2022. január 28. péntekKároly, Karola
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Erdélyi Nők a Szülésért: mozgalom indult nálunk is a nőközpontú szülészeti ellátásért

Bakk-Dávid Tímea Bakk-Dávid Tímea 2021. december 06. 17:36, utolsó frissítés: 2021. december 07. 16:18

A romániai szülészeteken a legtöbb anyát traumák érik: méltóságot sértő bánásmód, szükségtelen és káros beavatkozások, szeparáció, aranyóra hiánya. A probléma rendszerszintű, és a változás tegnap is késő lett volna.


Amikor elkezdtem néhány cikkben tematizálni azt a tényt, hogy a romániai szülészeteken - főképp a Covid világjárvány idején, de azelőtt is - számos káros és elavult protokoll van érvényben, amely traumatizálja a kórházakban szülő nőket, gyermekeiket és családjukat, sokan értetlenül fogadták, vagy egyszerűen nem mutattak érdeklődést. Kit érdekel, hogyan szülnek a nők? Max az érintett nőket, de hát ők kevesen vannak (és egyre kevesebben - vajon miért?) Aki már túlvan rajta, az sem akar inkább még rágondolni sem; hát minek firtassuk, hogy nagy többségüknek gátat metszenek vagy császározzák, nincs aranyóra, nincs rooming-in, nincs korszerű és személyre szabott szoptatási tanácsadás, szeparáció van, tápszerezés van, engedélykérés nélküli beavatkozások vannak.

Az ő dolguk. Az ő problémájuk. A szülés sose volt leányálom, hát mindenki kibírta (vagy nem), de ez van, ilyen az élet, ha anya akar lenni, ezen át kell esnie. Pozitív szülésélmény?! Mit képzelnek, mi van itt, wellnessközpont?! Hogy az Egészségügyi Világszervezet ezt ajánlja? Hja kérem, ez itt Kelet-Európa, ez itt Románia. Örüljön az anya, ha ő is és gyermeke is egészséges, az a fontos, nem pedig ezek a Nyugatról szedett hülyeségek, mint a pozitív szülésélmény, háborítatlan szülés, gátvédelem, szabadon választott vajúdási és kitolási pozíció, még hogy őket szülészeti erőszak érte... na tessék, ezek is kezdik a mítúzást.

Szüljenek, szüljenek, persze, minél többet, de hogy hogyan, azt mi mondjuk meg. Étlen-szomjan, magányosan, minél kevesebbet lófrálva vajúdás közben, vagy jobb, ha fekve, kinyomni úgyis háton fekve szabad csak, ahogy szokás, s ha nem megy, adunk mesterséges oxitocint, és a végén úgyis odakerül, hogy átvágjuk, kikönyököljük a hasából, mindegy, kint van, jól van, nem kell picsogni, amíg varrjuk, még elsüthetjük a hagyományos viccet is, hogy így jó lesz-e, vagy szűkebbre vegyük, eközben jó kezekben van a baba, nyugodjon meg, ne hisztizzen, anyuka, csak pihenjen, majd lehet együtt eleget a babával, még meg is unja majd.

Fun fact: a szülészeti erőszak és ellenpólusa, a pozitív szülésélmény nem nyugati hóbort. A szülészeti erőszak kifejezést és az ezt tiltó jogi keretet először a világon Venezuelában fogadtak el a törvényhozók, 2007-ben, majd több más dél-amerikai állam is csatlakozott. Az Egészségügyi Világszervezet 2014-ben fogalmazta meg, hogy a szülő nőknek együttérző, méltóságukat tiszteletben tartó ellátást kell biztosítani. 2019-ben Dubravka ©imonović, az Egyesült Nemzetek Szövetségének nők elleni erőszakkal foglalkozó különleges jelentéstevője tett közzé jelentést „A reproduktív egészségügyi szolgáltatások során a nőket érő erőszak és nem megfelelő bánásmód emberi jogi megközelítése, különös tekintettel a szülésre és a szülészeti erőszakra.” Ebben a helyzet azonnali javítására szólította föl a tagállamokat.


Az Európa Tanács 2019 októberében foglalt állást a szülészeti erőszak ellen, és leszögezi: "A szülészeti és nőgyógyászati erőszak az erőszaknak olyan formája, amely hosszú ideig rejtve volt, és amelyet a mai napig is sokan figyelmen kívül hagynak. Az orvosi konzultáció vagy a szülés zárt ajtói mögött a nők erőszakos vagy annak érzékelhető gyakorlatok áldozataivá válnak. Ezek közé tartoznak a helytelenül végzett vagy nem megállapodáson alapuló tevékenységek, mint a beleegyezés nélküli gátmetszés vagy hüvelyi vizsgálat, a méh fundusának nyomása vagy az érzéstelenítés nélkül végzett fájdalmas beavatkozások. Az orvosi konzultáció alatti szexista viselkedésről is érkeztek beszámolók."



Létezik tehát nemzetközi figyelem, ajánlások, jogi precedensek, jó gyakorlatok, kutatások - csak az alkalmazásuk késik. A szülészeti ellátás pedig csak tovább romlott a pandémia idején.

Jelenleg az anyai tapasztalatok alapján csak néhány olyan szülészet létezik Romániában, ahol megvalósulhat a háborítatlan szülés, ahol egyidejűleg van lehetőség kísérő ÉS partner jelenlétére, ahol megválasztható a vajúdási és kitolási pozíció is, ahol nincs siettetés, ahol biztonságban érezheti magát az anya, ahol állandóan együtt lehet újszülöttjével. Van néhány szülészet, ahol próbálnak felzárkózni a pozitív szülésélményt biztosító szülészeti ellátás globális standardjaihoz, és pl. bevezették az aranyórát, a késleltetett köldökzsinór-elvágást, az apás szülést, szoptatási tanácsadást, vagy éppen lehet vajúdási pozíciót választani, de továbbra is egy túlmedikalizált keret érvényesül.

Rendszerszintű és nem egyéni, szórványosan előforduló gondokról van szó. A legsúlyosabbakat ugyanakkor nem anyagi befektetésekkel, infrastruktúra-fejlesztéssel lehetne orvosolni. Nem elsősorban attól lesz pozitív egy szülésélmény, hogy a vajúdószoba szépen kimeszelt és barátságosan berendezett. A nőközpontú ellátás, az anyák méltóságát tiszteletben tartó bánásmód, a nők partnerként kezelése, számukra kísérő és partner támogató jelenlétének biztosítása, a szülési folyamat indokolatlan siettetésének elkerülése, a háborítatlanság, a szabad pozícióválasztás vajúdás és kitolás alatt, a tájékozott beleegyezés beavatkozások előtt, az indokolatlan szeparáció elkerülése, az aranyóra biztosítása mind a hüvelyi, mind a császármetszéssel született babák számára mind-mind olyan jó gyakorlatok, amelyek alkalmazását bármikor el lehetne kezdeni. Egy olyan szülészeten is, ahol netán omlik a vakolat.

Erdélyi Nők a Szülésért: egy kezdet, ami folytatás

Az Erdélyi Nők a Szülésért mozgalom indításának ötlete 2019-ben fogant meg, és 2021 nyarán kezdett formát ölteni egy Facebook-csoport létrehozásával. Ötletgazda-alapítója Botezatu Yvette Edina dúla, társalapítói Péter Krisztina ügyvéd, Szőcs Kinga Zsófia pszichológus, dúla, szülésfelkészítő és Mărgulescu Melinda dúla.

Botezatu Yvette Edina a Másállapotot a szülészetben magyarországi mozgalom mintájára szeretett volna egy erdélyi anyák érdekeit képviselő kezdeményezést. "Erdélyi édesanyák is írtak a Másállapotot a szülészetben mozgalomnak arról, hogy mi történik nálunk, mennyire ki vagyunk mi nők és a benne dolgozók is szolgáltatva a román egészségügyi rendszernek. Szeretnénk a közeljövőben hiteles, kutatással megalapozott tényekkel alátámasztani, hogy miért lenne fontos változtatni, hogy a szül(et)és ne egy traumatizáló esemény legyen, hanem minél több édesanya megtapasztalhassa a szül(et)és egyedi, csodálatos, megismételhetetlen folyamatát. A szakemberek érzékenyítése, pszichológiai képzése, megfelelő kommunikáció elsajátítása, illetve a párbeszéd elkezdése adhatna löketet a változásnak. Jó lenne, ha hajlandóság is lenne ezekre. Sokan gondolják úgy, hogy ez szélmalomharc, de én hiszem, hogy a nők közösségi ereje előbbre visz. Ezért is fontos, hogy fogadjuk el egymás személyesen megélt élményeit, véleményeit, ne kérdőjelezzünk senkit meg abban, hogy tényleg úgy volt-e, ahogy elmondta" - véli Botezatu Yvette Edina.

Péter Krisztina kiemelte, "ez a csoport hiánypótló jellegű, itt szabadon lehet beszélni bármilyen szüléssel kapcsolatos témáról anélkül, hogy szégyenkeznénk vagy bárki lehurrogna".

"Elsősorban kell egy olyan felület, ahol a szüléssel kapcsolatos pozitív vagy negatív tapasztalatokat meg lehet osztani és ahol nem kérdőjelezik meg az átélt érzéseket, ugyanakkor a változáshoz elengedhetetlen az anyák tájékozottsága. Igyekszünk aktuális és hiteles forrásból származó, szüléssel kapcsolatos információkat megosztani a tévhitek eloszlatása végett, amiből nagyon sok van: elkezdve attól, hogy császárindok a nyakra tekeredett köldökzsinor vagy hogy a gátmetszés megelőzi a repedést. Ha az anyák tájékozottan mennek szülni, akkor nem esnek ilyen tévhitek csapdájába, nem a félelem lesz úrrá rajtuk, és nem mástól várják, hogy majd megmondja, mit kell csinálni, hanem bíznak a saját testükben és tudják, hogy ez egy természetes folyamat, amelyet elsősorban ők tudnak a legjobban irányítani. Mindehez tudatosan kell készülni a szülésre, szülésfelkészítők és megfelelő bábaközpontú könyvek sokat segítenek, akár ezekkel kapcsolatosan is lehet tájékozódni a csoportban, hiszen sok szakember van jelen. Végül, ami nagyon fontos, és a csoport ebben is támogatást nyújt, hogy ismerjük a jogainkat és merjünk kiállni értük. A törvény előírja, hogy jogunk van a tiszteletteljes bánásmódhoz, ahhoz, hogy közérthetően mondják el az orvosi információkat, jogunk van bármilyen beavatkozás előtt a megfelelő tájékoztatáshoz, elmondva annak előnyeit és hátrányait, és csak az engedélyünkkel végezhetik el, ide értve pl. a gátmetszést is, amit sem rutinból, sem engedély nélkül nem lehetne megtenni. Továbbá jogunk van egy kísérőhöz a szülés alatt, és ahhoz is, hogy a gyerekünk mellett legyünk és indokolatlanul ne legyünk elválasztva tőle. Fontos kiállni ezekért a jogokért, és ha jogsértés történt, akkor legalább a korház irányába jelezni ezt. Ha nincs visszajelzés, változás sem lesz" - szögezte le az ügyvéd.

Szőcs Kinga Zsófia méltóságteljes bánásmódot, partneri viszonyt szeretne a szülőszobára. "Az motivál, hogy a lányaimnak megadassék az, hogy úgy szüljenek, ahogy az nekik jó, hogy szabadon választott kitolási pózt választhassanak, hogy ne legyen kérdés, hogy szüléskor ők irányítanak, az orvos meg bába legyenek jelen a tudásukkal, de csak akkor avatkozzanak be, amikor arra valóban szükség van. Az apák, dúlák jelenléte szüléskor ne legyen kérdés. Ők a szülő nő biztonságát szolgálják, nem az orvosoknak akarnak keresztbetenni. Mindez csodásan tud működni. Harmadik lányom születésénél megtapasztaltam. Leírhatatlan volt a másik kettőhöz képest, mert nem oktattak ki, a férjemmel nem éreztették, hogy pluszban van, egyszer sem avatkoztak be, nem vizsgáltak vajúdáskor, hagyták, hogy az élettani folyamatok tegyék a dolgukat. Vízben szültem (a gátvédelem adott volt), a babát 1 percre sem vitték el. Ott rajtam vizsgálták meg, köldökzsinórt legalább 15 percet hagyták, szülés után sem vitték el a babát. Ezt erdemelné minden nő, baba, család! Megteszek mindent, ami tőlem telik, hogy az erdélyi nők merjenek megszólalni, hogy kérjék, amire vágynak, hogy olyan szülésben legyen részük, amit megérdemelnek. Tudom, hogy vannak orvosok, akik hajlandók a változásra, a szemléletváltásra. Nekik sem könnyű, mert nem ezt tanították nekik. Sosem láttak háborítatlan szülést, de aki legalább egyet lát, elgondolkodik. Es ha mer is változtatni, abból mindenki csak nyerni fog. Ő is. Mert nem mindegy, hogyan születünk és szülünk. Erőszakkal vagy csodával. Ha egy szülés háborítatlanul zajlik, ott olyan energiák, olyan eufória lesz úrrá mindenkin, hogy azt szavakban nem lehet leírni. Ajánlom az orvosoknak a nyitottságot a szemléletváltásra, mert megéri ezt a csodát megtapasztalni."

"Sajnos saját bőrömön tapasztaltam, mit jelent a szülés utáni PTSS és gyermekágyi depresszió első gyermekünk születése után, aki 13 évvel ezelőtt született sürgősségi császármetszéssel egy kolozsvári magánkórházban. Az első félév hosszú távú károkat tett úgy a lányommal való kapcsolatomba, mint a családi életünkben. Második gyermekünk születése után, aki indokolatlan programált császármetszéssel született a csíkszeredai állami szülészeten, döntöttem el, hogy ha én bármit megtehetek azért, hogy más nők ne úgy menjenek szülni, ahogy én mentem, tudatlanul és naivan bízva az egészségügyi személyzetben, akkor az Isten segítségével megteszem. Így vettem részt előbb dalai (szüléskísérő) majd szülésfelkészítő képzésen" - mesélte Mărgulescu Melinda.

"Több mint 7 éve készítek fel nőket szülésre, és így sajnos első kézből hallom és tapasztalom gyermekágyas segítőként azt, hogy az egészségügyi személyzet egy mondattal képes romba dönteni az anyák nehezen felépített önbizalmát, és anyaságába és szülésbe vetett hitét. Nagyon sok anya éli meg traumaként a szülést, aminek számos következménye van: nehezen gondoskodik gyerekéről, nehezen kötődik hozzá, lelkiismeretfurdalása van, amiért nem „szereti eléggé“ a gyerekét, nem megy a szoptatás, rossz anyának érzi magát, ami kihat a párkapcsolatára, és így az egész család életére, jövőjére, hisz sokan hallani sem akarnak egy következő szülésről. Ezért is örülök nagyon, hogy Yvette Edina kezdeményezésére elindult egy érzékenyítés a téma iránt. Mert sajnos előbb azt kell elérjük, hogy a nők be merjék ismerni, hogy az, ahogyan lefolyt a szülésük, nem volt rendben, kár érte őket, zajlódhatott volna másként is, úgy, hogy utána örömmel gondoskodjanak gyermekükről, hogy büszkék legyenek magukra, és várják, hogy újra szülhessenek, nem beszélve arról, hogy mekkora erő rejlik abban, ha egy pár együtt szül: anya és apa együtt születik szülővé, és olyan mértékben mélyül az egymás iránti tiszteletük és szeretetük, ahogyan semmilyen más élethelyzetben nem tud. Lehet utópisztikusnak hangzik ez így, de láttam ilyen szülést, és hiszek abban, hogy az Isten ilyennek találta ki: erőt adónak, életre szólóan mély kötődést adónak (az egész család számára), önbizalomforrásnak, mert lenyűgöző tapasztaltak magukról - és mindezekre nagyon nagy szükség van egy gyermek felneveléséhez" - véli Mărgulescu Melinda. Az anyák után pedig a szülészetben dolgozók is fel kellene ismerjék, és elfogadják, hogy áldás és átok van a kimondott szavaikban és tetteikben, amivel életeket, családokat tehetnek tönkre, vagy emelhetnek fel.

A szülészeti erőszak nemcsak elterjedt, de kórosan alultematizált Romániában

Romániában eddig nem volt a magyarországi Másállapotot a szülészetben mozgalomhoz hasonló, országos grassroot kezdeményezés, csupán néhány dúla és bába - általában egy-egy magánpraxist képviselve - szokott írni hasonló témákról a nyilvánosságban.



A szülészeti erőszak témája többnyire tabu, és szinte teljesen hiányzik a mainstream román médiából, még a progresszívből is. 2010-2015 között Egyed Ufó Zoltán sokszorosan tabut döntött, amikor képriportokban dokumentálta élettársa szüléseit, beleértve az engedély nélkül végzett orvosi beavatkozásokat, majd ellenpólusként a háborítatlan otthonszülést. (A cikkek sajnos már nem elérhetőek, eredetileg a Manna.ro és az uh.ro portálokon jelentek meg, előbbi azóta megszűnt.) 2014-ben a Hotnews-on egy orvos-újságíró írt arról, hogy a rutin gátmetszés mennyire elterjedt gyakorlat Romániában, pedig azt csupán sürgősségi esetekben szabadna alkalmazni. A DOR újságírója 2018-ban írta meg saját tapasztalataiból kiindulva, mi történik a romániai szülészeteken. A Transindexen 2019-ben írtunk arról, hogy nagyobb székelyföldi városokban riasztóan magas a császármetszések, gátmetszések és egyéb orvosi beavatkozások aránya a szülészeteken.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyes erdélyi városokban már lassan évtizedek óta erős lokális mozgalmak küzdöttek a szülészeti ellátás javulásáért. Például a Csíki Anyák Egyesülete, a kolozsvári Életfa vagy a nagyváradi Maternet Egyesület már több mint tíz éve tematizálja a szülés körüli tabukat és traumákat, rendezvényeiken számos alkalommal tartottak előadást olyan magyarországi szakértők, bábák, nőgyógyászok, aktivisták, akik a nőközpontú, háborítatlan szülés mellett foglalnak állást. A Rózsák Forradalmát - a szülészeti erőszak elleni nemzetközi napot - november 25-én szintén helyi nőmozgalmak tartották meg az utóbbi években (pl. Marosvásárhelyen, Csíkszeredában).

Boros Kinga kritikus, dramaturg 2016-ban Terminus címmel közösségi színházi előadást alkotott: a szülés körüli tabuk és traumák ily módon is nyilvános térbe kerültek "a kismamaklubok gettójából" kitörve. Szintén részben erdélyi vonatkozású, hiszen a Filmtett workshopján készült 2021-ben Kajlik Eszter animációs dokumentumfilmje a férjöltésről. A film december 5-éig volt megtekinthető a magyarországi NŐ a hangunk! országos megmozdulás keretében.



Minden szülés számít: a tied is


A Facebook-csoportban tehát várják a további érintettek és a szülés körüli segítő szakmákban dolgozók csatlakozását. Az alapítók hangsúlyozzák: nem valakik ellen, hanem minden nőért, anyáért és újszülöttért és családért indult az Erdélyi nők a szülésért. Hiszik és tudják, hogy rengeteg olyan egészségügyi szakember dolgozik a romániai kórházakban, akik változtatni szeretnének, és akik a bizonyíték alapú szülészeti ellátást szeretnék gyakorlatba ültetni. Ők is szenvednek a jelenlegi helyzettől: PTSD (poszt-traumás stressz-szindróma) nemcsak a traumatizált anyák, hanem a magukat tehetetlennek érző egészségügyi dolgozók körében is gyakori.

A csoporthoz csatlakozó anyák - amellett, hogy egy biztonságos, támogató női közösségbe kerülnek, ahol senki nem fogja megkérdőjelezni azt, amit átéltek - önkéntesektől szakmai segítséget kaphatnak szülésélményük feldolgozására, illetve lehetőséget arra, hogy kapcsolódjanak egymással, és a különböző, a szülés és szoptatás körül támogatást nyújtó szakértőkkel, akik a csoport tagjai.

"A változásnak a mentalitással kell kezdődnie, ám amíg nem kerül nyilvánosságra, hogy az ellátórendszer rosszul működik, addig mindenkinek jó, ahogy van" - véli Botezatu Yvette Edina dúla. Az alapító hangsúlyozza: erre a térképre anonim módon lehet szüléstörténeteket, üzeneteket feltölteni Erdélyből is. "Fontos, hogy lássák, mi is nyitottak vagyunk arra, hogy civilizált módon kinyilvánítsuk véleményeinket, anélkül, hogy vádaskodnánk, megaláznánk másokat, hiszen nem az a célunk" - emelte ki.

Mit kér az Erdélyi Nők a Szülésért? Evidencián és korszerű ismereteken alapuló szülészeti ellátást Erdélyben is!

Zéró szeparációt. Ugyanakkor minden nőnek lehetőséget kell adni a választásra szülés után: ha nem szeretné, akkor ne válasszák el a babájától, ugyanakkor ha nem érzi úgy magát, akkor biztosítsanak számára segítséget, támogatást. A pandémia nem indok a szeparációra, az egészségügyi minisztérium március 26-i akcióterve értelmében a covidos édesanyáktól sem választhatják el a babájukat, ha az egészségi állapotuk megengedi.

A szülésznőknek, orvosoknak, egészségügyi személyzetnek a szak- és felsőoktatási intézményekben biztosítsanak megfelelő, korszerű, a legfrissebb kutatásokkal összhangban lévő oktatást, ugyanakkor kapjanak képzést etika, kommunikáció, pszichológia területein is. A képzés reformjával, felfrissítésével lehet biztosítani, hogy a szülészeti ellátás egységes, korszerű irányelvei minden intézményben alkalmazhatóak legyenek.

A kísérő nem látogató. Minden nőnek legyen joga arra, hogy egy nagykorú személyt kijelöljön, aki vele lehet (párját, édesanyját, barátnőjét stb.).

Szeretnénk, ha a dúlákat is beengednék a szülőszobára, mivel egy dúla jelenlétének sok pozitív hatása van: segít megnyugtatni egy édesanyát, ezáltal egy szülésznő segítségére is lehet (anélkül, hogy annak szerepét átvenné), hogy ha nem tud mindig az jelen lenni, akkor az édesanya ne maradjon egyedül (ez minden perinatális eseményre vonatkozik, nem feltétlenül csak a szülésre).

Mielőtt vizsgálatokra kerülne sor, kérjük, egyszer mutatkozzanak be, majd mondják el hiteles, mindenki számára érthető módon, hogy éppen mi fog zajlani, mire lehet számítani.

Beavatkozások előtt mindenképp adjanak megfelelő tájékoztatást a beavatkozásokról és azok veszélyeiről, és elsősorban kérdezzék meg az illetőt, hogy beleegyezik-e. Ha életveszélyben van az illető, akkor is egy általa kijelölt nagykorú személyt kell tájékoztatni az adott helyzetről.

Tegyék lehetővé vajúdás és szülés során a szabad, kényelmes pozíció megválasztását.

Biztosítsák az aranyórát a császármetszéssel és a természetesen szülő édesanyák esetében is, ismertetve az aranyóra pozitív hatásait.

Perinatális veszteség esetén megfelelő támogatás, segítség, empátia szükséges mindenek előtt, ismertetve a lehetőségeket, amelyek közül lehetséges választani. Ha beavatkozásra kerül sor, akkor ismertessék, hogy miként fog zajlani a beavatkozás, melyek az előnyei, kockázatai. A perinatális veszteséget átélt nőket ne helyezzék gyermekágyas osztályra, illetve olyan helyre, ami még jobban tönkreteheti őket lelkileg, próbáljanak különbséget tenni perinatális veszteséget átélt nők és abortuszra jelentkezők között.

Javasoljuk az intézményekben a szakképzett és önkéntes szoptatási tanácsadók jelenlétének jóváhagyását, ha az adott intézményben nem tudnak megfelelő, célszerű segítséget nyújtani a szoptatásban (nem segítség, ha azt mondják az anyának, adjon tápszert, ha éhes a baba és folyton sír.)

Ne legyen pénz kérdése a megfelelő bánásmód.

Bizonyíték alapú szoptatási, babagondozási, táplálkozási és életmódtanácsadás biztosítása várandósoknak és friss anyáknak.

Pszichológusi/pszichiáteri felmérés és támasz a perinatális periódusban, a peri- és posztnatális depresszió megelőzése, kezelése érdekében.

Szülésznő, pszichológus, szoptatási tanácsadó, kinetoterapeuta, dúla szerepének/fontosságának elismerése és szabályozása a perinatális gondozás során.

Integrált perinatális és újszülött gondozás (szülész-nőgyógyász orvos, szülésznő, háziorvos, pszichológus/pszichiáter, dúla, kinetoterapeuta és más szakértők kommunikáljanak és működjenek együtt az anyával partnerségben).

A javaslatok listáját a közösség alakítja. Kapcsolódj te is, írd meg, szerinted mi kellene változzon a romániai szülészeteken, és oszd meg tapasztalataid. Vár az Erdélyi Nők a Szülésért közössége.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS