2022. január 28. péntekKároly, Karola
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A nagy nyáltesztelés első köre után több a kérdés és nagyobb az elégedetlenség, mint eddig volt

szerk. 2021. december 07. 12:58, utolsó frissítés: 13:37

Egy gyors számolás szerint csak az első hét nyomán mintegy 120 ezer kilogramm szemét keletkezik a gyorstesztek miatt.


Az iskolai tömeges tesztelésnek korlátoznia kellett volna a COVID-19 terjedését, és biztonságosabbá kellett volna tennie az iskolákat a diákok számára, hogy a jelenléti oktatást továbbra is tudják biztosítani a diákok számára. Attól a pillanattól kezdődően azonban, hogy a non-invazív nyáltesztekre épülő szűrés mellett döntött az Oktatási Minisztérium elkezdődött egy átgondolatlan, rosszul kommunikált és rosszul menedzselt folyamat, amelynek a vége az lett, hogy a teljes tesztelésnek a felelőssége és a nyűge a tanárokat és a szülőket terheli.

Az Egészségügyi Minisztérium mossa a kezét: "megtettek mindent, amit megtehettek", azaz rendeltek 70 millió nyáltesztet, amelyből eddig több mint 6 millió lett kiosztva az iskoláknak. A képlet egyszerű: mintegy 3,1 millió iskolást és iskolai alkalmazottat kell tesztelni hetente két alkalommal, azaz egy hét alatt 6,2 millió tesztre van szükség. Egyelőre 11 hétre való tesztet szerződtettek le, 80 millió lejbe került ezeknek a beszerzése.

Miközben a szerződéskötések zajlottak, elég hamar kiderült, hogy az iskolákban nagyon macerás volna megszervezni a tesztelést, a pedagógusok is tiltakoztak, a Szülők Országos Szövetsége is jelezte, hogy kaotikusnak látja a szervezést. El kellett valahogy vágni a gordiuszi csomót, ezért az Oktatási Minisztérium úgy döntött, hogy a tesztelés elvégzésének a módját az iskolákra bízza, mindenki helyben döntse el, hogy milyen módon szeretné megoldani. Az iskolák meg mit tehettek? A szülőket kérték meg, hogy vállalják a heti két alkalommal történő tesztelést, majd az eredményt jelentsék a tanügyi intézménynek.

Az már csak hab volt a tortán, hogy a leszállított tesztek nem feleltek meg az egészségügyi feltételeknek, nem használatra készen voltak csomagolva, és nem tartalmaztak használati utasítást sem. Miközben az iskolákban a tanárok szorgalmasan dobozoltak, és újracsomagolták minden diák számára külön-külön a teszteket, a miniszter nekigyürkőzött, és maga mutatta be rövid videóban, hogy milyen egyszerű a teszt elvégzése.



December 6-ára tehát minden készen állt, hogy elkezdődjék A Nagy Tesztelés. elméletileg korán reggel, minden iskoláskorú gyerek szorgalmasan köpködött a zacskóba, majd a nyáltesztek eredményét a szülők "jelentették" whatsappon, papíron, Google űrlapokon az iskoláknak, azok tovább a tanfelügyelőségnek, és végül befutott az információ a Minisztériumba, ahhoz hogy kiderüljön, első körben a több mint 3 millió tesztből egyetlen egy bizonyult pozitívnak. Aztán másnapra még összejött még 86 pozitív eredmény, azonban a kérdések is egyre sokasodnak:

1️⃣ Honnan tudjuk, hogy a teszteket valóban elvégzik-e lelkiismeretesen? Hány gyorstesztet végeztek el valójában?

Az iskolai környezetben sokkal szabályozottabb a tesztelési folyamat, ezt azonban otthoni környezetben nem lehet felügyelni. Az egyik hátránya az otthoni tesztelésnek az, hogy a szülőket nem informálták megfelelőképpen, arról hogy hogyan kell elvégezniük a tesztelést, ezért igen nagy a hiba lehetősége, illetve előfordulhat az is, hogy a szülő nem végzi el a tesztet és mégis negatív eredményt továbbít.

Az OLX-en máris megjelentek az iskolai nyáltesztek, amelyeket vagy a tesztelési folyamat bohózata elleni tiltakozásként, vagy pedig az egyes területeken tapasztalható szegénység miatt árulnak a szülők, nem tudni pontosan, azonban maga a tény, hogy ilyesmi előfordulhat, pontosan megmutatja, hogyan vélekedik az érintettek egy része erről az intézkedésről.

2️⃣ A pozitív eredményt produkáló tesztek nyomán, közül hányan fogják elvégezni saját költségükre a PCR-vizsgálatot?

3️⃣ Hová kerülnek a tesztelés után keletkezett hulladékok és biológiai minták?

A háztartási szemétbe? A közegészségügyi hatóság szerint még nincs egyértelmű szabályozás. Ha ezeket a teszteket otthon végzik el, a háztartási hulladékok közé kerülnek, de ha ugyanezeket a vizsgálatokat az orvosi rendelőkben végzik el, akkor orvosi hulladéknak minősülnek, és ezért külön gyűjtik és semlegesítik őket. A használt gyorstesztektől és maszkoktól való megszabadulásra vonatkozó egyetlen rögzített jogszabály az, hogy a gyógyszertárak kénytelenek átvenni a veszélyes hulladékot a lakosságtól, legyen az lejárt szavatosságú gyógyszer vagy más egészségügyi hulladék. Azonban nem veszik át, mert szerződésük csak bizonyos mennyiségű veszélyes hulladékok begyűjtését engedélyezi, és mivel többnyire magánvállalkozások, igyekeznek minimalizálni a költségeiket, illetve maximalizálni a profitjukat.Ezért a maszkok nyomán a nyáltesztek is a háztartási hulladékba kerülnek, és a hulladéklerakó telepeken végzik

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a heti 6 millió teszt, amelynek súlya 21-28 grammnyi, mekkora mennyiségű hulladékot generál a sok millió maszk mellett. Egy gyors számolás szerint csak az első hét nyomán mintegy 120 ezer kilogramm szemét keletkezik.

4️⃣ Hogyan és mikor oldják meg a tanárok a heti kétszeri "dobozolást", amikor a félév végének közeledtével itt van a felmérők, félévi dolgozatok, feleltetések ideje, amikor a diákok teljesítményét kellene osztályozniuk? Mennyi frusztráció fog felhalmozódni a tanárok és a szülők közötti kapcsolatban a heti kétszeres tesztelés miatt?

Alig vagyunk túl az első tesztelési körön országszerte, azonban egyre nő az elégedetlenség és az elutasító magatartás úgy a szülők, mint a pedagógusok részéről. A kormány ismét egy olyan intézkedést foganatosított, amelynek hatékonysága a járvány megfékezésében erősen megkérdőjelezhető.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS