2021. november 30. keddIjon, András, Andor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

László Attila: november végéig nyögni fogják a kórházak a negyedik hullámot, rendkívül nagyszámú halálesetre számíthatunk

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. október 18. 11:28, utolsó frissítés: 11:28

Október utolsó, november első két hetében érjük el a halálozási csúcsot. Azt az egészségügyi katasztrófát, amely László Attila orvos-szenátor szerint oltással megelőzhető lett volna. Védelemhez jutni azonban még nem késő.


Akár tízszer annyi fertőzött is lehet, mint amennyit a tesztelési kapacitásunk megmutat. November elején fogja a negyedik hullám maximális terhelése elérni a kórházakat és ezen belül az intenzív osztályokat, ami az elhalálozásban is tükröződni fog – mutatott rá László Attila orvos, a szenátus egészségügyi bizottságának korábbi elnöke.

László Attila elmondása szerint most jutottunk el odáig, hogy az újonnan jelentkező esetek 11 százalékáról már tudomást szerzünk (eddig 9 százalékon álltunk). Nelu Tătaru volt egészségügyi miniszter ötször annyi esettel számol, ő pedig - mivel nem annyira optimista, mint Tătaru –, a nemzetközi intézmények alapján, ennél jóval többet, tízszeres szorzót lát valósnak.

„Amikor a 15 000-es napi esetszámot látjuk, akkor nagy valószínűséggel aznap 140-150 ezer új esetről beszélhetünk. Ennek ellenére láthatóan nem alakultak ki sorok az oltóközpontok előtt, pedig jelen pillanatban ez a leghatékonyabb módja, hogy elkerüljük a fertőzés utáni kórházi kezelést” – szögezte le az orvos-szenátor. Ezt azzal nyomatékosította, hogy a kórházban fekvők átlagosan 2 százaléka beoltott, ami „rendkívül alacsony” szám. Hozzátéve, hogy ők rendszerint idősek vagy olyan személyek, akiknek az oltás után is gyenge maradt az immunit
ásuk, mert sok már krónikus betegségben szenvednek.

A felsőház egészségügyi bizottságának korábbi elnöke szerint nagyjából 1300-1400 személy vár sürgősségi felvételi osztályokon (kórházi, illetve „sokan közülük” intenzív osztályos kezelésre).



Ágyakból viszont nagy a hiány – tette hozzá.

A szerdai adatok szerint 17 432 személyt kezelnek kórházban Covid-19-cel, közülük 1676 személy kap intenzív terápiás ellátást. A kórházban kezelt páciensek között 486 kiskorú van, és közülük 35-öt ápolnak az intenzív osztályon.

Folyamatosan nő a kiskorúak száma a kórházakban!

László Attila megállapítása szerint minden jel arra mutat, hogy a tömegközlekedésnek, a családi rendezvényeknek, az iskoláknak jelentős szerepe van abban, hogy az esetszámok nőnek. Ezzel összefüggésben, a kórházba kerülő kiskorúak száma is folyamatosan nő, és egyre több a tüdőgyulladással és súlyos tünettel rendelkező.

Csak az utóbbi napokat figyelve: múlt héten kedden 467 kiskorú beteget ápoltak kórházban, szerdán már 486-ot.

Ezért aggasztónak tartja, hogy van egy olyan társadalmi csoport (a 12 éven aluli gyerekek), amely még nem oltható. Akik esetében nagy valószínűséggel az esetszám növekedésben hozzátartozik az, hogy a szülők jelentős része nincs beoltva, másrészt pedig a nagyvárosban, tömbházban lakó gyerek közvetlen kontaktussal rendelkező listája kb. 18 személyre tehető.

Mivel a tesztelési kapacitást az utóbbi időszakban megnövelték az iskolákban történő nyálteszteléssel, a koronavírussal fertőzött kiskorúak száma további növekedést fog mutatni.

Már minden eddigi negatív rekordot megdöntöttünk

Ami az elhalálozásokat illeti, a szenátor szerint már minden eddigi rekordot megdöntöttünk, ezért voltak kénytelenek korlátozni azokat a betervezett műtéteket, amelyek halaszthatóak. Hogy ezáltal is biztosítani tudják a szükséges személyzeti állományt és a kórházi helyeket felszabadítsák. (Az egészségügyi személyzet leterheltsége, az ágyak hiánya ugyanis növeli a mortalitást – szerk. megj.) A döntés következménye pedig az egészségügyi statisztikákban is jelentkezni fog, ugyanis a koronavírusos elhalálozások száma miatt, a COVID-19 már most az első helyre került Romániában, mint elhalálozási ok.

Ennek oka egyrészt a koronavírus jelenléte az országban, ami viszont ezt tetőzi, az azoknak a személyeknek az elhalálozása, akik nem kapták meg időben vagy túl későn kapták meg a szükséges ellátást. „Egy hibás döntésnek köszönhetően gyakorlatilag korlátozzuk azoknak az ellátását, akiknek így betegség esetében nem állnak rendelkezésére a beavatkozó intézkedések” – mutatott rá.

Becslései szerint október-novemberre megint olyan elhalálozási számokat fogunk produkálni, mint tavaly, amikor 58 százalékos elhalálozási növekedést tapasztaltunk.

Ha a szakemberekben sem bízunk, mi fogja lecsökkenteni az elhalálozási számokat?

„Az egészben az a dühítő, hogy olyan betegség esetében, ahol rendelkezésünkre áll a megelőzési módszer, még mindig arról filozofál a lakosság, hogy be kell-e oltatniuk magukat vagy sem. Állandóan azzal példáznak, hogy oltottként is megfertőződhetsz koronavírussal. Igen, vannak pozitív teszteredményeik, de oltással megelőzhető a kórházi kezelés” – mutatott rá.

Ugyanakkor hozzátette, hogy az oltottak fertőződése kapcsán olyan országokat említenek, mint Portugália vagy Izrael, ahol 70-80 százalékos az átoltottsági arány, de elhallgatják, hogy Izrael 9 milliós lakossága esetében mindössze két-három koronavírusos elhalálozást regisztrálnak naponta az országban, ami a romániai 330-360 napi elhunytakhoz képest elenyésző. Ezt pedig oltással érték el! Romániában a nyájimmunitás hiányában az elhalálozás folyamatosan növekedik, és néhány napig vagy hétig ez még folytatódni is fog (október 12-én 442 áldozatot jelentettek, ami eddig a legnagyobb negatív csúcs Romániában – szerk. megj.).



Hozzátette, a romániai oltási kampány egyik nagy hibája, hogy nem a szakemberekre bízták rá, ha így tettek volna, akkor lehet, hogy sikeresebb lett volna, egyesek azonban úgy érezték, hogy ebből is politikai hasznot kovácsolnak majd. Ezen legalább az utolsó pillanatban változtatni kellene és tisztességes tájékoztató kampányt folytatni. Azt pedig szerinte meg kell mutatni az embereknek, hogy mi történik a kórházakban, hogy tudják mivel állunk szemben. (Így néz ki a kórházakban tapasztalt egészségügyi katasztrófa a Recorder oknyomozói kameráján keresztül – szerk. megj.)

„Azon túl, hogy van egy egészségügyi és gazdasági krízisünk, bizalmi válság is van az egészségügyi dolgozókkal szemben, és szép lassan oda jutottunk, hogy fontosabb lesz számunkra az állataink megmentése, mint saját magunk vagy a környezetünkben élőké. Erről mondunk le akkor, amikor fenntartásokkal kezeljük az egészségügyben dolgozók által kifejlesztett és ajánlott oltást, vitatkozunk azon, hogy mit javasol az orvos. Amikor viszont az állatorvos segédje bekopogtat a gazdaságunkba, hogy beoltsa az állatainkat, akkor senki sem kommentál, sőt mi több, mélyen a zsebébe nyúl, hogy kifizesse a háziállatok oltását” – tette hozzá.

Az intézkedéseket annyira betartják, hogy az influenza járvány idén elmaradt, annyira már nem, hogy a november ne csak a halottak napja, hanem az elhalálozások hónapjává váljon

Kérdésünkre, hogy az Arafat által megjelölt lecsengése a negyedik hullámnak, azaz a december vége -január eleje mennyire tűnik most valósnak, ha még az államtitkár is elismerte, hogy az előírásokat megszegi folyamatosan a lakosság, és hiába vezették be ismét a maszkviselést, mert legtöbben nem tartják be, illetve a rendfenntartó erőknek sincs kapacitásuk minden maszk nélküli embert megbírságolni vagy a szabály betartására kötelezni. László Attila úgy vélte ennél azért árnyaltabb a kép, hisz a különböző intézkedéseknek köszönhetően, ha minden jól megy, akkor napok kérdése és tetőzni fog a járvány, aztán egészen decemberig folyamatosan csökkenni fognak az esetszámok, és nem kerülünk platóra, ahol az esetszámok torony magasak maradnának és csak nagyon lassan csökkennének.



Ugyanakkor a szenátor megjegyezte azt is, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az esetszámok tetőzése után (7-10 nappal) jelentkezik a kórházi csúcs is – ami azt jelenti, hogy november első napjaiban érjük el az egészségügyi rendszerre nehezedő legnagyobb nyomást.

A tetőzést követően három héttel az intenzív osztályokra vonatkozó csúcs is jelentkezik, amit november végére várnak. Az intenzív terápiás ágyakat igénybe vevő nyomás pedig, messzemenően meg fogja haladni a harmadik hullám csúcsát.

Hozzátette, addig is meg kell hozni azokat a kiegészítő intézkedéseket, amelyeket az egészségügyi miniszterek (előbb Vlad Voiculescu, később Ioana Mihăilă) eddig nem tettek meg, mint az ágyak hiányának, a gyógyszerek, az oxigénpalackok pótlása, az egészségügyi személyzet átcsoportosítása és vészforgatókönyvek esetében a külföldi (például magyarországi kórházak) segítség.

A koronavírusos betegek ugyanis hét nap elteltével sem igazán gyógyulnak fel a betegségből, és mivel az ágyak így nem szabadulnak fel, ezért egyre nehezebb előteremteni az újonnan érkező betegek ellátásához szükséges ágyakat. Ezért van az, hogy az elhalálozási csúcs is akkor lesz, amikor az ágyszükséglet csúcsa is jelentkezik, azaz feltehetően október utolsó hete, november első két hete között.

Ennek súlyosságát Fejér Szilárd tudományos kutató akár 1000-es nagyságú elhalálozási számra becsülte.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS