Szakértő: cunamivá változott a negyedik hullám, és ebben súlyos felelősség terheli az oltatlanokat
Tőkés Hunor 2021. október 14. 18:31, utolsó frissítés: 20:53Egyre nagyobb a baj Romániában, dr. Lorenzovici László szerint az oltatlanok nem mérik fel, hogy mekkora kárt okoznak az egész társadalomnak.
Az oltatlanok elveszik az egészségügyhöz való hozzáférésünket, a kórházi kezelés megelőzése helyett az adónkat pazarolják. A felelőtlen viselkedés miatt pedig inkább az oltottakat éri hátrányos megkülönböztetés – állítja Lorenzovici László orvos, egészségügyi közgazdász.
A járványhelyzetet hetente nyomon követő adatelemző szerint elsősorban a kormány felelős azért a katasztrofális állapotért, amely Romániában kialakult. A politikusok ugyanis a járvány helyett inkább egymással küzdöttek. Ezért felkészületlenül érte őket a negyedik hullám, és későn vezették be a korlátozó intézkedéseket is, amelyek következményeire még a rosszul sikerült oltáskampány is rátett egy lapáttal.
A lakosság sem viselkedik felelősségteljesen, mert bár módjában áll mindenkinek beoltatni magát, az emberek nagy hányada mégsem teszi ezt meg. Pedig ezzel jelentős mértékben mentesülnének a kórházi kezeléstől, csökkentenék a fertőzés és fertőződés lehetőségét – ami befolyással van a járványhelyzet alakulására is.
Lorenzovici ugyanis nem abban látja a legfőbb problémát, hogy magasak az esetszámok, szerinte inkább az a kérdés, hogy a járvány hogyan hat a kórházak kapacitására, és milyen mértékben terheli le az egészségügyi rendszert.
Amit viszont most látunk, az az, hogy a fertőzöttek jelentős része oltatlan, ezért sokaknak kórházi-, súlyosabb esetben pedig intenzív terápiás kezelésre van szüksége. Románia egészségügyi rendszere viszont nem bír el a hátán ennyi beteget: az egészségügyi személyzet túlterhelt; a covidosztályok telítettek; a gyógyszerek fogynak; az oxigénpalackokból hiány van. A tömeges elhalálozás megelőzése érdekében tehát, nekünk kellene a kórházakat, intenzív osztályokat tehermentesítenünk. Mert jelenleg nem csak a koronavírusos betegek elhalálozása emelkedik soha eddig nem tapasztalt csúcsokra Romániában, hanem más, komoly sürgősségi esetek sem kerülnek ellátásra (infarktusos, agyvérzéses betegek rekedhetnek a kórházakon kívül), nem beszélve a kórházi kezelést igénylő krónikus betegekről, akiknek eleve reménytelen a helyzetük.
Lorenzovici úgy vélte, nem csak azért alakult ez így, mert Raed Arafat kénytelen volt bezáratni a kórházakat, hogy több hely maradjon - a főleg oltatlan koronavírusos – betegek kezelésére, hanem azért is, mert a túlterheltség okán a 112 sürgősségi segélyhívó számot sem mindenhol lehet már hívni. (Bukaresti kollégáját hozta fel példának, aki mentőt hívott volna a szüleinek, de negyven perc után sem tudott kapcsolatba lépni a diszpécserrel.)
Ezért igazából az a helyzet áll fenn, hogy miközben az oltatlanok vagdalkoznak diszkriminációval, valójában ők azok, akik az oltottakat hátrányos helyzetbe hozzák, vonta le a nagyon sarkos következtetést a szakember,
azáltal, hogy állampolgári kötelességüket nem végzik el. Ugyanis kórházba kerülnek, ahol más adóját is pazarolják. Korlátozásokat vezetnek be miattuk, amibe az oltottak vállalkozásai is belebuknak - részletezte állítását Lorenzovici.
„Az emberek azt hiszik, hogy az egészségügyi ellátás feltétel nélkül kijár mindenkinek, és hogyha részesülnek a szolgáltatásokból, annak nincs következménye. Ez nem éppen így van, mert minden elfogyasztott erőforrás csökkenti egy másik beteg életesélyét. Az oltatlanoknak fizetniük kellene érte. Én nagyon keményen léptem volna fel: aki nem oltatja be magát és kórházba kerül, az fizesse ki az egészségügyi ellátását. Nem, hogy hívják a repülőt és viszik egyik városból a másikba, vagy Magyarországra küldjük a betegeinket. Csakhogy a politikusok populisták és képtelenek arra, hogy szembenézzenek a valósággal, a választókkal” – tette hozzá.
Felvetésünkre, miszerint az oltás önkéntes alapú, az állam nem vállalt felelősséget érte, Lorenzovici tisztázta, hogy semmilyen kezelésért nem vállal felelősséget az állam. Szerinte nincs olyan orvosi beavatkozás, amelyre az állam garanciát adna és azt mondaná, hogy 100 százalékosan biztos a sikere. Ha pedig valaki nem gyógyul meg, akkor bizonyos összeget fizetne kártérítésképpen.
A gyógyuláshoz ugyanis komplex folyamat vezet, amihez az egészségügyi technológia is hozzájárul. Az egyéni életmód pedig nagyobb hatással van a gyógyulásra, mint maga a kezelés. Mellékhatások pedig minden kezelés esetében előfordulhatnak, ezek fel vannak tüntetve az oltás esetében is.
Hozzátette, a dohánytermékek esetében is vannak súlyos egészségkárosító mellékhatások, és a csomagolásokon is feltüntetik, hogy akár halált is okozhatnak, illusztrálva is van mindez – ennek ellenére sokan cigarettáznak. Az oltással szemben viszont, ami a súlyos koronavírusos tünetektől megóvná őket, szkeptikusak.
Egyre többen veszítik el az életüket, ami egyesek számára intő jel, mások számára álhír
Romániában múlt héten tovább nőtt az újonnan diagnosztizált betegek száma, heti bontásban elérte a 91 ezret, ami a héten várhatóan 100 ezres nagyságrendre emelkedik. A terjedés azonban 27 százalékkal lassult, így 1-3 hét múlva valószínűleg elérjük a 4-es hullám tetőzését. Addig pedig 120-150 ezerig növekedhet a héten regisztrált esetek száma (azaz 17-22 ezer között fog ingadozni, átlagosan 20 ezer napi új fertőzöttig).
Addig viszont, mivel az egészségügyi személyzet hiánya és az ágyak leterheltsége szorosan kötődik az elhalálozások számának növekedéséhez – ami az elmúlt héten átlagosan 268-ra növekedett, egyre többen veszítik majd életüket. A keddi negatív rekord szerint 442-en, de már a 330-360 napi elhalálozás is intő jel arra nézve, hogy Románia valamit nagyon rosszul csinál(t).
Az október 12-én tapasztalt drasztikusan magas szám kapcsán viszont az adatelemző megnyugtatásként megjegyezte, azért is jelenthettek 442 elhalálozást kedden, mert az áldozatok száma napi bontásban nem pontos. A hétvégi elhalálozásokat ugyanis nem jelentik le csak hétfőn, ami a másnapi, keddi statisztikába kerül be.
Ami viszont kevésbé volt megnyugtató részéről, az az elhalálozási csúcs volt, amit ő, bár Fejér Szilárd kutatóval ellentétben nem ezres nagyságúra becsült, de az általa mondott napi 500 elhalálozás sem túl biztató, hisz érzékeltetésképp ha minden nap ennyi ember veszítené el az életét novemberben, akkor az 15 ezer honfitársunk életébe kerülne. Ha azt írnák az újságok, hogy lezuhant öt repülő 100-100 utassal a fedélzetén, akkor azt nemzeti tragédiaként fogná fel mindenki, így azonban teljesen érdektelenül olvassák a híreket, amelyek arról tudósítanak, hogy nap mint nap több száz romániai polgár veszíti életét a koronavírus miatt.
A negatív rekordok közepette egyesek mégis belátták, hogy az ő védelmükben és nem ellenük van az oltás
Az első dózissal beoltottak száma öt héttel ezelőtt volt mélyponton (heti negyvenezer beoltottal), majd ismét emelkedni kezdett (52 ezerről egészen 169 ezerre). Jelenleg 20-30 százalékos növekedésben vagyunk: a beadott oltások száma 21 százalékkal nőtt (elsősorban a 3. dózis beadása miatt). Az újonnan beoltott személyek száma pedig csaknem 25 százalékkal.
Szerinte a fiatalok közül is egyre többen lépik át a 16 és 18 éves korhatárt és oltják be magukat. Sok esetben ugyanis a szülők nem engedik, hogy beoltassák magukat, tizennyolc évesen viszont erről már maguk dönthetnek. Érdeklődésünkre, hogy mi okozhatja a szülők ellenállását, felsorolta azokat az érveket, amelyeket a leggyakrabban hallott részükről. ezk között pedig az első helyeken olyan aggodalmak szerepelnek, hogy évek múlva rejtélyes betegségek áldozatai lehetnek a gyerekek, vagy mentális zavarok léphetnek fel náluk, esetleg gyermektelenek maradnak.
Magyarország jobban teljesít, de mihez képest?!
Mint kiemelte Magyarország a kommunista blokkon belül azért tud elöl „kullogni”, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek több joga van, mint más országok vezetőinek. A magyar oltáskampány viszont csak a kelet-európaiak tükrében mondható sikeresnek, nyugat-európai szemmel már kudarc. Náluk a harmadik hullámban szabadult el a pokol, ehhez képest a negyedikben jól állnak. Hozzátette, az elhalálozásokat másképp osztályozzák, mint Románia, de elöregedő társadalomról beszélünk, amit súlyosbít az elhízás, a cukorbetegség, a szívrendellenesség és más betegségek is.