2022. november 29. keddTaksony
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Közel egy év után mi a helyzet a csíkszeredai tűzkárosultakkal? – Sógor Enikőt kérdeztük

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2021. december 20. 12:09, utolsó frissítés: 13:27

A szociális kérdésekért felelős csíkszeredai alpolgármestert az ígéretekről, a krízisközpontról, a mélyszegénységben élő közösségekről és a szociális lakások lehetőségeiről kérdeztük.


A 2021 januárjában lángra lobbant Somlyó utcai tűzvész károsultjainak rendezéséhez a román kormány a sürgősségi alapból 4,4 millió lejt támogatást biztosított a helyi önkormányzatnak. Sajnos az anyagi támogatás önmagában nem jelentett megoldást, ugyanis az önkormányzat csak november 26-án tudta elindítani a telekvásárlási eljárást.

A Transindex megkereste Sógor Enikő szociális kérdésekért felelős csíkszeredai alpolgármestert, hogy az érintett helyzetről további részleteket tudjunk meg.

Felvetésünkre, hogy a tűzeset után egy nagyon széles körű támogatási megmozdulás történt, de ma mintha fogyatkozna a közösségek türelme – és erősödni látszik egy romaellenes hangulat – az alpolgármester azt válaszolta, hogy jogosan érzik azt az emberek, hogy nem tett eleget a város az ígéreteinek.

Egyrészt tény, hogy a tűzkárosult családoknak nem azt ígérték, hogy ilyen sokáig lesznek kénytelenek a sportcsatnapokban élni. Másrészt a többségi lakosság türelmetlensége is jogos, mert az is tény, hogy az önkormányzat a sportcsarnokot, mint egy városi közintézményt nem rendeltetésszerűen használja – jegyezte meg Sógor Enikő. „Nem csak az ígéreteink szerint, hanem a szándékaink szerint is már rég nem ott kellene éljenek az érintettek, de sajnos a valóság ezt keresztülhúzta” – fejezte ki sajnálatát az elhúzódó folyamatok miatt, aminek következtében jelenleg is 28 tűzkárosult család kénytelen a város sportlétesítményében lakni.

Azt is ismertette, jelenleg mi jelenti a legsürgősebb kihívást: a város a szegénykonyha-programból az érintett személyek számára csak a napi ebédet tudja biztosítani továbbra is. Magyarázata szerint a meleg étel kérdése azért alapvető, mert a sportcsarnokban nincs lehetőség főzni, pedig az ott élők leginkább főtt ételekkel tudnák megoldani a reggelit és vacsorát is, tekintettel arra, hogy 6-7 tagú családokról van szó. A hideg ételhez nincsenek hozzászokva, ahogy ahhoz sem, hogy önállóan gondoskodjanak róla. Így erre sürgősen valamilyen megoldást kell találni, mégpedig azzal is számolva, hogy a városnak nincsenek már jogi lehetőségei az ebéden kívüli étkezést biztosítani, illetve hogy a visszajelzések szerint lassan a támogatói lehetőségek is kimerültek – mindeddig a támogatásba beszállt minden nagy üzletlánc, áruház, vendéglő.

A romaellenességgel kapcsolatban elmondta, úgy véli, sokan zsigerből, indulatosan reagálnak, bár igaz, hogy a városban élő roma emberek gondot okoznak a városnak, főként a Tavasz utcai telepen élők. Az ott lakók ugyanis a Somlyó utcai telephez képest sokkal mélyebben problémás a szociális helyzetben vannak, ahol sajnos a város képviselői és a civil szervezetek felzárkóztatási programjai nincsenek jelen. Ennek egyszerű oka, hogy a városnak nincs rá kapacitása. A sokszor létminimumon vagy ahhoz élő emberek, akiknek a jogi helyzetük, lakhatásuk sem megoldott, van amikor kirámolják a szemeteseket, vagy delikvenciához folyamodnak, aminek a visszaszorítása kihívást jelent a város és a hatóságok számára.

Kérdésünkre, hogy az előállt helyzethez hogyan viszonyul a város vezetősége, melyek a lehetőségei, Sógor Enikő elmondta, hogy a következetes és korrekt tájékoztatás, és a problémák felvállalása.

„Az, hogy kitartunk azon álláspont mellett, hogy ha Csíkszereda város közössége és vezetősége a súlyos helyzetben élő emberekre odafigyel, elszánjuk magunkat arra, hogy a helyzeten javítsunk, akkor lesz változás” – jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy be kell látni, ez egy hosszú távú folyamat, ami jelentős emberi energia és anyagi befektetést igényel, ugyanis az érintett súlyos szociális helyzetben élők számára meg kell teremteni az alapvető igények és szükségletek kielégítésének feltételeit – oktatás, egészségügy, lakhatás, munkalehetőség, biztonság –, hogy fejlődni tudjanak, sikeresen benn tudjuk tartani a jó folyamatokban, amihez szükséges az odafigyelés, támogatás, mentorálás.

„Azok az emberek, akik ennek utánajárnak, elgondolkodnak rajta, azok ezt belátják, és támogatóak. És természetesen vannak, akik zsigerből, indulatosan reagálnak, mert nem gondolják végig a helyzetet és a lehetséges megoldások felé vezető utat. Mert ez olyan út, ahol nem lesznek gyors, azonnal megmutatkozó eredmények” – tette hozzá.

Mi is lesz az a krízisközpont?

Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a frissen vásárolt Hajnal utca közelében lévő telekkel, Sógor Enikő elmondta, hogy a telekvásárlás ügye pillanatnyilag a közjegyző előtt van, azaz napok kérdése, hogy aláírják az adásvételi szerződést (szerk. megjegyz.: az alpolgármesterrel december 16-án beszélgettünk). „Amint ez megtörténik, attól a perctől kezdve indul a krízisközpont létrehozása” – jelezte.

A szociális kérdésekért felelős csíkszeredai alpolgármester beszámolt arról, hogy amikor januárban megtörtént a tűzeset, akkor segítséget kértek a kormánytól, és a sürgősségi alapból kaptak egy pénzösszeget, 4,4 millió lejt, amiből egy ideiglenes lakhatási felületet hoznak létre.

„Ezt krízisközpontnak terveztük, és mint olyan, az első lesz az országban” – tette hozzá Sógor Enikő.

Kifejtette, a krízisközpont célja a teljes lakosságot kiszolgálni az esetleg bekövetkező válsághelyzetek esetén – legyen az árvíz, tűzvész, földrengés, vagy valamilyen más katasztrófahelyzet – az érintett polgárok ott menedéket találhatnak.

Ehhez egy különböző szempontokból alkalmas telket kellett találni, olyant, ami le van betonozva, ami infrastrukturálisan megfelel a csatornázásnak, a villanyárammal való ellátásnak, illetve követelmény, hogy ne legyen sűrűn lakott térségben, de könnyen megközelíthető legyen. „Ilyen telek megkeresése nem volt könnyű feladat, de most úgy néz ki, megtaláltuk.”

A tűzvész után a román kormány vállalta, hogy két évig ideiglenes használatra leküld 40 darab lakókonténert – ennyit számoltak ki a 28 károsult családnak. Hogy a tisztálkodási és higiéniai igényeket ki lehessen elégíteni a központban, a terv szerint kialakítanak egy vízzel ellátott részleget is (ahol helyet kaphat az illemhely, a mosókonyha, a zuhanyzófülkék).

Kérdésünkre, hogy mikorra becsülik a krízisközpont elkészültét, Sógor Enikő felhívta a figyelmet arra, hogy csak a közművesítés előkészítése után lehet lehívni és elhelyezni a konténereket, illetve arról még nem született döntés, hogy vizes részleg kialakításához konténereket fognak rendelni – amelyekbe elhelyezhetőek a speciális funkciók – vagy egy könnyűszerkezetű épületet állítanak fel. Emellett kitért arra is, hogy a lakókonténerek lehelyezése és a vizesblokk létrehozása is szabályos beruházási procedúrán keresztül történik, ami néhány hónapig biztosan el fog tartani. Ráadásul tél van, azaz az időjárás nem kedvező a vízhálózat bevezetésének, vagy más közművesítési munkálatoknak.

Mindehhez közbeszerzési eljárások szükségesek, amelyek nehézkesek, lassúak, nagyon sok papírmunka és engedélyeztetési eljárás következik még. Ugyanakkor a központot szakmailag és jogilag is nagyon jól össze kell rakni, biztosítani kell a lakhatáshoz és az élethez szükséges feltételeket, illetve a központhoz működéséhez szociális szolgáltatásokat is társítani fognak.

„Úgy számoljuk, hogy amennyiben minden a forgatókönyv szerint alakul, akkor április végére lesz kész. Akkor azokat a családokat, akik jelenleg kénytelenek a sportcsarnokban élni, azokat be lehet költöztetni” – mondta az alpolgármester.

Rögzítette, hogy a krízisközpont nem egy lakótelep lesz, hanem egy menedékhely, így csupán ideiglenes jellegű lakhatást fog a város ott biztosítani az arra rászorulók számára. A lakókonténerek pedig nem minősülnek lakóházaknak, hanem ideiglenes informális épületeknek, ami azt is jelenti, hogy nem bérelhetők, nem vásárolhatók meg a polgárok számára, és külön szolgáltatói szerződéseket sem lehet kötni.

A tűzkárosult családok számára a város továbbra is szeretné biztosítani a már elkezdett felzárkóztató szolgáltatásokat, ám mivel ez jogilag nem illeszkedik a központ működésébe, ezért erre még külön megoldást kell keressenek. Ezzel összefüggésben azt is megtudtuk, hogy nem szeretnék, hogy az ideiglenes lakhatás egy „ingyen kapott” dolog legyen, így megtörténhet, hogy a lakó-konténerekhez külön-külön áramfogyasztási mérőóra lesz felszerelve, és az áramfogyasztás (többlet)költségét le lehet majd dolgozni közmunkaként.

Márciusi riportunk a sportcsarnokból:


Mi a helyzet a Somlyó 33-al?

Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a januári tűzeset helyszínén, a Somlyó utca 33-ban, ahova az eredetileg kimenekített családok mintegy fele visszaköltözött, a szociális kérdésekért felelős alpolgármester elmondta, hogy a szűkös kapacitásaikhoz képest jelen vannak a telepen.

„Amit folyamatosan biztosítani tudunk, az egy szerződés a Romániai Máltai Szeretetszolgálattal, aminek keretében a szervezet elindított egy szociális felzárkóztató programot” – ismertette, majd hozzátette, hogy ez a felzárkóztatási program is visszafogott kapacitással tud csak működni, mivel nagyon nehéz szakembert találni erre a munkára.

A konkrétumok kapcsán beszámolt arról, hogy jelenleg a Szeretetszolgálat két munkatársa dolgozik a telepen, akik főként a fiatal anyákkal és gyerekekkel foglalkoznak. A szervezet honlapja szerint novemberben csíksomlyói közösségben Jelenlét Pontot is nyitottak. Az alpolgármester azt is megjegyezte, hogy folyamatban van, hogy a Máltai Szeretetszolgálattal ott is kialakítsanak egy vizes részleget, amire az ott élőknek nagy szükségük lenne. „De ennek is sok a papírmunkája, és itt a tél, így ez is jövőre marad” – tette hozzá.

Arról is beszámolt, hogy minden második héten közösen szerveznek egy nagytakarítási akciót, illetve a Szociális Igazgatóságnál dolgozó munkatársain keresztül a város igyekszik olyan kisebb lépéseket tenni, amelyek elősegítik az együttélést a környező szomszédokkal.

„Legutóbb egy egyezséget sikerült kötni arról, hogy a telepen lakók meghosszabbítsák a kéményeiket, ugyanis mivel nagyon rövid kürtőkön jön ki, veszélyes lehet, illetve a szomszédokat is mérgezi a füst” – jelentette be a kisebb, ám az együttélés szempontjából fontos lépést.

Ugyanakkor továbbra is gondot jelent, hogy több hajlék olyan telekre van építve, amelynek a tulajdonjoga tisztázatlan – pontosabban állami tartalékalapban van –, és ennek a kérdésnek a rendezése is egy elhúzódó folyamat. Ennek jogi tisztázása alapvető, mivel ez a feltétele annak, hogy város bármilyen beruházást tudjon kezdeményezni a helyszínen.



A Tavasz utcai telek

A polgármester által megemlített adományként felajánlott telekre is rákérdeztünk. Sógor Enikő megosztotta velünk, hogy a tulajdonos a szóban forgó telket eredetileg azért szerette volna a városnak adományozni, hogy oda létesítsék a krízisközpontot.

„Ám a telket megvizsgálva kiderült, hogy ez a telek ennek a célnak nem felel meg – nem olyan helyen van, nincs a közelében közművesítési lehetőség, stb. A polgármester javaslatot tett az adományozónak, hogy amennyiben jónak látja, akkor szívesen elfogadnánk más célra” – ismertette a helyzetet.

A más cél pedig szociális lakások építése lenne, mivel a szociális lakások hiánya valós problémája a városnak – amiről Korodi Attila még megválasztása előtt is szót ejtett –, a város vezetősége pedig azóta többször is nyilatkozott róla.

Sógor Enikő beszámolt arról, hogy azóta is folyamatosan keresték és keresik erre a célra a telkeket, korábban is meghirdették ezt a város polgársága számára – és hamarosan újabb felhívást fognak közzétenni – de egyelőre nem kaptak megfelelő ajánlatot.

Az adományként felajánlott telek tulajdonosa szóban már jelezte, hogy szociális lakások építésére céljára is tartaná a felajánlást, ám az alpolgármester jelezte, hogy ehhez viszont el kell induljon egy eljárás, hogy átalakítsák az adományozást.

Ez követően indulhat el a telek jogi rendezése, hogy szociális lakhatási felületet hozzanak létre, amelyre majd lakóházakat lehet építeni. Mindez szintén hosszadalmas folyamatokat jelent, illetve a pályázati lehetőségek igénybevételét.

Nyitókép: Márkos Tamás / archív

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS