az USR nem igazán tágíthat azon követelésétől, hogy ne Florin Cîțu legyen a miniszterelnök, mert ezzel gyakorlatilag teljesen hiteltelenné válnának, továbbá feltehetően a minisztériumok terén is megkérnék ennek az árát. Cîțu azonban továbbra is élvezi az államfő bizalmát, és Johannis saját érdekével szemben lépne, ha elengedné az új PNL-elnök kezét.

Az elemző szerint elképzelhető, hogy Johannis semmit nem oldott meg a PNL kongresszussal (azaz azzal, hogy Cîțu lett a liberálisok vezetője), mert nagyon hasonló helyzet alakult ki ahhoz, ahonnan az egész válság indult a PNL-ben: vagyis hogy a miniszterelnök és a pártelnök személye nem ugyanaz.

Első körben amúgy Johannis vélhetően nem Cîțut fogja újra jelölni. A helyzet kísértetiesen hasonlít a Ludovic Orban 2020 tavaszi leváltása utáni szituációhoz, amikor a bizalmatlansági indítványt követően Johannis ismét Orbant jelölte miniszterelnöknek. Az alkotmánybíróság ugyanis ezzel kapcsolatosan kimondta, hogy egyből nem jelölheti újra a megbuktatott kormányfőt. Nem azt mondta, hogy nem lehet egyáltalán őt jelölni, hanem azt, hogy nem lehet egyből őt jelölni. Ami azt jelenti, hogy ebben az esetben is szükséges lesz egy köztes körre (a tavaly pont Cîțu volt az, akit áldozati báránynak jelöltek, hogy aztán Orban javára visszalépjen).

Székely István Gergő szerint tehát Johannis az első körben valaki mást - például Nicolae Ciucă tábornokot - küldi harcba egyfajta fake miniszterelnök-jelöltként, akit Cristian Pantazi is említ az általunk szemlézett politikai elemzésében, és akit egyébként az RMDSZ sem igazán támogatna miniszterelnöknek.

Az első jelölt parlamenti visszautasítását következően azonban már ismét felmerülhet Cîțu neve, akit ha az USR el tud fogadni (ami nem valószínű), akkor többségi kormányzás jöhet, ha viszont nem, akkor a PSD által támogatott kisebbségi kormányzás – bízva abban, hogy a szocik elállnak az előválasztás kizsarolásától. Cîțu így folytathatja kormányfőként, de a PNL-nek ebben az esetben nem lesz meg a parlamenti többsége ahhoz, hogy a saját programját megvalósíthassa, és a PSD szavazataitól fog függni, amely hol támogatni, hol zsarolni fogja, annak függvényében, hogy az érdekei éppen mit kívánnak. Közben pedig tombol a járvány negyedik hulláma, és félő, hogy egy cselekvésképtelen kormány miatt a helyzet csak tovább fog súlyosbodni.

Borbáth Endre, forrás: Facebook-oldalBorbáth Endre, forrás: Facebook-oldal


Borbáth Endre, a Berlin Freie Universität és a WZB Social Science Center kutatója is kizártnak tartja az előrehozott választásokat, de ő a PNL kisebbségi kormányzására lát kevés esélyt. A PSD párton kívüli támogatásával ugyanis szerinte a liberális kormány túlságosan instabil lenne. Így inkább azt a forgatókönyvet vetítette előre, amelyben valamelyik jobboldali párt engedni fog. Tehát, vagy a PNL lépteti vissza Cîțut, vagy az USR fog lemondani arról, hogy más legyen a miniszterelnök.

A politológus szerint az AUR, a PSD és az USR jelenleg azt játssza, hogy Florin Cîțu az ország érdekeivel szemben ragaszkodik a pozíciójához, ezért nem hajlandók a liberálisok más miniszterelnököt jelölni. Az USR pedig azt, hogy ebből adódóan hajlandó lemondani a kormányzásról, minthogy egy ilyen kormánykoalícióval folytassa, mint ami korábban hatalmon volt (USR-PNL-RMDSZ). Ezzel párhuzamosan zajlik egy olyan játszma is, amely szerint a PNL-RMDSZ azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a felelőtlen ellenzék egészségügyi válság idején buktatja meg a kormányt.

A színfalak mögött azonban hatalmi logika működik Cîțu visszaléptetésének elmaradása esetén,

a PNL ugyanis gondban van, mert nincs olyan személy, aki anélkül lehetne miniszterelnök, hogy új erőközpont alakuljon ki körülötte (ezáltal pedig Cîțu pártelnöki hatalmát veszélyeztesse, ahogy azt már az Orban-Cîțu esetében is láthattuk, amikor a mostani ügyvezető miniszterelnök és PNL-elnök gyakorlatilag semmiből érkezett, és mára hivatalosan átvette Ludovic Orbantól a vezetést).

Mint kifejtette, a miniszterelnök azért tudja magához ragadni a hatalmat a párton belül, mert erőforrásokkal tudja ellátni a párt helyi tisztségviselőit (a polgármestereket, megyei tanácselnököket – mint amelyet Cîțu az Anghel Saligny beruházási programmal a vidéki önkormányzatok felé kilátásba is helyezett – szerk. megj.).

Nagyobb perspektívából szemlélve a PNL-USR között történteket,

úgy vélte, a két jobboldali párt vetekedéséről szólt, amelyek ugyanarra a választóközönségre játszanak és egymást próbálják legyőzni annak érdekében, hogy ki lesz az a jobboldali párt, aki hosszútávon egyesíteni tudja a jobboldalt egy államelnöki jelölt mögött. Azaz két év múlva az USR vagy a PNL adja majd az új Johannist.

Az USR-nek pedig érdekében áll megosztani a PNL-t egy új Cîțuval, így ugyanis a PNL elnökének nem csak Ludovic Orbannal, hanem az új kihívójával is meg kellene küzdenie. És erre a belső feszültségre játszott rá az USR azzal, hogy nem akarja Cîțut elfogadni miniszterelnöknek. Azonban az USR bármennyire is szeretné, Cîțu nem fog belemenni abba, hogy az ellenfelét kiépítsék.

Az USR-nek viszont nincs más koalíciós lehetősége, mint a PNL. A PSD-vel és az AUR-ral ugyanis az ideológiai különbségek mellett a pártokat alkotó személyek és választóik terén is távol állnak egymástól. Így annak ellenére, hogy az USR az 'arany'-párttal kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, a politológus elképzelhetetlennek tartja, hogy velük valóban összefogjon.


Az USR-nek pedig már csak azért is megérné a PNL-vel összefognia, mert így igényt tarthatna a PNRR, azaz az európai uniós helyreállítási tervből származó anyagi forrásokra, amelyet az USR-s Cristian Ghinea európai projektekért felelős ex-miniszternek köszönhet Románia, akinek fontos szerepét az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is elismerte.

Ha a PNL kisebbségi kormányra megy a PSD hallgatólagos támogatottságával, Johannis el kellene távolodjon a PNL-től

A labda most Johannisnál pattog, ugyanis ő jelölheti ki a következő miniszterelnököt (is). Borbáth Endre lehetségesnek tartja, hogy az államelnök kivárja, amíg a PSD vagy az USR jelöl miniszterelnököt, és őt küldi a parlament elé, abba a helyzetbe kényszerítve az ellenzéki pártokat, hogy egymás jelöltjeit utasítsák el. Az elemző szerint ezután az USR-nek már Cîțuról kellene szavaznia, mivel azonban egyik jobboldali párt sem (értsd: az USR sem) akar előválasztást, mert a PSD népszerűsége feljövőben van, így könnyen lehet, hogy lemondanak követelésükről, és Cîțu javára döntenek, hogy ezzel megelőzzék, hogy a PSD kizsarolja az előrehozott választást.

Borbáth Endre ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a kisebbségi kormányzásnak milyen hátulütője lenne még a liberálisok részére. Ha ugyanis a PNL-t hallgatólagosan támogatja a PSD, a vele „háborúban” álló, anti-PSD retorikát folytató államelnöknek a politológus szerint: minimum kommunikációs szinten, de el fog határolódni a liberálisoktól - ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a PNL és a Johannis közötti viszony meg fog romlani. Ez úgy véli, előbb vagy utóbb amúgy is bekövetkezne, mert a PNL-nek fel kell építenie egy másik államelnök-jelöltet Johannis helyére.

Amiről a PNL nem szívesen beszél, de a felelősséget sem vállalná érte

A politikai sakkjátszmától és a pártközpontú értelmezéstől hátra lépve, Borbáth Endre azt is megjegyezte, hogy a gyakorlatban elitek közötti harc zajlik a hatalomért, amely figyelmen kívül hagyja a nála sokkal nagyobb társadalmi problémákat. A politikai iszapbirkózás pedig a politikai elemző szerint a szavazóiktól is nagyon messze áll, és csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet a valóban fontos témákról, mint például az egészségügyi válság. Kevés szó esik például ezen belül a romániai átoltottság alacsony szintjéről, amely miatt magas lesz a halálos áldozatok száma is a negyedik hullámban.

Ennek felelősei vannak, a PNL azonban megpróbálja majd eltussolni a számonkérés lehetőségét, pedig kormánya az utolsó pillanatig visszakozott a korlátozó intézkedések bevezetésétől. Mivel a „hangos kisebbség” miatt nem mertek meglépni olyan életeket mentő intézkedéseket, amelyekről úgy hitték, népszerűtlenek és a PSD politikailag ellenük fordíthatja.

Ezért nem vezették be időben a korlátozó intézkedéseket, és a tájékoztató kampány sikertelensége mellett Borbáth e tekintetben az oltottak számára elérhető szolgáltatások bevezetését emelte ki, amelyet más országok már az előző hullámok során alkalmaztak. Szerinte ezt a kormánynak Romániában meg kellett volna tennie, még mielőtt az oltási kedv alábbhagy.

Székely IstvánSzékely István


Az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főosztályának ügyvezető alelnökét is megkérdeztük a témában. Székely István politológusi minőségében szintén három alternatívát vázolt fel:
1. tavaszig kihúzza a kisebbségi kormány a PSD-vel kötött alkukkal.
2. olyan többségi kormány alakul, mint a második Boc-kormány alatt: azaz különböző pártok szakadár képviselőiből áll össze frakció.
3. a nem Cîțu vezette kormányhoz az USR is csatlakozik.

A politikusi körökben is jártas politikai elemző ezek közül a harmadikat tartotta a legvalószínűbbnek.

Elmondása szerint ugyanis a kisebbségi kormányzás hosszú távon nem kivitelezhető, legfeljebb tavaszig. A választásokig ugyanis még három év van, az előrehozott választást pedig kizártnak tartja. Mert az csak retorikai fogás a PSD részéről, hogy a helyzet súlyosságát alátámasszák, miszerint „olyan nagy a baj, annyira leszerepelt a kormány és a parlamenti többség, hogy le kell őket váltani” – de valójában nem gondolják komolyan. „Biztos vagyok abban, hogy senki nem gondolkodik előrehozott választásban, már csak azért sem, mert ennek kiírása kapcsán Johannisnak nagyon erős hatásköre van” – mutatott rá a politikai elemző.

Realitást így inkább abban lát, hogy parlamenti többséggel rendelkező és reformok iránt elkötelezett kormány jöjjön létre. Az USR-vel való együttműködés esetén viszont szerinte ez nem Cîțuval fog megtörténni, mert ha továbbra is ő lenne a miniszterelnök, az az USR számára arcvesztéssel járna. Ezt a forgatókönyvet viszont az USR-n belül egy „markáns csoport” is akadályozhatja, akik Székely szerint elkötelezettek az ellenzéki szerepkör mellett. Tervük szerint ugyanis az USR az ellenzékben tudná feltornászni a népszerűségét a 2024-es választásokig, hogy aztán a kormányzásban szétszéledt liberális szavazótábort maguk mögé állítsák és a jobboldal domináns pártjává váljanak. (Székely szerint az sem teljesen kizárható, hogy Cioloș pártelnökségével, az USR akár a Cîțu-kormány mögé is beállna, hisz világos elképzeléseket fogalmazott meg a miniszteri tárcák elosztása kapcsán.)

Megjegyezte, igaz, hogy a liberálisok belügye, de ő amúgy nem érti, hogy a PNL miért ragaszkodik annyira Cîțu személyéhez, hisz elsősorban Johannis irányába lojális személyt szerettek volna pártelnöknek. És bár fontos, hogy a miniszterelnök egyben pártelnök is legyen, de Cîțu nem sokat mutatott fel az elmúlt hónapokban a miniszterelnöki erényeiből, ami azt mondathatná a liberálisokkal, hogy nélkülözhetetlen.

Kérdésünkre, hogy kit tartana alkalmasnak, a politikai elemző nem szeretett volna találgatásokba bocsátkozni, mivel szerinte a PNL-n belül sok olyan személy van, akiből miniszterelnök lehet. És nem feltétlenül azért, mert sokan alkalmasak rá, hanem mert, ahogyan Cîțu sem volt várományosa a posztnak, hozzá hasonlóan nem feltétlenül a miniszterelnöki pozícióra elvárható képességek, tudás számít, hanem elsősorban inkább az államelnökkel való viszonyból következik a miniszterelnök-jelölti felkérés.

A témában ajánlott olvasnivaló:
- Kulcsár Árpád: Ez már nem a kormány, hanem a hazai pártpolitika válsága

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS