2021. november 30. keddIjon, András, Andor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Egészségügyi katasztrófa felé tart Románia, és nincs, ami megállítsa

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2021. október 22. 08:25, utolsó frissítés: 15:53

Már súlyos az állapotuk, nem kapnak levegőt, amikor kihívják a mentőt. És nem egy beteg érkezik így, a legtöbbjével már úgy kezdünk, hogy oxigéntámogatásra van szükségük - mondta el a kézdivásárhelyi kórház orvosigazgatója. Kórházi riport.


Ami most történik Romániában, az már önmagában is tragédia, hiszen az Európai Unión belül lakosságarányosan nálunk hal meg a legtöbb ember koronavírusban. Négypercenként egy. Nemcsak a kórházak vannak telítve, hanem a halottasházak is: sok helyen már nincs elegendő zsák sem a holttestek számára. Mindeközben hihetetlen erővel csap össze a nyilvános térben az oltatlan többség és az oltottak tábora, hiszen a katasztrófa elkerülhető lett volna, ha az oltáskampány legalább hasonló sikerrel járt volna, mint pl. Magyarországon, nem is beszélve Nyugat-Európáról. Az átoltottság azonban Romániában még mindig alig haladja meg a 30 százalékot.

Miközben már egy negyvenezres lélekszámú település lakosait vesztettük el az elhalálozások nyomán, a politikum a vállát vonogatja, a kormányválság, a koalíciós feszültségek, a volt liberális miniszterelnök elleni közhangulat mind rányomja a bélyegét a negyedik hullámra. Október 19-én rekordszámú, 561 halálesetet regisztráltak, ami jól jelzi a helyzet súlyosságát. Ami a szakemberek előrejelzését illeti, ők a közeljövőben már akár napi ezres nagyságrendű elhalálozással is számolnak. Novemberben ugyanis jöhet a kórházi és intenzív terápiás helyekre beutaltak csúcsa, amelynek következtében a mortalitás is tovább emelkedik majd. Ami Magyarországot is érinteni fogja, hiszen már most több tucat beteget küldött át Románia a határ túloldalára, akiket életveszélyes állapotuk és a telített intenzív terápiás osztályok miatt már országon belül nem tudtak ellátni.

Országos szinten már közel 2000 beteg várja, hogy felszabaduljon egy intenzív terápiás ágy a számára, ami sajnálatos módon legtöbbször csak akkor történik meg, ha valaki közben elhunyt. Ráadásul sokan, bár az állapotuk kritikus, mégis azt választják, hogy a kórházi oxigénes kezelés helyett inkább otthon próbálnak kilábalni a betegségből, mert félnek az orvosoktól: a számos álhír és összeesküvés-elmélet miatt teljesen elvesztették bizalmukat az egészségügyi személyzetben, sokan hangot is adnak meggyőződésüknek, hogy az embereket „megölik” a kórházakban.

Mi lesz tehát akkor, amikor az amúgy is túlterhelt kórházakra még nagyobb nyomás nehezedik majd, és túlcsordul az ellátóképességük felső határa is, mivel hogy az orvosok és az ápolók már most is a végkimerülés szélén állnak, és az áramellátási rendszer túlterheltsége már korábban is kórháztüzekhez vezetett – erre kerestük a választ kórházi és egészségügyi dolgozókkal készített riportunk során.


Az első vonalban küzdőkkel beszélgettünk azért, hogy valós képet kapjunk az egészségügyre nehezedő nyomásról. Ugyanis, Magyarországgal ellentétben, Romániában az orvosok még nyilatkozhatnak, és elviekben a sajtónak is bejárása lehet a kórházakba, a gyakorlatban viszont mindenféle bürokratikus akadályt görgetnek az újságírók elé, és legtöbbször zárva maradnak a kórházkapuk a riporterek előtt.

A csíkszeredai kórházban végül meggondolták magukat...

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház covidosztályán szerettünk volna riportozni, a beleegyezés megszerzése után autóba pattantunk és Kolozsvárról seperc alatt levezettük a 260 kilométert. Kiderült, fölösleges volt sietni, az orvosok kimerültségére és leterheltségére való tekintettel, úgy döntöttek, mégsem fogadják a stábot, közölte velünk a kórház szóvivője.

Mivel a Kézdivásárhelyi Városi Kórházzal is folytak az egyeztetések, nem fordultunk vissza, hanem tovább haladtunk Székelyföld keleti vége felé. Szerencsénk volt, ott beengedtek.

Telefonon azért megkerestük a kórházmenedzsert és a tüdőgyógyászati osztály vezetőjét is, hogy ha élőben nem is láthatjuk, mi zajlik az intézmény falain belül, legalább szóban mondják el.

Dr. Konrád Judith, a csíki kórház menedzsere a sajtó két hétre történő “kizárását” a hétvégi beutalások magas számával és a páciensek súlyos állapotával indokolta, illetve azzal, hogy az új igényeknek megfelelően át kellett alakítaniuk az osztályokat.

Hétfői beszélgetésünk pillanatában 169 koronavírusos betegük volt, amiből 123 páciens oxigénes légzéstámogatásra szorult (köztük kritikus állapotúak is vannak). Az intenzív terápiás osztály helyeit előbb négyről hatra, majd október elsejétől tízre bővítették ki, azóta folyamatosan foglaltak az ágyak a legsúlyosabb esetekkel (közülük 7 személy van intubálva).

Kézdivásárhelyi Városi Kórház. Fotó: Tőkés HunorKézdivásárhelyi Városi Kórház. Fotó: Tőkés Hunor


„Lassan két éve foglalkozunk koronavírusos betegekkel, de ez az eddigi a legkeményebb hullám, most a legnagyobb telítettség a kórházban” – mondta Dr. Dombi István is, a csíki kórház Tüdőgyógyászati Osztályának vezetője. A csíkszeredai tüdőgyógyászati osztály 39 ágya mindig foglalt, és csak akkor szabadul fel hely, ha valaki meggyógyul vagy meghal. Nem minden súlyos beteg jut már el az intenzív osztályra, sajnos van olyan is, hogy nincsen hely, ezért a tüdőgyógyászaton hunynak el.

A szakorvos az olaszországihoz hasonló állapotokról számolt be, amelyben, akárcsak az olasz orvosoknak, a betegek állapota alapján olykor nekik is dönteniük kell, kinek van nagyobb esélye a túlélésre. Amikor az intenzív terápiás osztályon telítődik a hely, és nincs ahogy átvegyék a tüdőosztály vagy más osztályok betegeit, akkor a megyei vezérlőközpontot (CNCCI) kell hívják, magyarázta, ahol:
- jobb esetben egy másik intézményben találnak egy szabad intenzív terápiás ágyat. Ilyenkor a betegtől vagy a hozzátartozóitól függ, hogy beleegyeznek-e az átszállításába.
- Rosszabb esetben viszont az orvosok „teszik a dolgukat” és addig próbálják meg életben tartani a betegeket, ameddig csak lehet – ezzel adva esélyt számára, hogy hátha mégis felszabadul egy intenzív terápiás ágy.

Emberileg és szakmailag is nehéz ezt megélni, mondta az orvos, mielőtt elköszönt volna tőlünk.

A betegek rendszerint csak egy hét után jelentkeznek a kórházban, addig otthon próbálják kezelni magukat

Két héttel ezelőtt már itt volt Kézdivásárhelyen is a negyedik hullám, de eddig a betegek nem jöttek be a kórházba, úgy gondolták, otthon is kikúrálhatják magukat. Á, csak egy hűlés ez is, mint a többi, túl leszünk rajta – mondogatják. Már súlyos az állapotuk, nem kapnak levegőt, rettenetes fájdalmaik vannak, amikor kihívják a mentőt. És nem egy beteg érkezik így, hanem a legtöbbjével már úgy kezdünk, hogy oxigéntámogatásra van szükségük. Nem beszélve arról, hogy nincsenek beoltva, tehát minden adott ahhoz, hogy a fertőzés pusztítást végezzen a szervezetükben – vázolta fel a helyzetet Dr. Madaras Szilárd-Kálmán, a Kézdivásárhelyi Városi Kórház orvosigazgatója.

Kézdivásárhelyi Városi Kórház. Fotó: Tőkés HunorKézdivásárhelyi Városi Kórház. Fotó: Tőkés Hunor


Az orvosigazgatóval a menedzser irodájában találkoztunk, majd közösen mentünk át a városi kórház covidosztályára, ahol eddig hetente tíz Covid-19 beteggel számoltak, amióta azonban 2-3 hete náluk is érezhetővé vált a negyedik hullám, naponta 8-10 beteget fogadnak, és a sürgősségire érkezők teszt eredményeinek közel 80 százaléka pozitív. Ezért gyakorlatilag már csak koronavírusos betegeket kezelnek, krónikus betegeket már nem.

Madaras doktor szerint a súlyos esetek magas száma miatt az oxigénellátás is akadozik. „Az utolsó ügyeletben nekem az volt a legnagyobb problémám, hogyha még egyetlen oxigén terápiát igénylő beteg érkezett volna, nem lett volna, ahol elhelyezzük.” Elmondta, az ügyeletes orvos fejében így mindig ott van a kérdés: mi lesz, ha egyszerre három súlyos tünetekkel rendelkező koronavírusos beteg érkezik, oxigén pedig már nincs. Ilyenkor az orvos felelőssége, hogy megoldást találjon. Jobb esetben el tudja küldeni a beteget Sepsiszentgyörgyre. Eddig ez működött, most azonban már Szentgyörgy is megtelt. Ők is már csak nagyon súlyos eseteket fogadnak – mutatott rá a covidosztály vezetője.

A covidosztály a belgyógyászat épületében van kialakítva (rövid ottlétem elegendő volt ahhoz, hogy egy 30 évvel ezelőtt véget ért korszaknak a fílingje térjen vissza erőteljesen: a kopott ágyakról, idejétmúlt berendezésről a Ceaușescu-korszak nincstelensége köszön vissza). A 14 kórterembe 42 ágyat zsúfoltak. Minden kórteremben egy oxigén csap van, ezen kívül oxigénkoncentrátorok segítik a betegek légzését, ezért lehet 2-3 pácienst egy kórterembe betenni, mert az egyiket az oxigéncsaphoz kötik, két másik pedig koncentrátort kap, ezek nélkül viszont a szaturációjuk lecsökkenne és fulladozni kezdenének. A súlyos betegek nagy része nincs beoltva.

Kézdivásárhelyi Városi Kórház. Fotó: Tőkés HunorKézdivásárhelyi Városi Kórház. Fotó: Tőkés Hunor


„Ha valaki nem kapta meg az oltást, bármit adhatunk neki, ha rossz irányba megy a beteg állapota, akkor a halálát nem tudjuk megakadályozni a gyógyszeres kezeléssel. Ha ugyanis gyulladáscsökkentőt, vérhígítót adok, megakadályozzuk, hogy az állapotuk ne súlyosbodjon, ellenben ezek látványos javulást nem okoznak. Amikor a tüdőszövet begyullad és a teljes szervezetre kiterjed a gyulladás, akkor csak nehezen és hosszas lefolyás után lehet visszafordítani a betegséget” – mondta az orvos.

Az utolsó stádiumban rendszerint a beteget intubálni kell és intenzív terápiára szorul. Jelenleg az egyetlen hatékony módszer a kórházi kezelés elkerülésére az oltás: aki be van oltva, annak szinte garantált a könnyű lefolyása a fertőzésnek. „Nekünk is voltak beoltott betegeink, akiknek a tesztje pozitív lett, de az ő állapotuk gyorsan jobbra fordult, pár napon belül hazaküldhettük őket.” Az orvosigazgató szerint kézdivásárhelyi kórházban a betegek és hozzátartozók 90 százaléka nincs beoltva. Ő pedig már belefáradt a velük való vitatkozásba, mert úgy gondolja, mindenkinek a saját döntése, hogy beoltatja-e magát vagy sem.

A kórházban jelenleg nincs is oltott beteg, az orvosokat pedig már közel 95 százalékban be is oltották. Az ápolók védettsége 40 százalékos. A kisegítő személyzet esetében azonban „siralmas” a helyzet, tízből egynek ha van oltási igazolványa.

Madaras bevezettetné a kötelező oltást is az egészségügyben, mert így megoldódna a gyakran pótolhatatlan munkaerő kiesésének kérdése is. Úgy vélte, ha az orvosok kötelező oltása Franciaországban és Izraelben is működött, akkor nálunk is fog, ehhez viszont az kellene, hogy a politikum ne halogassa tovább a döntést.

A kézdivásárhelyi kórház belgyógyászati/covidosztálya. Fotó: Tőkés HunorA kézdivásárhelyi kórház belgyógyászati/covidosztálya. Fotó: Tőkés Hunor



A Kovászna megyei kórházba is próbáltunk bejutni, de ott a menedzser még az egészségügyi válság létét is megkérdőjelezte

A Kézdivásárhelyi Városi Kórház a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház covidkisegítő létesítménye a járványhelyzet alatt. Szerettünk volna a szentgyörgyi intézménybe is bejutni, de András-Nagy Róbert menedzser sem nyilatkozni nem akart, sem pedig látogatást nem engedélyezett, megkeresésünkre pedig kérdőre vont, hogy miből gondoljuk egyáltalán, hogy egészségügyi válság volna Romániában. Az elutasítás mögött azonban feltehetően nem az áll, hogy nincs tisztában vele, mi történik a kórházában. Ott ugyanis a prefektúra közlése szerint 59, koronavírusos betegek számára fenntartott kórházi ágy van, ezekből 47 foglalt. Az intenzív osztályon kilenc ágy van, amelyből valamennyi foglalt.


A marosvásárhelyi sürgősségi kórház intenzív terápiás osztályán a betegek több mint fele vesztette életét a harmadik hullámban, most azonban súlyosabbak az esetek

A harmadik hullám során az elhalálozási arány 67 százalék volt a Maros Megyei Sürgősségi Kórház intenzív terápiás osztályán, ami az új hullámban egyelőre azért kevesebb, mert még a hullám elején vagyunk. Nagy valószínűséggel ugyanakkora vagy magasabb lesz a mortalitás – mutatott rá Dr. Szederjesi János, az intenzív terápiás osztály vezetője. Mint kiemelte, az intenzív terápiás kezelés ideje a korábbi hullámokban átlagosan 5 napot vett igénybe, újabban viszont már 10 napig tart, azaz jelentősen lassabb a gyógyulási folyamat.

Fotó: Székelyudvarhelyi Városi KórházFotó: Székelyudvarhelyi Városi Kórház


„Úgy számolunk, hogy az elkövetkezendő két hétben még tovább fog nőni a kritikus állapotban lévő páciensek száma, ami komoly gondot fog okozni, mert sürgősségi esetekről van szó, és ha a környező kórházak befogadóképessége nem nő, nem segítenek elosztani, akkor megtörténhet, hogy a sürgősség is telítődik. Még nem utasítottunk el senkit, a kórház viszont lassan már annyira zsúfolt, hogy sem koronavírusos, sem más beteget nem fog tudni befogadni, úgyhogy kritikus periódussal számolunk” – mondta a főorvos. Hozzátette, a sürgősség még bővíthető, de az intenzív terápiás osztályt már nem tudják tovább bővíteni, és az egyetem udvarán lévő intenzív terápiás mobilegység is maximális kapacitással működik.


Aki nem tapasztalja meg, el sem hiszi, de aki már látott ilyet, azt is megdöbbenti - állítja egy kolozsvári intenzív terápiás orvos

„Tavaly ilyenkor azt hittük, hogy rosszabb már nem lehet, aztán jött a harmadik hullám: akkor is szinte beleszakadtunk a sok munkába, és pszichésen belerokkantunk a rengeteg halottba. De, ami most történik, minden képzeletünket és eddigi tapasztalatunkat felülmúlja. A sajtó folyamatosan ír az egészségügyre nehezedő nyomásról, de azok számára, akik soha nem tapasztalták meg, hogy mit jelent napi 12, vagy ügyelet esetén akár 24 órát a covidosztályon tölteni, azok számára mindez csak üres beszéd marad. Rettenetes állapotok vannak” – mondta a Transindexnek a kolozsvári járványkórház covidosztályán dolgozó orvos.

A neve elhallgatását kérő szakember szerint az ellátás minősége is sok kívánnivalót hagy maga után. Hiába tesznek meg a szakorvosok és ápolók minden tőlük telhetőt, annyira kevés a szakképzett egészségügyi dolgozó és olyan sok a súlyos állapotban lévő beteg, hogy fizikai képtelenség megfelelő színvonalú ellátást biztosítani.

Műszakváltáskor sok kollégám félholt a fáradtságtól, ráadásul rettenetesen frusztrál mindenkit, hogy – bár mindent megteszünk a betegekért – az intenzív osztályon a mortalitás 90 százalékos” – mondta.

Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi KórházFotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház


Mivel az intenzíven a betegek mélyaltatásban vannak, öntudatlanul fekszenek és lélegeztetőgépre vannak kötve – normális körülmények között – minden súlyos állapotban lévő beteg ágyánál minimum egy vagy két szakképzett ápolóra lenne szükség. Náluk azonban már az előző hullámok esetében is legalább 5 beteget látott el egy asszisztens. Most meg már végképp nem is számolják az ágyakat, mindenki oda fut és azt csinálja, amire épp szükség van. Az orvos szerint nagyon súlyos a helyzet: a lélegeztetőgépekre kötött betegek esetében a mortalitási ráta 90 százalékos, vagyis 10-ből kilenc beteget elveszítenek.

Ha pedig Kolozsváron ez van (amely regionális egészségügyi központnak számít - szerk. megj.), akkor a kisebb városokban még ennél is rosszabb lehet a helyzet – teszi hozzá az intenzív terápiás szakorvos.

Kézdivásárhelyi Városi Kórház. Fotó: Tőkés HunorKézdivásárhelyi Városi Kórház. Fotó: Tőkés Hunor



Nincs elég személyzet, felszerelés, és rengeteg a beteg: minden adott egy egészségügyi katasztrófához

A mentőautók folyamatosan hozzák a betegeket, nincs megállás, mindenkinek helyet kell találni, hiszen azok, akiket behoznak, olyan állapotban vannak, hogy már életveszélyes számukra az otthonmaradás. És egyre többen vannak, megállíthatatlan az áradat: nagy a baj, a helyzet a következő napokban pedig tovább fog romlani – mondja a kolozsvári járványkórház orvosa.

A kórházmenedzserek az ellátás zavartalanságát mindenféle átcsoportosításokkal próbálják biztosítani, emiatt azonban minden borul, káosz alakul ki, így nem lehet sokáig működni – figyelmeztetett az orvos.

„Egy intenzív ápolásra szakosodott nővért nem lehet pótolni egy másik osztályon dolgozó nővérrel, mert az olyan szaktudást igényel, amibe nem tud senki pár hét alatt beletanulni” – mondta. Hiába vezérelnek ide orvosis diákokat, képzetlen ápolókat, az emberhiány ezzel nem oldódik meg.

Mindenki a saját határait feszegeti, de az energiatartalékok nagyon fogytán vannak. Fásultan végzik dolgukat, és a helyzet valódi tragikumát a különböző kórházakból átvezényelt egészségügyi dolgozók rémületén tudják legjobban lemérni, amikor azok a tényekkel szembesülnek, hogy mire számíthatnak a 12 órás műszak alatt: bepárásodott szemüvegben, tetőtől talpig védőöltözetben, gumikesztyűvel a kézen milliméter pontossággal kell beállítani az infúziós pumpát, vagy betenni az intravénás kanült.

Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi KórházFotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház



Oltás nélkül már lehetett számítani a legrosszabb forgatókönyvre

„A nyáron szabadult el a pokol, amikor mindenki boldogan vakációzott, fesztivál fesztivált ért, és itt pangott az ürességtől az oltóközpont, tudtuk, hogy baj lesz. Beszélgettünk is róla a kollégákkal, hogy nemsokára jön az apokalipszis. Mert miközben a többi országban is szabadságoltak az emberek, ott az oltási számok szépen haladtak felfelé, itt azonban mindenki ledobta a maszkot, elment nyaralni, az oltáskampánnyal senki nem foglalkozott, és ott ragadtunk a közel 30 százalékos átoltottságnál. És az apokalipszis megjött, itt dübörög körülöttünk, azonban sokan úgy járnak-kelnek, mintha nem látnának, nem hallanának semmit abból, ami történik” – idézte fel Simona Morar gyermekgyógyász, aki önkéntes alapon heti egy alkalommal teljesít nyolc órás szolgálatot a kolozsvári Vivo bevásárlóközpontban működő oltópontnál, ahol hónapokon keresztül pangás volt.

Szeptemberben sem igazán jöttek többen, mint 15-20-an 8 óra leforgása alatt. Viszont most csak pár percig tudtunk beszélgetni vele, mert néhány napja bekövetkezett a ritmusváltás, érezhetően megnőtt az oltási hajlandóság. Október elején, amikor jóváhagyták a harmadik vakcina beadását, első körben azért nőttek az oltási számok, mert az a tudatos réteg, amely az év elején jelentkezett oltásra, most is eljött. Amióta meg bevezették a zöld igazolvány kötelező felmutatását különböző helyeken, azóta olyanok is jönnek, akik eddig messzire elkerülték az oltópontokat.

„Látom egyes embereken, akik bekukkantanak, hogy igazából még most sincsenek meggyőződve arról, kérjék-e a vakcinát. Sokan kérdezik, egészen biztosan nem lesz semmi bajuk a Pfizertől? Érdekes az is, hogy a 30-40-50 éves korosztály van most túlsúlyban, tehát azok, akiknek – gondolom – a munkahelyen szólhattak, hogy most már oltási igazolás nélkül ne jöjjenek” – részletezi tapasztalatait az orvos. Kevés a gyermek, a szülők, ha be is oltatják magukat, gyerekük esetében mégsem igazán hajlandók erre.

Kézdivásárhelyi Városi Kórház. Fotó: Tőkés HunorKézdivásárhelyi Városi Kórház. Fotó: Tőkés Hunor


Kérdésünkre, hogy szerinte hol csúszhatott félre a kommunikáció, és miért lett Románia Európa sereghajtója az oltáskampányban, felsorolja a már sokszor emlegetett okokat: rosszul és felelőtlenül kezelték a hatóságok a kampányt, hónapok óta lehetett tudni, hogy ez visszaüt, a kérdés csak az volt, mikor. Sokan az orvosokat szidják, de ők személy szerint nem felelősek ezért a helyzetért, nem lehet teljesítményt elvárni az alulfinanszírozott és kivéreztetett egészségügyi rendszertől. Ugyanakkor az oktatás és a hatóságok csődje is ez Romániában: többen hisznek a kétes eredetű hírforrásoknak, mint a tudományos megalapozottságú közléseknek.

Fejér Szilárd tudományos kutató szerint érthetetlen, hogy Romániában az alacsony átoltottság ellenére kevés korlátozást vezettek be és azokat is csak későn. Emiatt van az, hogy elhalálozások tekintetében „előkelő helyen” vagyunk a világranglistán. „Nem tudom kizárni azt a forgatókönyvet sem, hogy napi 1000 halott legyen, ami nagyon durva lenne. Az egy olyan lélektani határ lesz, ami alapjaiban fogja megrendíteni az egész országot” – mutatott rá.


Mivel a kórházak csak a súlyosabb esetekkel foglalkoznak, a krónikus betegek kezelése a családorvosokra hárult

Rengeteg idős betegem hunyt el az elmúlt időszakban azért, mert a romániai egészségügyi rendszer egyszerűen nem tudott megbirkózni azzal a feladattal, hogy a járványt is kezelje, és a többi beteg is akkor jusson orvoshoz, amikor szüksége van rá, illetve az onkológiai betegek, a cukor- és szív-, érrendszeri panaszokkal küszködő betegek ne maradjanak magukra” – ismerteti a helyzetet velünk Popa Klaudia családorvos, aki Kolozsvár egyik legnépesebb lakónegyedében, a Monostoron praxizál, és szerinte vége-hossza nincs a rendelő előtti soroknak.

Ő azért nem vállalta a covidelleni oltások beadását, mert a városban számtalan oltóközpont működik, és mindenkinek lehetősége van arra, hogy a lakásához, munkahelyéhez legközelebb eső oltópontot felkeresse. Sokkal fontosabbnak tartja azt, hogy azokat a betegeit ellássa, akik krónikus bántalmakkal küszködnek, és mivel a járvány negyedik hulláma miatt ismét „bezártak a kórházak”, egyszerűen nem remélhetnek szakszerű segítséget. Csak akkor vizsgálja meg őket a szakember, ha magánrendelőt keresnek fel panaszaikkal, vagy ha súlyosra fordul az állapotuk, és akkor sürgősségi eljárásban kell orvosolni a problémát.

Oxigénellátó egység a kézdivásárhelyi kórházban. Fotó: Tőkés HunorOxigénellátó egység a kézdivásárhelyi kórházban. Fotó: Tőkés Hunor


A krónikus betegeken túl, nincs olyan nap, hogy ne telefonáljon legalább 5-6 páciense, akik hőemelkedést észlelnek, nehéz légzésre panaszkodnak, azaz covidgyanús tüneteik vannak. Ilyenkor marad a telefonos konzultáció, amikor antigénes tesztelést javasol, ha pedig az pozitív, akkor értesíti a közegészségügyi hatóságokat, hogy vegyék nyilvántartásba a beteget. Többször előfordult azonban, hogy kritikusra fordult az otthoni covidos beteg állapota, és hiába telefonált a család a mentőszolgálatnak, az annyira le van terhelve, hogy csak több órás késéssel ér a helyszínre a mentőautó. Ilyenkor ismét ő az, aki tanácsot ad, és megpróbálja tartani a lelket a hozzátartozókban, amíg kórházba kerül a beteg.

Lorenzovici László adatelemző ezért is nyilatkozta azt a Transindexnek, hogy nem a fertőzöttek, hanem az oltatlanok magas számával van a gond. A fertőzöttek jelentős része oltatlan, ezért sokaknak kórházi-, súlyosabb esetben pedig intenzív terápiás kezelésre van szüksége. Románia egészségügyi rendszere viszont nem bír el a hátán ennyi beteget. #resp-Ezért van az, hogy az egészségügyi személyzet túlterhelt; a covidosztályok telítettek; a gyógyszerek fogynak; az oxigénpalackokból hiány van. A koronavírusos és krónikus, illetve más betegek tömeges elhalálozásának megelőzése érdekében ezért azt tanácsolta: a lakosság tehermentesítse a kórházakat és az intenzíveket, oltsa be magát és az oltatlanok ne vegyék el mások elől a kórházi ágyakat, ne pazarolják az egészségügybe fektetett adónkat.

Ez a riport a Telex és a Transindex együttműködésével készült, és mindkét portálon publikálásra került.

Nyitókép: Tőkés Hunor/kézdivásárhelyi kórház

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS