2021. november 30. keddIjon, András, Andor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mitől magyar a magyar? A szociológusok kérdeztek, az erdélyi magyarok válaszoltak

szerk. 2021. november 10. 16:14, utolsó frissítés: 2021. november 23. 09:59

Mi számít igazán „hazának” és „szülőföldnek”, milyen a magyarországi politikához fűződő viszonyuk a honfitársainknak, illetve ki a kedvenc politikusuk? - kérdezték a kutatók. Na, ki lehet?


A Bálványos Intézet legfrisseb kutatása egyértelműen kimondja: a jövő áprilisi, magyarországi országgyűlési választáson az erdélyi magyarok döntő többsége a FIDESZ-t támogatná, a legismertebb és legnépszerűbb politikus Orbán Viktor, mindkét kategóriában lekörözi Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét. Az ismertség terén három magyarországi politikus haladja meg az 50%-ot: sorban Gyurcsány Ferenc, Szijjártó Péter és Karácsony Gergely.

Részlet a sajtótájékoztatón bemutatott diákból.Részlet a sajtótájékoztatón bemutatott diákból.


Bár a nemzeti identitást és az erdélyi magyarok Magyarországgal való viszonyát vizsgáló felmérések 2021 nyarán készültek, a Transindex rákérdezett a tanulmányt bemutató szociológusoknál, hogy az ellenzék új arca, Márki-Zay Péter mennyire módosíthatja az erdélyi választók szavazási kedvét. Kiss Tamás (Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry társtulajdonosa), és Toró Tibor (Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója) úgy véli, a Fidesz magas támogatottsági arányát az ellenzéki blokk közös új neve nem sokban befolyásolja, ámbár ezt a hipotézist nem tudják adatokkal alátámasztani.

No de ne szaladjunk ennyire előre. A sajtótájékoztatón elsőként az erdélyi magyarok identitásával és nemzetkoncepciójával kapcsolatban osztottak meg néhány kutatási eredményt.

A közvéleménykutatás egyik központi kérdése volt, hogy az erdélyi magyarok részét képezik-e a román, illetve a magyar nemzetnek, valamint, hogy személyesen a megkérdezettek a román nemzet tagjának tartják-e magukat. Ebben a tekintetben nem történt radikális változás az elmúlt évek eredményeihez viszonyítva, a megkérdezettek túlnyomó többsége (89 százalék) úgy gondolja, hogy az erdélyi magyarok részét képezik a magyar nemzetnek és továbbra is elenyésző azok aránya akik ezzel nem értenek egyet. Ugyanígy a román nemzettagság tekintetében sem változtak jelentősen az eredmények, a megkérdezettek 56 százaléka gondolja, hogy a romániai magyarok részét képezik a román nemzetnek. Ez az arány magasabb a 2013-as, valamint a 2019-es adatoknál, de alacsonyabb mint 2010-ben, és 2016-ban.

Háttérváltozók vizsgálata után az is elmondható, hogy a román nemzettagságot főként az EMSZ szavazók utasítják el (56 százalékuk gondolja úgy, hogy az erdélyi magyarság nem része a román nemzetnek). Az átlagnál magasabb a román nemzettagság elutasítottsága a székelyföldiek körében is (43 százalék).

Enyhén visszaszorult az "összerdélyiség", a válaszadók most már a saját régióikra és mikrorégióikra értik, hogy "szülőföld"

Az erdélyi magyarok 47 százaléka tekinti hazájának és 43 százalék szülőföldjének Erdélyt. Ennél kisebb területi egység (Székelyföld, Partium, Bánság, az adott település) szerepelt a hazára adott válaszok 37, a szülőföldre adott válaszok 48 százalékában. Magyarország, vagy a Kárpát medence említése a válaszokban elenyésző, Romániát a megkérdezettek 10 százaléka tekinti hazájának és 5 százaléka szülőföldjének.

Ezeknél az adatoknál az az érdekesség, hogy a korábbi felmérésekhez képest Románia, mint "haza" egyértelműen veszített ebből a címéből, és egyre inkább kirajzolódnak az erdélyi régiók.

Részlet a sajtótájékoztatón bemutatott diákból. Részlet a sajtótájékoztatón bemutatott diákból.


A különböző területi és földrajzi egységekhez való kötődés tekintetében nem történt változás az elmúlt években. Hasonlóan a 2016-os eredményekhez, az erdélyi magyarok túlnyomó többsége kötődik Erdélyhez, valamint a településhez és megyéhez, ahol él. Valamelyest növekedett azok aránya, akik a Székelyföldhöz kötődnek, míg enyhén csökkent a Kárpát-medencéhez és Európához kötődés mértéke. Az anyaállamhoz kötődők aránya 69 százalék.

Székelyföldön népszerűbb a székely zászló, mint a magyar zászló

Az elmúlt évek folyamatosan napirenden levő szimbolikus konfliktusok hatására 66 százalékról 73 százalékra növekedett azok aránya, akik pozitív kötődést éreznek a székely zászlóval szemben, míg a román és magyar zászlóval szembeni attitűdök alig változtak. A szociológusok rámutattak, hogy kifejezetten a székelyföldi régióra elmondható: a székely zászlót népszerűbbnek mérték a magyar zászlóhoz képest.

Részlet a sajtótájékoztatón bemutatott diákból.Részlet a sajtótájékoztatón bemutatott diákból.


Az erdélyi magyarok nemzetkoncepcióját a kulturális identifikáció határozza meg, 69 százalék gondolja úgy, hogy a nemzeti hovatartozás fő meghatározó eleme az anyanyelv és a kultúra. Ezt követi a választott identifikáció (27 százalék). Az állampolgárság a megkérdezettek 5 százalékánál domináns. Fontos aláhúzni, hogy ebben sem történt radikális változás az elmúlt évek eredményeihez képest.

A magyarságtudat fontos eleme lett a magyar állampolgárság

A nemzeti identitással kapcsolatos legfontosabb változás a nemzettagság kritériumai tekintetében következett be. Elmondható, hogy konszenzus van a tekintetben, hogy a magyar nemzettagságot meghatározó legfontosabb kritériumok az önidentifikáció (hogy valaki önmagát magyarnak tartsa) (98 százalék), a magyar nyelv ismerete (96 százalék) és a magyar származás. A magyar állampolgárság azonban eddig nem tartozott a nemzettagságot meghatározó elemek közé. 2016-ban a megkérdezettek mindössze 26 százaléka gondolta azt, hogy „ahhoz, hogy valaki igazi magyar legyen”, magyar állampolgárnak is kell lennie. Ez az arány 2021-re 52 százalékra módosult, ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban többségben vannak azok, akik az állampolgárságot az identitást meghatározó fontos elemnek gondolják.

A magyar identitáshoz és nemzettagsághoz kötődő utolsó kérdéssor a nemzeti büszkeségre vonatkozott. A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) nagyon büszke magyarságára, 40 százalék pedig büszke. Az identitásukra nem büszkék aránya elenyésző (4 százalék). Fontos kiemelni, hogy e tekintetben sem történt radikális változás, az elmúlt 5 évben.

A nemzeti büszkeség dimenziói is stabilak. A megkérdezett összes doménium esetén többségben vannak azok, akik büszkék a magyar teljesítményekre. Növekedés tapasztalható a magyar hadsereg megítélésében, valamint enyhébb növekedés a tudományos és technikai eredmények, valamint a sporteredmények megítélésében. Ezzel szemben a csökkenések minden esetben hibahatáron belülinek számítanak. Fontos kiemelni, hogy a kérdés tematizálódása ellenére, az erdélyi magyarok magyar demokráciába vetett bizalma alig csökkent az elmúlt (62 százalékról 59 százalékra).

És itt következett az erdélyi magyarok magyarországi, illetve romániai politikához való viszonya

A magyarországi és romániai politikával kapcsolatban három kérdéskört vizsgáltak. Egyrészt, hogy miként alakult az erdélyi magyarok politikai informáltsága és érdeklődése, másrészt pedig arra kérdeztek rá, hogy mekkora a politikusokba vetett bizalom, valamint, hogy hogyan vélekednek a magyarországi és romániai politikusokról. Mindkét esetben a romániai, magyarországi, valamint – ahol ez releváns volt – az erdélyi magyar politikával szembeni vélekedésükre is rákérdeztek.

A politikai informáltságot négy kérdés segítségével határozták meg. Rákérdeztek arra, hogy meg tudják-e mondani a jelenlegi román, illetve a magyar parlamentben lévő pártok számát, melyik a legnagyobb ellenzéki párt a két országban, ki jelenleg ezeknek az elnöke, valamint, hogy hány éves a köztársasági elnök mandátuma a két országban. A válaszokat vizsgálva elmondható, hogy a romániai politikát tekintve nem történt 2013 óta számottevő változás, a megkérdezettek hasonló arányban adtak helyes válaszokat. Fontos kiemelni, hogy az erdélyi magyarok 41 százaléka egyetlen egy helyes választ sem adott, és mindössze 4 százalék válaszolt az összes kérdésre helyesen.

A magyarországi politikával kapcsolatban ez az arány még rosszabb, bár ez inkább annak köszönhető, hogy az elmúlt évekhez képest sokkal komplexebb

A magyar politikát tekintve tehát radikálisan lecsökkent az informáltság. Míg 2013-ban 28 százalék nem tudott egyetlen kérdésre sem helyesen válaszolni, addig ez az arány 2021-re 60 százalékra nőtt. A megkérdezettek mindössze 10 százaléka tudta, hogy jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt a magyar parlamentben a Jobbik és 16 százalék volt tisztába a köztársasági elnök mandátumának hosszával.
Az erdélyi magyar politizálás azért még mindig legelől van, bár folyamatosan csökken az érdeklődés

A kérdések másik része a politika iránti érdeklődésre vonatkozott. Kiderült, leginkább az erdélyi magyar politika iránt érdeklődnek a válaszadók (38 százalék), ezt követi a magyarországi politika (25 százalék), legkevésbé pedig a romániai politika iránt érdeklődnek (16 százalék). Fontos kiemelni, hogy az erdélyi magyar politika iránti érdeklődés ennek ellenére folyamatosan csökken. 2013-ban ez az arány 46 százalék volt, 2016-ban pedig 42. Amennyiben háttérváltozók szerint vizsgáljuk a politika iránti érdeklődés kérdését, észrevehetjük, hogy mind a magyar, mind pedig az erdélyi magyar politika iránt leginkább a magyar választásokon szavazni szándékozók érdeklődnek a leginkább (54 százalék), ezt követik a nyugdíjasok, az idősek, valamint az RMDSZ szavazók (47, valamint 45-45 százalék).

A politikához való viszony másik kérdésköre a politikusok iránti bizalomra vonatkozott. A megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy „RMDSZ politikusait, vezetőit érdekli az, hogy ő és a hozzá hasonló emberek mit gondolnak”. A magyarországi politikusok esetében ez az arány 41 százalék, míg a román politikusok esetében 15. Fontos megemlíteni, hogy a politikusokról alkotott elképzelések majdnem egyáltalán nem változtak 2013 óta.

Részlet a sajtótájékoztatón bemutatott diákból.Részlet a sajtótájékoztatón bemutatott diákból.


A politikusok imsertségét és rokonszenv-indexét már fentebb említettük, de azért az is érdekesség, hogy a rokonszenv tekintetében éles határvonal van a kormánypárti és ellenzéki politikusok között. Míg a kormánypárti politikusok rokonszenv-indexe pozitív, addig az ellenzéki politikusoké egy az egyben negatív, nincs olyan név, aki mellett 10 százaléknál nagyobb legyen a negatív index.

Részlet a sajtótájékoztatón bemutatott diákból.Részlet a sajtótájékoztatón bemutatott diákból.


A legelutasítottabb magyarországi politikus továbbra is Gyurcsány Ferenc (77 százalék), őt Dobrev Klára és Karácsony Gergely követi (45-45 százalék).

A szociológusok ekkor elmondták, a politikusokkal kapcsolatos szimpatizánsi indexek egyértelműen tükrözik a kormánypárt narratíváját.

A harmadik nagy téma az állampolgárságra és választásokra fókuszált. Itt kiderült, hogy az erdélyi magyaroknak még mindig nehézséget okoz a magyarországi választásokon való részvétel, a korábbi választásokhoz képest nem informáltabbak

A felnőttkorú erdélyi magyar lakosság körülbelül 60 százaléka igényelte a magyar állampolgárságot és az elmúlt évek méréseihez hasonlóan, körülbelül 25 százalék nem szándékozik igényelni. Az állampolgársággal rendelkezők 42 százaléka nyilatkozta azt, hogy részt venne a magyarországi országgyűlési választásokon, ami a felnőttkorú lakosság 28 százalékát teszi ki. Ez az arány valamivel alacsonyabb mint 2016-ban (százalék), de magasabb a 2012-es és 2013-as és 2019-es eredményeknél (29, valamint 38-38 százalék). A választói hajlandóság a szakiskolai végzettségűek (53 százalék), a Közép-Erdélyben élők és a nyugdíjasok (51-51 százalék) körében a legmagasabb, habár ezen utóbbi kategória esetében az állampolgársággal rendelkezők aránya alacsonyabb az országos átlagnál.

A pártpreferencia tekintetében elmondható, hogy 2016 óta nem történt változás, az állampolgársággal rendelkező szavazni szándékozó erdélyi magyarok túlnyomó többsége a FIDESZ-re szavazna (83 százalék). A legnépszerűbb ellenzéki párt a Jobbik 4 százalékkal. Érdekes módon a közös ellenzéki lista nem mozgósítja egyértelműen az ellenzéki szavazókat. Míg az ellenzéki pártok támogatottsága összesen 7 százalék, addig a közös listára a megkérdezettek mindössze 3 százaléka szavazna.

A választásokkal kapcsolatos utolsó kérdés a választási folyamat ismeretére vonatkozott. A megkérdezett választani szándékozó erdélyi magyarok 57 százaléka van tisztában a választási folyamattal, de fele jobban örülne, ha segítene neki valaki a választási procedúrával. A megkérdezettek harmada nem rendelkezik információval a szavazási folyamatról, 32 százalék nem tudná egyedül a regisztrációs folyamatot végigcsinálni, 26 százalék pedig nem tudja, hogy kell kitölteni a levélszavazathoz mellékelt űrlapot.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS